Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-12 / 188. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1994. augusztus 12., péntek Traffípax menetrend A siófoki rendőrkapitányság területén működő traffipax ma 19-22 óra között Ságváron a 65-ös úton, 23-02 óra között Siófokon a 70-es úton, 03-06 óra között Siófokon az Erkel Ferenc utcában fényképez. Orgonaest Kőröshegyen A Kőröshegyi Orgonaesték 1994 rendezvénysorozat keretében ma este a Római Katolikus Templomban Székely Miklós orgonajátékát csodálhatják meg az érdeklődők. A hangverseny este 8 órakor kezdődik. A bevételt az orgona felújítására szánják a rendezők. Anna-bál Márián A Balatonmária alsói nyugdíjas klubban augusztus 13-án, szombaton hangulatos Anna-bálba invitálják a közönséget. A tóparti mulatság este 8 órakor veszi kezdetét. Iparművészeti bemutató A keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ kamaratermében a hét végén még megtekinthető az a hónap eleje óta nyitva tartó tárlat, amely a Képcsarnok Vállalat kortárs képző- és iparművészetéből nyújt érdekes ízelítőt. A kiállított tárgyak naponta 9-és 19 óra között láthatók. Iparos névjegyzék A balatonfenyvesi újság legújabb, augusztusi száma részletesen közli a községben élő iparosok címjegyzékét. Az autómentő vállalkozástól kezdve a bojler- és mosógép javításon át a csónaképítő mesterig összesen huszonhárom névvel és címmel ellátott szolgáltatást sorolnak fel. Helikon expo Vásárra készül Keszthely: augusztus 18-án nyit a fogyasztási javak általános vására, a Helikon Expo. A Balaton nyugati fővárosában, a Csokonai Művelődési Központ ad otthont az idei nagy mustrának. Rézkarcok Földvárról A Bajor Gizi nevét viselő ba- latonföldvári közösségi házban látható az az állandó tárlat, amely a bájos kisváros nevezetes épületeit, házait mutatja be. Csurgói Máté Lajos alkotó rézkarc-munkái naponta 8 és 18 óra között tekinthetők meg. „Akarjuk a jót, tesszük a rosszat” Turizmus vagy a rosszlányok A turizmus nem ellensége a magyar tengernek Baja Ferenc: Környezetvédelmi miniszternek panaszkodtak a vendégvárók Szántódpusztán (Folytatás az 1. oldalról) Nincs középszintű koordinációs szerve a balatoni igazgatásnak. A regionális tanács költségvetése az előterjesztések postázásához szükséges bélyegragasztásra sem elég. Széchenyi István csinált a holtvízből élő tavat. „Nem azt kell várni a kormánytól, hogy szántson és vessen, de amikor aratunk, akkor maradjon a haszonból a térségben is” — írta a legnagyobb magyar. Rosta Sándor végül kérte, hogy a miniszter terjessze a kormány elé az idegenforgalom fejlesztésének Lengyel Márton-féle koncepcióját. — Ha a Balaton mellett úgy elmegyünk, mint eddig akkor a turisták is elmaradnak, mert büdös, az egészségre káros lesz a víz — ez Gönczi János, a Balatoni Halászati Rt vezér- igazgatójának véleménye. — A halak most azért pusztulnak, mert ezzel jelzik: nincs rendben környezetük. Nagy hibát követett el a tudomány, amikor az angolna-pusztulást vizsgálva megelégedtek — okként — egy kukaccal. Most hasonló, eddig meg nem fejtett probléma előtt állunk. Szerintem elkerülhetetlen a Balatonon egy ökológiai katasztrófa, mert nem tudjuk igazából, hogy mi játszódik le a tóban. Az biztos, hogy nem az eutrofizáció a gond. Heródek Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Limnológiai