Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-15 / 190. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. augusztus 15., hétfő Még keményebb bűnhullám ellen készül a BM Kuncze Gábor: Örülök, hogy a kisgazdák az ősszel visszatérnek a tárgyalóasztalhoz a Átszervezések az IKM-ben Ma kezdődik az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztériumban azoknak a részlegeknek az összevonása, melyek az IKM és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának összevonása óta párhuzamo­san működtek, de az egyesített tárcának csak egy ilyen egy­ségre van szüksége. Egyesítik a humánpolitikai részleget, a sajtó- és tájékoztatási osztályt, a belső ellenőrzést. Ezekből mindkét minisztérium rendel­kezett egy-egy apparátussal. Gyakorló riadó a Kossuth téren A kormányőrség, a rendőri ezred, a budapesti rendőrségi állomány egy részének bevo­násával éberségi riadót tartott vasárnapra virradóan Buda­pesten a Kossuth téren. A gya­korlaton tűzszerész járőr is részt vett. A tájékoztatás sze­rint a gyakorló riadót a közel­múltban Budapesten elkövetett robbantásos merényletekkel összefüggésben rendelték el. Vastagh-Sólyom találkozó Dr. Vastagh Pál igazság­ügy-miniszter ma találkozik dr. Sólyonj Lászlót, az Alkot­mánybíróság elnökével. Min­den bizonnyal az új alkotmány megalkotása és az Alkotmány- bíróságról szóló törvény mó­dosítása áll megbeszéléseik középpontjában. Mint a kor­mányprogramból ismeretes: a testületet a jövőben is az al­kotmányosság kiemelten fon­tos intézményének tekintik. Állami neveltek kis lakótelepe Befejező szakaszához érke­zett Veresegyházán az állami gondozott fiataloknak tervezett 11 ház építése. Már az ottho­nok bebútorozásán dolgoznak. A 400 millió forintos beruházás előzménye, hogy egy kormány- döntés szerint a vácdukai és a szobi otthonában lakóknak új helyet kellett keresni. A május­ban kezdett munkák hamaro­san befejeződnek, és 120 ne­héz sorsú gyerek jut otthonhoz. Augusztus 20-án adják át nekik. Volt politikaiak közgyűlése A Politikai Elítéltek Közös­sége - az 1945-1956 között po­litikai okokból elítéltek önkéntes, pártpolitikától mentes társulása - tegnap tartotta negyedik köz­gyűlését. Lengyel Endre főtitkár beszámolója kiemelte: céljuk az élő sorstársak és az életüket vesztettek hozzátartozóiknak érdekvédelme, a mártírok emlé­kének megőrzése. A kormány­nyal kapcsolatban ugyan van­nak fenntartásaik, de mint volt „másodosztályú állampolgárok” elvárják az anyagi kárpótlást is. Nemzetközi tábor kisebbségekről A kisebbségi lét formáit, az etnikai kisebbségek helyzetét tanulmányozzák közös magyar- és németországi táborozáson német és magyar diákok. A két­hetes rendezvény - amely hoz­zájárul, hogy a fiatalok körében az előítéletek helyett a toleran­cia, a nyitottság kerüljön elő­térbe - csaknem egy tucat szer­vezet, köztük a Miniszterelnöki Hivatal koordinációs titkársága, a Heinrich Böll Alapítvány és a budapesti Goethe Intézet támo­gatásával jött létre. A táborozó egyetemisták, közép- és főisko­lások egyhetes győri ténykedé­süket követően tegnap indultak a másik táborhelyükre, Berlinbe. Kuncze Gábor belügymi­nisztertől és a miniszterel­nök koalíciós helyettesétől kérdeztük: — Az átadás-át­vétel a kisvállalatoknál sem megy simán. Ön hogy vette át a minisztériumát? — Az összefoglaló anyag, amit kaptam pontosan feltün­tette a minisztérium gondjait, hogy