Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-13 / 189. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1994. aug. 13. szombat SZÍNES hétvégé Könyveket ajánlunk GÖRÖMBEI ANDRÁS Kérdések és válaszok (17 interjú a 70-es évekből) A szerző interjúkötete az egykori kultúrpolitika „jóvoltá­ból” 15 évig nem jelenhetett meg Magyarországon. Pedig a jeles irodalmárokkal készí­tett beszélgetések irodalom- történeti jelentősége vitatha­tatlan. (Antológia Kiadó) TURCZI ISTVÁN ...se nélküled A nagy sikerű Mennyei egyetem szerzőjének új kisre­génye méltán kéri a kortárs magyar próza kedvelőinek fi­gyelmét. (Balassi - 280 Ft) RICHARD BACH Jonathan, a sirály Jonathan, a sirály tökélete­sen akar repülni, vállalja ezért a kiközösítést, a magányt is. Aztán rádöbben: mi értelme a tökéletességnek, ha csak a miénk? (Édesvíz - 297 Ft) HOPPÁL MIHÁLY Sámánok A sámánizmus a magyarok ősi hite volt - a kutatók szerint -, és ez a hitvilág ma is él a vi­lág távoli tájain: az ural-altáji, a nepáli törzseknél vannak még gyógyító és varázsló sámánok. Ez a könyv gazdag képanyag­gal érdekesen mutatja be tevé­kenységüket, eszközeiket, az eurázsiai sámánizmus történe­tét. (Helikon Kiadó - 690 Ft) ACZÉLTAMÁS A vadászat „Múlt és jelen... Mr. Aczel igen meggyőző képet fest 50 év politikai és erkölcsi romlottságá­ról. Komor, ám kitűnően megírt történet, olyan izgalmas, hogy az olvasó nem tud szabadulni tőle” - írja az amerikai kiadás kritikusa. (Európa - 450 Ft) EILEEN GOUDGE V etély társak A regény a jó bestsellerek va­lamennyi jellemzőjével rendel­kezik: izgalmas, fordulatos me­seszövés, könnyed stílus... A szeretet-gyűlölet kettős bilin­csében vergődik egy testvérpár: Eve, a gyönyörű filmszínésznő s Dolly, akinek mindenért dol­goznia kell. Kegyetlen küzdel­met vívnak egymással. Sőt Eve még testvérének szerelmét is elcsábítja... McCarthy „boszor­kányüldözése”, szerelem, bosz- szú, bűntudat kavarog a letehe- tetlenül izgalmas regényben. (Könyvbarátok klubja, 510 Ft) Hogyan jut el a diákokhoz a támogatás? Az ősztől kétezerféle tankönyvből tanítanak Egy 1991-ben megszületett törvény indította el azt a fo­lyamatot, amelynek eredményeként megszűnt a Tan- könyvkiadó Vállalat monopolhelyzete. Meg abban az év­ben 17, tavaly már 43, az idén pedig 65 kiadó jelentetett meg nem kevesebb, mint 2000 kötet közismereti tan­könyvet. Ennyi kiadó, ilyen sokféle könyve közül hogyan kerül a legmegfelelőbb könyv a diákokhoz? Az örök Éva Tóth Éva a „nagy szerepről", a nő hivatásáról, szerelemről és csalódásról, a görög tragédiákról és Csehovról Durst Győzőt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettesét kérdeztük. — A minisztérium által kia­dott tankönyvjegyzék vala­mennyi tankönyvet ismerteti, ebből a pedagógusok kivá­laszthatják azokat a nekik leg­jobban tetsző könyveket, ame­lyekből a következő tanévben tanítani kívánnak. Az iskola a pedagógusok javaslatai alap­ján még januárban elküldte a kiadóknak az összesített tan­könyvrendelését, így a tanév kezdetére elegendő idő ma­radt a nyomdai munkálatokra és kiszállításra is. Természe­tesen az egyes osztályok lét­száma változhat, a megrende­léseket később módosítani is lehetett. Idén a kiadók a köny­vek jelentős részét már a tanév vége előtt megküldték az iskoláknak, így a szülők azokat akár már az évzárón, vagy a beiratkozáskor meg- vehették. Ennek egyik előnye, hogy a szülők pénztárcáját a beiskolázás költségei nem egyszerre, a nyaralás után terhelték, s az iskolaszerekre és a tankönyvek másik felére szeptemberig lehet gyűjteni. A kiadók pedig hamarabb hoz­zájutottak a pénzükhöz, előbb megrendelhették a következő évi tankönyveket. — Ezek szerint az idén nem kell tankönyvhiánnyal kezde­niük az iskoláknak? — Érvényesül a verseny e téren is: aki elkésik a nyomdai munkákkal, kiteszi magát an­nak a veszélynek, hogy a má­sik kiadó könyve kerül a diá­kok kezébe. Úgy tűnik, az idén nem lesz tankönyvmizéria. — A tankönyvek nem ol­csók. A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium dotálja a