Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-12 / 188. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. augusztus 12., péntek Felszámolják a „T és KG” Kft-t? A komlói székhelyű ,,T és KG” Kft. ügyében az Állami Bankfelügyelet nem jogosult felszámolási eljárást kezdeményezni. Mindezt Újlakiné dr. Szabó Ildikó, az Állami Bankfelügyelet pénzügyi vállalkozások osztályának vezetője mondta azzal kapcsolatban, hogy jogi szakértők szerint a bankfelügyeletnek kellene megtennie a büntetőeljáráson kívüli első lépést az ügyben. A kft. felszámőlásá- nak kezdeményezésével lehetne ugyanis meggyorsítani a csalással megkárosítottak követeléseinek kielégítését a büntetőeljárásban lefoglalt, illetve a zár alá vett több száz millió forintos értékből. A fel- számolási eljárás kezdeményezésére mindazok a károsultak jogosultak, akiknek követelése van kft.-vel szemben. A továbbiakban a bírósági eljárás gyorsaságán múlik, hogy mikor állapítják meg a kft. fizetésképtelenségét, és mikor rendelik ki a felszámolót. Privatizációs elképzelések Várhatóan augusztus 22- én tartja következő ülését az a privatizációs tanácsadó testület, amely javaslatokat készít Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztosnak az új kormány magánosítási programjához. Erre az ülésre részletes beszámoló készül a privatizáció eddigi helyzetéről. Ez ösz- szegzi, hogy mi történt négy év alatt, s pontosan milyen mennyiségű vagyon vár még eladásra. Ezen kívül stratégiai javaslatot is kidolgoznak. Eszerint alapvetően a készpénzes privatizációt kívánják előnyben részesíteni, de emellett súlyt helyeznek a vagyonátadási igények kielégítésére is. Előirányozza a stratégiai javaslat a gyorsított, egyszerűsített eljárások szerepének növelését is. Ilyen módszerekkel a teljes, még meglévő ÁVÜ-vagyont értékesíteni lehetne. Külföldi tulajdonba került a Contrex Teljes egészében külföldi tulajdonba került a Contrex autókereskelemi vállalat, miután korábbi többségi tulajdonosa, az osztrák Wolfgang Denzel Kraftfahrzeuge AG. nemrégiben a fennmaradt 45 százalékos üzletrészt is megvásárolta. A Denzél a Contrex átvételével erősíteni kívánja jelenlétét a magyar piacon. A Denzel a Mitsubishi márka ausztriai, csehországi, szlovákiai és magyraországi importőre. a A cég jelenleg az egyik legnagyobb magyar autókereskedelmi vállalat. Demszky a Nagyvásárcsarnokról A budapesti lakosság örömére a vásárcsarnok vezetői és a kereskedők között mindkét fél számára kedvező megegyezés jött létre a kereskedők visszaköltözésének pénzügyi feltételeiről. Demszky Gábor utalt arra, hogy a főváros a tárgyalások során jelentős engedményeket tett a kereskedőknek: így például pályáztatás, licit nélkül költözhetnek vissza. De joggal elvárható, hogy a fővárosi költségvetésből, az adófizetők pénzéből mintegy 4 milliárd forintos beruházással kívül—belül gyönyörűen felújított csarnok helyreállítási, illetve működési költségeihez a kereskedők is hozzájáruljanak. Annál is inkább, mivel az új épület számukra is biztos megélhetést teremt. Nem csak pénz, lehetőség sincs a talajvizsgálatra Nagy talány, hogy mire képes a somogyi föld Július 27-től „él” az új földtörvény. Ennek hatodik fejezete foglalkozik a talaj védelmével, ismerteti az állam és a talajvédelmi hatóság feladatait, valamint a földhasználó kötelezettségeit. Itt szerepel az is, hogy a földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről és a vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyaggazdálkodás folytatásáról. De törvény nélkül is fontos lenne megvizsgáltatni időnként a földeket, hiszen egyre kevesebb a gazdálkodók pénze a műtrágyázásra, legalább azt a keveset, amire futja, a legjobb helyen, a leghatékonyabban kellene felhasználni. Mivel megyénkben nincsenek meg a feltételek a vizsgálatokhoz — 1992-ben megszüntették a talajvizsgáló laboratóriumot — így jogos a kérdés, mit tegyen a gazdálkodó, ha somogyi? Dr. Markó András a Somogy Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás talajvédelmi felügyelője: — A nagyobb gazdálkodó egységek esetében az a célszerűbb, ha a hozzájuk legközelebb eső laboratóriumot keresik fel valamelyik szomszédos megyében. A talaj- vizsgálat összetett feladat. Ennek első lépése a mintavétel. Azoknál a