Kutatóintézetének igazgatója úgy nyilatkozott: — Körülbelül az eutrofi- zációt sikerült megállítanunk. A strandok fele csatornázatlan, az illemhely kevés. Javaslom, hogy azokat a településeket, amelyek nem tudják megoldani ezt a problémát, a különböző Balatoni szövetségek zárják ki maguk közül. Pusztul a nádas is, és ez a Balaton szempontjából olyan, mintha megnyúznák az embert. Mindenki a parton akar építkezni, strandot nyitni — rossz irányba hatott a privatizáció is. Véleményem szerint a szennyvíztisztítás a legfontosabb feladat. A környezet- védelemnek szüksége van egy siker-sztorira; én a Keszthelyi-öblöt, ahol ötször annyi az alga, mint Tihanynál, mielőbb kikotornám. Dr. Csanádi Mihály, az Országos Közegészségügyi Intézet egyik vezetője: — Idén a strandokon vett vízminták 60 százaléka fekáliával szennyezett volt! Javaslom: tegyék kötelezővé mielőbb a foszfor mentes mosószerek használatát és áruljuk ezeket olcsón. Ahol szabadstrand üzemel, ott tiszta, ingyenesen vécéket kell telepíteni. Ez a bevételkiesés nem lehet tétel egy önkormányzatnak. Hon/áth Gábor, fonyód polgármestere a Balatoni Regionális Tanács társelnöke azt mondta: — A Balatonnak nincs gazdája. Egymástól teljesen függetlenül dolgozik az önkormányzat, a halászat, a hajózás, a vízügy és az idegenforgalom. Tizenhárom éve a Balatonon semmiféle alapkutatást nem végeznek, emiatt a tervezés is felelőtlenség. — Romlik a helyzet — értékelte a Kopár István, a Mahart Balatoni Hajózási Kft-nek igazgatója. — Közös gazdaságot kellene létrehozni a Balatonon, hogy helyben teremtsük meg a problémák megoldásához szükséges pénzeket. Idegenforgalom a tavon nincs hajók nélkül. Elsődleges szerintem az, hogy a problémák forrását kell megszüntetnünk. Csodálatos ez az év, hogy ennyi megpróbáltatást kiállt. Dr. Kovács Miklós, a Siótour Rt elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a balatoni turizmus alapvető problémája az, nem tudni még a szezon végére sem, hogy hányán nyaraltak és mennyi pénzt költöttek a tavon. Pedig az önfenntartó turizmus és az ökológiai egyensúly kialakításához pontos információk kellenének. Tény, hogy árnyékgazdaság, a feketepiac erősödik. Az illetékes szervez a kedvezőtlen jelenségek ellen nem képesek kellő hatékonysággal fellépni. Pedig a turizmus nem ellensége a Balatonnak, sőt forrásteremtő tényező a környezet megvédése érdekében. A tanácskozáson, amely lapzártánkkor még tartott Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter elmondta; regionális fejlesztési központok létrehozását tervezik, működésükhöz pénzt is mellékelnek. Czene Attila Halas- vagy turistató a Balaton? A turisták dollármilliárdja kontra devizabevétel angolnából A Galamb-szigetet nem a balatonboglári gamesz takarítja — közölte szerkesztőségünkkel Sós Zoltán városgazdálkodási igazgató, mivelhogy a településnek 1990 óta nincs is gamesz szervezete. Hozzátette viszont: a balatonboglári móló a Mahart tulajdonában van, és ráférne egy alapos takarítás. Ezzel reagált Sós Zoltán Hajósok takarítják a földvári kikötőt című, augusztus 9-i számunkban megjelent írásra. Mindehhez hozzátartozik egy tény: valóban nem a bogiári, hanem a földvári ga- mesznak van szerződése a Siófoki Hajózási Kft-vel arra, hogy tisztán tartsa a Galamb-szigetet. Sós Zoltán vitába