Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)
1994-08-11 / 187. szám
1994. augusztus 11., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Diákok szakmai gyakorlaton Négyhetes szakmai gyakorlaton vesznek részt a kaposvári Rippl-Rónai József Közlekedési Szakközépiskola harmadéves diákjai. A fiatalok az iskola tanműhelyében személy- gépkocsik javítását végzik. A műhely is korszerűsödött: nemrég 1,7 millió forintért Bosch gyújtásvizsgálót kapott az intézet. Fotó: Gyertyás László Nyárvégi remények T ehercsökkentést! Mit remél ettől az évtől? — tette fel a kérdést a Somogyi Hírlap munkatársa a nyár végéhez közeledve. A kérdést — sok egyéb mellett — indokolja a kormányváltást követő megújuló várakozás is. Szabó Róbert, a kaposvári Domus áruház igazgatója így válaszolt: — Mindenekelőtt a lakosság terheinek a mielőbbi csökkenését. Úgy is mint állampolgár és úgy is mint bútoráruház-igazgató. A saját dolgozóinknál is tapasztalom, hogy a többség eljutott teherviselő képessége határára. Mint áruházigazgató, jól tudom, hogy az intézmény jövője attól függ, miként alakul az állampolgárok helyzete. Hiszen az első a bútorvásárlás, amiről szorultságukban lemondanak az emberek. Elhalasztják jobb időkre, mondván, jó lesz még egy darabig a régi is. Ebben az évben áruházunk nem is remél nyereséget, azt is eredménynek tartjuk, ha nem leszünk veszteségesek. Célunk a vásárlók megtartása, és az év eddigi része alapján ez úgy látszik, sikerülni fog. Remélem még, hogy idei szereplésünk az Alpok-Adria kiállításon legalább olyan sikeres lesz, mint tavaly volt. Ezt úgy vélem garantálja a 35 gyártó és a rengeteg kedvezmény, amellyel készülünk. (Folytatjuk) (Nagy) Segítséget kap Drávatamási Dr. Gyenesei István: Nem csupán rajtunk múlik, hogy úrrá tudunk-e lenni a jelenlegi helyzeten Rajtra készen a jégelhárítók — Drávatamási a legnehezebb helyzetbe került intézményünk — állítja dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke. — Nem véletlenül tűztük a megyei közgyűlés napirendjére az intézmény helyzetének vizsgálatát két hónappal ezelőtt. Ekkor a helyzetfeltáró elemzésen túl döntöttünk abban is, hogy az intézmény gondjainak megoldása egyedi kezelést tesz szükségessé. Vonatkozik ez az indokolt működési többletköltségek finanszírozására éppen úgy, mint a mosodai gépek cseréjére, a főzőkonyha épület és berendezés felújítására vagy a lapostető nyeregtetővel (esetleg tetőtér beépítéssel) való felváltása egyaránt. A megyei közgyűlés elnöke ezzel a nyilatkozattal reagált lapunk tegnapi számában Drávatamási reményvesztett szociális otthona címmel megjelent írásra. — Már elkészítettük a szociális intézmények szakmai fejlesztési programját — folytatta a közgyűlés elnöke. — Most készítjük a műszaki fejlesztési programokat és ezek, valamint a pénzügyi feltételek ismeretében készítjük el még az idén az időbeli ütemtervet is. Mindenesetre Drávatamási a rendkívüli helyzete miatt soronkívüliségre is számíthat. Dr. Gyenesei István szerint a teljességhez hozzátartozik, hogy a sok évvel ezelőtti elhibázott intézménylétesítés, az utóbbi évek visszafogott, a szintentartást sem biztosító központi költségvetési támogatásainak következményeivel most egyszerre kell szembenézni. Szerény fejlesztési lehetőségeink az évek során csak arra voltak elegendőek, hogy a szociális intézményi hálózat teljes leépülését elkerüljük, az átlaghoz közelítő komfortot elérjük (központi fűtési rendszerek kiépítésével, kastélyépületek állagmegóvásával, 10-20 helyes fejlesztésekkel). — Abban is döntenünk kellett, hogy a rendkívül korlátozottan rendelkezésre álló forrásainkat elsősorban mire fordítjuk. Kétségtelen tény, hogy a kórházi fejlesztések és az oktatási intézmények támogatása az elmúlt négy évben elsőbbséget élvezett a megyei önkormányzat költségvetésében. A szükség vitt rá bennünket a kényszerű rangsorolásra. A szociális intézményeink így is az összköltségvetésünk 30 százalékát kapták. Közöttük is vannak komfortosabbak, jobban ellátottak és katasztrofális helyzetben lévők egyaránt. Azt azonban feltétlenül el kell mondani, és ez a legkevesebb, hogy a körülményektől függetlenül ezek az intézményeink kivétel nélkül a szakmailag elvárható színvonalon végzik tevékenységüket. Ehhez azonban sokszor a dolgozók emberfeletti helytállására van szükség. Drávatamásira visszatérve a megyei közgyűlés elnöke