a folyamatban lévő ügyek hol, milyen fázisban vannak. A minisztériumban tapasztaltak és az átadási anyag között még nem talál­tam ellentmondást. — Milyen megoldatlan ügyeket „örökölt’’? Milyen feladatok várnak a közeljö­vőben a belügyi tárcára? Pénz híján, erővel — Az egyik az önkormány­zati törvények módosítása. Ennek első részét még a vá­lasztások előtt kell rendez­nünk, de a közigazgatás fejlő­désével több lépcsőben to­vább kell majd alakítani. Egy másik feladat: a rendőrség, a határőrség, a tűzoltóság, a polgári védelem helyzetét kell javítani. Ezek a szervezetek csak igen nagy erőfeszítések árán tudják ellátni a feladatai­kat, mert hosszú ideje állandó pénzhiány közepette dolgoz­nak. Hamarjában 44 milliárd forint támogatásra lenne szükségük, amiről a költség- vetési vita során kell majd Megesett már ezen a nyá­ron, hogy 54 külföldi gép szállt le egyetlen nap alatt a siófok- kiliti repülőtérre. Információink szerint egy kilométernyi hosz- szú betonpálya nagymérték­ben megnövelné a forgalmat, s a mostaninál korszerűbb re­pülőket és gazdagabb tulaj­donosaikat is a térségbe csa­logathatna. Gidáli József, a reptér veze­tője 33 éve szállt fel először a Balaton fölé, de már korábban őt bízták meg az országos lé­girendészeti kapitányság megszervezésével. Kezdés: Szokollal — A második világháborút követően jártam édesapám­mal először a Balatonon; akkor a tó nem tett rám különösebb hatást — emlékezett Gidáli József. — Három évvel ké­sőbb tértem vissza repülőisko­lás társaimmal együtt — akko­riban a mai zöldséglerakatnál volt a hangár, Siófok és Kiüti falu között. 1957-ben kaptam ajánlatot a Belügyminisztéri­umból, hogy szervezzem meg a légirendészeti kapitánysá­got. Elvállaltam a feladatot. Egy Szokol típusú repülőgép­pel kezdtük, ami most Buda­pesten, a Petőfi Csarnokban van kiállítva. A szolgálat ma három darab MI-2-es és hat amerikai, MD-500-as gyárt­mányú helikopterrel rendelke­zik. Az utóbbiak világszínvo­nalú technikát képviselnek. döntenünk. Megengedhetet­len, hogy a szolgálat tagjai kö­zül sokan a létminimum körül éljenek. Folyamatos felada­tunk a minisztérium szerveze­tének átalakítása is. Fontos és folyamatos dolgunk a köz- igazgatási rendszer továbbfej­lesztése is. — A fejlesztésekre és fő­leg a fizetések rendezésé­hez pénzre volna szüksége a minisztrériumnak. Honnan és miből lehet ezt ma előte­remteni? — Nagyon kemény takaré­kossági intézkedés-sorozatot ígér a pótköltségvetés. Ez érinti a Belügyminisztériumot is. Van azonban a takarékos­ságnak egy ésszerű határa: nem láthatja kárát a rendőr­ség, a tűzoltóság, a többi szervezet munkája. — A minisztérium átszer­vezése során várhatóak-e újabb személycserék? A bűnmegelőzés — Nem azért jöttem a mi­nisztériumba, hogy rendet vágjak a vezetők soraiban. A politikai pozíciókban lévő ve­zetők természetes cseréjén kívül senkit nem akarunk poli­tikai okok miatt elküldeni. — A közbiztonság megőr­zése és javítása érdekében mit kíván tenni a miniszté­rium? — 1990-92 között robba­násszerűen növekedett a bű­1962-ben kezdték rendsze­resen ellenőrizni a Balatont a levegőből. Feladatuk a bajba jutott felderítése és a hajók ri­asztása volt. Megesett, hogy egyetlen napon 11 óra 28 per­cet repült a viharos tó felett, és huszonkilenc embert mentet­tek ki a vízi rendőrök segítsé­gével. A felderítés tíz percig sem tartott, a mentőhajók riasztása nagyon