Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-06 / 157. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. július 6., szerda Tüzérségi párbaj ✓ Eszak-Boszniában Tüzérségi párbaj tört ki tegnap hajnalban az észak-boszniai Ozren-hegységben a boszniai muzulmánok és szerbek között. Az ENSZ békefenntartók jelentése szerint a legsúlyosabb harcok a hegység déli részén dúltak, ahol az utóbbi tíz napban előbb a muzulmánok, majd a szerbek indítottak támadást. Szarajevóban általában nyugalom uralkodik, azonban hétfőn egy orvlövész megsebesített egy polgári személyt. Negyven áldozat egy napon Texas amerikai szövetségi állam baleseti krónikájában a harmadik legsúlyosabb napként jegyezhetik az elmúlt vasárnapot, ugyanis 40 személy vesztette életét a texasi utakon. Szokatlan negatív rekord az is, hogy a vasárnapi áldozatok közül 31 személy — nyolc felnőtt és 23 gyerek — három közúti balesetben halt meg. A legsúlyosabb közúti szerencsétlenség Fort Worth közelében történt, ahol egy — 4 felnőttet és 14 gyermeket szállító —- kisbuszba hátulról belerohant egy vontató jármű. A kisbusz utasai közül csak két felnőtt és két gyerek élte túl a balesetet. Földrengés Mexikóban A Richter-skála szerint 5,9- es erősségű földrengés rázta meg közép-európai idő szerint hétfő éjfél körül Mexikó Oaxaca szövetségi államát a Csendes-óceán mentén. A katasztrófának eddig 2 halálos áldozatát találták meg. A rengés egyébként a 360 kilométerre lévő fővárosban is érezhető volt. A két szerencsétlenül járt embert a hírügynökségi jelentések szerint leomlott sziklafal temette maga alá. Román tiltakozás A román szenátus tegnap hivatalosan tiltakozását fejezte ki Franciaország külügyminisztériumánál és a bukaresti francia nagykövetségen amiatt, hogy az AFP bukaresti tudósítója cigányoknak nevezte a románokat. A francia hírügynökség beszámolójában, amelyben a vasárnap esti Argentína-Románia labdarúgó mérkőzésről tudósított, Michel Henault a következő meccsre utalva azt írta: a román cigányok a svédeket is megtréfálhatják. Az egyik felszólaló ellenzéki szenátor a tegnapi ülésen föltette a kérdést: „vajon melyik másik európai nemzettel mert volna így mocskolódni az AFP?”. Az ülésen, politikai hovátartozás nélkül több szenátor elítélte a francia hírügynökség tudósítását, végül hivatalos tiltakozójegyzék megfogalmazásáról határoztak. Német segély az ukránoknak Négyezer Mercedes teherautót és tizenkét tonna gyógyszert ad Németország az ukrán gazdaság illetve az ukrán hadsereg megsegítésére — közölték tegnap Kijevben Jorg Schonbomnak, a német védelmi minisztérium államtitkárának tárgyalásai után. A politikust fogadta Vitalij Ragyeckij ukrán védelmi miniszter is. Schonbom mostani megbeszéléseinek fő témája a Partnerség a békéért nevű NATO-programban való ukrán részvétel volt. Új miniszter jelöltek Dr. Békési László pénzügyminiszter Pál László ipari és kereskedelmi miniszter A koalíciós tárgyalásokon megállapodás született az új kormány összetételéről és megkezdődött a kormány- program kidolgozása. Azt tehát már tudni lehet, hogy kik azok, akikre a program megvalósítása vár majd. Olvasóinknak ma és a következő napokban bemutatjuk az MSZP- SZDSZ koalíciós kormány miniszterjelöltjeit. Ma dr. Békési László pénzügyminiszter-jelölt és Pál László ipari és kereskedelmi miniszter jelölt kerül sorra. Dr. Békési László pénzügyminiszter (MSZP) 1942. május 31-én született, Győrött. Kitüntetéses diplomát szerzett 1966-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi szakán, 1969-ben a Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakán. 1971-ben summa cum laude minősítéssel doktorált a Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1975-től a Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, 1981-től címzetes egyetemi tanár. 