Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-15 / 190. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. augusztus 15., hétfő A szerbek Rakétazápor Kabulban Lesz-e megint puccs augusztusban? kijáratot kérnek Csak a legújabb rendezési terv elfogadásával folytatódhat a békefolyamat - jelentette ki Thorvald Stoltenberg, aki Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár nevében próbálta meg rávenni a boszniai szerbeket a nemzetközi összekötő csoport rendezési tervének elfogadására. A palei tárgyalásokon Radovan Karadzic megerősítette, hogy a boszniai szerb kormány és parlament nem fogadja el a béketervet jelenlegi formájában, majd kijelentette: a szerbek csak akkor mondanak „igent” a javaslatra, ha kijáratot kapnak az Adriaitengerhez, és számukra is elfogadható megoldás születik Szarajevó felosztására. A boszniai szerb vezető hozzátette, hogy akár területcserére is hajlandó. Merénylet Belfastban Egy szélsőséges protestáns csoport vállalta magára annak a férfinak a meggyilkolását, akinek a holttestére vasárnap reggel bukkant rá a rendőrség Belfastban. A betiltott Ulsteri Szabadságharcosok elnevezésű csoport azzal inkolta a gyilkosságot, hogy a férfi az Írországot az északi résszel egyesíteni akaró republikánusok kémje volt. Az újabb pokolgépes merényletek beárnyékolják annak reményét, hogy tűzszünet születhessen az Észak-írorszáaból a briteket kiűzni akaró Tr Köztársasági Hadsereg és London között. Ciszjordán autonómia Izrael hamarosan átadja az autonóm hatásköröket a palesztinoknak egész Ciszjordá- niában - közölte vasárnap Jeruzsálemben az izraeli rádiónak Úri Savir, a külügyminisztérium főigazgatója. Mint mondta, az egészségügy, a turizmus, az oktatás, a szociális ügyek és a közvetlen adók feletti hatáskörök átruházásáról, azaz az autonómia egész Ciszjordániára való kiterjesztéséről szóló tárgyalások a végéhez közelednek. Koalíciós kibékülés Feszült várakozás előzi meg Olaszországban a tőzsde reagálását Silvio Berlusconi miniszterelnök és koalíciós partnere, Umberto Bossi váratlan és látványos kibékülésére. Berlusconi szombaton meglepetésszerű találkozót tartott Milánó melletti villájában Bossival, az Északi Liga vezetőjével és az „őszinte és szívélyes” tárgyalások után kinyilvánították, hogy helyreállt köztük a béke. Ez a kormány sokáig fog működni - mondták, hozzátéve, hogy a koalíció fennmaradása nem is volt kérdéses. Berlusconi szerint kormánya stabilitását csak a külföldi megfigyelők vonták kétségbe. Kijelentették, hogy az alapvető kérdésekben teljes egyetértés van köztük. Lemondott államminiszter Benyújtotta lemondását vasárnap Szakurai Sin, a japán környezetvédelmi hivatal államminiszteri rangban lévő vezérigazgatója, miután éles bírálatok kereszttüzébe került a hazája második világháborús szerepéről a hét végén tett kijelentései miatt. 36 halott, 103 sebesült A központi kormány hadait szorongató felkelőkkel vívott harcokban pénteken az afgán fővárosban 36-an életüket vesztették, 103 személy pedig megsebesült. Ezt a Reuter közlése szerint péntek este mondta be a kabuli rádió, amely szerint az ütközetek halottal között van a pastu nemzetiségű Gulbuddin Hekmatjar iszlámista ellenzéki hadvezér és formailag miniszterelnök 25 harcosa is. A tádzsik Burhanuddin Rabbani államfő és iszlám hittudós hívei kezében lévő fővárosi rádióállomás szerint Hekmatjar miniszterelnök és a vele szövetségben álló Abdul Rasid Dosztum üzbég hatalmasság fegyveres erői összesen 198 rakétát lőttek ki Kabulra; a rakétazáporban 11 ember lelte halálát. 