Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-11 / 187. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1994. augusztus 11., csütörtök Túl tengeren és háborús határon Nemzetközi kiállítás Balatonfenyvesen A Rab szigetét szimbolizáló templom képe a tárlaton; előtte Vata Emil festőművész és Seid Hadziselimovic, a SMAP galéria tulajdonosa Fotó: Kun G. Tibor Traffipax­menetrend A siófoki rendőrkapitányság területén működő traffipax ma 14-17 óra között Siófokon a Kandó utcában, 18-21 óra kö­zött Zamárdiban a 7-es úton, 22-01 óra között Balatonföld- váron a 7-es úton fényképez. Orgonakoncert Siófokon Ma este 19 órai kezdettel orgonakoncertre kerül sor a siófoki evangélikus templom­ban. Kárpáti József klassziku­sok műveiből állította össze repertoárját. Sok sérülés fürdés közben Több mint kétszeresére nőtt a figyelmetlenségből szár­mazó balesetek száma a Ba­latonon. Az idén 14 esetben riasztották a mentőket. Az ok: nyakcsigolya-törés. Tegnap a siófoki Aranyparton egy német hivatásos katona kísérelt meg fejest ugrani a 50-60 centimé­teres vízbe. Örök bénaságra lesz ítélve, ha egyáltalán túléli a sérülést... A szakemberek ismételten kérik a fürdőzőket, vegyék komolyan a kihelye­zett figyelmeztető táblákat. Szarajevóban egy bosnyák, bizonyos Seid Hadziselimovic, egyetemista korától erősen vonzódott a művészetekhez. A szépért való rajongását ügyvéd korában is megőrizte; így jutott arra a gondolatra, hogy a bosznia-hercegovinai Vranjskában közel kétszáz négyzetméteres galériát ala­kítson ki. A háború azonban sok hon­fitársával együtt az ő álmait is földig rombolta; szerb felesé­gével Magyarországra jött. Pécsett telepedtek le. S egy kertvárosi panelházi lakásban — némi átalakítás után — megnyílt a SMAP Galéria. — Minden simán és roppant gyorsan ment — eleveníti fel a kezdeteket a tulajdonos, aki vándorgalériának titulált vál­lalkozásának menedzsere is egyben. — A szakma, a bara­nyai megyeszékhelyen élő és alkotó művészek felkarolták az ötletet, és segítettek a ha­tárokon túl élő szponzorok. A galéria szinte születése pila- natától kezdve alkotótáborok sorát szervezte: az Ormán­ságban éppúgy, mint az Ad­riai-tengeren a festői Rab szi­getén. A Rab-szigeti szimbólumok inspirálták azoknak a képek­nek a java részét is, amelyet a pécsi galéria augusztus 10-én, Balatonfenyvesen megnyílt tárlatán mutattak be. A polgármesteri hivatal nagy­termében közszemlére tett ki­állítási anyagban vagy fólszáz festmény és grafika kapott he­lyet; köztük neves magyar, horvát, szlovén, szerb és bos­nyák alkotó tájképei, portréi, csendéletei. Az egy hétig látogatható tár­lat egyben képaukció is: a munkák helyben is megvásá­rolhatóak. — Köszönettel tartozunk a helyi polgármesteri hivatalnak és személy szerint Lombár Gábornak, aki az első szóra készséggel befogadott minket — mondta a szarajevói szüle­tésű művészetpártoló. — Az az igazság, hogy manapság ez a műfaj Magyarországon sem elég megélhetésre; a ga­léria fenntartásához szükségs pénzt más forrásokból, ex­port-import tevékenységből teremtjük elő. Arra kényesen ügyelünk, hogy csak minősé­get és lehetőleg közérthető, gondolatébresztő műveket ál­lítsunk ki. A szakmai színvonalat a pécsi Művészeti Tanács ga­rantálja: rendszeresen véle­ményezi a SMAP Galériába kerülő képeket. Ugyanakkor az amatőrök mecenatúráját is felvállaltuk: a tehetséges, de még ismeretlen fiatalok is be­mutatkozási lehetőséget kap­nak. A SMAP Galéria első nem­zetközi képkiállítása, Vata Emil festő ajánlásában, au­gusztus 17-éig tekinthető meg Fenyvesen. Csíky K. Erika Azt mondják: nemcsak az élő hal az államé... Vízügyi pénz, károk és