Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-26 / 174. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1994. július 26., kedd Traffipax menetrend A siófoki rendőrkapitányság területén működő traffipax ma 16-19 óra között Siófokon a 65-ös úton, 20-23 óra között az Erkel Ferenc utcában, 00-03 óra között Zamárdiban a 7-es úton méri a gyorshajtókat. Kotorni kellene az iszapot Legalább a legszennyezet­tebb felső 30 centiméternyi iszapot el kellene távlítani még ebben az évben a keszthelyi medencéből. 26 négyzetkilomé­ternyi területet mindenképp ko­torni kellene rögvest, de a mun­kára csak szabad technikai ka­pacitás van, pénz nincs. Operettgála Offenbach, Strauss, Lehár és persze Kálmán Imre leg­kedveltebb dallamai szólalnak meg ma este kilenc órakor a siófoki Dél-Balatoni Kultúrális Központban. A művészek német nyelven éneklik az ope­rett betéteket. Tízen tízszer kaszálnak A balatonfenyvesi strandokon a szezonban mintegy tízszer kaszálják le a füvet, hogy a nya­ralók komfortosan napozhassa­nak. Hat és fél kilométer hosz- szan, 45 ezer négyzetméternyi területet kell ilyen módon rend­ben tartania az önkormányzat­nak. Tíz közhasznú munkás végzi ezt a feladatot. Koncertbevétel orgonára A kőröshegyi római katoli­kus műemlék templomban minden pénteken este nyolc órakor orgonakoncertet ren­deznek. A jegy ára 150 forint, s ezt a művészek felajánlották a műemlék és az orgona kar­bantartására, felújítására. Ősember-ház f •• 1 T T»l •• epul Vorson A balatonberényi autodidakta régész, Eöry Béla egy közeli kis faluban, Vörsön az 1996-os vi­lágkiállításra fel akarja építeni a neolítikumban élt ősember há­zát. A szabadtéri, favázas, egy helyiségből álló, sárral bekent, nádtetős házikó mind külsőre, mind belső berendezését te­kintve megfelel majd az eredeti­nek — ezt Ígéri az ezermester hírében álló autodidakta, aki negyed század óta át gyűjtöge­tett, 20 ezer darabból álló gyűj­teményét eladta a kaposvári múzeumnak, hogy nekifoghas­son az építkezésnek. Buszos turizmus a Balatonra Vendég csak kenőpénzért? — Nagy úr a sofőr, a tolmács is Egyre több vendég érkezik busszal mostanában a Bala­tonra. Pontos adatokat szerezni nem lehet, hiszen rengeteg „vál­lalkozó” üdültet feketén, privati­zálva az egykoron állami turisz­tikai cégektől a fizetőven­dég-szolgálati jogot. Nem kell így jutalékot, adót meg egyebet fizetni az államnak és az ön- kormányzatoknak. A Mahartnak azonban pontos feljegyezései vannak arról, hogy a szántód-tihanyi réven jóval több autóbusz kel át, mint a ko­rábbi években. A nagyobb szál­lodák vezetői is ezt tapasztalják — olcsóbb így kirándulni a gaz­dasági visszaesést tapasztaló nyugat-európai polgároknak. Egy vendéglős ismerősöm így panaszkodott: „tudom, hogy az üzletem befuccsolhat, de nem vagyok tovább hajlandó 20 szá­zalékot fizetni az utazásszerve­zőnek zsebbe, hogy hozzám küldje vacsorázni a vendéget. Ráadásul elvárják, hogy a so­főrt, az idegenvezetőt meg a többi ballasztot ingyen kajáltas- sam, itassam hejehujáig, és még a zsebüket is tömjem. Per­sze tudom: nagy hatalom a mai, kiszolgáltatott turisztikában a sofőr, a tolmács. De ha akar­nám, se bírnám fizetni őket, mert ők számlát nem adnak, zsebbe kérik a lóvét, nekem meg mindennel el kell számol­nom az Apeh, a társadalombiz­tosítás, a helyi önkormányzat, no és a feleségem felé. A költ­ségeket csak a vendégekre tud­nám áthárítani, de rájuk nem le­het: már most is megkeseredik szájukban finom ételeink íze, amikor meglátják a fizetőpincér kezében a számlát.” Tetőzik a főszezon, lassan fi­niséhez közeledik az a küzde­lem, amelyet a vendégvárók jó