Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-17 / 192. szám
1 8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 1994. augusztus 17., szerda i Családév — Vánkosban, mocsárban, barlangban A gyerek is sokat tud tenni világkonferencia A Nemzetközi Családév idei több hazai rendezvénye sorából kiemelkedik a VI. Család- terápiás világkonferencia, melyet Budapesten a Közgazdaság-tudományi Egyetemen tartanak. A világkonferenciára augusztus 20-24-e között kerül sor, s a plenáris ülésen kívül szekció tanácskozásokon folytatnak nemzetközi eszmecserét a családok helyzetének „gyógyításáról”. Miniszterelnök gyermekszemmel A magyarországi Gyermek- barátok Mozgalma pályázatot írt ki: miniszterelnökként mit tartanának a legfontosabb feladatnak a gyermekek. A pályázatra az országból több mint háromezer dolgozat érkezett, s a gyerekek munkáiból kiderült, hogy többségük a munkanélküliség mérséklését, a durvaság megszüntetését és a környezet tisztaságát tartja a legfontosabbnak. A gyerekek elképzeléseivel, és képviseletében ősszel három kisdiák keresi majd fel a miniszterelnököt. Botanikai tanösvény Bár nyár vége van, hasznos őszi tanulmányi kirándulás célja lehet a Badacsonyban nemrég átadott geológiai és botanikai tanösvény, amely bemutatja a hegy természeti értékeit. A tanösvény a Sze- gedy Róza háztól indul és 4200 méteres kört ír le. Az útvonal mellett kilenc megállóhely van a földtani és növénytani különlegességek közelében. Ezeken a helyeken táblák adnak részletes tájékoztatást az érdekességekről. ✓ Életmód-tábor Tegnaptól egy hétig tartó Életmód tábor nyílt Szigetváron a helyi művelődési központ és a Természetgyógyász klub szervezésében a hátrányos helyzetű családoknak. Olyan embereket hívtak meg, akik anyagi helyzetük miatt nem tudnak a családjukkal közösen nyaralni. A pihenésen, szórakozáson túl orvosok tartanak előadásokat, szó lesz a gyógynövénygyüjtésről a gombaszedésről és a sátortábor lakói ötletcseréken adhatnak tippeket egymásnak a befőzésről, a konyhapénz jó beosztásáról. Fiatalok lakótelepe Befejezés előtt áll Veresegyházán az állami gondozott fiatalok részére készülő lakótelep építése. A 400 milliós beruházás során, három és fél hektáron tíz épületben százhúsz gyerek és nevelőjük kap helyet. A terv szerint az épületeket augusztus 20-án adják át. A parkosítás, a környezet csinosítása az új lakókra vár. Iskolakerülésért börtön A nyugat-virginiai Huntington város bírósága száz nap szabadságvesztést szabott ki egy 8 éves kislány édesanyjára, mert a gyerek ötvenkilenc napon át igazolatlanul hiányzott az iskolából. De mi lesz, ha e 100 nap alatt a kis iskolakerülő újabb 59 napot elbliccel. Akkor talán a papa is rács mögé kerül? A korona krónikája- : Történelmünk legbecsesebb ereklyéje: Szent István koronája Nyáridőber. főként sok szülő, kiránduló gyerekcsoport keresi fel a múzeumokat. Sok kisgyerek most csodálkozik rá igazán először Szent István koronájára. A felnőttek dolga, hogy meséljenek erről a gyerekeknek. Mert a korona sorsa egybeforrott a magyar nép történetével, — és ahogy a nép — a korona is bizony „kalandos” életet élt meg. A korona első királyunk idején elsősorban a hatalom jelképévé vált. Szent István leszármazottai, az Árpádházi királyok a nyugat-európai szokástól eltérően nem új koronával avattatták