kárelhárítás — Mindenki megszólalt már halügyben, csak mi nem — utalt a Somogyi Hír­lapban az elmúlt napokban megjelent nyilatkozatokra Fejér Vilmos, a siófoki székhelyű Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője. El­mondta: évtizedek óta kive­szik a részüket a haltetemek eltakarításából, s a cégnek ez évente több mint három­millió forintos költséget je­lent. Támogatást nem kap­nak hozzá. — Mi a jövőben is el akar­juk végezni ezt a munkát, de az anyagi lehetőségek be­szűkülése miatt egyre nehe­zebb lesz — mondta Fejér Vilmos. — Jó lenne, ha végre összefognának az ér­dekeltek, s nem látnának napvilágot olyan nyilatkoza­tok, hogy az élő hal az ál­lamé, a döglöttel meg foglal­kozzanak mások... Ameny- nyiben a halgazdálkodási jogok a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartoznak, akkor ugyanígy az ebből eredő károk is. Vagyis: a kü­lönböző, ezzel foglalkozó szerveket éppen nekik kel­lene támogatni... Van egy kárelhárítási alap, amit külö­nösen kritikus helyzet elren­delésekor lehet igénybe venni, s a környezetvédelmi szakágazat és a vízügy pénze van benne. Ebből mi az idén a június 15 és július 11-e között tudtunk egy bi­zonyos összeget igényelni. Fejér Vilmos hozzátette még, hogy szemléletválto­zásra is szükség lenne, hi­szen ma még a szállodások azt mondják: takarítsa el va­laki a döglött halakat, mert elmegy a vendége. Nyuga­ton aktívan részt vesznek a munkában az idegenforga­lomból élők is. Még egy javaslata volt a BVK siófoki kirendeltségve- zetjének: a kárelhárításra el lehetne különíteni egy bizo­nyos összeget az angolna eladásából befolyt bevétel­ből. Már csak azért is, mert e halak nagy részét a BVK ál­tal üzemeltetett zsilipben fogják... (Fónai) Akadt, aki 30 ezer forintot adott Képeslappal a Hitért Bizonyára sok olvasót is bosszant, hogy egyre többen keresik fel lakásán, munkahe­lyén különböző ötletekkel, amelyeknek célja, hogy meg­nyissák pénztárcáját. A Hit Alapítvány megbízot­tai mozgássérült alkotók rajzai­ból készült képeslapokat kí­nálnak megvételre; a bevétel­ből a Fogyatékkal Élő Embe­rek és Barátaik II. nemzetközi kulturális fesztiválját finanszí­rozzák és tanulmányi ösztön­díjat adnak húsz súlyosan sé­rült fiatalnak. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének taglétszáma meghaladja a 70 ezret, tavaly 57 ezer egyéni ügyben segí­tettek sorstársaiknak. A szer­vezet képviselője elmondta: az országos akció során a Ba- laton-parti, főleg a siófoki vál­lalkozók és magánszemélyek bizonyultak a legadakozób- baknak. Akadt közöttük, aki 30 ezer forintot is adott. A nyara­lók, sőt a külföldiek között is szép számmal találtak támo­gatókra. Elrettentő példaként je­gyezte meg a fiatalember: a butiksoron mindenfajta képes­lapot 200 forintért kínált a sé­tálgató embereknek néhány „vállalkozó”, azzal az ürügy­gyei, hogy a mozgássérülteket akarja segíteni. (Czene) Jöjjön egyet nagysád, absztrahálni... Új nyári mánia: a festőcentrifuga Készül a pörgő-forgó, zománcfényes, sugarasan elkent absztrakció Fotó: Kun G. Tibor Színes katalógus külföldre A Lelletours Balatonfeny- vestől Fonyódon és Bogláron át gészen Szemesig foglalko­zik szálláshely-értékesítéssel. Két német partnerirodájának köszönhetően, színes fotókkal illusztrált katalógusok már jó­val a szezon előtt, úgy no­vember tájékán megtalálható a kinti idegenforgalmi piacon. Vendégienknek a „szokvá­nyos” szolgáltatásokon kívül friss napi- és hetilapokat is biz­tosítanak. Sebestyén János hangversenye Sebestyén János orgona­művész játékában gyönyör­ködhetnek a műfaj kedvelői ma, azaz augusztus 10-én este, Keszthelyen. A Bala- ton-parti város nyári