Somogyi Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 178-204. szám)

1994-08-10 / 186. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1994. augusztus 10., szerda Traffipax menetrend A siófoki rendőrkapitányság területén működő traffipax ma 06-09 óra között Siófokon a 70-es úton, 10-13 óra között Zamárdiban a 7-es úton, 14- 17 óra között Siófokon a 65-os úton, 18-21 óra között Siófo­kon a Beszédes sétányon, 22-01 óra között Siófokon az Erkel Ferenc utcában, 02-05 óra között Siófokon a 70-es úton fényképezi a gyorshajtó- kat. Újra néptánc Siófokon Ma este, mint minden héten szerdán folklór-est lesz a sió­foki Dél-Balatoni Kulturális Központban. Most a fehérvári Alba Regia Táncegyüttest lát­hatják az érdeklődők. Műso­rukban többek között kalota­szegi táncok, csallóközi lako­dalmas, székelyföldi táncok szerepelnek. Orgonahangverseny Sebestyén János orgona­művész játékában gyönyör­ködhetnek a műfaj kedvelői ma, azaz augusztus 10-én este, Keszthelyen. A Bala- ton-parti város nyári komoly­zenei sorozatának mostani koncertjét az evangélikus templomban tartják meg. Szóváltás koponyatöréssel Alaposan helyben hagyták Siófokon, a Grill Nonstop bü­fében azt a 41 éves férfit, aki koponyacsont-, tarkócsonttö­réses, valamint jobboldali agyállományi bevérzéses sé­rüléssel került kórházba au­gusztus 8-án. A sértett és élet­társa délután fél öt körüli idő­ben szóváltásba került az ed­dig ismeretlen elkövetőkkel, akik az affér végére igen durva módszerrel raktak pon­tot. Az élettárs arc- és orrzú- zódást szenvedett a nézetel­térést követően. A rendőrfő­kapitányság bűnügyi osztálya életveszélyt okozó testi sértés bűntettének alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást is­meretlen tettesek ellen. 2 millióért besurranó Igen gazdag zsákmánnyal távozott egy balatonboglári portáról az az ismeretlen tet­tes, aki vasárnap besurrant az Alkotmány utcai házba és egy diplomatatáskával távozott. A táskában 2 millió forintnyi készpénz és bankszerződés volt... Az ügyben a fonyódi rendőr-kapitányság rendelt el nyomozást. Fokozott egészségügyi ellenőrzés a Balatonnál Vigyázat: életveszély! Példás szigor az északi parton Megháromszorozta az el­lenőrök számát a Balaton északi partján a Veszprém Megyei Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. A megye vala­mennyi városából érkezett szakember, hogy minél több vendéglátóegységet keres­hessenek fel. Eddig egyéb­ként 20 vendéglőt, büfét zá­rattak be hosszabb-rövi- debb időre, s a mostani erős ellenőrzés után minden bi­zonnyal újabbak is sorra ke­rülnek. Bujdosó László megyei tisz­tiorvos-helyettes szerint rom­lott a vendéglátás színvonala a parton. Ez abból is ered, hogy jó néhány vállalkozó jó­val több vendéget szeretne fogadni, mint amennyit a konyha és a tárolótér kapaci­tása enged. A sümegi Fe­hérkő Étteremben például öt­ször annyi vendéget ültettek le az ebédhez, vacsorához, mint amennyit a konyha elbírt volna. Balatonszepezden a fogyasztási szövetkezet üdü­lőjének étteremében és a bü­féjében minden fellelhető sza­bálytalanságot megtaláltak, ezért azokat átmenetileg be is záratták. A káptalanfüredi Strand Étteremben szabályta­lanul tárolták a húst, a tojást és a zöldséget. A kevezőtlen kép hátteréről Vágó Péter, a Kisosz Vesz­prém megyei titkára elmondta az MTI munkatársának, hogy sok az olyan új vállalkozó, aki nem járta végig a szakma lé­pőcsőfokait, hiányosak a gya­korlati és az elméleti ismere­tei. Jó néhányan úgy gondol­ják, hogy aki a saját konyhájá­ban remekelt, az a vendéglő­jében is elboldogul. Gondot okoz az is, hogy megváltoztak az étkezési szokások. Koráb­ban főleg a keleti országokból, csoportosan érkeztek a ven­dégek, s részükre előre elké­szített ételeket tálalhattak. Ma inkább asztaltársaságok ér­keznek, étlapról választanak, így sokkal több árut kell tá­rolni, több embert kell foglal­koztatni a konyhában. A szakmai hiányok pótlá­sára a Veszprém Megyei Ki­sosz az ősszel és a télen tan­folyamokat indít kezdő és gyakorlatlan vendéglősök, szakácsok részére. Biciklivita a vízen Az idei nyáron jelentek meg tömegével a Balatonon a