Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-16 / 191. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. augusztus 16., kedd Emelkedő létminimum A létminimum összege júliusban a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban 53 ezer forintra emelkedett. Ez egy családtagra számolva 13 ezer 250 forintos létminimumnak felel meg, ami egy hónap alatt 170 forinttal emelkedett. A négytagú család megélhetési költsége tehát júliusban 700 forinttal lett több. A legtöbbe az aktív korú városi egyedülállóknak kerül a létfenntartás. Esetükben a létminimum 18 ezer 600 forint. A legolcsóbban azok a községi családok élnek, amelyekben két kereső felnőtt, négy 15 éven aluli gyermeket tart el. Nekik a megélhetés havi 62 ezer 900 forint, ami egy családtagra számítva 10 ezer 480 forintos létminimumot jelent. Nagybani piac Szombathelyen Nagybani piacot épít Szombathelyen az Agroker Rt, hogy olcsóbbá tegye az ország jelenleg legdrágább zöldség-gyümölcspiacát. A tervek szerint a 2600 négyzetméteres fedett csarnok a város keleti határán épül, mellette egy 15 ezer négyzetméternyi szabad terület lesz, hogy zavartalanul fogadhassák az áruszállító kamionokat. A vasi megyeszékhely lakói már régtől érzik az osztrák bevásárlóturizmus árfelhajtó hatását. Ezen szeretnének változtatni a nagybani piac létesítésével. A helyi kereskedők, akik eddig az Alföldről, vagy a fővárosból hozták éjjelente az árut Vasba, megtakaríthatnák a szállítási költségeket és természetesen a helybéli termelők is könnyebben értékesíthetik portékáikat. Kárpótlási jegyek a tőzsdén Egyelőre nem érzékelni a kárpótlási jegyek tőzsdei árfolyamában, hogy az Állami Vagyonügynökség deklarálta: bizonyos esetekben változtat értékelési gyakorlatán, és egyes privatizációs ügyleteknél a kárpótlási jegy ellenében előnyben részesíti a készpénzt. Az augusztus 8-tól 12-ig összesen 211 milliónyi kárpótlási jegy cserélt gazdát. Az előző héten 199 millió forintért, korábban 216 millió forintért, az azt megelőző héten pedig 284 millió forintért vásároltak jegyet a tőzsdén. A jegyek átlagárának csökkenése megállt. A mélypont a hét folyamán az 543 forintos átlagár volt. Ezt követően emelkedni kezdett a kárpótlási jegy árfolyama és a hét zárónapján elérte az 552 forintot. Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama augusztus 15-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 166,36 169,36 Ausztrál dollár 80,03 81,37 Belga frank (100) 336,07 341,57 Dán korona 17,50 18,50 Finn márka 20,86 21,20 Francia frank 20,20 20,54 Görög dra. (100) 45,78 46,58 Holland forint 61,70 62,74 ír font 163,68 166,48 Japán yen (100) 107,39 109,25 Kanadai dollár 77,86 79,38 Kuvaiti dinár 360,29 366,95 Német márka 69,30 70,50 Norvég korona 15,74 16,02 Olasz líra (1000) 67,84 69,06 ATS (100) 985,02 1001,72 Portugál esc. (100) 67,54 68,68 Spanyol pes. (100) > 83,02 84,48 Svájci frank 82,58 83,90 Svéd korona 13,84 14,08 USA-dollár 107,54 109,54 ECU (Közös Piac) 131,78 134,02 Másfél éve húzódó privatizáció Új vagyonértékelést kér a Kaposbútor Kft Minél több új termékre lenne szükség Fotó: Török Anett — El kellene dönteni, hogy mi legyen a privatizációnkkal. De úgy, hogy végre közös nevezőre jussunk a Sefag Rt-vel. Vagyis az elképzelésük összhangban legyen a mi teherviselésünkkel — mondta Chôma Zsoltné, a Kapos Bútor Kft ügyvezető igazgatója. A Kaposbútor privatizációja másfél éve húzódik. A 165 személyt alkalmazó kft jelenleg a Sefag Rt tulajdona. A cég és a Sefag között még tavaly kezdődtek el a privatizációval kapcsolatos egyeztető tárgyalások. Egy évvel később, az idén februárban — egyedüli résztvevőként — a kft dolgozói nyújtották be pályázatukat. — A végső döntés az volt, hogy túl alacsony a kínált vételár. így a megváltozott helyzetben átértékeltük lehetőségeinket. Jelenleg ismét egy tárgyalás előtt állunk. A Kaposbútor 1990-ben alakult át korlátolt felelősségű társasággá. Ezt megelőzően a Sefag gyáregysége volt. Az átalakulás minden nagyobb megrázkódtatás nélkül zajlott le. A kezdeti nehézségek után lassú fejlődésnek indult a középkategóriás, furnéros bútorokat előállító cég. Az átalakulás évében 172 millió forint, 1991-ben mindössze 125, majd rá egy évre több mint 170 millió volt a forgalmuk. Tavaly ez 25 százalékkal ismét több lett, elérte már a 245 millió forintot. Az idén az első félévben 125 millió forint volt a forgalmuk. Régóta várják, hogy lezáruljon ez az „átmeneti” korszak. Chôma Zsoltné