Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-06 / 157. szám

1994. július 6., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 Eredményes beteg­oktatás Mosdóson Koleszterin az erekben Francia orvosok új orvosi eszközt fejlesztettek ki a koszo­rúér elzáródás ellen. A „Rotac” segítségével megszüntet­hető a koleszterin okozta elzáródás a koszorúérben Egy üdvözlőkártyát tartok a kezemben: asztmás fiatal- asszony köszönte meg a Mosdósi Tüdő és Szívkór­ház asztmatanfolyamán ok­tatóknak, hogy a kurzus el­végzése után, gyógyszer és egyéb orvosi beavatkozás nélkül hozhatta világra egészséges gyermekét. A mosdósi intézetben évek óta szerveznek sikeres bete­goktató tanfolyamokat. — A betegoktatással kap­csolatos első, világméretű ta­nácskozáson Genfben szinte valamennyi krónikus betegség — asztma, diabétesz, hipertó­nia, idegi eredetű bajok — gyógykezelésében érdekelt szakember jelen volt — mondta dr. Berta Gyula főor­vos. — Ezt a munkát sehol sem ismerik el és nem is fi­nanszírozzák a betegbiztosí­tók. A kongresszuson jelenlé­vők azonban — a statisztikai adatok tükrében — meggyő­ződhettek arról, hogy a tanfo­lyamokon résztvevő betegek sokkal kevesebb gyógyszert fogyasztanak, fele annyi időt töltenek a kórházban és táp­pénzen, mert állandóan ellen­őrizhetik az állapotukat. Saj­nos hazánkban eddig még ennyi figyelmet sem kaptunk a biztosítótól. — Mi volt a konferencia leg­főbb tanulsága? — Megtudhattuk, hogy a spontán betegszerveződések milyen erősek és jelentősek, s hogy az azonos betegségben szenvedők, egymással össze­fogva, különböző szervezete­ket alkotnak. Az angol diabé- teszes betegek szövetségé­nek elnöke, aki mögött 4 millió 37 ország 600 kutatójának, a tudományág kiválóságainak, köztük a Nobel-díjas Georges Charpak, részvételével tanács­kozik a III. Nemzetközi Neuro- endokrinológiai Kongresszus Budapesten, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Nagy­várad téri épületében. Az angol nyelvű kongresszus szakmai je­lentőségéről Halász Béla aka­démikus, a kongresszus elnöke beszélt. Elmondta: a neuroen- dokrinológia gyökerei a belsőel- választású mirigyek tanában (az endokrinológiában) és az ideg- tudományokban kezdődtek. Ma már a tudomány szoros kapcso­latban van a klinikai endokrino­lógiával, a szaporodásbiológiá­val, az immunológiával. A növe­kedés, a tejelválasztás, a sza­porodás (reprodukció) és a fo­gamzásgátlás mind rendelkezik olyan élettani összetevővel, amely a neuroendokrinológia Nyár: ételfertőzés? diabéteszes csoportosul, memorandumot intézett a WHO-hoz, s abban követelte, hogy minden betegnek legyen joga a legkorszerűbb eszkö­zök igénybevételével részt venni a betegoktatásban, és abba is legyen beleszólásuk, hogy milyen minőségű, hatású és árú gyógyszert írjon föl számukra az orvos. Ezeknek a szerveződéseknek a példá­jára mi is szeretnénk megala­kítani az asztmás betegek szervezetét. — A betegoktatáshoz jól felkészült szakemberekre lenne szükség... — Az orvosképzésbe, de főképp a posztgraduális kép­zésbe szeretnék ezt is beépí­teni. Nagy szükség lenne a szakorvosok és a szakdolgo­zók ismereteinek ezirányú bő­vítésére is, ugyanis ők tudnak leginkább segíteni a bajban levőnek. Sajnos, a betegokta­tást illetően világszerte észlel­hető egy kommunikációs ne­hézség a háziorvosok és a szakorvosok között. A rende­léseken pedig nincs elég idő foglalkozni a beteggel. Az lenne az ideális, ha már a gyógyszertárakban kapna a beteg pár eligazító szót arról, hogy miként kell helyesen al­kalmazni a szert. Vallom, hogy a betegoktatás elsősorban nem anyagi, hanem szemléleti kérdés. A jó környezeti adott­ságokon kívül intézetünk nagy erénye, hogy a beteg fiziku­mát is följavítjuk. így, ráébred arra, hogy nem egy beszűkült és korlátozott életre van kár­hoztatva, hanem akarattal a maga képességei