Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-28 / 175. szám

1994. július 28., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Nyárvégi remények Szemléletváltó egészségügy Egy éve tart a Kaposgép felszámolása A seregnyi hitelezőnek is marad a cégvagyonból Még százmillió forintnyi érték vár gazdára (Folytatás az 1. oldalról) Az értékesítés Varga János szerint eddig a terveknek megfelelően zajlott. Az eddig még ki nem fizetett pénzek sem vesznek majd el, hiszen a Kaposgépnek még jelentős eladásra váró készletei van­nak. A társadalombiztosítá­son az Apeh-on és más in­tézményen kívül, így a remé­nyek szerint a gazdálkodók is visszakaphatják veszetnek hitt pénzüket. Eddig az el­adásokból mintegy 295 millió forint haszon folyt be a cég kasszájába, melyből a végki­elégítésen kívül a vagyon ál­lagmegóvását és a veszélyes hulladékok megsemmisítését is fedezték. Az irodaházra 20 millió fo­rint értékben kötött előszer­ződést a felszámoló. A raktá­ron lévő kurens termékek fel­tehetően hamar gazdára ta­lálnak, a többi árun pedig le­értékelve próbálnak túladni. Ebből csaknem 100 millió fo­rintnyi árbevételt remélnek. A céghez kapcsolódó kft-k felszámolását az illetékesek szintén a Patik és Varga Kft-re bízták. A Kapos- gép-Szerszám Kft a társada­lombiztosításon és az Ape- hen kívül csak anyacégének, a Kaposgép vállalatnak tarto­zik, a cég azonban szintén a végiszámolás sorsára jutott. A Kaposgép-érdekeltségek közül egyedül a tabi üzem sorsa fordult jóra. A Patik és Varga Kft ott szakmai befek­tetővel köthetett szerződést, aki valamennyi dolgozót to­vább foglalkoztatja, sőt a vál­lalkozás volt tevékenységét a gépek és termelőeszközök eladása nélkül tovább is foly­tatja. A német Atlas cég még a felszámolás kezdete előtt vá­sárolta meg a gyártelep nagy részét. Az egykor rakodógé­pekre szerelhető modern da­ruiról országos hírűvé vált üzemben ma Németországba gyártanak darugépekhez fő­darabokat, amit aztán kész­termékként hoznak ismét az országba. B. Zs. Mit remél ettől az évtől? — tette fel a kérdést a Somogyi Hírlap munkatársa a nyár végéhez közeledve. A kér­dést — sok egyéb mellett — indokolja a kormányváltást követő megújuló várakozás is. Dr. Kovács János, Igái körzeti orvos válasza. — Bizakodó vagyok, mert dr. Kovács András népjóléti miniszter személyében ga­ranciát látok arra, hogy az alapellátás jobban reflektor- fénybe kerül: az új miniszter 17 évig volt körzeti orvos. Ha nagyot akar „alakítani”, akkor erre koncentrál. A legfőbb elvnek azt tartom, hogy mi vagyunk a betegért és nem fordítva. Ennek Beteljesülé­séért még sok a tennivalónk. A klasszikus közegészségügy pillérein újulhat meg az ága­zat, ennek előmozdítását szin­tén a Népjóléti Minisztérium fontos feladatának tekintem. Azt is remélem, hogy az or­vosi kamara az érdekvédele­mért többet tesz. A gyógyszertárak az égig emelkedtek. Sokan képtele­nek már megfizetni a fölírt pi­rulákat. Gondoskodóbb kor­mányt és Parlamentet remé­lek ezért. S mit tehetek? Helyi képviselőként részt veszek az önkormányzat munkájában. Igaz, hogy sok terhet jelent ez, de talán az egészség­ügyért tehetek valamit. Lega­lább azt, hogy nem születnek olyan döntések, amelyek két­ségbeejtő helyzetet is teremt­hetnek. Horányi Barna Műszakilag átadták az új kutat Töröcskei vizet isznak Kaposváron Ókollégiumból múzeum Felújították a csurgói Meller-kastélyt — Szeptemberben döntenek