szövetkezeteknél, ahol a mintavételi szisztéma rendelkezésre áll, a folyamatosság biztosított. Mivel a műtrágya kiszórása nem egyenletesen történik, így a talaj tápanyagellátottsága is változó. Ezért szakmailag kívánatos lenne, hogy a mintavételek a korábbi vizsgálatok ismeretében szerveződjenek. — A magángazdák számára mi a megoldás? — A más megyében lévő vizsgálóbázisokról esetenként átjönnek, de csak akkor, ha szövetkezeti nagyságú egységtől kapnak megbízást. Ezért fontos szerepük lenne a falugazdászoknak, akik megszervezhetnék a magántermelők területére a talajvizsgálatokat, mivel úgyis egy község határán belül gazdálkodnak. Ehhez tudunk segítséget adni, akár szakmai tanácsokat, akár térképanyagot. — Jelenleg milyen a termőföld tápanyag-ellátottsága Somogy megyében? — Az 1960-as évek elején még gyenge volt, de az intenzív használatnak köszönhetően 1990-ben a talajok foszfor- és káliumellátottsága megfelelő szintre került. Az 1990 utáni gazdasági helyzet és tulajdonosi bizonytalanságok miatt az alapműtrágyázás évről-évre elmaradt. Jelenleg is csak visszafogott nit- rogén-pótlásróí beszélhetünk. Az új helyzetben a talaj- vizsgálatok értelmezése és a műtrágyázási javaslatok elkészítése — figyelembe véve az egyes gazdálkodók pénzügyi helyzetét — nagyfokú szakmai felkészültséget kíván. így a korábbi eljárással szemben, amikor rendszeres volt az alapműtrágyázás, alapvetően más gyakorlatot kell kialakítani. Ehhez azonban hiányzik a szakismeret, kevesen vállalkoznak e feladatra. — A kárpótlás során sokan olyan földekhez jutottak, hogy nem ismerhetik a talaj előéletét. Talán most még nagyobb szükség lenne a laboratóriumi vizsgálatokra... — A talajminőség fenntartása nagy körültekintést kíván. Az 1990 előtti állapotra a termőföld minőségét megóvó eljárások voltak a jellemzők. A melioráció nagy költséggel járó beavatkozás, saját erőből nem képesek a gazdálkodók megoldani, de ez a világon mindenhol állami támogatással történik. Régen ez száz százalékos volt Magyarországon, majd negyven százalékra csökkent, így jelentőssé vált a sajá- terő-igény. Eddig akik igazoltan talajvizsgálati eredményekkel rendelkeztek, a földadóból kedvezményt kaptak. — Mire lehet számítani, ha esetleg eltörlik a földadót? — Akkor valószínűleg csak ritkán lesz igény talajvizsgálatokra... Boldizsár Beáta Próbálkozások a mernyei szövetkezetben ígéretes mustármag A Terra-Produkt Mezőgazda- sági Szövetkezet 2638 hektár szántóföldön gazdálkodik, s 800 hektáron végez különféle szolgáltatásokat az egyéni gazdáknak. A napokban végeztek az aratással. — őszi árpát 435, őszi búzát 337 hektáron termesztettünk, tavaszi árpát 373, zabot 63 hektáron, 23 hektáron olajlent és 95-ön mustárt — mondta Kelemen Attila ágazatvezető. — A termésátlagok 10-20 százalékkal rosszabbak a tavalyinál, főleg a szárazság miatt. S évek óta nincs elég pénz műtrágyára sem. Az állattenyésztő-telep szerves trágyáját kiszórják ugyan, de ez csak 150 hektárra elég. A földbérleti szerződések is bizonytalanná teszik a gazdálkodást; emiatt vetésforgó sem tudnak beállítani. A területet tagoktól, egyéni gazdáktól bérlik, ellenértékűi 18 kiló búza árát kapják aranykoronánként a bérbe adók. — Elhúzódott az aratás — mondta Kiss János növénytermesztési főágazatve- zető —, mert a tárolókapacitás 60 százalékát lekötötte egy vállalat és a terményeit nem szállította el időben. Gond az is, hogy csak olcsón tudjuk értékesíteni a gabonát, a búza minősége pedig csak takarmányozásra megfelelő. Az idén termeszt először a szövetkezet hibridkukoricát. 46 hektáron napszámosok végzik a kézi munkát. Próbálkoztak mustár-vetőmag előállításával is. Ha megfelelő lesz a minősége — mondták —, egy holland cég megveszi. Az új technológiák bevezetésére 23 millió forintos beruházást hajtottak végre; a múlt évi nyereségéből vették a gépeket. Az egyik búza, árpa, zab és mustár vetésére egyaránt alkalmas, s nem igényel külön talajmunkát sem a vetés előtt. Bálázzták a szalmát, s most kezdik a tarlóhántást. Augusztus közepe után takarítják be a silókukoricát; ebből csak 250- 300 mázsa lesz hektáronként. Boldizsár Beáta Különleges, bó'rbő'l készülő termékek gyártására is vállalkozik a Delta szövetkezet. Ezek egyike az a műszertartó táska is