része azért folytat, hogy egy hó­nap alatt megkeresse az egész évi megélhetésére valót. Száz-kétszáz forint egy pohár sör, hatvan-nyolcvan egy fagyi talponállóban, sok száz a disz­kóbelépő, hetvenért lehet be­jutni strandra, húsz a budi, ha van egyáltalán. Aztán a sör lan­gyos, a fagyi mindössze két nya­lás, a diszkóban rep üvölt, és ki­dolgozott izomzatú legények játszák a nagyfiút; a az utca, a strand meg szemetes, a víz ko­szos. Változtatni kellene, — el­mondták, leírtuk már ezerszer. Egyre rosszabbra fordulnak a dolgok a Balatonért aggódók szemében. Jönnek-e majd bu­szok jövőre a Balatonhoz? Vagy nem ránk költik a turisták még azt a bizonyos, fentebb említett húsz forintot sem? Czene Attila Hévíz - a csodatevő tó Nyáridőben ezreknek nyújt gyógyulást, felüdülést a csodatevő tó, melyhez hasonló - leg­közelebb — Új-Zélandon található A szerző felvétele Hévíz, Európa egyetlen természetes termáltava nem szorul bemutatásra. Közel s távolban kevesen akadnak, akik ne hallottak volna róla, csodálatos gyógyerejéről számtalan legenda kering. Itt mindig nagy a tolongás. A ba­latoni települések okkal iri­gyelhetik ezért a Keszthelytől mindössze 5-6 kilométerre ta­lálható Hévízfürdőt, hiszen míg pálunk jó ha két hónap a szezon, ott már májusban el­kezdődik, s tart októberig, de nincs olyan napja az évnek, hogy 500-600 vendége ne lenne. Ennek megfelelően Hatos Endre, a tófürdő vezetője igen elfoglalt ember. Egy kurta órányi időt ennek ellenére áldoz ránk. Szót ejt arról, hogy az évekkel ezelőtti bauxitbányászat, illető­leg a föld mélyéből ehhez „lo­pott” karsztvíz óriási károkat okozott a hévízi tónak, sőt, létét is fenyegette. Percenkénti 500-600 literes vízhozama fel­ére csökkent. Hála a sorsnak, vége a veszélynek, és az 50 ezer négyzetméter felületű, nyá­ron 34-36, de télen is legalább 21-22 C fok hőmérsékletű, cso­datevő tó vízhozama most a percenkénti 360 liternél tart, s ha lassan is, de (immár harma­dik éve) tovább emelkedik. Leg­nagyobb örömére az ide nagy többségükben rendszeresen visszatérő ízületi, mozgász- szervi, a csont- és izombántal- makban szenvedőknek. Geológusok szerint minimum 3-4 ezer éve keletkezett ez a víz, melynek legmélyebb pontja 38 méter, s a maga ne­mében valóban páratlan, hi­szen hasonló összetételű gyógyvízre legközelebb Új-Zé- landon találhatunk. Nem csoda hát, hogy nagy itt a „nyüzsi”, egy átlagos nyári napon vagy négyezren szálljak meg. Mi sem természetesebb — tudjuk meg még Hatos Endrétől —, hogy Hévíz igyekszik lépést tartani a korral. Említi a Monito­ring számítógépes megfigyelő- rendszert, amely a forrásbar­lang forrásainak vízhozam- és hőmérséklet alakulásainak fi­gyelésére hivatott. Ami pedig a csalhatatlan mágneskártyás be-, illetve kilépő jegyeket illeti, azokkal a vendégek napiren­den találkoznak, és nem egy­szer saját kárukon tapasztal­ják, hogy ezeket nem lehet be­csapni. Ugyanezen belépők igény- bevételével működik az e na­pokban átadott, 101-101 női és férfi öltöző szekrényeihez ké­szített speciális zárrendszer. A gyógyfürdő belső épületének párátlanítására vadonatúj, a német GEA-cég által gyártott klímaberendezést most helye­zik üzembe. Ennyi jó hallatán — búcsú­zunk a hévízi gyógyfürdő veze­tőjétől — felébred az ember­ben a kisördög: létezik olyan, hogy Hévíz minden fürdőzővel csodát tenne? — Szó sincs róla — hangzik a válasz —, szív és keringési megbetege­désben szenvedők, tüdőbete­gek számára kimondottan nem ajánlott. Ők bizony könnyen póruljárhatnak itt, miként az időnként sajnos fel-felbukkanó tolvajok is... Kun G. Tibor Sétány­sirató A siófoki képviselőtestü­let a