a közösségi házról Folyik az ókollégium felújítása Lang Róbert felvétele Százharminc méter mély­ségből percenként csaknem ezernégyszáz liter víz tör a fel­színre Töröcske határában. A vizet a szegedi Aquaplus Kft fakasztotta azért, hogy egy új mélyfúrású kúttal bővüljön Ka­posvár ivóvízrendszere. A Kft szakemberei olyat ígérnek, amiről a pesszimis­tábbak néhány hónapja még álmodni sem mertek. Jelenleg ugyanis száznyolc kút adja a kaposváriak vizét, a szegediek véleménye szerint azonban csak húsz-huszonöt modern technológiával épültre lenne szükség. A megyeszékhely így önellátó lehetne, a balatoni tisztított vízre legfeljebb csak tartalékként lenne szükség. Az első nagykapacitású kút a töröcskei, ahonnét naponta akár ezerkétszáz liter ivóvíz kerülhet a felszínre, ami nyolc-kilenc hagyományos víznyerőhely kapacitásával ér fel. Kecskeméti Sándornak, a kaposvári születésű szobrász- művésznek a Család című alko­tását állították fel a balatonbog- lári hajóállomás melletti park­ban, a tó partján. A művész a városnak ajándékozta a szob­Az önkormányzat és az üzemeltetéssel megbízott Ka­posvári Vízművek Kft biza­kodó. A kezdeti siker után még négy hasonló kút fúrására ké­szülnek, ami teljesen megol­daná a város eddigi ellátási gondjait. A Töröcske határá­ban feltört víz az eddig vizsgá­latok szerint jó minőségű, ha­bár a vastartalma egy hajszál­nyival az előírt érték fölé került. A terv másik célja a költség­takarékosság. A kutakat az Aquaplus szakemberei szerint ugyanis nem gyakrabban, mint tízévenként kell karbantartani. Emelett egy-egy fúrással akár ötven évig is vizet lehet a fel­színre hozni. Az új kút műszaki átadására tegnap gyűltek össze a szak­hatóságok illetékesei. Ezt kö­vetően kötik be a létesítményt a város ivóvízhálózatába, így szeptember közepétől a ka­posvári háztartásokban már a csapból is töröcskei víz folyik. parkban rát, lemondva az alkotói díjról, miközben az önkormányzat vál­lalta a bronzba öntés és szobo­rállítás költségeit. A művész Bogláron töltötte ifjúkorát és ennek a kötődésnek köszönheti Boglár az ajándékot. Építők szorgoskodnak több csurgói intézmény körül, látha­tóan nincs beruházási ubor­kaszezon. Szászfalvi László polgármester elmondta,hogy több mint négymillió forintot költenek az épület rendbetété- telére, igen időszerűvé vált már. Hasonló összeget fordí­tottak a városi „pénztárcából” az úgynevezett Meller-kastély felújítására is. A szemnek is igen tetszetős küllemű épület diákokra vár, a szeptemberi iskolacsengő a tanévnyitón már itt köszönti az önkor­mányzati gimnázium és szak- középiskola tanulóit. A képviselőtestület korábbi döntésének és a református egyházmegyével kötött megál­lapodásnak megfelelően hoz­záláttak a település és a me­gye egyik legpatinásabb épü­letének, a híres „ókollégium­nak” a rendbetételéhez is. Az egyház ötven évi használatra adta a városnak a létesít­ményt, melyre az idén több mint tízmilliót költenek. Itt kap helyet majd a régtől tervezett múzeum: helytörténeti gyűj­temény, állandó és időszaki képzőművészeti tárlatok, a Csokonai és Festetich emlé­keket bemutató kiállítás. Ter­vezik, hogy az épületben ide­genforgalmi hivatalt is nyitnak. A buzgalom láttán önkénte­lenül is adódik a kérdés: mi a helyzet a már lapunkban is beharangozott közösségi házzal? Létesítésére már 1992-ben, a művelődési köz­ponttal közös alapítványt hoz­tak létre. A