magukat, hanem mindig az első uralkodóéval. Ezért is alakult ki nálunk az általánostól eltérő koronakultusz. Lopták, majd elzálogosították Erzsébet királyné 1439-ben áldott állapotban lett özvegy. Még meg sem született fiának szerette volna megszerezni a trónt. A török szultán fenyegető terjeszkedése miatt a magyar főrendek viszont szívesebben láttak volna egy, az országot megvédeni tudó uralkodót, és meg is találták a lengyel Ulászló személyében. Tudomást szerezve erről, a várandós Erszébet megkérte udvarhölgyét, hogy lopja el az akkor Visegrádon őrzött koronát. Kot- taner Jánosné, a hűséges udvarhölgy visszaemlékezésében le is írta: a véletlen szerencse segítette példátlan cselekedete végrehajtásában. A lopás éjszakáján ugyanis éppen gyengélkedett Visegrád várnagya, lazított az őrjárat is, így senki sem figyelt fel á kulcslopásra, a lakatreszelésre. Kot- tanerné a mindmáig ismeretlen segítőtársá val és a koronával Komárom várába sietett, ahol valóban fiúgyermeknek adott életet a királyné. Néhány héttel később Fehérvárait, a több évszázados szokásnak megfelelően királlyá koronázták, az akkor háromhónapos Lászlót. Ezt az országggyűlés később törvénytelennek minősítette, mivel hiányzott az országot képviselő főpapok, főrendek hozzájárulása. Erzsébet, hogy pénzhez jusson, nyolcezer aranyforintért a Habsburgoknál elzálogosította a koronát. Onnan csak nagynehezen tudta visszaszerezni Mátyás, aki már évek óta uralkodott, de csak súlyos váltságdíj árán érhette meg, hogy az ország koronás királya is legyen. Titok a titok A Bocskai-, és Rákóczi-sza- badságharc, majd Napoleon támadása miatt a korona rejtélyes útja folytatódott. 1849-ben a Habsburgok trónfosztásával egyidőben megtiltották a királyság jelvényeinek nyilvános használatát is. Az ősi ékszer azonban mindenüvé követte a kormányt, először Debrecenbe, Budára, majd Szegedre. Végül Szemere Bertalan miniszterelnök, „hogy az osztrák dinasztia beiktatásba ne jusson és így a törvényesség e jelét a nép előtt fel ne lehessen használni”, Orsóvá mellett egy füzesben alásatta a koronát rejtő ládát. Négy évig maradt titok a titok, amíg egy áruló magyar nyomra nem vezette az osztrákokat. A talajvíz addigra alaposan tönkretette az ország legfőbb jelképét. Ám volt idő a rendbehozatalára, mivel legközelebb csak másfél évtized múlva, 1867-ben vették elő, amikor Ferenc József és felesége lett osztrák császár és magyar uralkodó. István koronája ezután már egyszer tölthette be eredeti rendeltetését, 1916-ban, amikor az utolsó magyar király, IV. Károly fejére került. Barlangból benzineshordóba A második világháború végén Szálasi Ferenc, a koronára tette le „nemzetvesztő” esküjét, majd Veszprémben, a viadukt sziklabarlangjában, később pedig Kőszegen, és Velem községben rejtette el a koronaőrökkel. Ausztriában, Matt- see falu határában egy benzineshordóba dugták, majd elásták, ám az üres ládát, mintha benne lenne a korona továbbvitték. Az amerikaiak a koronaőröktől csak nagynehezen tudták meg, hol is van valójában a korona. Ők előbb Európában, majd évtizedekig Amerikában őrizték a magyar államiság jelképét, majd 1978 elején az Országházban rendezett ünnepségen adták vissza legbecsesebb történelmi ereklyénket. (Ferenczy Europress) Tizenhárom éves polgármester A jó ötletekért nem szégyen a