15 ház romba dőlt. Az üzbég Dosztum annak idején a szovjet támogatta afganisztáni kommunista hatalom egyik oszlopa volt, a mudzsahed felkelők oldalára való átállásával azonban oroszlánrészt vállalt a régi rezsim megbuktatásában. Később, amidőn a mudzsa- hedek már egymással vívtak testvérgyilkos háborút, Dosztum újabb köpönyegforgatásaival tűnt ki. A pakisztáni Iszlámábádban figyelt kabuli rádió jelentése szerint a felkelők korábban támadást intéztek a Rabbani elnökhöz hű fegyveres erők ellen, miután azonban támadásuk elakadt, rakátaesővel álltak bosszút a város védőin. A Reuter szerint semleges forrás nem tudta megerősíteni a kabuli rádióban elhagzottakat. A kommunista rendszer 14 évi polgárháború után, 1992. áprilisában omlott össze. Akkor a mudzshed felkelők iszlám kormányt hoztak létre; ennek résztvevői azonban hamarosan hajba kaptak az egyeduralomért. A bel viszályok, pártütések és zendülések során összesen 11 500 ember halt meg. Fény derült a németországi új atomcsempészetre Néhány hónapon belül a harmadik atomcsempészési ügyre derült fény Németországban. A Der Spiegel című magazin szombaton közzétett értesülése szerint szerdán egy Moszkvából érkező Luft- hansa-járaton három spanyol utas poggyászában az atomfegyvergyártáshoz használatos plutónium- 239-esből 50 grammot találtak. Dúsított hasadóanyagból ez a legnagyobb mennyiség, amelyet eddig a német hatóságok csempészektől vettek el. Az illetőket letartóztatták, de kihallgatásuk egyelőre semmiféle eredményt nem hozott. A Focus című magazin szerkesztősége — amely szintén értesült az esetről — úgy tudja, hogy 500 grammot találtak a spanyoloknál. A bajor rendőrség szombaton megerősítette a pluto- niumcsempészek elfogásáról szóló hírt, de részletekről nem kívánt tájékoztatni. Münchenben csütörtökön számoltak be arról, hogy több hetes nyomozás után letartóztattak egy hattagú, csehekből, szlovákokból és németekből álló csoportot, amely dúsított uránnal próbált kereskedni. A banda egyik tagjánál valószínűleg mintául szolgáló, majdnem egygrammos mennyiséget találtak az urán-235-ösből. Májusban egy férfitól hat gramm plutónium-239-est foglaltak le. Németországban tavaly összesen 123 atomcsempészési ügyre derült fény. Az eddigi vizsgálati eredmények szerint a hasadóanyagokat szinte minden esetben a volt szovjet köztársaságok területéről hozzák. Nincs változás Amerika Kuba-politikájában Warren Christopher amerikai külügyminiszter úgy foglalt állást, hogy az Egyesült Államok nem változtatja meg a kubai emigránsokkal kapcsolatos jelenlegi politikáját. A Reuter szombati jelentése szerint Christopher pénteken, egy nappal azután nyilatkozott, hogy Fidel Castro kubai vezető éles hangú kirohanást intézett az amerikai bevándorlási politika ellen. Az amerikai diplomácia irányítója szerint sem az amerikaiaknak, sem a kubaiaknak sem áll érdekében, hogy megismétlődjenek az 1980-as események, amikor a kubai Mariéi kikötőjéből csaknem 125 ezer fős menekültáradat zúdult az Egyesült Államokba. Castro csütörtök esti tévébeszédében azzal vádolta Washingtont, hogy politikájával bátorítja a Kubából törvényellenes módon kivándorolni szándékozókat. Moszkva fekete naptól fél A jövendőmondók augusztus 17-ére megint fekete napot jósolnak Moszkvában, s mostanában még azok is vészjóslóan emlegetik a dátumot, akik nem hisznek az ilyen próféciákban. Mert jóllehet minden valószínűség szerint a baljóslatú nap után majd tizennyolcadika következik, augusztus tőlünk keletre hagyományosan a feszült belpolitika hava. Három esztendővel ezelőtt ebben a hónapban zajlott a puccs, de tavalyelőtt és tavaly is válságfelhők gyülekeztek, amikor augusztusban — régi szokás szerint — a vezetők szabadságra mentek. Az orosz fővárosban barátok és ellenfelek egyaránt gondosan figyelik a másikat: ki, mikor, hova utazik, és meddig van távol. Jelcin augusztus utolsó napján Berlinben lesz, ahol az utolsó csapatok kivonulásával megszűnik Németország megszállása, és az orosz elnök nyilván tárgyal Kohl kancellárral is. Előtte azonban kikapcsolódik, méghozzá hosz- szabb hajókiránduláson akarja