képviselőtestület és a kuratórium nem csupán ülésezett és vitatkozott, ha­nem határozott is, ügyelve arra, hogy a pályázatok és a döntések kellő nyilvánosságot kapjanak. A Makovecz-szem- léletet tükröző tanulmányterv majd az erre épülő beruházási program és kiviteli tervek dol­gában a helyi adottságok sze­rint válogattak. Nem pusztán az volt a kérdés, hogy milyen és mekkora legyen, hanem gyakran az is, más szorító szükségletekkel összevetve: egyáltalán legyen-e. A pol­gármester szerint türelemmel kell végiggondolni minden ésszerű alternatívát, nem csupán a lehető legjobb meg­oldásért, hanem a nagy hor­derejű beruházáshoz szüksé­ges egységért is. Ezért is ké­szített a polgármesteri hivatal szinte krónikaszerű áttekintést a szeptemberi testületi ülésre, mert ha a városatyák kimond­ják akkor a végső igent a kivi­teli tervekre, még az ősszel hozzáláthatnak Csurgón a nagy munkához. T. T. Család a SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Szemét ügyek Egyre többen hurcolják felesleges holmijukat illegális sze­métlerakóhelyre. Legutóbb Kiüti és Papkuta között bukkan­tam kibelezett macskára és hűtőszekrényre, háztartási hulla­dékra, tükörfényes autógumira és használt bakancsra. írhatnék a ságvári erdőszélről, a szemesi Balaton-part egy szakaszáról vagy Fonyódról is. A szántódi Közúti Igazgató­ság szakemberei naponta teherautónyi mocskot szednek össze az utak mellől. Az éjjeli szórakozóhelyek túlnyomó ré­szének környéke hajnalonként gyomorfölfordító csendélet; az eldobott cigisdobozokat, üres sörösüvegeket hányadék köríti. A kukák kiborítva. Szemét ölel körül bennünket mindenhol — úgy tűnik, hogy a hatóság tehetetlen. Dehogy tehetetlen a hatóság! — állítja bosszúsan több „kisember”. A mintegy negyvenhárom darab, ház elé kirakott tégláról még fotókat is készítettek az önkormányzat szakem­berei! — panaszkodott egyikük. Ezt megtalálták, pedig csak két napig hevert a madár sem látta utcában a tégla, és rend­ben föl is volt stócolva. De hát néhány centit kilógott az árok­szélre, a közterületre. Fööörtelem! És a kép bizonyíték! Do­kument a szabálysértésről, aminek alapján párezer forintra meg is büntették a nyugdíjas házaspárt. Szemét ügy. Törvényt bontana a jószándék Juta orvost szeretne — Hogy mit jelentene ne­künk az orvos? Mindent... — mondja a nyugdíjas éveit ta­posó jutai Szabó László. Fele­ségét most is Kaposváron kú­rálják a nappali kórházban, el­törött a térde. Nem mindegy, hogy mennyit kell utaznia egy-egy vizsgálatért, gyógy­szerért. A jutai képviselőtestü­let a lakosság véleményének meghallgatása után, tavaly úgy döntött, orvost visz a fa­luba. Az önkormányzat nem ha­bozott: saját pénzéből rendelőt és orvosi lakást építtetett. Ed­dig ötmillió forintot költöttek rá, de hétbe is belekerül, mire át­adják. Pályázaton nyert, mint­egy 440 ezer forintos céltámo­gatásból és saját erőből, egy millió foritnyi értékben megvá­sárolták a legkorszerűbb mű­szereket, még laptop is került a pénzből. Vasné Enyedi Mária jegyző­től megtudtuk: az orvost pá­lyázat útján választják ki, s ok­tóber elsejével kezdődne a rendelés. Ha a hatályos törvé­nyek engednék. De mert nem önálló orvosi körzet a jutai, s a lélekszám sem éri el az alakí­tásához szükséges 1700 sze­mélyt, a másik két település, Csombárd és Hetes beleegye­zése kellene az elváláshoz. Ebben azért nem reményked­hetnek, mert ha a három tele­pülés közül az 1128 