szállt az Éhezik és pusztul a dévér a Balatonon című, augusztus 8-i számunkban megjelent cikk állításával is. Dr. Tahi Béla, a MÉM főhalásza ebben a haltetemek eltakarításának kötelezettjeként a helyi önkormányzatokat jelölte meg. Sós Zoltán véleménye ezzel kapcsolatban: „A parti önkormányzatok a lakosság és az itt nyaraló több mint félmillió vendég érdekében „önös érdekből” szedik ki az állam elpusztult halait a tóból, nem pedig azért, mert az állam és minisztériumai erre utasítást adnak.” Hozzátette: „A devizát érő angolna fogyatkozásáról csak annyit, hogy a tóparton nyaraló turisták évente itt elköltött egymilliárd dollár értékű devizáját össze kellene már egyszer vetni a szűk állami érdekű angolna devizabevételével. Halastó a Balaton vagy turistató?” — kérdezte. Vállalkozói fórum a Balatonért „A tehenet nem csak fejni, etetni is kell” — A turizmus, a vendéglátás olyan ma Magyarországon, mint a rosszlány a családban; mindenki szégyellj, de jó, ha pénzt hoz — mondta tegnap délelőtt Felsőörsön a Kisosz Veszprém megyei titkára. A Balatoni Gazdasági Kamara és a Balaton Alapítvány fórumot szervezett az Udvarház étterembe vállalkozóknak. A tulajdonos elmondta: olcsó árakon dolgozik, egész évben nyitva tart, és tisztességes szeretne maradni, de utóbbi egyre nehezebb a jelenlegi körülmények között, ha talpon akar maradni. Míg tavaly augusztus első hetében, idén július végén regisztrálták a vendégvárók a legtöbb turistát. Néhány napja a nyaralók száma 20 százalékkal csökkent a Balaton körül — a vállalkozók lassan bezárhatják a boltot. „Nyár elején még panaszkodtak, de aztán megjöttek a turisták, hoztak egy kis hasznot, és a mai tanácskozásra már el sem jöttek. Pedig külön-külön nem lehet fellépni az áfa-kulcs mérséklése, kiszámíthatóbb gazdasági, jogi szabályozás érdekében” — summázott Rosta Sándor, a Balaton Alapítvány ügyvezető igazgatója. Dr. Kovács Miklós, a kamara elnöke, a Siotour Rt elnök-vezérigazgatója arra hívta föl a figyelmet: a tóparti három megye érdekelt vállalkozóinak lobbyzniuk kell a közös érdekekért. — Kezdeményezni fogjuk, hogy a szállásférőhelyek osztályba sorolását, utazási irodák nyitásának engedélyezését a térségben működő kamara adja ki — mondta dr. Kovács Miklós céljaikat ismertetve. — Szeretnénk elérni, hogy a három csillagosnál alacsonyabb kategóriájú szállodákra, kempingekre ne vonatkozzon a megemelt, 25 százalékos áfakulcs. Pontos adatokat kell szereznünk a Balaton mellett keletkezett jövedelmek nagyságáról is, hogy ennek megfelelően tudjunk visszaigényelni pénzt az államtól az itteni fejlesztésekre. Döntési jogot kérünk a régió vezető szervezetében az ön- kormányzatok és a kormány képviselői mellett. Forrásképzési alapot kell összegyűjtenünk, hogy újabb adónem bevezetése nélkül juthasson pénz az ország külföldi propagálására. Az Alapítvánnyal közösen nemzetközi pályázatot írunk ki, hogy készüljön el végre a Balatont szimbalizáló embléma, logo. A fórumon részt vett Gerhard Hoffmann is, aki egy német utazási iroda tulajdonosaként 14 éve utaztat turistákat a Balatonra. Elmondta: a Balaton és a kempingek nagyon jó adottságúak, 25 éves vizesblokkokkal azonban nem lehet idecsalogatni a vendégeket. Véleménye szerint a tehenet nem csak fejni, hanem etetni is kell... (Czene) Várak a parton Homokvárak