kipihenni magát. Hogy merre vezet a vízi út, az egyelőre államtitok. De nyugodtabban hajózhat, mert távol lesz Moszkvától Zsirinovszkij is, aki a Volgán megy végig — egy orosz lap megjegyzése szerint „agit- propos és pártszervezési” célokkal. Az ellenzék markáns alakjai közül Sjuganov kommunista vezető szülővárosában, Orel- ban tölti szabadságát; Irina Hakamada, a Duma liberális képviselője, civilben Oroszország talán leggazdagabb asz- szonya az újgazdagok új módija szerint Ciprusra repül; a felsőház elnöke, Sumejko pedig választókerületében vakációzik, de kalinyingrádi tartózkodása során nem politizál, hanem horgászik. Pavel Gra- csov védelmi miniszter fürdőfelszereléssel és az atomkofferral (amellyel a nukleáris riadót lehet elrendelni) a Krímben tölti a szabadságát: miután posztja néhányszor meginogni látszott, mindkét helyettesét magával viszi. Főként a volt afganisztáni főparancsnoktól, Borisz Gromovtól tart, aki rendkívül népszerű a fegyveres erők körében, és a volt al- elnök — Ruckoj — közeli barátjának számít. Maga Ruckoj egyébként Moszkvában marad, és kampányát akarja megtervezni a következő elnökválasztásra, ahol az esélyes jelöltek között szeretne szerepelni. A közös nyaralás mellett megszületett a közös lakásbérlet is, amelynek Jelcin nagy híve, de a biztonsági emberek számára lidércnyomás. Az előkelő moszkvai kerületben, Kri- latszkojében felépült ugyanis az a ház, amely húsz luxuslakást foglal magában. Ide költözött Jelcin és felesége, a mellettük levő lakásokba pedig két lányának családja az unokákkal. A lakók névsorában szerepel Csernomirgyin miniszterelnök, Szergej Sahraj miniszterelnök-helyettes, Jegor Gajdar, Jurij Luskov moszkvai polgár- mester, Barsukov, a Kremlőr- ség parancsnoka, Korszakov, az elnök biztonsági főtanácsadója - egészen az államfő orvosáig és addig a katonatisztig, aki a másik atomkoffert őrzi. Az elhárítás szakértői máris kijelentették: rossz rágondolni, hogy mekkora károkat okozhatna az egész legfelsőbb vezetésben egy terrorista akció. S nem is elsősorban augusztus 17-én... Réti Ervin Irak: békeajánlat Irak kész békét kötni Izraellel. A Reuter által meglepőnek minősített bejelentést az izraeli televízió közölte pénteken este, de hivatalosan még nem nyilatkoztak róla. Az izraeli állami televízió szerint Bagdad harmadik ország közvetítésével juttatta el békeindítványát Izrael ENSZ-nagykövetéhez, még három hónappal ezelőtt. A magas rangú iraki személyiség által aláírt üzenet hangsúlyozza: Bagdadnak nincs további vitája Izraellel. Havi 2000 rubel nyugdíjat is kap Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, miközben Oroszországban a minimális nyugdíj összege 28 ezer rubel, és 1 dollár már 2100 rubellel egyenlő. Minderről maga Gorbacsov tájékoztatta a bolgár közvéleményt abban a terjedelmes interjúban, amelyet Dimitrina Gergova bolgár újságírónőnek adott. A volt szovjet államfővel készített interjút folytatásokban közölte a Trud című szófiai napilap. Gorbacsov egyebek között elmondta, hogy - bár személyi jogon nyugdíjat is kap - nem tekinthető igazán nyugdíjasnak, hiszen a róla elnevezett alapítvány elnökeként dolgozik tovább. Az orosz fővárosban egy háromszobás lakásban él feleségével és 83 éves édesanyjával együtt. A FÁK-vezetőségének a döntése alapján egy villát is biztosítottak Moszkva környékén a családnak, s továbbra is megilleti Gorbacsovékat a különleges személyi védelem. Gorbacsov elmondta, hogy már saját autója is van, a Volsk- wagennél tett látogatásakor a gyár munkásaitól két autót is kapott, egy Hyundait pedig a dél-koreaiaktól. A volt elnök Gorbacsov nyugdíja elmesélte azt is, hogy egy évvel ezelőtt egy énekes-üzletember megvásárolta Gorbacsov sztavropoli szülőházát. Azt ígérték az édesanyjának, hogy élete végéig ott lakhat, majd a házból múzeumot alakítanak