1968 óta rendszeresen publikál pénzügyi és közgazdasági szakfolyóiratokban, több szakkönyv társszerzője, önálló kötete a tanácsi pénzügyek egyetemi jegyzeteként jelent meg. Szakmai pályafutását a közigazgatásban kezdte. Községi, járási és megyei tanácsnál pénzügyi vezető, Pest megyében 1972-től 1975-ig általános tanácselnök-helyettes. 1975-től 1981-ig Budapest Főváros Tanácsának közgazdasági elOrszágos Műszaki Fejlesztési Bizottságnál vállalt munkát; 1969-73. főelőadói, 1973. és 1980. között osztályvezetői, 1980-tól 1985-ig főosztályvezetői, 1985. és 1989. között pedig főcsoportfőnöki beosztásban. 1986-1989 között az Országos Középtávú Kutatási-Fejlesztési Terv elektroni- zálási kormányprogramjainak felelőse volt. 1989. júliusában az Ipari Minisztérium államtitkárává nevezték ki. E funkciót 1990. májusig töltötte be. 1990-ben rövid időre a Videoton Elektronikai Vállalat főtanácsadója volt. 1965-ben lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba, melynek 1989-ig volt tagja. 1989. októberében belépett az alakuló Magyar Szocialista Pártba. 1989. októberétől 1990. májusig az MSZP Országos Elnökségének tagja volt. 1992. májusa óta ismét az Országos Elnökség tagjaként tevékenykedik. Az 1990. évi szabad országgyűlési választásokon pártja országos listáján jutott be a Parlamentbe. Képviselőként a gazdasági bizottság munkájában vett részt. Kezdetben tagként, 1991. májusától pedig a bizottság alelnökeként tevékenykedett. Az 1994-es választásokon Budapest 19. választókerülete, a XIII. kerület képviseletében került be a Parlamentbe. Szakmai munkásságát többek között Eötvös-díjjal és Neumann János-díjjal ismerték el. Nős, felesége Sume- jeva Raisza külkereskedő. Két gyermekük van. nökhelyettese, 1981 -tői 1985-ig a Budapesti Pártbizottság gazdaságpolitikai titkára. 1985-től 1989-ig pénzügyminiszter-helyettes, 1989-től 1990. május 11-ig pénzügyminiszter. Megalakulása óta tagja az MSZP-nek (1989). 1990. április 8-tól országgyűlési képviselő, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság alelnöke, az Európai Közösségek Bizottságának tagja, az MSZP parlamenti frakciójának köz- gazdasági kabinet vezetője. Szakterületei: államháztartás, állami költségvetés, társadalmi közkiadások pénzügyei, adórendszerek, szociálpolitika, életszínvonalpolitika, monetáris politika, territoriális pénzalapok. Nős, felesége dr. Csehák Judit, országgyűlési képviselő. Első házasságából egy felnőtt lánya van, aki pedagógus. Pál László ipari és kereskedelmi miniszter, (MSZP) 1942. szeptember 5-én született Budapesten. Villamosipari technikumba járt, majd a Moszkvai Energetikai Intézetben folytatta tanulmányait, s itt szerzett villamosmérnöki diplomát 1966-ban. Később, 1982-ben a Politikai Főiskola Ipargazdasági szakát is elvégezte. Első munkahelye a Villamosipari Kutató Intézet volt, ahol 1966. és 1969. között tudományos munkatársként, illetve csoportvezetőként dolgozott. 