szintjén, mindent meg tud csinálni. Várnai Ágnes szakmai köréhez tartozik. A mintegy ötven éves múltra visz- szatekintő tudomány kutatásait a 70-es évek elején számos új hormon felfedezése koronázta. A kémiailag peptid természetű hormonokról hamar kiderült, hogy nemcsak hormonok, ha­nem az agyban ingerülettováb­bító és módosító anyagként is szerepelnek. A természetes ak­tív anyagok (peptidek) szerke­zetének megismerése számos gyógyszer (köztük daganatgátló és fogamzásgátló vegyületek) felfedezésének kiinduló pont­jává váltak. A peptidek szárma­zékainak kutatása ma is nagy erőkkel folyik a gyógyszergyár­tásában. A'Nemzetközi Neuro- endokrinológiai Társaságnak négy éven keresztül volt elnöke Flerkó Béla akadémikus.- A kongresszus tiszteletbeli elnöke Szentágothai János akadémi­kus. Statisztikai adatok bizonyít­ják, hogy a keresőképtelensé­get okozó szív és érrendszeri betegségek száma egyre nő. Ezen belül legszámottevőbb a szívinfarktus előfordulása, va­lamint az ebből következő ha­lálozás. Hazánk az infarktus előfordulását tekintve a vi­lágon vezető helyen áll. Az életmódbeli változások, az ét­kezési szokások átalakulása, a mozgásszegény életmód, a fokozott stresszhatások felbo­rítják a szervezet belső egyensúlyát, és elősegítik az érelmeszesedés, az isémiás szívbetegség gyakoribb elő­fordulását. Azokat a tényező­ket, amelyek elősegítik a ko­szorúér kialakulását, rizikóté­nyezőnek nevezzük. Az egyik legveszélyesebb rizikótényező a vér zsírtartal­mának kóros megnöveke­dése: ezen belül a vér kolesz­terin tartalmának emelkedése a legveszélyesebb. A kolesz­terin több fontos hormon és vi­tamin alapját képezi, és nor­mális körülmények között megfelelő egyensúly alakul ki. A túlzott mértékű állati zsír, to­jás, vaj fogyasztása azonban rendellenes mértékben emeli a vér koleszterin tartalmát. Ha a vér koleszterinszintje eléri vagy meghaladja a 300 mg/ 100 ml szintet, akkor négyszer gyakoribb az isémiás szívbe­tegség lehetősége. Az állati eredetű zsírok, a vaj, a tojás- fogyasztás csökkentése, a tej teljes elhagyása, ugyanakkor a növényi eredetű olajok — étolaj, tökmagolaj, szója­bab-kivonat — felhasználása a kóros arányokat normálissá teheti. A koleszterin-anyag­cserére hatnak bizonyos hor­monok, így a női nemi hor­mon, az ösztrogén is. Rész­ben ezzel magyarázható a termékeny korban lévő nők vi­szonylagos védettsége az isémiás szívbetegséggel szemben, bár újabb egyéb ri­zikótényezőkkel, például do­hányzással, antibébiszerekkel a hormonális védettségüket elrontják. A bőséges táplálkozás ha­tározott összefüggést mutat az isémiás szívbetegséggel. A nagymértékű energiafelvétel, ezen belül a telített zsírok és cukrok túlzott fogyasztása, a szénhidrátdús étrend elősegíti az infarktus megjelenését. A bő táplálkozás elhízáshoz ve­zet, és emelkedik a vér kolesz­terinszintje. Hozzájárul mind­ehhez a mozgásszegény életmód. A rendszeres test­mozgás elősegíti ugyanis a fö­lös kalóriák felhasználását, a fölösleges zsírok fokozottab­ban égnek el az anyagcsere folyamán, csökken a kóros ko­leszterin mennyisége a vér­ben, így csökken az érpálya és általában a szervezet trombózishajlama. Folyadékkristály előnyei Az eddig hagyományosnak számító digitális — karóra és lap-top — kijelzőkön kívül a fo­lyadékkristályok is alkalmasak mesterséges, nagy szilárd­ságú, rugalmas anyagok ter­vezésére és a biológia terüle­tén történő sokrétű felhaszná­lásra — hangzott el a folya­dékkristály kutatás és fel- használás új irányait ösz- szegző egyhetes nemzetközi budapesti konferencia. Az egy hét során többek között elő­adásokat hallgat meg arról, hogy milyen új felhasználási lehetőségeken dolgoznak kol­légáik a világban. A folyadék- kristályok alkalmasak lehet­nek fémeket helyettesítő, sőt azoknál előnyösebb tulajdon­ságokkal rendelkező anyagok előállítására. A