ki. Mindebből semmi nem lett, édesanyjának Moszkvába kellett költöznie, de a család reméli, hogy egy jogállamban a bíróság majd igazságot fog tenni. A volt elnök Irina lánya az orvostudományok kandidátusa és tudományos tevékenységet végez. Gorbacsov veje sebész, aki most készíti nagydoktori disszertációját. A Gorbacsov házaspárnak egy 14 és egy 8 éves unokája van. Gorbacsov egyebek között cáfolta azokat a vádakat, hogy elárulta volna a szocialista rendszert, vagy hogy eladta volna a Varsói Szerződést. „Kinek árultam volna el? Ugyan kinek? Bulgáriát - a bolgároknak. Csehszlovákiát - a cseheknek és a szlovákoknak. Lengyelországot - a lengyeleknek. Ugyan kinek másnak?” - fejtegette. Elmondta, hogy ő kitartott a Szovjetunió egységének a megőrzése mellett, azonban Jelcinnel az élen az akkori orosz vezetés az Oroszország függetlenségéről szóló mani- fesztummal más irányba terelte a dolgokat. Gorbacsov azt mondta, hogy elnöksége idején egyfajta védelmet biztosítottak az állampolgárok életszínvonalának a megőrzéséhez, mára azonban az életszínvonal alakulása 20-25 évvel vetette vissza Oroszországot. Nem a gorbacsovi reformok, hanem az azoktól való eltávolodás juttatta Oroszro- szágot a jelenlegi helyzetbe - hangoztatta. Gorbacsov szerint az utóbbi három hónap közvéleménykutatási adatai szerint a Szovjetunió helyén létrejött három szláv országban és Kazahsztánban a megkérdezettek 72- 75 százaléka az unió felélesztése mellett van. Nem a régi Szovjetuniót akarják, hanem a nagy önállósággal rendelkező köztársaságok szövetségét - állította. Gorbacsov azt fejtegette, hogy a máltai szovjet-amerikai csúcstalálkozó nem egy „második Jalta” volt a világ újrafelosztásáról, hanem a hidegháború végét jelentette. Elismerte ugyanakkor, hogy a kisebb államok vonatkozásában nem nagyon lehet saját döntésről beszélni, ezek az országok ugyanis mindig a nagyok „árnyékában” éltek, puszta illúzió függetlenségükről és szabadságukról beszélni. - Mindez így van, ha a jelenlegi politikai kultúráról, a nemzetközi kapcsolatok mostani jellegéről beszélünk - mondta Gorbacsov. - A jövőben azonban úgy kell előrelépni, hogy a nemzetközi kapcsolatokban két kiinduló pontot kell szem előtt tartani: minden népnek joga van saját választására, a társadalmi fejlődés saját útjának a megválasztására, valamint érvényesíteni kell az érdekek egyensúlyát. Ugyanazon civilizáció része akár a kicsi, akár a nagyobb állam. És ez az, amiért én mindenféle NATO partneri kezdeményezés ellen vagyok. Én az európai folyamat, Európa stabilitása mellett vagyok, az európai intézmények létrehozásáért, a közös Európa eszméjének a megvalósításáért, az együttműködés koordinálásáért lépek fel. Nem vagyok olyan naiv, hogy ne tudnám, mindezt nem lehet könnyen és gyorsan megvalósítani - mondta. Gorbacsov szerint Washington nem ösztönözte a Balkánon a „romboló folyamatokat”, s úgy vélekedett, hogy a Balkán az európai folyamat válságát jelenti. A konfliktus kirobbanása a jugoszláv történelemmel is összefüggésben van, hiszen ez az állam sokszor változtatott formát, de mindig a centralizmus alapján. Az Eu- rópa-folyamat válsága itt abban gyökerezik, hogy amikor Horvátország és Szlovénia kihirdette függetlenségét, a nagyhatalmak „vetélkedni” kezdtek, hogy ki ismeri el őket előbb, s lehetőséget sem adtak a jugo- szlávoknak, hogy azok tárgyalóasztalhoz ülhessenek, s maguk megvizsgálhassák, hogy mi is történik az országban. Aztán ugyanilyen gyorsasággal vették fel ezeket az országokat az ENSZ-be is. Ezek pedig hibák, politikai hibák - jelentette ki. Gorbacsov szerint a jugoszláviai eseményekben az amerikaiaknál sokkal nagyobb „érdekeltségük” volt a németeknek és az osztrákoknak. A délszláv válság megerősíti, hogy hiányzik az európai együttműködés mechanizmusa - mondta a volt szovjet elnök. Keller Tivadar