szomszédba menni. Kivált, ha nem is kell érte menni, hanem az ötlet elébünk „sétál”. A Ferenczy Europress forrásából került elém a következő hír: „Olaszország Aulla nevű városkájában egy tizenhárom éves fiúcska a polgármester. Achille Fiorentini annak a kezdeményezésnek köszönheti tisztét, hogy a településen a felnőttek polgármestere mellé meg kell választani a fiatalok polgármesterét is, aki a korosztálya érdekeit képviseli. Achille a környezet és a Magra folyó védelmét állítja tevékenysége középpontjába, amelyhez külön költségvetési keret is rendelkezésére áll. Az ifjú polgármester természetesen társadalmi munkában dolgozik, s mint hírlik, igazi tekintélye van nem csak az ifjak, hanem, a felnőtt városi vezetők körében is; komolyan veszik, odafigyelnek amit mond, javasol.” A sima olvasmánynál talán többet érdemel ez a hír. Már csak azért is, mert ezév őszén nálunk helyhatósági választások lesznek, és talán nem lenne hátrányos a gyerek-polgármestereket is számításba venni. Na, nem arra gondolok, hogy indítsanak a gyerekek is korteshadjáratot. Inkább valamiféle felnőtt segítséggel lehetne ezt megoldani, — ahol persze értelmét látják a módszernek. Ahogy egy településen, a „felnőtt-társadalomban” vannak köztekintélynek-, és tiszteletnek örvendő emberek, épp így akadnak ilyenek a gyerektársadalomban is. Ha egy gyerek elnyeri a fiatalok polgár- mesteri tisztét, az bizony kispajtásaival egyetértésben sokat tehet a településért. A példában említett olasz városkában tevékenységük homlokterébe állították a környezetvédelmet a fiatalok. Ilyen célt minden somogyi településen is ki lehetne tűzni! De persze ne legyünk „utánzók”! Mindenütt van helyi sajátosság, mindenütt meg lehet találni azt a „csomagot”, amit a gyerekek kezébe lehet adni. A gyerekek felelőssége őszinte. Sokat tudnak tenni ők is. Kivált, ha van egy jó polgármesterük! V. M. A feszültség jele Rágja a körmét A körömrágás meglehetősen sok gyereknek, — de néha felnőttnek is — rossz szokása. Ritkán egyedüli tünet, mert többnyire ki- sebb-nagyobb magatartási zavarokkal társul; legtöbbször az ideges várakozás, a szorongás egyik látható kifejezése. A körmöt természetesen időnként meg kell rövidíteni, hiszen átlagosan, naponta egy millimétert nő. Tudni kell a kéz- és lábkörömről, hogy ez valójában a bőr elszarusodott terméke; lemeze szilárd, rugalmas, de tulajdonképpen élettelen anyag. Nyáron általában gyorsabb, télen lassúbb a körmök növekedése. Ám a köröm fejlődését gyorsítja, ha rágják. Á körömrágás több szempontból is káros lehet; például a körmét rágó gyerek nemcsak a körömlemezt, hanem környező bőrredőket is rágja, tépdesi, megsérti. Ennek következtében gyakori a köröm körüli gyulladás. A körömrágásról nem könnyű leszokni, illetve leszoktatni a gyermekeket. Segíthet a szuggesztív ráhatás, a nevelés, a hiúság felkeltése. Van, aki azt is javasolja, hogy éjszakára húzzunk kesztyűt a körmét rágó gyerek kezére. Mindenesetre ne feledjük el: ilyenkor a háttérben más szorongásos érzések is meghúzódnak. Az persze nem nagy baj, ha ez a szorongás csak alkalmanként, egy-egy nehezebb iskolai feladat előtt jelentkezik. Foglalkozni kell viszont a jelenséggel, ha rendszeresen, naponta észleljük. A legnagyobb hiba, ha orvosi tanács nélkül magunk próbálunk meg különféle