szervezet egyes részei, mint például a csontszövet illetve a sejt­membrán is helyettesíthető fo­lyadékkristály alapú anyagok­kal. Ez sok esetben a jelenlegi protézisek olcsóbb és jobb változatainak kimunkálását teheti lehetővé. Termékoltalmi rendszer Életbe lépett Magyarorszá­gon is a gyógyszergyártásban a termékszabadalmi rendszer, amely szerint a szabadalmak­kal védett új anyagokat, mole­kulákat a szabadalmas enge­délye nélkül a magyar gyógy­szergyárak még akkor sem gyárthatják és forgalmazhat­ják, ha a hatóanyag, vagy a vegyület előállítására új, füg­getlen gyártó eljárással ren­delkeznének. A termékolta­lomra való áttérés különböző mértékben érinti a magyar gyógyszergyárakat, hiszen közülük több is már a 80-as évek végén felhagyott a kerü­lőeljárással. Más gyógyszer- gyáraknak ellenben tudomá­sul kellett venniük, hogy a már megkezdett kutatásokból nem lesz eladható gyógyszer. Veszett tehén Túrkevén Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy akik Pápai Sándor Túr- keve, Bállá tanya 23.sz. alatti lakostól 1994. június 20. és jú­lius 1. között a piacon vagy a Túrkevei Mezőgazdasági Szövetkezet tejboltjában (Pe­tőfi S. u.) nyers tejet vagy tej­fölt vásároltak, és azt főzés, forralás nélkül fogyasztották, veszettség elleni védőoltás miatt jelentkezzenek az ÁNTSZ Túrkevei Városi Inté­zeténél, ugyanis a nevezett tu­lajdonos tehene veszett volt. Az ÁNTSZ-intézet a volt Köjál helyén a Túrkeve Kálvin utca 3. szám alatt található, ügyfél- fogadás mindennap 8-17 óra között, telefonszám: (06) 56- 361-511. A reform folytatása Peptidek szerepe Veszély a nap hevében Alapvető gond, hogy a leg­több ember nincs tisztában szervezete folyadékigényé­vel, pedig ebből egy időnként végzetessé váló kóros álla­pot — a kiszáradás — ala­kulhat ki. Veszély a nap he­vében című, a Reader’s Digest Válogatás júliusi számában megjelent cikkében Mario Faulkner arra keres választ, hogyan történhet ilyesmi egészséges emberrel? A szomjúság nem jelzi ki­elégítő módon a szervezet szükségleteit. Az ember ad­dig iszik, amíg azt nem érzi, már nem szomjas, holott szervezetének jóval több fo­lyadék kellene. Egy 165 cm magasságú, 60 kg súlyú em­bernek legkevesebb napi két liter folyadékot kell kapnia. Bármi, ami a testnedvek mennyiségének csökkenését okozza — legyen az például hőség, hideg, testedzés, hu­zamosabb tartózkodás ala­csony páratartalmú helyen — létrehozhatja a veszélyessé is válható kiszáradást, dehid­rációt. Ha a szervezet nem kap elég folyadékot, a sej­tekből vonja ki a vizet, amelyre a vérmennyiség szinten tartásához van szük­sége. Ahogy a víz a sejtek­ben egyre fogy, ez az igye­kezet is egyre hiábavalóbb. Ha nincs elég vér, csökken a vérnyomás, az pedig fáradt­ságérzetet, szédülést és fej­fájást idéz elő. Nagy melegben a dehidrá­ció hőgutához vezethet. A verejtékezéssel a szervezet nemcsak vizet, hanem olyan elektrolitokat — elsősorban nátriumot és káliumot — ve­szít, amelyek a sejtek és ide­gek rendes működéséhez el­engedhetetlenül szüksége­sek. A gyerekekre különösen nagy figyelmet kell fordítani. Kevesebb a verejtékmiri­gyük, mint a felnőtteknek, és testhőmérsékletük váratlanul nagyon magasra emelked­het, illetve nagyon leeshet, egyebek között azért, mert hőszabályozó rendszerük még nem tökéletes. Minden nyáron halnak meg gyerekek hőguta következtében, mert szüleik zárt ablakú autóban hagyják őket! Nagyobb a hőguta előfor­dulásának veszélye ott, ahol magas a levegő páratar­talma. A verejték ilyen körül­mények között nehezen páro­log el — így nehezebben hűl le a test. Roppant fontos te­hát a megfelelő öltözék, amely hagyja a testet szel­lőzni. A bőr jelzi a dehidráció mértékét: lágy és rugalmas, ha megfelelő a szervezet vízszintje. Próbálja ki: csípje meg a bőrt a kézfején! Azon­nal vissza kell, hogy simuljon a kéz felületére. Ha