hosszú időt vett igénybe. Egyszer azonban a rendőrmotoroson két nagyon magas rangú főtiszt is tartóz­kodott, amikor két, gumimat­racon elsodort hölgyet épp­hogy ki tudtak menteni. Ennek hatására szerelték föl rá­dió-adóvevőkkel a szolgálatot. Vendég, egy körre — Sok pénzt emészt fel a mentés, az emberekre való odafigyelés, de ha sokszáze­zer vendéget ide csábítunk, akkor mindenképp meg kell oldanunk ezt — summázta vé­leményét. Később azt mondta: — Még 1962-ben én hoz­tam az első légitaxit az or­szágba; no, és a másodikat is, mert az első hamar összetö­rött. A nyugati vendégek ugyanis állandóan kérték: hadd szánjanak fel, akár csak egy körre is a rendőrségi repü­lőgépeken a Balaton fölé. Öt éve dolgoznak azért, hogy az üdülőövezetben le­gyen a nemzetközi forgalom nözés, de tavaly óta megállt a növekedés üteme, bizonyos területeken csökkent is. En­nek ellenére fel kell készülni egy újabb, még keményebb bűnözési hullám megakadá­lyozására, ehhez pedig, ha tetszik, ha nem, a személyi ál­lományt bővíteni, a technikát fejleszteni kell. Létrehozzuk a Bűnmegelőzési Tanácsot, amelyben a különböző társa­dalmi szervezetek és az egy­házak is fontos szerepet kap­nak, mert a bűnmegelőzés el­sősorban össztársadalmi fel­adat. A polgárőrségnek is je­lentős szerepet szánunk, de ennek a szervezetnek a tör­vényi szabályozása hiányzik. Ezt is a Belügyminisztérium­nak kell rövid idő alatt a kor­mány elé terjesztenie. — Ön a kormányon belül a miniszterelnök koalíciós he­lyettesének tisztét is betölti. „Gyakorolta” már ezt a funkcióját? — Természetesen. A sze­mélyi kérdésekben, a törvé­nyek, rendeletek előkészítése során minden alkalommal egyeztetniük kell a koalíciós partnereknek, s ez eddig min­den alkalommal meg is tör­tént. Szerencsére konfliktus nélkül. — Az önkormányzati tör­vény előkészítő hatpárti egyeztetéséből ötpárti lett, mert a kisgazdák fölösle­gesnek érezték a tárgyalá­sokat. Hadd kérdezzemmeg: mos dolgozik. — Különösebb propaganda nélkül tesszük a dolgunkat; tavaly már 547 külföldi gép ér­kezett, és a forgalom az idén tovább nőtt. Szeretnénk, ha a városi önkormányzat tulajdo­nába kapná a repteret, hogy hosszú távon lehessen ter­vezni és a vállalkozókat meg­nyerni ügyünknek. Évente mil­liókba kerül a karbantartás is a három és fél kilométer hosszú repülőtéren. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság fo­lyamatosan sok pénzt áldoz a működtetésre, de a továbblé­péshez feltétlenül új források bevonására is szükség van. Több mint 60 gép A régió az idén figyelt fel először a repülőtérre. Akkor, amikor megvonták tőlük a vá­molás jogát. — Most újra megkaptuk az engedélyt, de kérdem én: mi­ért nekünk kell a vámosokat, a határőröket fizetni? Másutt nem ilyen az ügymenet! Meg­jegyzem: nem én vagyok a leghivatottabb nyilatkozni a ki­üti repülőtér ügyében, de sze­retnék még sokat tenni a jó ügy érdekében. A közúti légifelderítő szolgá­lat, a mentőhelikopter is Kili- tibe települt. Tegnap több mint hatvan gép indult útnak innen — nem számítva a Balaton fö­lött kirándulókat. Czene Attila Kuncze Gábor valójában meddig terjed a koalíció kompromisszum­készsége? T örvényelőkészítés — Nagyon sajnálom, hogy a kisgazdák inkább elmentek szabadságra, mintsem részt vettek volna a törvényelőké­szítés munkáiban. De örülök, hogy bejelentették: ősszel visszatérnek a tárgyalóasztal­hoz. Ami a