Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-12 / 188. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — VÉLEMÉNYEK 1994. augusztus 12., péntek Anyatej gondok A Somogyi Hírlap július 27-i számában megjelent, Jól fi­zetnek érte, mégsincs elég belőle, avagy Édes anyatej- gondok című cikkhez szeret­nék hozzászólni. Február 22-én született má­sodik gyermekünk. A kezdeti nehézségek után erőteljesen beindult az anyatej. Már a kór­házi tartózkodás alatt jelentős mennyiséget szopott a gyer­mek, s még maradt is kifejni való, így természetesnek tartot­tuk, hogy a nekünk felesleges tejet felajánljuk a rászoruló ba­báknak. Csakhogy: az anyatej­gyűjtő állomás csak akkor haj­landó elvinni, ha folyamatosan 2 dl felett van az anyatej. Nálunk ez ingadozott 1,5-3 dl között. Ügy nem maradt más, mint or­vosi javaslatra lefagyasztottuk, gondolván, hátha később szük­ség lesz rá (első gyermekünk­nél ugyanis kellett volna, ám nem volt). Az idő során elértük azt az „ideális” állapotot, amikor már le tudtuk adni az anyatejet. Elvégeztük az előírt vizsgálato­kat (székletvizsgálat, torokleol- tás, tüdőszűrő), majd ezek után elvitték a felesleges anyatejet. Nem sokáig! Mivel a gyermeket gyakran kellett orvoshoz vin­nünk, ezért egy alkalommal Böndi Máriától t— aki a cikkben megszólal — sértő hangú leve­let kaptunk: sajnos, meg kell válniuk a kismamától, ha még egyszer ilyen kevés anyatejet küld, mert a begyűjtő kocsi üzemeltetése többe kerül, mint amit az anyatej ér. Ezek után mi kértük, hogy többször ne jöjje­nek. (Megjegyzem: ezt megelő­zően én felajánlottam, hogy reggelente, munkába menet sa­ját kocsimon beviszem az anya­tejet. Akkor azért utasítottak el, mert szerintük egy anyától egy gyermek kap tejet, amit erősen kétlek.) Nem sokkal a fent említett cikk megjelenése előtt kellett kidobnunk a fagyasztóból kb. 20 liter lefagyasztott anyatejet. No nem azért, mert romlott volt, hanem mert már kellett másnak a hely. Meg kívánom jegyezni, hogy még manapság is naponta 1,5-3 dl édes anyatejet va­gyunk kénytelenek a lefolyóba önteni a fent említettek miatt. Gyermekem most 5 hónapos, kb, 9,3 kg, és napi egy-egy fő­zelék és gyümölcs beiktatását (orvosi vélemény ellenére) ki­véve csak szopik! Teát még nem kapott, ha szomjas, akkor is szopik. Gondolom, a szak­embereknek és a gyakorló anyáknak ez mond valamit. Hozzáteszem még: többször felajánlottuk védőnőn és házi­orvoson keresztül, hogy akinek kell ekkora mennyiség, ingyen átadjuk a rászoruló babának. Sajnos, senkinek nem kellett. Ezért most megismétlem: aki úgy gondolja a kismamák közül, hogy neki kell, jöjjön el hoz­zánk, beszéljük meg. Buni Ferenc Kaposvár, Béke u. 95. IV/3. Víz fakadt a földből Kaposváron az Óvoda ut­cában május óta folyik az úton a víz; egy csőtörés miatt a föl­dből tör fel, mindent eláztatva. Június elején jelentettük elő­ször a DRV-nek, majd a Ka­posvár vízellátásáért felelős kft-nek. Mindkét helyről kijöt­tek és megállapították, hogy nem hozzájuk tartozik a csőtö­rés. Ezt nem vitatom, az azonban tény, hogy naponta több száz köbméter víz folyik el; már az út is átázott és több helyen berogyott. Ilyen gaz­dagok vagyunk? Ilisics János Kaposvár, Óvoda u. 1. Még egyszer a berényi trágya A Somogyi Hírlap július 29-i számában A panasz tár­gya: trágya című írásra érke­zett a következő reagálás: Kánya Gyula budapesti lakos balatonberényi nyaralótulajdo­nosnak nem kellett volna „min­den lehetséges fórumot” meg­járni a lovarda miatt, ha igaza lenne. A tanyai külterületi léte­sítmény 1926 óta itt áll azzal a különbséggel, hogy előző években ló, szarvasmarha, ser­tés és egyéb állatok tenyész­tése volt folyamatban. Akkori­ban még Kánya Gyula ingat­lana egyszerű szántóföld volt, és jelenleg is külterületi szántó­földekkel vagyunk körülvéve s nem üdülőövezettel. Nyaralóját építette volna a Balaton-partra. Szakmai foglalkozásom, lósze­retetem és szakismeretem lé­vén 1986 óta lótenyésztéssel foglalkozom. Hogy lovaimat el tudjam tartani, illetve takarmá- nyozni és egyéb költségeket fi­nanszírozni tudjam, kénytelen vagyok idegenforgalommal is foglalkozni. Ezen felül Balaton- berény, Balatonszentgyörgy, Balatonkeresztúr, Balatonújlak, Vörs, Hollád lótartó lakosainak kérésére állami fedezőmént szereztem be saját felelőssé­gemre, saját pénztárcámra, hogy a lótartó gazdáknak ne kelljen napokat eltölteni 20-30 kilométer távolság miatt fedez­tetés alkalmából. Tettem ezt a lakosság