azonban a szervezet túl sok vizet ve­szített már, az összecsippen­tett bőr egy pillanatra így ma­rad. A dehidráció gyógy­módja: pihenés hűvös helyen és folyadékbevitel — súlyo­sabb esetekben intravéná­sán. Az elektrolitok pótlására az egyik legjobb „gyógyszer” a csirkehúsleves, amelyben víz, kálium és só egyaránt megtalálható. Praktikák, tanácsok a megelőzésre A nyár megnöveli az étel­fertőzések veszélyét. A megelőzés már a vásár­láskor elkezdődik. Soha ne rakjuk egymásra a nyershúst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a felvágottakat, a tejterméke­ket. Tanácsolom, hogy a nyershúst, a zöldségeket és a gyümölcsöt külön fóliazacs­kóba csomagolva rakjuk a bevásárló kosárba. Vásárláskor győződjenek meg a tejtermékek, konzer- vek szavatossági idejéről. Előre ledarált hőst ne vegye­nek meg, ragaszkodjanak ahhoz, hogy kiválasztott húst darálja el az eladó. Felolvadt mirelit árut sem szabad megvenni. A megvásárolt élelmisze­reket minél előbb rakják hű­tőbe úgy hogy ott ne kenjen össze a hús leve és a földdel szennyezett zöldség más élelmiszereket. A zacskós tejet töltsék át egy tiszta edénybe — így hűtsék le. A termelői nyers tejet csak forralás után szabad elfo­gyasztani. A nyersen fogyasztandó zöldségeket, gyümölcsöket pár percig mossák meg folyó vízzel fogyasztás előtt. Nyershús szeleteléséhez legyen külön húsdeszkájuk és ezen más életféleségeket ne szeleteljenek. Szennyezett tojást dörzs­papírral történő tisztítás után helyezzék hűtőbe. Feltört tojást ne tároljanak. A tojással készült ételek szalmonelát tartalmazhatnak — ezért tojás tartalmú nyers étel fogyasztása veszélyes. A majonéz esetében az veszély csökkenthető, ha kissé job­ban megsavanyítják a majo­nézt, ugyanis a kórokozók a savanyú környezetben nem szaporodnak. Madárfejet hozamosabb ideig kell forralni — a habga­luskát célszerű tejszínből ké­szíteni. A máglyarakás tetején lévő habot barnára süssék meg. A rántottét, a tükörtojást addig kell sütni, amíg a fe­hérje és a sárgája megszilár­dul. A héjában főtt tyúktojást forrástól számított 7-9 percig kell főzni. A tojással való munka után alapos kézmosás szükséges. Etelmaradékot azonnal víz­fürdő fölött hűtsék le és ez­után vacsoráig hűtőbe tárol­ják — elfogyasztás előtt for­ralják, vagy süssék át — ne csak langyos ítsák. Gombás ételt, kifőtt tésztát, petrezselymes burgonyát és rizst ne tárolják 3 órán to­vább. A fagylalt fogyasztás év- ről-évre növekszik, ez a cse­mege főleg a gyerekek ked­vence. Feltűnően színes fa­gyaitokat, cukorkákat ne vá­sároljanak meg, ne fogyasz- szák el — mert túl sok szí­nező anyagot tartalmaznak. Használják ki a nyár adta táplálkozási lehetőségeket. Fogyasszanak sok zöldséget és gyümölcsöt. Étkezzenek változatosan. Hangsúlyozni szeretném az elegendő folyadék fo­gyasztást — ami alatt vizet, gyümölcs-, és zöldségleve- ket, teákat értünk — semmi esetre sem alkoholos italokat. Ezeknek az apró fortélyok­nak a betartásával minimá­lisra csökkenthető az ételfer­tőzések, ételmérgezések le­hetősége. Betartásukhoz csak kis odafigyelés szüksé­ges, a háztartási költségein­ket és az időráfordítást nem növeli. Dr. Balogh Márta megyei tisztiorvos Pusztai Erzsébet, a Népjó­léti Minisztérium politikai ál­lamtitkára az új kormány nép­jóléti programjáról megje­gyezte: az elmélet lehet bármi­lyen gyönyörű és jószándékú, a gyakorlatban azonban saj­nos ritkán valósítható meg minden az elképzelések sze­rint. Hangsúlyozta, hogy sze­mély szerint fontosnak tar­taná, ha az egészségügyben elkezdett reformfolyamatok folytatódnának. Az új parla­ment szociális, valamint költ­ségvetési bizottságának tag­jaként szorgalmazni fogja, hogy a nem túl távoli jövőben minden, a közvetlen betegellá­tásban foglalkoztatott egész­ségügyi dolgozó 8000 forintos munkahelyi pótlékot kapjon.

Next

/
Thumbnails
Contents