közelmúltban határoza­tot hozott, mely szerint a Pe­tőfi sétányt a szezon végéig — kísérteti jelleggel — éj­szakára sétálóutcának nyil­vánítják. Aki ismerős Siófokon, jól tudja: nyáron az egyik legfor­galmasabb szakasza ez a Bala- ton-partnak. Sejteni lehetett, hogy a gépkocsiforgalom kitil­tása nem lesz egyszerű feladat. Ám a legpesszimistábbak vára­kozásait is felülmúlta, hogy há­rom nap után vissza kellett vonni a határozatot... Molnár Árpád polgármester elmondta: maga döntött úgy, hogy a határozat kerüljön visz- szavonásra. — Képtelen helyzet alakult ki a sétányon már az első este, az általunk felhelyezett lánc egy órát sem volt a helyén, egysze­rűen letépték — mondta. — Már másnap reklamáló telefonok özönét kaptam. Két éjszaka ugyan még próbálkoztunk, az­tán feladtuk, hiszen egyedül ilyesmire nem vagyunk képe­sek. A rendőrség ugyanis — ko­rábbi ígérete ellenére — semmi­lyen segítséget nem adott. Elte­relés és forgalomirányítás nélkül viszont valóban értelmetlen „erőlködnünk”... Csapó János alezredes, a sió­foki rendőrkapitányság vezetője szerint valaki hibázott az ügy­ben. Őt ugyanis úgy tájékoztat­ták, hogy csak egy-két napos kísérleti útlezárásról van szó. Ő maga is járt a helyszínen, s megállapította: nincs lehetőség a sétálóutca kialakítására a je­lenlegi feltételek mellett. Erről másnap a polgármestert is érte­sítette. Pongor Tamás, Siófok város jegyzője is úgy véli, hogy vala­hol igencsak félrecsúszott az egyeztetés, de nem a hivatal hi­bájából. Jegyzőkönyv tanúsítja ugyanis, hogy néhány hónapja a közbiztonsági bizottság ülésén jelenlévő rendőrségi szakember ígéretet tett: rendőri erők se­gédkeznek az autók útbaigazí­tásában. Sőt, ő volt az, aki java­solta, hogy ne csak tábla, ha­nem műszaki zár legyen, to­vábbá hogy a lezárás kiterjedési határa néhány métert módosul­jon. A jegyző hozzátette még: szó sincs arról, hogy eleve rossz döntést hozott volna a testület. Kísérlet volt csak, más kérdés, hogy igen hamar hamvába holt. Azóta újra visszakerült az autó­sokat irányító „egyirányú utca” jelzőtábla a Petőfi sétány ele­jére... Fónai Imre Tananyag a balatoni turizmus fejlesztése A fonyódi Mátyás Király Gimnázium idegenvezetői fa- kultánsának legjobb ered­ménnyel érettségizett tanuló­ját a Siotour évek óta külföldi úttal jutalmazza. Az idén Har- sányi Melinda utazhat Olasz­országba, hogy mint turista megismerkedjen Velence, Ve­rona nevezetességeivel, va­lamint a Garda-tó és környéke festői szépségével. A turisztika mint a gazdaság húzó ágazata nem nélkülöz­heti a jól felkészült, nyelvet beszélő szakembergárdát. Ezért a Siótour támogatja az idegenvezetők szakmai kép­zését; a gyakorlati ismeretek elsajátítása érdekében minta­vezetést is biztosít a jövő ide­genvezetői részére. Jövő évtől szerepel a tan­anyagban a balatoni turizmus fejlesztési koncepciója, amely a Balaton Alapítvány megbí­zásából az Országos Idegen- forgalmi Hivatal, valamint a három balatoni megye intéz­ményeinek támogatásával ké­szült. (Czene) Négyszáz nudi köszöni Mind több vendég érkezik a balatonberényi naturista-nu­dista strandra is. A mostani hétvégén, mintdr. Lenkey Kata­lin, az üdülő vezetője elmon­dotta, már négyszáznál is több vendége van a kíváncsi sze­mek elől jól elzárt kempingnek, strandnak. Sok köztük a külföldi — amerikai, finn, holland, por­tugál —, de akad szabolcsi és debreceni család is. Múlt hét közepéig 909 vendég 6911 vendégéjszakát töltött itt. Beváltotta a fenyegetést ...nem akartuk elhinni neki, pedig sokszor fenyegetőzött azzal, hogy megiszik egy po­hár Balaton-vizet! Őszi Zoltán karikatúrája

Next

/
Thumbnails
Contents