lakosú Juta kiválik, a másikakban nem marad egy körzetre való beteg és a kör bezárul. — Úgy döntött a testület, ha nem kapjuk meg a támoga­tást, akkor saját erőből fedez­zük a működés költségeit — mondta a jegyzőnő. — Ez azt jelentené, hogy ha közalkal­mazottként foglalkoztatjuk az orvost, akkor a működésre évente másfél millió forintot kellene kifizetnünk a saját kasszánkból. Továbbra is kér­dés marad azonban hogy ezek után nem kell-e bizonyos szolgáltatásokért teljes árat fi­zetnünk? Az egészségbiztosí­tási pénztár ugyanis nem dif­ferenciál. Egy összegben utalja ki a három településnek járó támogatást és ezt az ösz- szeget csak megeggyezéssel lehetne megosztani. Várnai Ágnes Adatátvitel a földhivatalnál Somogybán a körzeti föld­hivataloknál kísérleti jelleg­gel már használják azt az új adatátviteli rendszert, amelynek segítségével az Földművelésügyi Miniszté­rium és az ország földhivata­lainak adatbázisai állandó számítógépes kapcsolatban lesznek egymással. A mo­demmel felszerelt gépek fel­töltése után tovább bővíthe­tők a hivatalok szolgáltatá­sai. A rendszerbe ugyanis a tervek szerint jövőre már azok a közjegyzők, ügyvé­dek, önkormányzatok és vál­lalkozók is csatlakozhatnak, akik a földnyilvántartási ada­tokat napi munkájukban használják. Nyáron kevesebb gázpalack fogy Mintegy nyolcvan százalék­kal csökkent a marcali Áfész vonzáskörzetében a pb-gáz- palackok forgalma. Különösen kisebb lett a városlakók igé­nye, ezért főként a Meszteg- nyő, Pusztakovácsi és Táska által közrefogott vidék szük­ségletét elégíti ki a marcali gázpalack-cseretelep. A Zala megyei, újudvari központ pri­vatizációja óta nincs szükség nagyobb mennyiségű palack tárolására, mert naprakész szállítással tudják kielégíteni az igényeket. Télen mintegy négyezer, a nyáron kevesebb, háromezerkétszáz palackra van kereslet havonta a marcali telepen. Autótolvajok szezonja Az idei nyári szezon a me­gyében minden rekordot fel­ülmúl — állítják a siófoki rend­őrök. Somogybán eddig már csaknem száz autónak ve­szett nyoma. A háttérben szervezett bűnbandák állnak, akik külföldi segítőik közremű­ködésével keleten próbálják értékesíteni a többmilliót érő autócsodákat. A zsaruk akció­inak és folyamatos munkájá­nak köszönhetően eddig több mint harminc tolvajlással gya­núsítottat hallgattak ki a rend­őrök és így már több kocsi nyomára bukkantak. Kutyafuttatók Nagyatádon A nagyatádi városatyák még a nyár első felében dol­gozták át az állatok tartásáról szóló korábbi önkormányzati rendeletüket. A rendelet megalkotásakor a képviselők szem előtt tartották, hogy a korábban érvényben lévő szabályokat csak indokolt esetben lett volna célszerű szigorítani. Ugyanakkor a rendeletnek az általános ren­dezési tervvel is egyeznie kel­lett. A városban szabályozták az egy telken tartható állatok számát, a kutyatulajdonosok részére pedig úgynevezett futtatóterületeket alakítottak ki. Állattartók támogatása A somogyi gazdák nagy reményeket fűztek a nemrég érvényben lévő tenyészállat­támogatási rendszer nyújtotta kedvezményekhez. A kezdeti tömeges érdeklődés azonban mára alább hagyott, mivel sokan úgy vélték, a támoga­tás összege jószerivel még a törzskönyvezést sem fedezi. Somogy megyében eddig ti­zenöt millió forintnyi támoga­tásról döntöttek. Főként gaz­daságok jelentkeztek, a ma­gángazdálkodók közül alig félszázan adtak be kérelmet. < >

Next

/
Thumbnails
Contents