Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-18 / 194. szám (193. szám)
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. augusztus 18., csütörtök Kanadai milliók hazánknak Dunai Imre, az ipari tárca államtitkára nagyra értékelte, hogy Kanada magyarországi tőkebefektetései meghaladják a 100 millió amerikai dollárt, és további 80-100 millió dollár értékű beruházást készítenek elő. Minderről az államtitkárnak Norman Riddellel, a kanadai québeci tartományi kormányzat nemzetközi kapcsolatok minisztériumának miniszterhelyettesével Budapesten folytatott tárgyalásán volt szó. Kamatot emel a Takarékbank A Takarékbank emelte általános célú, éven belüli lejáratú hiteleinek irányadó kamatait. Az ügyfél minősítésétől és a futamidőtől függetlenül ezen hitelek kamatai jelenleg 29 és 34 százalék között mozognak a banknál. Az új kamatlábakat a hónap elejétől alkalmazzák. Rendkívüli ülés a tőzsdén Rendkívüli ülést tartott a Budapesti Értéktőzsde Tanácsa. A testület elsősorban a számítógépes feldolgozás többszöri meghibásodásával foglalkozott. Mint ismeretes, az elmúlt napokban különböző jellegű problémák jelentkeztek a tőzsde számítógépes rendszerében. Hétfőn emiatt nem tudták elkészíteni a kereskedéssel kapcsolatos feldolgozást. A tőzsdetanács meghallgatta a tőzsdetitkárság beszámolóját a történtekről, majd felkérte a titkárságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a hasonló technikai gondok elkerülésére. A Pillér 3,4 milliárdja A Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap nettó eszközértéké augusztus 17-én 3 milliárd 412 millió 7 ezer forint. Az egy befektetési jegyre eső érték ugyanezen a napon 1.066 forint. A Pillér Második Ingatlan- befektetési Alap nettó eszközértéké ugyanakkor 2 milliárd 177 millió 484 ezer 537 forint, az egy befektetési jegyre jutó érték pedig 1.089 forint. A legutóbbi jelentés óta a Pillér 1 alap nettó eszközértéké mintegy 35 millió forinttal emelkedett, és 10 forinttal nőtt az egy befektetési jegyre eső érték. 94 ezer vállalkozás Július végén az országban 94 ezer 745 jogi személyiségű, 111 ezer 316 jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet és 754 ezer 681 egyéni vállalkozó működött. Ebben a hónapban a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma 1 százalékkal, a jogi személyiség nélkülieké 2 százalékkal növekedett. Mintegy 3 ezerrel több egyéni vállalkozás jött létre. A jogi személyiségű gazdasági szervezetek zömében gazdasági társaságok, 56 százalékuk azonban legfeljebb csak 10 főt foglalkoztat, mindössze 1 százalékuk működik 300 fő fölötti létszámmal. Befektet a Pera A borászati berendezéseket gyártó francia Pera Rt. az elkövetkezendő két esztendőben mintegy 60 millió forint értékben szállít csúcstechnológiát képviselő szőlőfeldolgozó gépeket a detki Barátság Szövetkezet számára. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá Gyöngyösön. Új szem-szaküzlet nyűt Kaposváron Választék szemüvegkeretből Új optikai szaküzletet nyitott tegnap Kaposváron az Ofotért részvénytársaság. A Fő utcai bolt annak az új Ofotért-üzlet- hálózatnak egyik tagja, amely a cég új üzletpolitikájának keretében épül ki az országban. Mint dr. Gregorits Ferenc, az Ofotért Rt vezérigazgatója elmondta, az a céljuk, hogy az ország minden nagyvárosában kialakítsanak egy olyan szaküzletet, ami szép, és ahol a vásárlók, a komputeres szemvizsgálattól a társadalombiztosítási receptek beváltásán át a jó minőségű, elegáns és mégis elérhető árú szemüvegekig mindent megtalálnak. Az új kaposvári egység — amely a tizedik az országban — pontosan ilyen. Annyival még több is, hogy a komputer mellett szemorvos is a vevők rendelkezésére áll, és a szemüvegek mellett a kontaktlencse-viselők is mindent megkaphatnak. Emellett olyan extra kívánságokat is azonnal Fotó: Török Anett megoldanak, mint a színezés, UV-szűrő felhelyezése, tükörmentesítés vagy keményítős. A fény hatására színváltó, fo- tokromatikus lencsék, illetve a vékonyított lencsék megrendelésére is van lehetőség. A nem szemüvegesek azigényes és elegáns Ray Ban napszemüvegek