tankönyveket, eltérően az ed­digi rendszertől, most nem a kiadók, hanem a tanulók kap­ják a pénzt. A támogatás ösz- szege gyermekenként 750 fo­rint. Hogyan jut el ez a pénz a diákokhoz? — Az általános és középis­kolák a „tankönyvpénzt” egy összegben kapják meg, de azt nem egyenlő arányban osztják szét. Az iskolaszék, a tanári kar és a diákönkor­mányzat képviselői döntik el, hogy melyik osztály, esetleg melyik tanuló személy szerint 65 kiadó 2000 tankönyvet adott ki Fotó: Gyertyás László mennyi támogatást kapjon. Erre azért van szükség, mert egyik osztályban több, a má­sikban kevesebb könyv kell, van akinek olcsóbb, mások­nak drágább könyvek kelle­nek. Arról nem is beszélve, hogy az iskolaszék és a pe­dagógusok azt is tudják, sze­mély szerint ki szorul jobban támogatásra. — A szakközépiskolák és egyéb szakiskolák diákjai is kapnak támogatást? — Természetesen! Minden tanuló könyvcsomagjának ezer forint feletti árát az isko­lát fenntartó szervezet — az önkormányzat, vagy a minisz­térium — fedezi. — A kinyomtatott tanköny­veket hogyan kapják meg? — Az iskola megválaszt­hatja a helyi terjesztés módját. Van ahol az iskola fogadja a könyveket és intézményesen a tantestület osztja ki azokat, másutt valamelyik pedagógus vállalja az árusítást, aki bizo­mányosként áll kapcsolatban a kiadóval és jutalékot kap a munkájáért. A harmadik meg­oldás: több helyen kiviszik az iskola falai közül a könyvela­dást, megállapodtak a közeli papírüzlettel, vagy valamelyik bolttal, ahol vállalják az árusí­tást. (Koós) A Nemzeti és a Várszínház színpadán találkozhat vele a közönség, de olyan jelentős szerepet, mint amilyet ko­rábban Molnár Ferenc Olym- piájában kapott, vagy a Don Carlos Erzsébeté, Az ember tragédiájának Évája volt, mostanában nem játszik. Mintha kicsit mellőznék. — Nem tudom, nagyon ne­héz erről beszélni. Ha azt mondom mellőznek, azt gon­dolhatják, panaszkodom. De a másik álláspont sem igaz. Ed­digi pályám csúcsa kétségte­lenül Éva volt. Szegeden a Szabadtéri Színpadon, és a Nemzetiben is játszottam, volt tanárom Vámos László ren­dezésében. Van benne egy csodálatos mondat... — „Anyának érzem, ó, Ádám magam." Ugye erre gondolt? — Igen. Ez az a mondat, amit sejtésem szerint én már nem fogok elmondani. 1983-ban, amikor először ját­szottam Évát, még nem volt meg Tamás, a nagyobbik gyermekem. Attól kezdve, hogy 1986-ban megszületett másként mondtam el ezeket a szavakat. Nagyon sokat változ­tam az anyaságtól. Önállóbb, felelősségteljesebb lettem. — Áldozat volt színész­nőként gyereket vállalni? — Nagyon kényes kérdés. Azt hiszem, rosszkor történt a kiesés. Éppen kezdtem volna beérni, éppen megtérült az addig befektetett energia, a sok tapasztalat. Szinte min­dent újra kellett kezdenem. Ráadásul Tamás születése után 4 hónappal elváltam Bal- kay Gézától. A csalódás na­gyon fájt, nagyon megviselt. De nem hagyhattam el ma­gam. Észnél kellett lennem, hiszen ott volt a gyerek. A fel­elősség erőssé tett és tuda­tossá: lezártam valamit, ami után tiszta lappal kezdhettem újra az életem. Egyedül vol­tam, pedig nekem nagyon fon­tos, hogy társam legyen. De soha többet szakmabeli! És akkor — a Nemzetiben — Tahi József egyszer-kétszer meghívott kávézni. Ezután egyre többször beszélgettünk. Ezekből az együttlétekből sze­relem, majd házasság lett. Ő is élt már házasságban, ta­pasztalatokkal a hátunk mö­gött, éretten, igazán tudjuk egymást értékelni, megbe­csülni. Megértjük egymást, és ami nekem nagyon fontos: Tamást — a fiamat — az első pillanattól imádja. Ha kellett tisztába tette, és mindent megcsinált a gyerek körül. Ő találja ki, hogy Tamásnak mi lenne a legjobb. Sokat foglal­kozik vele, írni, olvasni is ő ta­nította. Heten voltak testvérek, azt szerettük volna, hogy Ta­más se legyen egyedül. Jóska a 80-as évek végén belekez­dett egy vállalkozásba. Borá­szati technikumi végzettsége van, így lett bornagykereske­delmünk. A vállalkozás sike­res lett, és akkor már mertük vállalni a második gyereket. Orsival, most már teljes a csa­lád. Tamás apjaként