kifejtette: — 1993-ban a tervezett támogatáson túl év közben mintegy 6 millió forint többlettel segítettünk, ami az intézmény ösz- szes költségvetésének közel ötödé. Ugyancsak a múlt évben 2 millió forintot biztosítottunk tetőfelújításra, amit azonban nem használtak fel. Ez évben (1993-hoz viszonyítva) közel 9 millió forinttal emeltük Drávatamási működési támogatását és újabb 3 millió forint épületfelújítási keretet biztosítottunk, ami az előző évi maradványukkal együtt összesen 5 millió forint. Mindez úgy, hogy közben a megyei önkormányzat állami támogatása nemhogy emelkedett volna, de csökkent. Sajnos, még ez sem elég az infláció és a felhalmozódott problémák kezelésére. Ezért fogunk dönteni még az ősz folyamán a legszükségesebb támogatási többlet biztosításról. Dr. Gyenesei István így summázta véleményét: — Az, hogy úrrá tudunk-e lenni az előállt helyzeten, nem csupán rajtunk múlik: elsősorban a kormányzat tervezett intézkedéseinek a függvénye. Ezért is hívtam meg megyei látogatásra és tapasztalatszerzésre dr. Kovács Pál népjóléti minisztert, aki elfogadta a meghívást, augusztus 26-án látogat Kaposvárra és a megyeházán találkozik intézményeink vezetőivel is. Ez a találkozó beletartozik a megoldáskeresésünkbe. (Folytatás az 1. oldalról) Nálunk négy éve vezettük be ezt a jégesős elhárító rendszert, kevesebb a tapasztalatunk. A biztosítók jelzése szerint nálunk olyan 45 százalékra tehető a hatásfok. Ezt részben annak is köszönhetjük, högy Horvátországban a pécsi példa nyomán megszervezték szintén a jégeső elhárító rendszert, jelenleg 260 egység működik, de a terv szerint 400-at építenek ki. A frontok általában dél-nyugat felől érkeznek, így a horvát jégeső elhárító rendszer Ólommal szennyezett paprikával főztek a nagyatádi kórházban. A Somogyi Hírlap információja szerint a laboratóriumban a megengedett ólomszennyezettség kétszeresét mutatták ki. Pedig a paprika „hivatalos” forrásból származott és fémzárolt volt. Valószínűsítik, hogy forgalmas út közelében termett vagy ott szárították. Dr. Koncz Gábor megyei tisztifőorvos szerint: ahhoz, hogy megbetegedést okozzon az ilyen mértékű ólomszenyszámunkra is kedvező, hiszen a megelőzést szolgálja. Rendszeres kapcsolatban állunk a horvátokkal, közös radarméréseket végzünk, a meteorológiai tapasztalatokat is kölcsönösen kicseréljük. — Somogybán mely területek a legveszélyeztetettebbek? — Elsősorban Barcs és környéke, Kutas és a Dél-Balaton mente, Kéthely, Buzsák. Ezt mutatják a sokéves tapasztalatok, de váratalanul bárhol kialakulhatnak jégeső felhők. H. B. nyeződés, legalább egy kilogrammot kell rendszeresen elfogyasztani. A kórházi étrendben pedig ennyi paprika nem szerepel. — Az őrölt paprikában talált ólomszennyeződés súlyos mértékét a határérték 500- 1000-es túllépése jelentheti — folytatta a tisztifőorvos. — A nagyatádi kórház üzletben vásárolta a pirospaprikát. Ez is bizonyítja: hamisítatlan tört pirospaprikánál is előfordulhat alacsony fokú ólomszennyeződés. Horányi Barna „Hivatalos” helyről fűszer az atádi kórházban Kétszeres ólom- tartalom a paprikában SOMOGYI HÍRLAP Krutek József jegyzete Faluház kesergő A történet mindenesetre szépen kezdődött. A bedegkéri Egyetértés Termelőszövetkezet és a tabi városi tanács annó még a rendszerváltás előtt megállapodást kötött, hogy a gazdaság másfél millió forintért közösségi házat (kultúrtermet) épít a faluban. A városi tanács 300 ezer forintot adott a társközségi építkezéshez, Bedegkér pedig nyolcvanezret nyert egy pályázaton. így készült el a falu szélén — a termelőszövetkezeti iroda végében — a több mint 100 négyzetméter alapterületű közösségi ház, amely akár 150-160 személy befogadására is alakalmas. Hely van már, rendezvény viszont kevés! Igaz, időközben sok változás történt: ismét önálló lett a település és a különféle nehézségek miatt művelődésre, szórakozásra egyre kevesebb pénze van a munkanélkülieknek. Aztán átalakult közben a szövetkezet is. Nem kell már a nagy kultúrterem a közgyűlések megtartásához: kisebb helyiségben is elférnek... Persze, az is az igazsághoz tartozik: a falu szélén — távol mindentől — nem vonzó a rendezvények szervezésére, megtartására a közösségi ház. Ritka a lakodalom és a bál is! Ágyik Lajos polgármester mondta; hihasználatla- nul áll a szép épület, mert évente mindössze 10-12 rendezvény van benne... Kár érte! Már új búzát