közül válogathatnak. S ha az Ofotért fotószolgáltatásaiért keresi fel valaki a boltot, az sem fog csalódni, mert minden alapvető fotofelszere- lési cikk megtalálható. Somogybán 21 ezer hektáron aratják a napraforgót Erőpróba a kukorica- táblákon várható Hol tart az élelmiszergazdaság privatizálása? Vakvágányra futott kormányzati tervek „A hazai termelők kimaradtak” — Szabályozás szigorúan piaci alapon Az élelmiszergazdaság eddigi privatizálása során a jó piaci pozícióval rendelkező vállalatok külföldi befektetők tulajdonába kerültek. A hazai mezőgazdasági termelők pedig úgyszólván hoppon maradtak, annak ellenére, hogy az élelmiszerágazat magánkézbe juttatásának kezdetekor a kormánynak szándékában állt a hazai mezőgazda- sági termelők tulajdonhoz juttatása. — Hol futott vakvágányra az előző kormány elképzelése? — kérdeztük dr. Alvincz Józseftől, a Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet tudományos munkatársától. — A buktatót a privatizációs célkitűzések együttes, rangsorolás nélküli megvalósításában kell keresni: abban, hogy egy időben kívánták végrehajtani a föld és az élelmiszeripar privatizációját, holott meg kellett volna várni az új mező- gazdasági tulajdonosi kör kialakulását, s csak ezután értékesíteni az élelmiszeripari — főként a hazai alapanyag termeléshez kötődő — vállalatokat. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a túlméretezett, korábban a keleti piacokra kialakított tej- hús- és baromfi-iparágak iránt nem igazán mutattak érdeklődést a külföldi befektetők, ezért ezek privatizálása szinte egy helyben topogott. S az is tagadhatatlan tény, hogy a hazai alapanyag termelők számára sem lett volna perspektíva olyan vállalatokban tulajdonrészt szerezni, amelyek megfelelő piacok híján nem tudják értékesíteni termékeiket. Az agrárkutató szerint az élelmiszeripari vállalatok privatizációja során elsősorban a szövetkezetek jöhetnének szóba, csakhogy a nagyüzemek súlyos pénzügyi gondokkal küszködnek. A mezőgazdasági termelők sincsenek jobb helyzetben, jelenlegi nemhogy az élelmiszeripari vállalatok megvásárlására képtelenek, de pénz nélkül azok likviditási gondjainak privatizációval egybekötött megoldására sem alkalmasak. — Milyen jövő vár a magánkézbe juttatás előtt álló élelmi- szeripari vállalatokra? Van-e számukra kiút a mai válságos helyzetből? — Kormányzati szinten sürgősen el kellene dönteni, hogy milyen ágazatok és vállalatok kerüljenek hazai tulajdonba és melyek külföldi befektetőkébe. A jóformán csak hazai piacra termelő ágazatokban — mint például a tej és gabonaiparba — nagyon óvatosan szabadna beengedni a külföldi tőkét, míg az exportérdekeit hús- és baromfiipari vállalatok egy részét olyan külföldieknek kellene eladni, akik piacokat is tudnak teremteni a magyar áruknak. Az eddigi privatizáció során a döntő szempont a minél nagyobb bevétel volt, de a mezőgazdaság privatizálásakor ennek kisebb szerepet kellene kapnia. Hosszú távon azt is fel kellene mérni, hogy milyen termékekből, milyen mennyiségre van értékesítési lehetőségünk, majd ezt követően — szigorúan piaci alapon — szabályozni kellene, mely vállalatok maradjanak és melyek szűnjenek meg. Mindenáron ugyanis nem érdemes életben tartani olyan üzemeket, amelyeknek sem belföldi, sem külföldi piaca nincs. Újvári Gizella Társadalmi-gazdasági megállapodás A somogyi mezőgazdák fellélegezhetnek: véget ért a nyári betakarítás. A kalászos gabona, a borsó és a káposztarepce csaknem százezer hektárról került a tárolóterekbe. A kedvező főpróba után kérdéses: hogyan sikerül a nyárvégi betakarítás. Elkészültek az első munkaanyagok — A tények egyértelműen bizonyítják, hogy az elöregedett, elhasználódott kombájnokat sikerült felkészíteni — mondta Varga Gábor, a Somogy megyei FM hivatal osztályvezetője. — A nagy odafigyelésnek és a kíméletes üzemeltetésnek tulajdonítható, hogy a lehetőségekhez képest jól szervezetten folyt az aratás. Az átalakult gazdaságokat, magángazdákat azonban sürgeti az idő: vészes gyorsasággal közeledik a napraforgó és a kukorica betakarítása. Ehhez a