szereti Jóskát, a húgát imádja. — Mennyit tudnak foglal­kozni a gyerekekkel? — Tamás még egészen ki­csi volt, amikor egyszer Jóska este azt mondta: tegyük be a gyereket a babakocsiba, men­jünk sétálni, üljünk le egy te­raszra sört inni. Fel voltam háborodva. Nekem szentség- törés volt egy gyerekkel sörö­zőbe menni. De végül is belát­tam, hogy ez így mind a hár­munknak jó. Legalább együtt vagyunk. A gyerek békésen aludt, mégis velünk volt. Azt tartom jónak, hogy amíg nekik nem káros, minél többet ve­gyenek részt a mi életünkben. Erezzék, hogy mi egy össze­tartozó család vagyunk, ránk, a szeretetünkre mindig szá­míthatnak. Nekem is fontos az együttlét velük, hogy mindent meg tudjunk egymással be­szélni. — A család mellett, gon­dolom, változatlanul fontos maradt a pálya is. — Még most is nagyon sok­szor gondolkodom rajta, hogy megéri-e ennyire ragaszkodni a színpadhoz? Miért akarok mindenáron színésznő ma­radni? Egyre gyakrabban ér­zem, hogy nincs más válasz­tásom. Ezt szeretem, renge­teget tanultam hozzá, úgy ér­zem, hogy belül is hozzáértem a külsőmhöz. Közeledvén a 40-hez nehéz szerephez jutni, kevés a középkorú, érett asz- szonyszerep. Nagyon szeret­tem volna görög tragédiákat és sok Csehovot játszani, és talán meglepő, de vígjátékot, karakterszerepeket is. — Boldog ember? — Istenkísértés erre bármit mondani. Ha azt mondom, igen, félek, hogy elkiabálom... Úgyhogy nem kísértem az Is­tent... Virág Katalin Bronzkocsi Kirekából Koltai és Pogány patikus lesz Kaposvári színészek a kamerák előtt — Perczel Zita és Turay Ida újra együtt — Az év végén sugározza a televízió a sorozatot Másfél évi huzavona után kezdték el forgatni a Patika című, 13 részes tévésorozatot. Amikor a budapesti Magic Media Filmgyártó Kft felajánlotta a Magyar Televíziónak a zenés vígjátékot, ma már kideríthetetlen indokok miatt nem fogadta el azt a Tv. A közelmúltban azonban aláírták a szer­ződést, s július közepén megkezdődött a forgatás. Nógrádi Gábor és Kardos G. György forgatókönyve alapján Budapesten egy XV. kerületi patinás patikában forgatják a sorozatot. A legalább százesz­tendős gyógyszertárban ját­szódó történet rendezője és fő­szereplője Koltai Róbert. A ta­valy előzetesen forgatott né­hány rész operatőre Halász Gábor volt. Most Szatmári Pé­ter és Gózon Franciszkó az operatőr, s a forgatás a tervek szerint szeptember végéig tart. A zenés vígjáték szerkezete hasonló az Óscar-díjra jelölt Sose halunk meg! című filmé­hez. Van néhány alapszerep, és legalább száz kisebb szere­pet kapnak a színészek a ti­zenhárom rész folyamán. A film zenéját Dés László szerezte, a szövegeket Nemes István írta, az egyik dal Verebes István szerzeménye. Pogány Juditot és Koltai Ró­bert gyógyszerészként láthat­juk viszont a filmben. Koltainak van egy zenekara is, amelyben Hunyadkürty György, a kapos­vári Csíky Gergely Színház művésze a dobos. De több ka­posvári színész is részt vesz a forgatáson. Znamenák István, Hornung Gábor, Törköly Le­vente, Karácsony Tamás, Tóth Géza, Pálffy Zsuzsa, Dánffy Sándor is a kamerák elé áll. Lehoczky Zsuzsa egy fogyókúrás nőt alakít a filmben, Perczel Zita, valamint Turay Ida pedig a patika betegköré­hez tartozik. A két idős mű­vésznő — tovatűnt korok ünne­pelt sztárjai — hatvan év után újból együtt forgat. Több mint fél évszázada játszottak ugyanis együtt Az új rokon című filmben. A tervek szerint a Magyar Te­levízió november végén vagy december elején kezdi sugá­rozni a Patikát. Lőrincz Sándor A Krisztus utáni II. század­ból való, gazdagon díszített bronzkocsira bukkantak bol­gár régészek az ország északkeleti részében. Lapje­lentések szerint a szekér kö­zelében három ló csontvázát is megtalálták. A „Kireka” néven ismert ásatási helyen, ahol a bronz­kocsi előkerült a föld mélyéről, egy II. században élt trák ne­mest temettek el. A térségben ez már a második eset, hogy antik kocsit ástak ki a régé­szek. Fél évszázaddal ezelőtt már a felszínre hoztak egy ha­sonló kocsit Balcsik város kö­zelében.

Next

/
Thumbnails
Contents