érdekében. Idegenforgalmi tevékenysé­gemmel nem kis összeggel já­rulok hozzá — átvitt értelemben — Balatonberény község bevé­teléhez, mert amely vendég ná­lam lovagol, az Balatonberény- ben keres szállást, és itt is költi el a pénzét. Természetes folyamat mel­lékterméke a trágya, amely leg­rosszabb indulat mellett sem bűzös, tekintettel arra, hogy ló­trágyáról van szó. Az is bizo­nyítja, hogy a lótrágyán ter­mesztett sampion gombának szerintem egy állampolgár sem érzett bűzös illatot. Még egyet­len külföldi és magyar állam­polgár sem reklamált, aki idejár lovagolni a bűzös illetért, amely nem is létezik, inkább az volt probléma, hogy a lovardánál nincs szállás. Megjegyzem: sem az ÁNTSZ, sem egyéb szerv nem vette figyelembe, hogy két zárt szennyvíztároló­val rendelkezünk, egy 8 és egy 13 köbméteressel. A13 köbmé­teres tároló a lóistállóhoz tarto­zik. Egyébként az ÁNTSZ sze­mélyes vizsgálatánál sem lelt bűzös illatot, vagy folyékony trágyalevet. Ha legjobb akarat­tal akarnám, akkor sem tudnék 1 deciliter tárgyalevet össze­szedni, mivel a lótrágya száraz állagú és így légytenyészet sem képződik benne. Megjegyezni kívánom még, hogy az ötvenes években és azelőtt is a Balaton vízében itatták a lovakat, és a szarvas- marha állomány ugyanott de­lelt. Nem volt sem halpusztulás, sem kötőhártyagyulladás, fer­tőzést nem kaptak az itt nyaraló vendégek. Ifj. Kiss János Balatonberény Szabadság u. 63. Rá se bagózott a város a felkínált pénzre A Somogyi Hírlap július 28-i számában figyelemre méltó írás jelent meg Temetői gon­dok, eltemetett tervek címmel. Befejező gondolatával — „Az átgondolatlanság és hozzá nem értés példázatlan ötvö­zete ez. Túlzás nélkül: gyászos az ügy” — egyet kell értenünk. A nyilatkozó Hartner Rudolf, a városgondnokság vezetője ta­lán nem tudja, hogy vállalkozá­som 1992-ben már megkereste az önkormányzatot, mert előt­tem is ismert volt, hogy a Nyu­gati temetőben tarthatatlanok a ravatalozó körül kialakult állapo­tok. Mi akkor azt ajánlottuk, hogy a bekerülési költség ötven százalékát felvállaljuk, ha az önkormányzat vállalja a másik felét, és saját beruházásban megépítjük a ravatalozót. Annyit kértünk, hogy ezért a temetőben temetési jogot kapjunk. Ajánla­tunkra a mai napig nem érkezett válasz. Az írás olvastán azon gondolkodom, hogy Hartner Rudolf miért nem tud a két évvel ezelőtti ajánlatról? Még gondolni sem merek arra, hogy azért, mert valakiknek érdekük volt a felkínált lehetőség agyonhallga- tása. Az önkormányzat azt hir­deti magáról, hogy vállalkozóba­rát, ugyanakkor cselekedeteivel mást bizonyít. Példák sorát tud­nám felmutatni, de maradjunk csak egynél. Négy évvel ezelőtt ajánlatot tettem az Anker-ház készpénzzel történő megvásár­lására. Mert ajánlatomban hatá­rozott összegről van szó, el­mondhatom, hiszen nem titok: százhúszmillió forintot ígértem az épületért készpénzben. A megyei jogú város önkormány­zata három évig válaszra sem méltatott. Aztán kaptam egy le­velet, hogy íme, pályázhatok. Tessék már megmondani, hogy melyik az a vállalkozó, aki ennyi ideig vár pénzének befekteté­sére? Senki. Más lehetőség után néztem: elindítottuk a So­mogy Rádiót. Társulási lehető­séget ajánlottunk a város veze­tőinek. Nem éltek vele. Saját be­ruházásban csinálják meg azt, ami már van a városban, ugyanakkor panaszkodnak, hogy erre se meg arra se futja. Még ravatalozóra sem. Az egy­kori megyei temetkezési válla­latból alakult társaságnak Ka­posvár önkormányzata is tagja. Gondolom, nyereség reményé­ben fektettek be. Az onnan származó bevételeikből bizo­nyára fordíthatnának a teme­tőkre is. Vagy nincs abból bevé­telük? És ha nincs, akkor miért nincs? Egy tulajdonosnak jogában áll megkérdezni, mi történik a pén­zével. Ez megkérdezhető lenne a Somogy Megyei Temetkezési Szolgáltató Kft-től is. Csak egyet ne tegyenek, hogy levélben kér­nek tőlük választ, mert a kft ve­zetőinek nem erőssége a levélí­rás. Úgy tűnik, hogy a városhá­zán lassan járnak a hírek; min­den fontos, csak a választó, az adózó polgár nem. Törzsök Lajos vállalkozó A LEGTÖBB, MI ADHATÓ. l^Ft. ^Ft. Wfi 2)<Ft. 169ft 259ft 229ft 199ft A Tchibo kávé 20Ft-tal olcsóbban kapható az alábbi üzletekben, ameddig a készlet tart. Expocenter Aranyhíd üzletház Cseri ABC Siófok, Jegenye sor Kaposvár, Cseri út Erdősori ABC Glória Üzletház Kaposvár, Erdősor utca 2/b. Balatonlelle, Rákóczi út Atád ABC Áruház *• Nagyatád, Széchenyi tér 37. i 1

Next

/
Thumbnails
Contents