Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-25 / 173. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. július 25., hétfő A koalíciós pártok tovább növelték népszerűségüket a Dunántúlon "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások,Ön melyik pártra szavazna?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókon! népesség kőiében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: egyéb párt 4 országos adatok: nom szavazna, 24 bizonytalan MDF 4 FKGP 6 KDNP 4 MSZP 32 FIDESZ 5 SZDSZ 21 A fővárosi MSZP kritikája Dr. Csiha Judit, a Fővárosi Önkormányzat MSZP-frakció- jának vezetője, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtit­kára úgy véli, hogy az önkor­mányzatnak mandátuma lejárta előtt 1-2 hónappal már nem illik olyan privatizációs lépéseket tennie, amelyek alapvetően meghatározzák a közüzemi cé­gek jövőjét. Erről a véleményé­ről a képviselőcsoport vezetője annak kapcsán tájékoztatott, hogy a városházán nagy erővel zajlik néhány közüzemi vállalat privatizációjának előkészítése azért, hogy még a novemberi önkormányzati választások előtt privatizálják például a gázmü­veket és a vidámparkot. Megegyeztek a kofák Több napig tartó hosszas tár­gyalási procedúra után létrejött a megegyezés a főváros, a Csarnok és Piacigazgatóság (CSAPI) és a „Kofakamara” kö­zött, a kereskedők nagycsarnoki visszaköltözésének pénzügyi feltételeiről. Kispál Sándor, a CSAPI igazgatója és Kmetty Ágoston, a kereskedői kamara elnöke írták alá a megegyezést, amely szerint a kereskedők a régi bérleményüknek megfelelő területért 60 ezer, az ezt megha­ladó részért pedig 92 ezer forint/ négyzetméteres használatbavé­teli díjat fizetnek. KDNP és az irányelvek A Kereszténydemokrata Néppárt Intézőbizottsága szombati ülésén elfogadta a párt választási irányelveit az őszi önkormányzati választá­sokra. Az irányelvek szerint a KDNP, az önkormányzati vá­lasztásokra tekintettel, túllépve a pártpolitika határain, olyan vá­lasztási együttműködésben ér­dekelt, amellyel hiteles emberek kerülhetnek be a képviselőtestü­letbe. Ezért önálló jelölteket és listát ott állítanak, ahol e célok­nak az felel meg leginkább. Vá­lasztási szövetséget ott kötnek, ahol az alapvető közös célok­ban más pártokkal meg tudnak állapodni. Békét óhajtanak A Magyar Békeszövetség és a Magyarországi Gyermekbará­tok Mozgalma augusztus 5-7- én béke hétvégét rendez. A szervezők a nemzetközi béke­megmozdulásokhoz csatla­kozva a 12-14 éves gyerekek békeóhaját, életigenlését kife­jező programokkal várják a fiata­lokat. Az ország különböző pont­jairól Budapestre érkező cso­portok a Csillebérci Szabadidő- és Ifjúsági Központban találkoz­nak. A Ferenciek terén szabad­téri programmal, dunai sétaha­józással, parlameneti látogatás­sal, a Duna-parton esti gyertya- gyújtással és papír emlékhajók indításával fejezik ki békevá­gyukat a fiatalok. Augusztus 7- én a csillebérci táborban sza­badidős programok várják a gyerekeket. Cigánytalálkozó Nagykanizsán Közel háromszáz résztvevője volt a Nagykanizsán rendezett etnikai napnak a Mindenki sportpályáján. A Cigány Kulturá­lis Szövetség által ötödik alka­lommal megrendezett esemény nyitóhelyszinén a játékos, csa­ládias vetélkedők és sportver­senyek követték egymást. A rendezvényen nyolc ének- és táncegyüttesnek, szólistáknak, valamint cigány költők alkotásait tolmácsoló versmondóknak tap­solhatott a népes közönség. * SZONDÁI □ □ ÜE1 IPSOS A választások megtörtén­tével az az igazán izgalmas kérdés, hogy a választások során kialakult erőviszonyok