csúzdával felszerelt vizibicik- lik. Ádáz vitát teremtve a vizirendőrök és a kölcsönzők közt. A rendőrök azt mondják bizonyítottan több baleset származott már a csúzda használatából. A kölcsönzéssel foglalkozók pedig azzal érvelnek, hogy ez egy újabb színfoltja balatoni vizi szórako­zásnak. Kell, mert keresik az emberek. Aki figyelmetlen, azt csúzda nélkül is érheti bal­eset. Az óvatosság nem árt. Fotó: Kovács Tibor Koplalnak a keszegek Triplán teljesít a legkisebb — Megszüntettük az angol­nahalászatot, és minden ener­giánkat a keszegek gyéríté­sére fordítjuk — mondta Gönczi János, a Balatoni Ha­lászati Részvénytársaság ve­zérigazgatója. — Három éve nem halásztunk már a kilomé­ter hosszú húzóhálóval, de most elővettük újra. A nagy melegben sajnos szerte szét jár a keszeg, nem áll ban­dákba. Emiatt egyelőre keve­set fogunk. A vezérigazgató azt is el­mondta; tudják, hogy zavarják a vitorlásokat, ingerelik a hor­gászokat. Mégis vállalni kell ezt a munkát, mert a balatoni keszegek siralmas állapotban vannak. Ráadásul attól is tart­hatnak: az alultáplált állomány esetleg képtelen lesz elviselni a telelés fiziológiai terheit. — A kutatók sem tudják: mi­ért nem esznek a halak. Őrült nagy tömegű táplálék áll ugyanis a rendelkezésükre. A folyamatosan végzett, állomá­nyellenőrző halászatok során figyeltünk fel a jelenségre: a keszegek szinte a csontig le­soványodtak. Mára kritikussá vált a helyzet. Szakértőket kér­tünk fel, és a Balaton legjobb ismerői közül többen állítják: ökológiai probléma áll fenn mindenképpen. Nem a túlné­pesedés okozza a gondokat, hiszen a táplálék elég. Ráadá­sul a kisebb példányok jó álla­potban vannak, a nagyok rob­bantak le. Érdekességként em­lítem meg: lehet, hogy a Duna holtágában, Fadd-Domboriban lejátszódó halpusztulás segít majd megfejteni a Balaton rej­télyét. Ugyanaz a tragédia ját­szódik le most ott, mint a Bala­tonban az 1991-es angolna­pusztulás idején. — A hajóink hajnali négy óra tájt indulnak a vízre — mondta még Gönczi János. — Éjszaka is halásznak a kollégáim. Ren­geteg pénzbe kerülnek persze ezek az akciók, de nem ülhe­tünk ölbetett kézzel. Most nem a gazdasági szempontok a leg­fontosabbak. Szomorú járu­léka a keszegpusztulásnak: most készültünk arra, hogy je­lentős beruházásokkal újra megszerettetjük a balatoni ke­szeget a Balaton mellett élők­kel, az itt pihenőkkel, akik job­bára tengeri halat, hekket fo­gyasztanak jelenleg. A pusztu­lás nem segíti az ügyünket. Czene Attila Heten vannak, s húsz helyett dolgoznak a szemesi mentősök Egyetlen metőkocsijával és héttagú személyzetével Somogy legkisebb mentőál­lomása a balatonszemesi. Súlyosan téved aki úgy véli, eme poziciójuk okán ké­nyelmesebb helyzetben len­nének, mint a nagyobbak. Először is — tudtuk meg Tóth Lászlótól — szép kis körzet tartozik hozzájuk (Szárszó, Szólád, Göncse stb.), így azután men(te)ni valójuk normál napokban is bőven akad. Ilyenkor pedig, amikor a hőmérő higany­szála évtizedes, évszázados rekordokat döntöget, egy­szerűen abnormálissá válik a helyzet. A szemesi mentőállomás dolgozói számára ez azt je­lenti, hogy az átlagos szolgá­lati feladatok három-négy- szerésével kell megbirkóz­niuk. Minimum tizenöt-húsz rosszullétre lehet számítani hetente, köztük jó néhány nagyon is indokolt, elsősor­ban belgyógyászati jelle­gűek. Sok a (főleg időskori) szívpanasz, s a nagy meleg miatt többen elájulnak. Amire viszont a balaton­szemesi mentősök minden nyaraló, fürdőző figyelmét szeretnék felhívni, az a fo­kozott óvatosság. Nem lehet elégszer említeni, hogy vízi­bicikliről vízbepottyanni bi­zony veszélyes, emiatt leg­utóbb hétfőn szállítottak kór­házba, súlyos gerincsérü­léssel egy fiatalembert. Egy nappal korábban, vasárnap pedig már nem volt ment­ség: fiatal nő testét fogták ki a vízből. Tekinthetjük ezt a szomorú esetet felkiáltójel­nek. Kun G. Tibor Lilla, Indiából Fogai teljesen épek, körmét nem festi és bár 34 éves még bakfisnak tarthatja magát. Szü­lei Indiában éltek. Ott is szüle­tett és kalandos utazások után Belgiumon és Németországon keresztül került Magyaror­szágra. 