szerint nem volt reális a tavalyi vagyonértékelés. Az épületeknél a nettó érték másfélszeresét számolták. A lízing géppark érték meghatározása hátrányos volt számukra: a lassan elavuló gépeket tényleges áruknál jóval magasabbra becsülték. Elsősorban az épületek és a technikai felszerelések értékét szeretnék újra megállapítani, amelyre a Sefag Rt-t kérték. A bútoripari cég számára meghatározó lenne a gyors privatizáció: az elkövetkező időszakban sok pénzre volna szükségük. Gyártmányfejlesztésre és technikai beruházások megvalósítására. Ehhez a mostani bizonytalan állapot nem igazán kedvez... — Továbbra is a piacon kívánunk maradni. Ehhez viszont figyelemmel kell kísérni a piaci igényeket, ahhoz gyorsan alkalmazkodni. Új termékekre lenne szükség, amihez új gépek kellenének. Mindez komoly pénz, amit csak egy új, valódi tulajdonos kockáztathat. Ezért kell minél hamarabb tisztázni a tulajdonviszonyokat. A létünk függ a privatizáció mihamarabbi befejezésétől. (Harsányi) Marketing-adatbázis, bővített szolgáltatás Az Állami Vagyonügynökség marketing-adatbázisában tárolt információkhoz ezentúl a nap 24 órájában hozzájuthatnak az érdeklődők. A szolgáltatás idejének kibővítése azt is lehetővé teszi, hogy akik telefonon kívánnak tájékoztatást kapni az adatokról, ezt a kedvezményes távbeszélő tarifájú időpontokban tehessék. A rendszerhez eddig mintegy 200 hazai és 40 külföldi felhasználó csatlakozott. A külföldiek közül osztrák, ausztrál, kanadai, német, angol, holland, valamint szlovák partnerek jelentkeznek a leggyakrabban. A marketing-adatbázis az ÁVÜ és az ÁV Rt ajánlatán kívül júniustól tartalmazza több felszámolószervezet kínálatát is. Csattognak az árazógépek Drágább a hús és a feketekávé (Folytatás az 1. oldalról) Széles József, a Balaton Füszért Rt kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy hétfőtől üzleteikben jelentős mértékben növekedett a kávé ára. A Douwe Egberts Kft az általa forgalmazott termékek árát átlagosan 40 százalékkal emelte (egy egykilós Omnia például 965 helyett 1260 forintba kerül), a Jacobs kávék ára 35, az Eduschoké 30 százalékkal emelkedett, a Nestlé pörköltkávéját 40, az instantját pedig 30 százalékkal drágábban vehetik meg a vásárlók. A Tchibo pörkölt kávé ára 25 százalékkal növekedett. A Balaton Füszért üzleteiben 10-15 százalékkal nőttek a húsárak. A kilónként 370-380 forint helyett tegnaptól 400-420 forintba kerül a karaj, a comb és a lapocka a Kapos Kereskedelmi Rt üzleteiben — mondta Zalka János kereskedelmi vezető. A kávéárak a Balaton Füszérthez hasonló arányban változtak. Zalka János mindehhez hozzátette: a Kaposker haszna az áremelést követően nem nő — hacsak nem csökken a keresletvisszaesés miatt —, hiszen ugyanakkora árréssel dolgoznak mint eddig, az áremelést a magasabb termelői árak okozták. Eddig a félsertést kilónként 250 forintért, most pedig 272-279 forintért szállítja a kaposvári, a pécsi, illetve a szekszárdi húsipari vállalat. Háttá Józseftől, az áfész kereskedelmi osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a csaknem 70 üzletükből csupán a Zse- licben kapható (majd) hús, az ünnepek utáni nyitáskor szándékaik szerint kedvezményes áron (a régi és az új ár között). A kávét 35-40 százalékkal drágábban kaphatják meg vásárlóik, s a szállítók már jelezték az olcsóbb kategóriájú kávék áremelését is. A Csemege Julius Meinl Rt 141. számú boltjának vezetője, Molnár László elmondta: az üzletben egy héttel ezelőtt emelkedett a hús ára mintegy 5-6 százalékkal, tegnap nem emeltek árat. A Douwe Egberts és az Eduscho kávékhoz viszont mintegy 20 százalékkal drágábban jutnak a vevők. (Tamási) Nőtt a piac likviditása A Tőzsde júliusa A Budapesti Értéktőzsde Titkársága minden hónap első hetében elkészíti az előző hónap forgalmi ösz- szesítését. Ennek alapján 1994. hetedik hónapjában a Budapesti Értéktőzsde működését a forgalom növekedése, a részvénypiac további élénkülése, a tőzsdére bevezetett értékpapírok körének jelentős bővülése jellemezte. A brókercégek júliusban '5.019 kötésben árfolyamértéken számolva 18 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le. Ez a júniusi forgalmat közel 800 kötéssel, illetve 7 milliárd forinttal haladja meg. Az állampapírpiacon született nagyvolumenű üzletek miatt a részvények részaránya a teljes forgalomból a júniusi 20 százalékról 16 százalékra csökkent. (Ez a mutató azonban még mindig kedvezőnek tekinthető, mivel a részvények a tőzsdén jegyzett