1969-től 1989-ig az Kérdőjelek Ferenczy Europress kommentárja Előrelépés vagy pótcselekvés? Különös diplomáciai megoldásra szolgáltat példát a Varsóban csütörtökön rendezendő, a maga nemében rendhagyónak ígérkező értekezlet. A házigazdák ugyanis a lengyel vezetők, a meghívó azonban hivatalosan az amerikai külügyminiszter. Az idén immár harmadik európai kőrútjára induló Clinton elnök kíséretében lévő Christophertől indult ki a kezdeményezés, hogy a (a Hetek nápolyi csúcstalálkozóját, illetve a németországi vizitet megelőző) varsói megálló során Kelet- és Közép-Európa képviseletében összesen tíz állam — köztük hazánk — külügyminiszterei vitassák meg térségünk helyzetét, gondjait, kilátásait. Sablonos napirend? Ha az előzetes tervezetet vizsgáljuk, abban valóban nincs újdonság: a békepartnerség programjának áttekintése, a NATO-hoz fűződő viszony, s persze a résztvevők egymás közti kapcsolatainak, együttműködésének elemzése. Ám ha belegondolunk, milyen neuralgikus térségnek számít földrészünk keleti fele akkor világos, hogy a Washingtonhoz vagy az atlanti szervezethez fűződő kötelékek, a biztonságpolitikai elképzelések, a sokszor emlegetett biztonsági garanciák ügye nem pusztán európai, hanem világpolitikai jelentőségű. Átgondoltabb kelet-európai politika? Tudatosabb támogatás? Sok megfigyelő reméli, hogy a Clinton-vizit és a varsói találkozó előrelépést hoz a Fehér Ház által eddig meglehetősen elhanyagolt kapcsolatrendszerben. Sokan persze óvnak az illúzióktól, s attól tartanak, hogy az amerikai meghívás voltaképp „pótcselekvés”, olyan gesztus, ami a térségben követendő, hosszútávú politika hiányát palástolja. Most majd elválik. Polgármester is lehet képviselő (Folytatás az 1. oldalról) Az MDF frakcióvezetője kérését azzal indokolta, hogy a hétfői vita óta az érintett bizottságok meghallgatták az önkormányzati érdekképviseletek képviselőit, így új helyzet állt elő. Szabó Iván javaslatát Torgyán József (FKGP) frakcióvezető is támogatta, aki azt indítványozta, hogy Hack Péter, az alkotmányügyi bizottság elnöke ismertesse az érdekképviseletek véleményét. Csapody Miklós (MDF) azt kérte: ha megszűnik az összeférhetetlenség a polgármesteri tisztség és az országgyűlési mandátum között, akkor az érintettek képviselők csak az egyik tiszteletdíjukat vegyék fel. Ezután hosszas ügyrendi vita alakult ki, amelynek végén Torgyán József, Hack Péter és Dörnbach Alajos (SZDSZ), az önkormányzati bizottság alelnöke ismertette az érdekképviseletek álláspontját. A részletes vitában Pusztai Erzsébet (MDF) rámutatott, hogy a módosításnak hosszú távú következménye lehet. Várható ugyanis, hogy az országgyűlési képviselők ezután nagy számban indulnak majd az önkormányzati választásokon. Kónya Imre (MDF) kapkodva elkészített, elhamarkodott javaslatnak nevezte az indítványt, és feltette a kérdést: miért volt ennyire sürgős a módosítás beterjesztése. Dörnbach Alajos azokat az ellenzéki vádakat cáfolta, amelyek szerint a törvényben tervezett visszaható hatály alkotmányellenes volna. A részletes vita lezárása után a beterjesztők nevében Kuncze Gábor (SZDSZ) reagált az elhangzottakra. Emlékeztetett arra, hogy 1990. óta folyik a vita az összeférhetetlenségről, amelynek szabályozását az előző kormánykoalíció alkotta meg egy feles törvénnyel. Hozzátette: a módosítás nem alkotmánysértő. A törvényhozás ezután 215 szavazattal, 50 ellenében, 20 tartózkodás mellett megszavazta az