Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-08 / 159. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. július 8., péntek' Új miniszter jelöltek Kósáné dr. Kovács Magda munkaügyi miniszter Kérdőjelek Bajnok Zsolt kommentárja Kiért szól a harang? A harangok nemcsak delente szólnak. Konganak jósze­rével a nap minden szakában. Cseng-bong a lélekharang a Hét, a Híradó stábjáért, a tönkrement kis példányszámú na­pilapért, a majd 5 millióval „utcára került” főszerkesztő­ért... Magán-közügy? Fülsértő ez a harsány bimbamozás. Hisz emlékszünk: akik a kötelet húzzák, nemrég épp ők győzköd­ték a nézőket, olvasókat, hogy az Egyenleg kiebrudalása a képernyőről, a bátran kérdező riporterek elhallgattatása, a rádiós „takarékossági” tisztogatás, a kritikus hangú műsorok fölszámolása — vihar egy pohár vízben. Most meg, lám... Kiért szól a harang? Uj parlament, új koalíció, új kormány, új program, új politikai stílus — megannyi nagy léptékű, si­ker és kudarc esélyét egyként magában hordó változás ide­jét éljük. Mindennek igenis része a váltás sok-sok nehéz­sége, egzisztenciákat is érintő öröme-keserve. A tömegtá­jékoztatásban is. De csal^ fontos, konfliktusokkal terhes, in­dulatokat is kavaró része, az egésznek pusztán egy szeg­mentje. És etikátlanul visszaél mikrofonnal, kamerával, le­hetőségével az, aki ennek ellenkezőjét próbálja elhitetni ve­lünk. Mert önmagáért veri félre a harangokat. Messze még a médiaháború vége? A nagy hangzavarból arra lehetne következtetni, hogy a sajtó-frontokon egyelőre nincs kilátás fegyvernyugvásra. De bízzunk benne: ez csak akusztikai csalódás. Tudnivaló, hogy nagy lármát kevesen is tudnak csinálni. A hatalomváltás nyerteseinek tarsolyá­ban talán már ott van a fegyverszüneti megállapodás terve­zete. Rajtuk, bölcsességükön és önmérsékletükön múlik, hogy végre a nézőkről, olvasókról szóljanak a hírek, a mű­sorok és ne azokról, akik írják és szerkesztik. Bajnok Zsolt Felmentették a két médiaalelnököt A genfi felosztási terv Belgrádban alig leplezett csalódással fogadták a genfi felosztási tervet. Milosevic szerb elnök nem is kívánt nyi­latkozni a dokumentumról, meghagyta ezt a boszniai szerb vezetőknek, s csupán annyit jegyzett meg a Kozirev orosz külügyminiszterrel foly­tatott megbeszélések után, hogy nincs szó ultimátumról. Pontosan ez az a tétel, amivel a boszniai szerb vezetés és a belgrádi sajtó nem ért egyet. Radovan Karadzic Genfben röviden csak annyit állapított meg, hogy „teljes egészében amerikai diktátumról van szó, amelyet ráerőltettek a másik négy miniszterre”. Megkínzott rabok, politikai foglyok Az Amnesty International nevű nemzetközi emberijog­védő szervezet 1994-es éves — tegnap nyilvánosságra ho­zott — jelentése szerint tavaly a világ 151 országa közül 63- ban tartottak fogva embereket meggyőződésük miatt, 53 or­szágban több mint 100 ezer politikai fogoly volt rács mö­gött vádemelés, illetve bíró­sági ítélet nélkül, 112 ország­ban bántak rosszul a rabokkal, vagy kínozták őket, 61 or­szágban pedig államilag szankcionált politikai gyilkos­ságok történtek. A legsúlyo­sabb emberijogsértések, tö­meges politikai gyilkosságok a volt Jugoszláviában és Nagy- Britanniában voltak. „Biológiai gyarmatosítás” A Vatikán tegnap „biológiai gyarmatosítással” vádolta meg a Nyugatot amiatt, hogy a családtervezés nevében abor­tuszra és fogamzásgátlók használatára ösztönzi a világ lakosságát. Az újabb támadás annak a könyvnek a bevezető­jében olvasható, amely a ró­mai katolikus egyház által egyedül jóváhagyott termé­szetes születésszabályozás módszereivel ismerteti meg olvasóit. A Vatikán szerint a fejlett államok csak akkor haj­landók gazdasági, illetve pénzügyi támogatást nyújtani nekik, ha alkalmazzák a nem természetes családtervezési módszereket. A koalíciós tárgyalásokon megállapodás született az új kormány összetételéről és megkezdődött a kormány- program kidologozása. Azt te­hát már tudni lehet, hogy kik azok, akikre a program meg­valósítása vár majd. Olvasó­inknak ma és a következő na­pokban bemutatjuk az MSZP- SZDSZ koalíciós kormány mi­niszterjelöltjeit. Kósáné dr. Kovács Magda munkaügyi miniszterjelölt és dr. Baja Fe­renc környezetvédelmi és te­rületfejlesztési miniszterjelölt bemutatására kerül sor. Kósáné dr. Kovács Magda munkaügyi miniszter, (MSZP) 1940. november 4-én szüle­tett Budapesten. 1964-ben az ELTE magyar-francia szakán szerzett tanári diplomát. 1964- 1972. között a Leövey Klára gimnáziumban tanított. Ezalatt másodállásban az MTA Iroda­lomtudományi Intézetében a „Petőfi és kora” kutatócsoport munkatársa volt, sajtó- és cenzúratörténettel foglalko­zott. 1969-ben „Irinyi József élete és munkássága” című munkájával egyetemi doktor lett, Sub auspiciis kitüntetéssel avatták doktorrá. 1969-1974. között az Irodalomtörténeti Társaság tagja. 1972-1974. között a Budapesti Dolgozók Gimnáziumának igazgató-he- lygtteSG. 1974-től az MSZP IX. kerü­leti bizottságának dolgozott, majd 1977-ben bekerült a Pe­dagógusok Szakszervezeté­nek vezetőségébe, ahol a Fel­sőoktatási Tanács vezetője volt. 1980-ban a Pedagógusok Szakszervezete Központi Ve­zetőségének titkára lett, 1985- 1990. között a SZOT titkára­ként dolgozott. 1985-ben belépett a Politika- tudományi Társaságba. 1986- 1988. között az MSZBT alel- nöke. 1989-től a Ferencvárosi Munkás Szabadidő Egylet el­nöke. 1993-tól a Munkáskép­viselet alapítvány elnöke. Iro­dalomtörténeti és szakszerve­zetpolitikai cikkeket publikált. 1967-től 1989-ig volt tagja az MSZMP-nek, 1989-től az MSZP-nek, 1985-1989. között a Hazafias Népfront Országos Elnökségének is tagja volt. Az 1990. évi szabad parlamenti választásokon pártja országos listáján szerzett mandátumot. 1990. májusától az Ország- gyűlés mentelmi és összefér­hetetlenségi különbizottságá­nak tagja, 1992. októberétől alelnöke. Az MSZP-frakció társadalmi szervezeti és ér­dekképviseleti munkacsoport­jának vezetője. Az 1994-es választásokon Budapest Vili. kerületében, a 11. számú választókerületben nyert mandátumot. 1994. júni­usában pártja képviseletében társelnökként részt vett az MSZP-SZDSZ közötti koalí­ciós megállapodás előkészíté­sére létrehozott társadalmi ér­dekegyeztetéssel foglalkozó bizottságban. Férjezett. Férje Kosa Levente gépészmérnök. Két gyermekük van. Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, (MSZP) 1955. július 4-én született Kecskeméten. 1974-ben erős­áramú szakközépiskolában érettségizett, majd 1982-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen ma­gyar- népművelés- filozófia szakon szerzett diplomát. 