értékpapírok névértéken számolt értékéből csupán 9 százalékkal részesednek). A tőzsde ideiglenes, nem hivatalos indexe az elmúlt hónapban folyamatosan emelkedett, 70 ponttal magasabban zárt (1497.33), mint június végén. A BÉT idei forgalma az eltelt 143 tőzsdenapon árfolyamértéken számolva meghaladta a 136 milliárd forintot, ebből 36 milliárd forint a részvényszekcióban realizálódott. A piac likviditása jelentős mértékben növekedett: míg 1993-ban 24 ezer üzletet bonyolított le a BÉT, addig 1994 első hét hónapjában 38 ezret. Ez tavaly naponta átlagosan 94 kötést jelentett, idén pedig már 265 darabot. Júliusban szinte valamennyi értékpapírtípusból került tőzsdére új kibocsátás; négy részvénytársaság, kincstárjegyek, kötvény, befektetési jegyek. Névértéken számolva 49 milliárd forinttal bővült a bevezetett papírok köre. így áll a társadalmi-gazdasági megállapodás Elkészült a társadalmi-gazdasági megállapodást koordináló bizottság javaslata a tárgyalások témaköreire, ütemezésére. Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) titkárságán elmondták: a javaslatot a bizottság kormányzati és munkaadói oldala elfogadta, és azt a munkavállalói oldal képviselői is elfogadhatónak tartják. Mandátumuk korlátozottsága miatt viszont rögzítették: a szak- szervezeti konföderációk vezetői még „oldalegyeztetésen” is megvitatják az anyagot. Azután döntenek arról, hogy a társadalmi-gazdasági megállapodás témaköreinek, ütemezésének jóváhagyásához kérjék-e az ÉT plenáris ülésének összehívását. A koordinációs bizottság két oldala által már jóváhagyott javaslat kitér az október végéig megkötendő megállapodás parafálása és ratifikálása közötti időszakra is. így leszögezi: az érdekképviseletek megfelelő konzultációjára elegendő időt, legalább tíz napot kell hagyni, de ez az időszak nem akadályozhatja meg a kormányt, hogy — például — eleget tegyen a költségvetésre vonatkozó törvényi kötelezettségeinek. A társadalmi-gazdasági megállapodáshoz tartozó témák mindegyikéről az ÉT-nek kell megállapodnia. Az ÉT plenáris ülése dönti el, hogy az 1994. évi pótköltségvetés része legyen-e a társadalmi-gazdasági megállapodásnak. A munkavállalói oldal kérte annak rögzítését, hogy a kormány kezdjen konzultációt a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) hatáskörébe tartozó témák tárgyalásának menetéről. A társadalmi-gazdasági megállapodást megelőző tárgyalásokon többek között szó lesz az 1995-98 közötti időszakról, a gazdasági és szociálpolitikai prioritásokról, a gazdaságpolitika egyes elemeiről, így a pénzügy-, a jövedelem- és az adópolitikáról, a decentralizált alapokról, a privatizációs stratégiáról, az exportösztönzésről, a piac- és fogyasztóvédelemről. Ez a tárgyalássorozat tartalmazza az innováció, a támogatáspolitika és az államháztartás reformjának programját, az 1995-ös költségvetés, és az azt megalapozó intézkedések témaköreit. E fejezet keretében tekintik majd át a szociális partnerek a területfejlesztési törvény, illetve az országos területfejlesztési koncepció tervezetét, a területfejlesztés intézményi- és eszközrendszerét, a válságtérségek problémáit. Ugyancsak ide tartozik a bérpolitika, ezen belül a versenyszféra bérmechanizmusa, a költségvetési szféra bérpolitikája, illetményrendszere, az illetménymegállapítás finanszírozása, valamint a bértárgyalások témaköre. Külön fejezetet szentelnek majd az érdekegyeztető felek a foglalkoztatási kérdéseknek, így kitérnek az összkormány- zati foglalkoztatáspolitikára, a munkaerőkereslet, illetve munkaerőkínálat befolyásolására, a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének továbbfejlesztésére. Szintén külön fejezet foglalkozik majd a társadalombiztosítással, ennek részeként a nyugdíj- és egészségbiztosítással. A következő fejezetben a szociálpolitikai kérdések, a szociális ellátások alapproblémái, a szociális igazgatás, a családi támogatások, a munkahelyi jóléti, szociális ellátások kapnak helyet. A munkaügyi kapcsolatok, munkaügyi szabályozás fejezetben a munkajoggal, a munkavégzésre irányuló jogviszonyok szabályozásának harmonizálásával, a szak- szervezetekkel, az üzemi- és közalkalmazotti tanácsokkal, a munkaügyi viták rendezésével kívánnak foglalkozni a társadalmi-gazdasági megállapodás előkészítése során. Külön fejezet keretében tárgyalnak a szociális partnerek az érdekképviseletek működési feltételeiről, valamint a megállapodásban foglaltak teljesítését szolgáló garanciális szabályokról. * <