nyugtátokat, feszültség-oldókat. A szülőnek fel kell készíteni arra a gyermeket, hogy az életben nap mint nap vannak és lesznek is mindig konfliktusok, ezek átélése, megoldása hozzátartozik a mindennapi élethez. Kölcsönös engedmények Együtt élő nemzedékek Napjainkban nem ritka, hogy a szülők együtt élnek felnőtt, családos fiukkal vagy lányukkal. Egy otthonban, közös háztartásban, olykor három generáció. Az együttélésnek több oka van, — olykor gazdasági, olykor családi, olykor érzelmi, de a leggyakoribb ok a fiatalok lakáshiánya. Bármennyire ésszerű is az együttélés, mindkét család számára, életrendjükben okozhat zavarokat is. A szülők, akik megosztják lakásukat családot alapító gyermekükkel, más életformára kényszerülnek. Gyakori, hogy saját gyermekük iránt elfogódottak a szülők, a házastársat akaratlanul is betolakodó félnek tekintik, s szinte várják az alkalmat, mikor kritizálhatják, dorgálhatják, bírálhatják. S az még a jobbik eset, ha a vőnek, menynek adresszálják az észrevételt, és nem a saját fiuknak, vagy lányuknak „panaszolják be” a házastársát. Persze az sem ismeretlen jelenség, hogy az ifjú feleség, vagy férj rosszul illeszkedik a családba. Bántást érez minden megjegyzésben, elutasítja a tanácsot, a jószándékú segítséget. Ezek az érzelmi, lelki zűrzavarok aztán a házasságot is próbára tehetik, választás elé kerül az egyik fél:,, vagy én, vagy az anyád!” — jelszó alatt. Ha az együttélés mellett döntenek az idősek és a fiatalok, úgy szükséges indulni, hogy bizony mindkét félnek engedményt kell tenni. Alkalmazkodni egymáshoz, tiszteletben tartva a családi önállóságot, nem beleavatkozva a másik életébe. A fiatalokat befogadó szülők ne éreztessék azt, hogy ők szívességet tesznek, — a fiatalok pedig ne tekintsék „természetes szolgáltatásnak”, hogy a szülők, nagyszülők bevásárolnak, ellátják a háztartást, vigyáznak a gyerekekre. Kedves szóval, figyelmességgel sokat lehet enyhíteni az együttélés zavarain. Apróságokon nem érdemes vitatkozni. Komolyabb „tételeknél” — gyermeknevelés, családi pénzügyek, lakásberendezés — csak az okos szó, a logika lehet a közös megegyezés alapja. Jó, ha a fiatalok saját elképzelésüket higgadtan egyeztetik szüleik nagy élettapasztalaton alapuló javaslataival! PÁLYÁZAT Dohányfüstmentes gyerekkort Országos gyermekrajzpá- lyázatot hirdet az Országos Dohányfüstmentes Egyesület A dohányfüstmentes gyermekért címmel. Az egyesület ezzel is segíteni kívánja a gyermekek körében a dohányzásra rászokás megelőzését. Céljuk az is, hogy a felnőtteket is rádöbbentsék arra: védtelen gyer- meiket kíméljék a dogányfüs- tös környezettől. A pályaműveket rajzlap- nyagságú, A/4-es formátumú kivitelben kell elkészíteni. Egy pályázó maximum három, rajzzal nevezhet be. A rajz hátoldalán fel kell tüntetni a pályázó nevét, életkorát, pontos címét, iskoláját és rajztanára nevét. A versenyt korcsoportonként három kategóriában szervezik: 6-9 éves, 9-12 éves és 12-15 éves kor között. Kategóriánként tíz pályázatot díjaznak. A fődíj egy egyhetes belföldi nyaralás szülőkkel, a második helyezett tízezer, a harmadik ötezer forintos ajándéktárgyat kap. A pályázatokat szeptember 30-ig kell beküldeni ODE Budapest 1440 Pf. 408 címre. A szakmai zsűri döntését ezév november 17-én, a dohányzásmentes nap központi rendezvényén hozzák nyilvánosságra.