34. születésnapjára meghívást kapott a Matróz étte­rembe. A megjelenteket barát­ságosan köszöntötte. Nem uta­sított vissza símogatást, az ün­neplőket bámulatba ejtette jó modorával. Mint megtudtuk, könnyen tanul, többet tud, mint öt-hat hasonló munkakörben dolgozó társa. Nem tagja egyet­len fenimista szervezetnek sem és még borotválni is tud. Van­nak akrobatikus tulajdonságai is, kézen és fejenáll, ha ezt ké­rik tőle. Étvágya kiegyensúlyo­zott, naponta megeszik 150 ki­logramm szénát, 70 kilogramm gyümölcsöt, zöldséget és ezt leöblíti 300 liter vízzel. A na­gyétkű hölgy ugyan egy indiai elefánt, és most az Apolló cir­kusz legnagyobb atrakci- ója. (Ondrejovics) Viharos kaland A régen várt eső keddre vir­radóra megérkezett, de na­gyon erős széllel és vihar for­májában. Mint a siófoki vizi- rendészettől megtudtuk, bár kint voltak a vízen, de nem tör­tént súlyosabb következmény­nyel járó eset a Balatonon. Azazhogy: bejelentették, hogy két személy a viharban eltűnt. A Balatontourist palóznaki kempingjében is „viharos” volt a keddre virradó éjszaka. Hor­váth Anna kempingvezető és a munkatársai egész éjjel vi­gasztalták a négygyermekes édesanyát, aki sírva mondta el, hogy a férje a kislányukkal pe- cázni ment a vízre, mégpedig egy gumicsónakkal. Ez este nyolc órakor történt és a vihar kötöréséig a két személy nem került elő. Megindult a keresés. — A siófoki vizirendészetnél első alkalommal fél tizenkettő­kor jelentettük be az eltűnésü­ket — mondta a kempingve­zető. — Miklós Tibor törzsőr­mestert éjjel kettő órakor újra hívtuk. Közben telefonáltunk Szentkirályszabadjára a heli­koptereseknek is, de oda en­gedély kellett volna. A turisták, legyen az magyar vagy külföldi — ők éppen né­met vendégek — nemcsak ki­szolgálják, hanem ha bajbajut, segítik is. Még a polgárőrséget is bevonták a keresésbe. Igazi csapatmunka volt. A vihar tombolt és elemi erő­vel sodorta Palóznaktól Bala­tonkenese felé a gumicsónak­ban az apát és a kislányát. Vé­gül Balatonkenesén kötöttek ki a reggeli órákban, ahonnan Simon Sándor vitte vissza őket a palóznaki kempingbe, így ért véget a viharos ka­land. Gáldonyi Béla ö/oroK/ T\ /r s • • butikszemle Meg giccs sincs Nagy bizakodással indul­tam el ajándék-néző kör- utamra, megtudni, Siófokon lehet-e kapni olyan emlék­tárgyat, ami a Balatonhoz kapcsolódik. Azt az útvona­lat próbáltam bejárni, ame­lyet a legtöbb turista látogat. Először a Kálmán sétányon próbálkoztam, de divatcik­keken kívül másra nem talál­tam. A butikok szinte ugyan­azt kínálják: póló, ruha, nap­szemüveg, fürdőruha, üdítő minden mennyiségben. Kissé csalódottan folytattam utamat a kikötő melletti Már­tírok útján. Errefelé szolgál­tatásokat nyújtanak azok­nak, akik a fürdésen kívül más szórakozásra is vágy­nak. Az egyik üzlet vezetőjét kérdeztem, csak én nem lá­tok, vagy valóban nincs Sió­fokon siófoki ajándék. Ké­sőbb lejjebb vittem az igé­nyeimet: csak valami ma­gyarosat mutasson. A férfiból dőlt a panasz. Tíz éve még, tele voltak ba­latoni pólókkal és ajándé­kokkal a butikok. Ha más nem, pólókra volt nyomtatva a Siófok felirat, vagy lega­lább hullámzó Balaton díszí­tette a vázákat. A legnagyobb baj viszont, hogy elárasztják őket a kül­földi áruk. A magyar kisipa­ros, ha megérné neki, meg­csinálná a fürdőhelyet rek­lámozó labdákat, pólókat, kerámiákat. De nincs pénz, csak ötle­tek vannak arról, hogy mire lenne igény. Utamat ezután a Krúdy sétányon folytattam. Nem láttam mást itt sem. Egyedül egy-két képeslap árulkodik arról, hogy a kedves turista Siófokon nyaral. Megtörtén már csak a Fő utcai ajándék üzletben bíztam, a Souvenir felirat méterekről virított már, ez reményt öntött belém. A kirakatban nem láttam égbekiáltó magyarkodást, bent a boltban viszont szé­les mosoly terült el arcomon, amikor megláttam a Siófok feliratos könyvjelzőt. A bolt­ban korsók díszelegtek sió­foki felirattal, magyar címer­rel szép réztáblán, tajték pipa nemzetiszín szalaggal. Végre! Fújtam ki magam, és elégedetten a német tu­ristákra néztem, akik előttem vásároltak. Éppen akkor tették el a frissen vásárolt japán karó­rát. Soós Melinda i >

Next

/
Thumbnails
Contents