kompromisszum­készséget illeti? Minden ész­A rádió és a televízió kö­rüli háborúskodás nyilván csak akkor zárulhat le hosszú távra nyugalmat ígérő' békekötéssel, ha törvényi háttér és jogi ke­retek biztosítják a normá­lis működés feltételeit. A koalíciós kormány prog­ramja ezért a legfontosabb és egyben legsürgetőbb tennivalónak a szabad rá­diózás és televíziózás tör­vényes feltételeinek meg­teremtését minősíti. Nem titok, hogy a roppant bonyolult kodifikáció nagy része már az előző ciklusban lezajlott — a médiatörvény tekintélyes hányada a par­lamenti pártok egyetértő megállapodása alapján elké­szült. Néhány „kényes” törvényi rész megfogalmazása és le­hetséges egyeztetése van tehát még hátra, így érthető, hogy a Horn-kormány rövid határidőt szabott önmaga számára a rádió- és tévétör­vénynek a parlament elé ter­jesztésére. Ahogy a program fogal­maz: a parlamenti pártokkal és a szakmai szervezetekkel folyamatosan egyeztetve az idei őszi ülésszakra elkészí­tik és lehetőleg az ellenzék vagy annak legalább egy ré­sze támogatásával az Or­szággyűlés elé terjesztik a törvényjavaslatot. A koalíció felfogása szerint a sajtószabadság legfőbb garanciája a lapok, a rádiók és a televíziók közötti ver­seny. Alapvető törekvés, hogy esélyegyenlőség le­szerű és jó javaslatot szívesen fogadunk, ami az elfogadott kormányprogram keretén be­lül marad. Az önkormányzati törvényt előkészítő egyeztetés során is sok ilyen javaslatot el­fogadtunk, amelyeket beépí­tünk a törvényjavaslatba. A törvény politikai jellegű ré­szeit, amelyeket a koalíció egyértelműen kijelölt, az el­lenzék természetesen vitat­hatja és elemezheti is, ez a dolga, de ezekben a kérdé­sekben a többség érvényesí­teni fogja az akaratát. Koós Tamás gyen a frekvenciagazdálko­dásban. Független szakértői testületet hívnak életre a kor­látozott számban rendelke­zésre álló frekvenciák nyil­vános pályáztatásra, s lehet­séges, hogy e testületre ru­házza a törvény a frekvenci­agazdálkodással kapcsola­tos egyéb felügyeleti teendő­ket is. (Az előző kormány ezt eredetileg a Nemzeti Frek­venciatanácsra kívánta bízni; a tanács azonban a ciklus végéig nem jött létre.) A médiatörvény meghatá­rozza majd az MTV és az MR vezetőinek kinevezési rendjét, a közszolgálati jelleg kereteit, s olyan pénzügyi támogatási rendet alakít ki, amely szponzorálás nélkül is lehetővé teszi a rádió és a tévé politikai befolyástól füg­getlen működését. Az új jogszabály megszü­letésével egyidejűleg ezért betemetik a médiaháború egyik pénzügyi „lövészárkát”; azt a rendelkezést, amely a költségvetésben megszün­tette a Rádió, illetve a Tele­vízió önálló fejezetet, s ezzel a két intézmény gazdálko­dása fölötti felügyeletet lé­nyegében a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe utalta. Az eredeti állapot — az önálló rádió-tévé költségve­tési fejezet — visszaállításá­hoz a költségvetési törvény módosítására lesz szükség. A kormányprogram úgy ér­tékeli, hogy a Duna Televízi­óra fontos feladat hárul; ellá­tásához azonban szervezeti változtatásokat kell végrehaj­tani. Ferenczy Europress Rendőrgépen akartak repülni a turisták Egy napon 29 embert mentettek ki a vízből Gidáli József: Legyen az önkormányzaté a siófok-kiliti repülőtér — Két hölgyért kaptak rádiót előtt is nyitott repülő, ahol vá­Sürgős feladatok a kormányprogramban Őszi ülésszak: médiatörvény

Next

/
Thumbnails
Contents