indítványt. (A képviselők előzőleg elfogadták Deutsch Tamás (Fidesz) módosító indítványát, amely lehetővé teszi a polgármesterek számára párttisztség betöltését.) Gál Zoltán bejelentette: Szekeres Imre, az MSZP és Pető Iván, az SZDSZ frakció- vezetője a szükséges számú aláírás csatolásával kezdeményezte rendkívüli ülésszak összehívását július 6. és augusztus 31. közötti időre. Nápoly készen áll a csúcsra Tetőzött a deficit Az olasz dél fővárosa, Nápoly készen áll arra, hogy méltó módon fogadja a világ hét legfejlettebb ipari államának elő számú vezetőit és a „Hetek” klubjába bebocsátást kérő Borisz Jelcin orosz elnököt. Olasz viszonylatban viszonylag szerény összegből - valamivel több mint 80 milliárd lírából - újjávarázsolták, kicsinosították a várost, s nemcsak a közvetlen színteret, hanem minden olyan helyet, ahová csak elképzelhető, hogy egy- egy becses vendég beteheti a lábát. Elsőként, már szerdán, a legnépesebb delegáció, a japán küldöttség érkezik. Az ázsiai vendégeket a Hotel Excelsior aranyozott szobái várják, s ugyanebben a szállodában lakik majd Helmut Kohl német kancellár és kísérete. Bili Clinton amerikai elnök - felesége és lánya társaságában - a tervek szerint csütörtökön foglalja el szálláshelyét Olaszország legelőkelőbbnek tartott szállodájában. A Hotel Vesuvióban a Caruso lakosztályt készítették elő neki. Ugyanitt száll meg a házigazda Silvio Berlsuconi olasz miniszterelnök feleségével és Francois Mitterrand francia elnök. A brit és a kanadai miniszterelnök, valamint Jacques Delors, az Európai Unió Bizottságának elnöke a Hotel Santa Lucia lakója lesz. Muzulmánhorvát egyezmény A muzulmánok és a horvátok között véget ért a háborúskodás Boszniában - jelentették ki a boszniai hadsereg és a Hor- vát Védelmi Tanács vezetői, akik hétfőn este katonai egyezményt írtak alá Szarajevóban. Milivoj Petkovic, a hor- vát testület parancsnoka, és Rasim Délie, a bosnyák hadsereg tábornoka abban állapodott meg, hogy erőiket a frontvonalak mögé vonják vissza és elkülönítik, a kritikus helyeken pedig közös őrjáratokat indítanak. A muzulmánok és a horvátok az idén áprilisban azonban amerikai közvetítéssel föderációs megállapodást kötöttek, és ezzel gyakorlatilag beszüntették az egymás elleni harcokat is. (Folytatás az 1. oldalról) A működőtőke kicsi — beáramlás ha lassabban is, de ebben az időszakban is folytatódott. Az év első hónapjaiban viszonylag kevés működőtőke érkezett az országba. Ennek értéke januárban és februárban csupán 82 millió dollárt tett ki, márciusban újabb 77 millió dollárral növekedett, így három hónap alatt összesen A távozó és a hivatalba lépő kormányzat megállapodása alapján Magyarországot a visegrádi külügyminiszterek és az amerikai diplomácia irányítójának varsói találkozóján holnap Jeszenszky Géza, az ügyvezető 159 millió dollár pénzbeni működőtöké áramlott külföldről Magyarországra. Áprilisban jelentős volt a növekedés, így a negyedik hónap végéig beérkezett működőtőke összege 302 millió dollárra növekedett. A Magyar Nemzeti Bank valutatartalékainak értéke április végén 6,2 milliárd dollárt tett ki. A bruttó adósságállomány 25,6 milliárd dollár volt. kormány külügyminisztere, Kovács László, az új koalíciós kormány külügyminiszter-jelöltje és Szent-lványi István, a leendő külügyi politikai államtitkára képviseli. A magyar álláspontot Kovács László fejti ki. Hárman Varsóban