kombájnokat sok szövetkezetben már felkészítették. A legfrissebb felmérések szerint a korábbi évek átlagához képest idén kisebb terméskilátások várhatók. Ennek ellenére megyénkben több mint huszonegyezer hektár napraforgó és nyolcvanötezer hektár kukorica aratását végzik. A sikeres betakarítást még az előrejelzésekben megjósolt időjárás is befolyásolhatja. — A következő időszakban nagy odafigyelést igényel a silókukorica silózása illetve a burgonya betakarítása. Ez feltételezhetően kissé szétforgácsolja a műszaki „erőket” — tette hozzá az osztályvezető. Megtudtuk: augusztus végéig, szeptember elejéig be kell fejezni a talajelőkészítő munkákat. így csaknem 80 ezer hektáron kerül majd magágyba a repce és az őszi vetésű gabona. (Harsányi) Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkaadói és munkavállalói oldala ma kapja meg a kormányzattól a társadalmi-gazdasági megállapodást előkészítő tárgyalások első munkaanyagait. A nemzetgazdaság rövid összefoglaló helyzetértékelésére, a gazdaság fő irányaira, prioritásaira, az 1994-es pótköltségvetésre vonatkozó munkaanyagok tárgyalását hamarosan megkezdi az ÉT gazdasági bizottsága. A további mintegy 30 tárgyalási anyagot szeptember elején, közepén adja át a kormányzat a szociális partnereknek. Ezek az 1995-1998-ra szóló társadalmi-gazdasági megállapodás részét jelentik. E témakörök fő elveiről már az októberi magállapodás előtt egyezségre kívánnak jutni a szociális partnerek, s csak a részletek vitájára kerül sor év végén, illetve jövőre. Befizetés van — bérgarancia alap nincs 900 millió forint a számlán Kétfordulós privatizációs pályázat s Arufuvarozó holding lesz a nagyvállalat A költségvetési törvény szerint — az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapodásnak megfelelően — a gazdálkodók január 1-jétől a munkabér 0,3 százalékának megfelelő járulékot bérgarancia-alap céljaira fizetik be. Ez az alap azonban még nem létezik. A pénz a Szolidaritási Alap „N”-vel jelzett elkülönített számlájára folyik be. A berety- tyóújfalui vállalat dolgozóinak 54 millió forintos, féléves bérhátraléka a napokban felhívta a figyelmet a bérgarancia-alap hiányára. A munkaügyi minisztériumban elmondták: az alap ll-vel jelzett elkülönített számlájáról nincs információjuk. Az APEH csak az ezen kívüli munkaadói, munkavállalói befizetésekről tájékoztatja a szaktárcát. A becslések szerint viszont mintegy 900 millió forint lehet ezen a számlán. Az ÉT-ben is elfogadottak szerint a költségvetésnek az idén 600 millió forinttal kell kiegészítenie a munkaadók befizetéseit. Az így összegyűjtött pénzből az elképzelések szerint négyhavi minimálbérnek megfelelő bér- és végkielégítési járandóságok átmeneti kifizetéséhez kaphatnának segítséget a felszámolás alá kerülő gazdálkodók. Bár a befizetésekről törvény rendelkezik, a felhasználásra eddig nem született jogszabály. A PM részéről meg nem erősített információk szerint a szaktárca számít a költségvetési hiány csökkentésénél az említett 600 millió forintra, s inkább jövőre kívánja bevezetni a bérgarancia- alap intézményét. A munkaadók az év végéig ennek ellenére mintegy 1,2 milliárd forintot fizetnek be a még nem létező alap céljaira. Megkezdődött a privatizáció a mintegy négyezer embert foglalkoztató Hungarocamion Rt-nél. Az első forduló szeptemberben lezajlik, év végére pedig eldől, hogy ki szerzi meg az állami tulajdonban lévő társaság részvényeinek felét. Az 5,2 milliárd forint jegyzett tőkéjű cég részvényeiből 50 százalék plusz egy részvényt tartalmazó csomagot kíván értékesíteni az ÁV Rt, elsősorban szakmai befektetőknek. Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság 1994 februárjában a Banque Indosuezt bízta meg tanácsadóként a privatizációs koncepció kidolgozásával, és az értékesítés lebonyolításával. A privatizáció előtt a cég menedzsmentje már végzett bizonyos szervezeti átalakításokat. Többek között létrehoztak profitcentereket, kidolgoztak egy programot is, amelynek keretében a Hungarocamion a privatizáció után közúti árufuvarozást végző szakmai holdinggá alakul át. 4 i i 4