komoly­zenei sorozatának mostani koncertjét az evangélikus templomban tartják meg. Svájci színek Bruno Baeriswyl festőművész válogatott alkotásait állította közszemlére közelmúltban megnyitott tárlatán a Goldmark Károly Művelődési Központ. A keszthelyi intézményben au­gusztus 26-ig tekinthetők meg a svájci művész képei. A „doboz”, amellyel abszt­rahálni lehet, nem akármiféle, szedett-vedett tákolmány. Itt van mindjárt az ablaktörlő traktormotor, amely csak egyik része a rafinált masiné­riát — ismertebb nevén centri­fugális festőgép — működtető szerkezetnek. A két, fiatal énekszakos pedagógus, aki a bogiári strandon július közepe óta szerez egyre több hívet az önkifejezés eme sajátos for­májának, váltig állítja: aki egy­szer belekóstolt a „pörgetés” örömébe, az többé nem sza­badul.... — Nincs két egyforma kép — mosolyog — nemcsak a fotó kedvéért az „absztrakció” feliratú varázsláda mögül Végh Boglárka, miközben fé­nyes műanyag nyomópapírt helyez a gépbe. Társnője, Czipszer Andrea kék-sárga-pi- ros-zöld zománcfestéket csurgat a lapra, s miközben egyre nagyobb gyűrűt fonnak körénk a strandolásban kifá­radt népek, elkészül a leg­újabb madár, virág, vagy ki minek látja-akarja kompozíció. — A festék mennyiségén, meg a pörgési sebességen múlik, hogy végül is miféle mű kerül ki a vállalkozókedvű nya­raló keze alól — magyarázzák a hölgyek. — Volt olyan ven­dégünk, aki először húzódo­zott, s mindenáron az általunk készített képeket szerette volna megvenni. Végül is meggyőztük, miszerint a dolog lényege éppen az, hogy min­denki maga és másképp csi­nálja... Most már ott tartanak néhányan, hogy naponta pá­rosával gyártják a szebbnél szebb, öt perc alatt száradó ké­peket. De akadt olyan külföldi, aki tízig meg sem állt.. Az absztrakciót gyártó kézi készüléket a bogiári tanárnők egy fonyódi, kísérletező haj­lammal megáldott fiatalember­től vásárolták. A festőpörgety- tyű-mánia ragadósnak tűnik, hiszen már több Balaton-parti város strandján s hétvégi kira­kodóvásárain feltűnt a centri­fuga-konkurencia. A dolgot persze variálni is lehet — tud­tuk meg Bogláron — , na­gyobb méretben, vagy fa-, il­letve üveglapra csorgatva, az erő öntörvényűségének ki­téve, a produktum ezernyi színt és formát ölthet. — Ez az első nyár, hogy próbálkoztunk, bár — az en­gedélyek beszerése miatt — egy kicsit későn kezdtünk hozzá. Hogy megy az üzlet? Hát, harminc-negyven jelent­kező azért akad napjában... Hölgyek és urak, szerencsés kezű és szépérzékkel bíró nya­ralóvendégek! A nyár — többek közt — a vidám bolondozások ideje: ne hagyják ki életükből ezt a nagyszerű absztrakciót — pörgessenek hát egy önfeledtet, potom száznyolcvan forintért! Cs. K. E. Kábult maci bámul Medvetánc az autó tetején Az embereket évszáza­dok óta vonzza a cirkusz kü­lönös világa. Nevetni, sírni, félni és félteni, ez az ami az embereket mindig is becsá­bította a cifra ponyva alá. Mint minden vállalkozást, a cirkuszt is reklámozni kel­lett. Élőszóval, plakátokkal adták tudtára a nagyérde­műnek, hogy az állatszeli- dítő, a bohóc, a bűvész megérkezett. Elég volt eny- nyi, a nép tódult az elő­adásra. Mindig megtelt a nézőtér. Valami mégis történt az utóbbi időben. Nem érik már be a plakáttal, hangszórós autók járják az utcákat, hogy minden lakásba megérkezzen a hír: kész (a) cirkusz. S még ez sem elég! Az idén új divat ütötte föl a fejét a mu­tatványosoknál. Élő állatokkal reklámoznak. Rekkenő hő­ségben, az utcákon vonuló kocsik tetején fekete párduc, maci bámul kábultan a bámu- lókra. Igaz, sok a vándorcir­kusz, nagy a konkurencia. A kérdés mégis az: szük­ség van erre? (Soós) A i

Next

/
Thumbnails
Contents