1977-1982. között a KLTE közművelődési titkára volt, majd 1983-ig a Hajdú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalatnál és a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán dolgozott. 1983-1990. között a Nyíregyházi Városi Tanács Művelődési Osztályának he­lyettes vezetője, majd általá­nos tanácselnök-helyettes volt. 1990-től a Nyíregyházi Városi Galéria igazgatója. 1987-1989. között az MSZMP tagja volt. Alapító tagja a Magyar Szocialista Pártnak. 1991-től elnökségi tag, önkormányzati ügyvivő, 1992-től pedig a párt alel­nöke, aki az önkormányzati ügyek mellett a civil szerveze­tekkel, társadalmi mozgal­makkal való kapcsolattartá­sért is felelős. Az 1994. évi parlamenti vá­lasztásokon Szabolcs- Szat- már- Bereg megye 2. számú választókerületében, Nyír­egyházán szerzett mandátu­mot. 1994. júniusában pártja képviseletében részt vett az MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós megállapodás elő­készítésére folytatott tárgya­lásokon. Elnöke a Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikái Alkotótelep­nek, valamint az Eurocontur Alapítványnak és kurátora a Magyar Mozgóképek Alapít­ványnak. Nős, felesége Szi­lágyi Szilvia tanár. Egy gyer­mekük van. (Folytatás az 1. oldalról) A pártelnökök — elfogadva Göncz Árpád azon, álláspont­ját, miszerint a Magyar Rádió és a Magyar Televízió műkö­désének folyamatosságát a vezetők felmentésének és ki­nevezésének eljárási rendjé­ben is biztosítani kell — kérték a köztársasági elnököt, fo­gadja el a vezetés folyama­tosságának biztosítékaként, hogy az új vezetők kinevezé­sére mielőbb javaslatot tesz­nek és addig a két intézmény irányítása a szokásos helyet­tesítési rend szerint történik. Boross Péter ügyvezető mi­Magyarországon tegnap ün­nepélyesen beharangozták a brit kormánynak az egész vi­lágra kiterjedő új ösztöndíjprog­niszterelnök a Magyar Rádió és a Magyar Televízió alelnö- keinek július 8-i hatályú fel­mentésére tekintettel, július 9-i hatállyal Szilárd Tibort a Ma­gyar Televízió és Szíjártó Ist­vánt a Magyar Rádió gazda­sági igazgatóját korlátozott jogkörrel megbízta a két in­tézmény ügyeinek átmeneti vi­telével. A gazdasági igazgatók megbízatása az új vezetőknek a köztársasági elnök jogkö­rébe tartozó kinevezéséig tart, de tevékenységük csak a napi operatív ügyek viteléhez szükséges intézkedésekre korlátozódik. ramját. Évente 6000 fiatal szakember, és friss diplomás, köztük 10 magyar bővítheti is­mereteit Nagy-Britanniában. Új brit ösztöndíj HUNGARY Szeretne a szépség magyar követe lenni? Szeretné képviselni hazáját rangos külföldi eseményeken és a MISS WORLD DÖNTŐJÉN a mesés SunCity-ben? Szeretne egy korrekt és nagyvonalúan díjazott verseny részese lenni9 JELENTKEZZEN A MISS HUNGARY '94 SZÉPSÉGKIRÁLYNO VÁLASZTÁSRA. Várjuk bemutatkozó levelét, ha Ön • magyar állampolgár • legalább 18 de legfeljebb 23 éves • hajadon és gyermektelen • nem szerepelt akt illetve pornó fotón vagy filmen Jelentkezési határidő: 1994. július 20. Levélcímünk: RENAULT MISS HUNGARY '94. 