sokasodnak a Balatonon. Egy részüket gyermekek mintázzák iszapból. A többit „vállalkozók” építik, akik a gyors haszon reményében családi házukat borozóvá alakították, udvarukat bazárnak adták, s éjszakánként nyugtalanul forgolódnak az ágyban: vajon mikor jön ellenőrizni a hatóság, följelentette-e már az irigy szomszéd, a konkurencia? Vagy jól „falazott”? Mert ugyan tetszetős az újonnan vásárolt Ford, de megverhetik a dolgozók hónap végén, ha nem tud nekik bért fizetni. A bevételt jelentő vendégeket oly könnyen sodorhatja el a koszos abrosz fölött firkantott magas számla, mint az első balatoni hullám a homokvárakat. Sokan építettek légvárakat is ezen a nyáron, sok vállalkozás bizony nemcsak papíron lesz veszteséges. Remélhetőleg azok megmaradnak jövőre, akiknek nemcsak a könyvelője, de a főszakácsa is remekül dolgozott. A minőséget produkáló vendéglőkben, mint például a széplaki Piroska csárdában, a szemesi Kistücsök étteremben vagy a siófoki Aranyhíd steekhausban az elégedett, visszajáró vendégek csináltak jó szezont. Vannak hát erős várak is, kipróbált hadvezérekkel, közkatonákkal. Jó nézni egyébként, ahogyan az aprók homokvárat építenek a Balaton szélén. Gond azonban, hogy a medernek egyre nagyobb része kerül szárazra a meleg miatt, s a „szigetek” körül bizony burjánzik az alga, bűz űzi tova a tömeget. Sajnos nemcsak a víz szintje süllyed a Balatonon... Czene Attila Kis délelőtti terefere a táborvezetővel a sátor előtt Aki szexbombákat akar látni, jobb, ha más vizekre evez. A balatonberényi naturistastrandon és kempingben nem ez jellemző, hanem mindenekelőtt a természet, a csend, a tiszta jó levegő mélységes szeretete. Újságírókkal beszélve dr. Lévay Katalin, a kemping vezetője újra elNaturistak a berényi kempingben Steinmüllerék Bayreuthból mondja ezt. Egyben elárulja azt is, hogy nemzetközi vendégserege nagy többséggel nyíltszívű ember, igen barátságosak, csak a sunyi pillantásokat, az intimpistáskodókat nem szeretik. Ez jellemző a németországi Bayreuth városából (Richard Wagner szülővárosa) immár negyedik éve rendszeresen ide érkező Steinmüller házaspárra, Ruthra és Joachimra, akik bizony már közel vannak a 70-hez, de kondíciójukon, arcvonásaikon hiába keresnénk az öregség jegyeit: mindketten igen-igen fiatalosak. — Lényegében megismerkedésünk kezdetétől, 1952-től együtt hódolunk a naturista-kempingezés örömeinek. Magyarországot, Balatonbe- rényt négy esztendővel ezelőtt fedeztük fel, és mivel igényeinknek minden tekintetben megfelel, minden évben itt töltjük a szezont — mondja a férj. Felesége ehhez még hozzáteszi, hogy tulajdonképpen meg is toldják kicsit az idényt. Az idén áprilisban érkeztek; egy hónapot Lentiben töltötek, ahol termálvízzel gyógyítgat- ták gerincbántalmaikat. Május közepén érkeztek Ba- latonberénybe, és maradnak egészen szeptember 15-ig. — Nem unalmas egész nyáron egy helyen? — Erről szó sincs — válaszolják őszintén, s elmagyarázzák, hogy mindig remek társaságot és jó programokat találtak itt. Hoztak magukkal egy kis motorkerékpárt, s ha kiruccanni támad kedvük, felülnek rá, és felfedezőútra mennek. Tavaly a Dunakanyarban jártak, az idén már körülmotorozták a Balatont. Mindig felfedezünk itt valami új szépet — mondják, majd búcsút intve átadják magukat a napozás élvezetének. Kun G. Tibor < *