őröl a kaposvári malom (Folytatás az 1. oldalról) Minderre elsősorban azért van szükség, hogy a sütőiparban ne okozzon gondot az esetleges minőségváltozás. Ugyanebből az okból az átlagos malmi búza mellett minden évben vásárolnak úgynevezett javítót is, amelyből mindig annyit kevernek a malmi búzába, hogy a lisztminőség állandó legyen. — Mégpedig állandóan jó — tette hozzá Jancsik Ferenc. — Egyre nagyobb a konkurencia, ezért folyamatosan jó minőséget kell produkálni, ha piacon akarunk maradni. Pontosan emiatt, idén még az Alföldről is vásároltunk javító búzát, mert a szerződött partnereink egy része nem tudta teljesíteni az előírt minőséget. Ez többletköltséggel is járt, de meg kellett tennünk. A változásról, illetve az új búza őrlésének megkezdéséről természetesen értesítik a sütőipari cégeket, hogy azok is felkészülhessenek. Mert hiába csak 25 százaléknyi az új búza aránya a lisztben, bizony az is észrevehető. — Ilyenkor „fogósabbra” azaz keményebbre kell dagasztani a tésztát — mondta Szederkényi Jenő a kaposvári kenyérgyár üzemvezetője. — Az új búza lisztjének még nem elég jó a tartása, ha nem vigyázunk, lapos lesz a kenyér. Sajnos észrevehető, hogy az idei lisztnek kisebb a sikértartalma. Nagyobb a terülékeny- sége, nem nyúlik eléggé, ezért ha sokáig kelesztjük, a tészta nem tudja követni a gázképződést. Ennek a lapos kenyér is az eredménye. Ebből az okból természetesen a Sütévnél is tartalékoltak erre az időszakra régi lisztet, amit az újjal kevernek. Mintegy tíz napra elegendő a készletük, amikor is már ötven százaléknyi lesz az új búza aránya a malomban-. Mi lesz akkor? — Ez minden évben visszatérő probléma, amire kellőképpen felkészültünk. A technológia betartásával és néhány javító adalékanyag segítségével ugyanazt tudjuk produkálni, amit máskor. A fogyasztók reményeink szerint idén sem veszik észre, hogy melyik az új kenyér. Varga Ottó L Szoborfelújítások Kéthelyen A műemlék Szentháromság szobor felújítását megkezdték Kéthelyen. A kétszáz éves alkotást egy soproni vállalkozó varázsolja újjá. Emellett a község valamennyi közterületi szobrának a rekonstrukciójáról gondoskodnak. Megújul az I. világháborús emlékmű és a Szent Flórián szobor is. A község önkormányzata nyolc- százezer forintot fordít ezeknek a munkálatoknak az elvégzésére. Falugondnok Kelevízen Kelevíz és Hosszúvíz közösen döntött arról, hogy szeptembertől kialakítják a falu- gondnoki hálózatot. Pályázat útján a Népjóléti Minisztériumtól másfél millió forintot nyertek el, ebből tegnap megvásároltak egy mikrobuszt. A falugondnok feladata lesz a szociális étkeztetés biztosítása, az idős, rászoruló betegek gyógyszerellátása. A falugondnok a közterületek rendbetételéről is köteles lesz gondoskodni. A falugondnokot szeptember közepén választják meg és ettől az időponttól tölti be hivatását. Közhasznú munkások Zicsen Szerény költségvetésből gazdálkodik a zicsi önkormányzat. Felújításokra, beruházásokra nem telik a községnek. A diákoknak tanszersegélyt sem tudnak nyújtani az idén. A közhasznú munkások szorgoskodnak a temető rendbetételén, a ravatalozót kifestették és a közterületeket is rendszeresen gondozzák. Útépítés Miklósiban Három utcában szilárd burkolatú utat építenek Miklósiban. A munka javán már túl vannak, már csak egy utca aszfaltozása van vissza. A helyi önkormányzat mintegy három millió forintot fordított az utak javítására. A településen folytatják a művelődési ház felújítását is. Községháza Somogytúron Megkezdték Somogytúron az új községháza építését. A körjegyzőség elhelyezését kívánják megoldani. A látrányi önkormányzattal összefogva készül az új beruházás, jamelyről a testület döntött. Az építési munkálatokkal jól haladnak, mielőbb szeretnék tető alá hozni az épületet. Járda épült Szerdahelyen Csaknem félmillió forintért építtetett gyalogutat Kaposz- szerdahely önkormányzata. A beruházás, amely a napokban készült el, a település kis-szennai részét köti össze a faluval. Négyszázötven méter szakaszon készült el a járda. Kaposújlak olcsó gáza Családonként harmincezer forintos közműhozzájárulással valósították meg Kaposújla- kon a vezetékes gázszolgáltatást. A lakosság 98 százaléka igényelte a szolgáltatást. A helyi önkormányzat a költségekhez hetven százalékban járult hozzá. A nyáron kiépítették a gerincvezetéket, jelenleg a lakóházakban a gázbekötéseket végzik. i * 1