1537 BUDAPEST . Budapest, Pf. 427 I. díj Renault 19 II. dfj:RenaultC!io III. díj :Renault Twingo ' MISS (A7 autókat a Renault Baumgartner szállítja.) WORLD Somogyi alelnökök a parlament bizottságaiban Működőképes gazdaságot Pásztohy András: Ne legyenek politikai alapon erőltetett formák A nagyüzemi gazdálkodás az elmúlt négy évben megy- gyengült, ugyanakkor a magán kisgazdaságok nem erő­södtek meg. Ebből az ellentmondásokkal terhes, köztes állapotból milyen kiutat lát Pásztohy András somogyi képviselő (MSZP), akit a parlament mezőgazdasági bi­zottságának alelnökévé választottak. — A szövetkezetek nagy­részt atomizálódtak, vagyo­nuk zöme ténylegesen vagy jelképesen magántulajdonba került. Sertéstelepek, trakto­rok, kombájnok vannak 6- 800 ember kvázi tulajdoná­ban és vannak 2-5 hektárnyi magánföldtulajdonok. Most annak a törvényi alapjait kéne megteremteni, hogy ez a fel­emás tulajdoni helyzet műkö­dőképes formákat találjon. Méghozzá olyan formákat, amelyek alkalmasak export árualapok megtermelésére, a zavartalan hazai élelmiszerel­látás biztosítására. A koalí­ciós tárgyalások során négy feladatot tűztünk ki az agrár­ágazatban. Három milliárd dollárnyi export árualap előál­lítását, elfogadható áron tör­ténő hazai ellátást, azt hogy a mezőgazdasági termelésből tisztességes módon lehessen megélni, valamint, hogy az egész ágazatban terjedjenek el a környezetkímélő techno­lógiák. — A falusi emberek közül itt sokan közbekérdeznének, hogy mindezt a szövetkeze­tek vagy a magángazdasá­gok megerősítése révén kí- vánják-e elérni? — A lényeg, hogy-ne le­gyenek politikai alapon eről­tetett formák. Legyen mód arra, hogy az új egyéni gaz­dálkodók szövetkezzenek, például egy közös szolgálta­tóbázis létrehozásában, de arra is, hogy új farmergazda­ságok jöhessenek létre. Eh­hez olyan törvények kelle­nek, amelyek elősegítik a föl­dek fölhalmozását. Az vilá­gos, hogy egy két hektáron alig lehet eredményesen gazdálkodni, netán fejlesz­teni. Nagyobb terület megvá­sárlásához és a teremlés gé­pesítéséhez viszont állami támogatás és kedvező hitel- feltételek is kellenek. Sokak számára a részmunkaidős „háztájizás” látszik kedvező formának. Ezek az emberek is találhassák meg a számí­tásukat. Végül is a formák sokféleségét várom a követ­kező évektől, azt hogy nem lesz sem erőltetett téeszesí- tés, sem erőltetett magánosí­tás. A fontos, hogy jól mű­ködő tsz-ek és jövedelmező farmergazdaságok legyenek. Ehhez szektorsemleges sza­bályozás, elsősorban ösz­tönzők kellenek. — A mezőgazdasági bi­zottságnak mi ebben a fel­adata. Mit érhet el és mit nem? — Az elmondottakhoz szükséges jó törvényterveze­teket kell formálnunk. Aligha lenne célszerű a plenáris ülé­sen szakmai részletkérdése­ken vitatkozni. Ezt itt a bizott­ságban kell megtennünk. Bi­zottságunknak közreműköd­nie kell egy jó nemzeti agrár- stratégia kidolgozásában, egyebekközt az élelmiszer­feldolgozó ipar privatizációs válságának megoldásában. Amire mi sem leszünk képe­sek az a csoda, hogy min­denki egycsapásra elégedett legyen. — Miben lehet jobb ez a bi­zottság az előzőknél? — Nem a jószándékban, sokkal inkább a szakmaiság­ban. Tehát, hogy most ne poli­tikai indíttatásból javasoljunk törvényeket a parlamentnek, hanem az ágazat realitásaival számolva, a szakértelem kö­vetelményei alapján. B. F. > i Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter

Next

/
Thumbnails
Contents