amelyen most dolgoznak. Ebből közel egymillió forintos lesz az árbevétel. A kép a kísérleti laborban készült ahol a szabását végzik Fotó: Kovács Tibor Jelentősen átalakul a cég Jóval kevesebb sört iszunk Bíznak a fogyasztási apály megszűnésében Hamarosan egy holland szakmai-pénzügyi konzorciumé lesz a 102 éves Nagykanizsai Sörgyár részvényeinek többsége: ezzel jelentősen átalakul a cég. Tóth István, a sörgyár vezérigazgató-helyettese abban is bízik, hogy az elmúlt években tapasztalt sörfogyasztási apály megszűnik. — 1990-ben minden magyar állampolgárra száz liter sör jutott — mondja —, ma csak nyolcvan. A kanizsai gyár 1992-ben egymillió hektoliter sört állított elő, az idén 800 ezer litert gyártunk. — Közben jelentősen nőtt az ára. — 1992-ben 18-20 forintba került egy üveg Balatoni, ma ennek duplájába. A bor ára viszont nem — vagy csak jelentéktelen mértékben — emelkedett. — Új fajtákat dobott piacra a kanizsai gyár: csak tisztább üvegekben árusítanák... — Az üvegek tiszták csak kopottak. Ezen sajnos nem tudunk változtatni. Egyébként is Dél-Dunántúlon azért szereltünk fel hatvan sörözőt, hogy azokban hideg csapolt sörként fogyasszák a Hofb- ráut. — Milyen sört iszik a vezérigazgató-helyettes? — Én a Weis Biert kedvelem. Ez ellentétben a többivel nem árpa, hanem búzamalátából készül. Drágább is, mint a hagyományos. (Gulyás) Szomjasak az őzek és a vaddisznók Az arany ára egyelőre változatlan Drágul az ezüst és a platinaékszer A hetek óta tartó kánikula a vadakat — őzeket és a vaddisznókat — is megviseli. A szárazság miatt az erdei patakok alig csörgedeznek, nóé- hány teljesen kiszáradt. Megyénkben a Sefag Rt gondozza a legtöbb erdei itatót, fenntartásukra évente százezreket költenek. Dr. Spingár Ferenc, a kaposvári Sefag Rt vadászati főmérnöke elmondta: Somogybán valamennyi vad- gazdálkodással foglalkozó cég, illetve társaság gondoskodik a vadak megfelelő itatá- sáról-etetéséről. Az elmúlt években a 300 ezer hektárnyi somogyi erdőterületen számtalan, speciálisan kialakított vadetetőt és itatót állítottak fel. A szakemberek munkájára ezekben a hetekben van a legnagyobb szükség. Az erdőket sem kíméli a forróság, sok helyen a rendkívüli magas páratartalom tovább fokozza a hőségérzetet. Több somogyi erdőkerületben kiapadtak a patakok, kiszáradtak a dagonyák. A kerületvezető erdészek naponta ellenőrzik az állandó és időszakos itatóhelyeket, forrásokat, és ha bármelyik kiapadt, úgy azonnal pótolják az éltető folyadékot. Az utóbbi néhány hétben egyre többször fordultak a lajtoskocsik a vaditatóknál. Az erdei állatokat alaposan megviseli a hosszan tartó meleg. Különösen a csülkös nagyvadak fogyasztanak ilyenkor több vizet. Egy-egy szarvas, őz, dám vagy vaddisznó szokásos napi adagjának akár kétszeresét is megissza — ha van mit. — Erdészeink számos területről jeleztek itatásra már-már alkalmatlan helyeket. Jelenleg Karád környékén a legrosz- szabb a helyzet. Ebben a térségben újabb mesterséges itatókat helyeztek el. Jelenleg megyénkben a zselici, kaposvári, iharosi és a nagyatádi erdészet folytat még rendszeres vaditatást, aminek a költsége a nagy szárazságban már több százezer forintos nagyságrendű. (Harsányi) Hamarosan a hazai ékszerboltokban is drágulnak a nemesfémek a forintleértékelés hatására. Elsősorban az ezüst- és platinaékszerek ára emelkedik majd. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis a közelmúltban emelte a jegybanknál nyilvántartott ezüst- és és platinaárfolyamokat, ugyanakkor az arany árát egyelőre változatlanul hagyta. Az MNB-ben ezzel kapcsolatban elmondták, hogy alapvetően a londoni nemesfémpiacon kialakult árak alapján határozzák meg a hazai árfolyamokat. Nem naponta módosítják a kurzusokat, hanem súlyozott átlagot számolnak, s ha a változások meghaladják az 5 százalékot, úgy ezt a nemzeti bank saját árfolyamaiban is érvényesíti. Az idén az év elején emelkedtek az MNB nemesfém-árfolyamai, azóta nem volt változás. Az augusztus 9-i korrekció hatására az ezüst eladási ára grammonként 17,2 forintról 19 forintra, a platináé 1320 forintról 1487 forintra emelkedett. Az áremelkedés az ezüst esetében meghaladta a 10 százalékot, a platinánál ennél is több volt, 12,6 százalékú tett ki. i l i Különleges bőrtermékek