tartósnak bizonyulnak-e vagy elindul valamifajta át­rendeződés. A Szonda Ipsos közvéleménykutatása arról számol be, hogy a választá­sokhoz képest mind az MSZP, mind az SZDSZ nö­velte a népszerűségét. A nyugati országrészben je­lenleg a legtöbben — a meg­kérdezettek 32 százaléka — a szocialista pártot tartja a leg­szimpatikusabb pártnak (or­szágos szinten 31 százalék). A választásokon második helyet elért SZDSZ az itteni polgárok 21 százalékának a szavaza­tára számíthatna (az ország egész területén 19 száza­lékra). A két vezető párttól jócskán lemaradva, a harmadik helyen az FKGP-t találhatjuk, a megkérdezettek 6 százaléká­nak támogatásával (ugyan- ennyien rokonszenveznek ve­lük országosan is). A Fideszre az itt lakók 5 %-a bízná az or­szág vezetését (országosan is 5 %). Az MDF és a KDNP 4 százaléknyi szavazatot kapna (országosan az előbbi 5 %, az utóbbi 3 % szavazatra számít­hatna). A parlamenten kívül re­kedt pártok mögött együttesen 4 százaléknyi réteg áll, ám ezek közül egyik párt sem éri el az 1 százalékot. Júniusban a dunántúli polgá­rok 71 százaléka számítana biztos szavazónak. Ennyien vennének részt egy elképzelt hétvégi választáson. A biztos szavazók 45 százaléka az MSZP-t támogatja, országo­san 44 százalék (emlékezte­tőül: a választásokon az MSZP listájára 33 százalék szava­zott); az SZDSZ mögött 28 százalékuk áll (a teljes lakos­ság körében 26 százalék). Eb­ben az aktív szavazói körben őket a Fidesz követi 7 száza­lékkal (országosan is ennyien állnak mögötte). A politikailag aktívabb népesség 6-6 száza­léka szeretné szavazatával kormányzati pozícióba juttatni az FKGP-t és az MDF-et (or­szágosan e két politikai erő 7- 7 százalékos „biztos” szavazót tudhat magáénak). A KDNP-vel a nyugati megyék­ben és országos szinten is az aktív szavazói kör 5-5 száza­léka rokonszenvez. A nyugati vidékeken a meg­kérdezettek 22 százaléka nem kívánná a Magyar Demokrata Fórumra adni szavazatát (or­szágosan ez az arány 20 %). A polgárok 15 %-a nem látná szívesen az ország ügyeinek intézésében az FKGP-t (az or­szág területére vonatkozólag ez 13 %). A megkérdezettek 11 %-a idegenkedik az MSZP-től (összességében ez az arány 9 %). A Fidesz iránti ellenszenv a megkérdezettek 5 százaléknál volt tapasztal­ható (országosan 4 százalék­nál). A KDNP-t a lakosság 3 %-a (3 % a többi országrész­szel együtt), az SZDSZ-t a la­kosság 1 %-a nem segítené a hatalom közelébe szavazatá­val (1 % országos szinten). A parlamenten kívüli pártok­kal kapcsolatban is megfo­galmazódtak negatív ítéletek. A Dunántúlon élők 14 száza­léka közülük választotta ki azt a pártot, melyre semmiképpen sem szavazna (az egész or­szágban ez az arány 15 %). A legnagyobb ellenszenv a MIÉP-pel szemben alakult ki, 6 százalék „ellenszavazattal” (az ország egészét számítva 7 %). A másik kevésbé kedvelt párt a Munkáspárt, a megkér­dezettek 5 százalékával helyi és országos szinten egyaránt. Az adatfelvétel ideje: 1994 júniusa. Az adatfelvétel módja: sze­mélyes kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden dunántúli, bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező felnőtt állampolgár. A minta: 2000 fő, aki az ország felnőtt lakossá­gát reprezentála, ebből 642-en a Dunántúlon élnek. A minta és az alapsokaság nem, kor és településtípus szerinti megoszlása azonos. Ferenczy Europress "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választásokon melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség kőiében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: nincs ilyen, 28 bizonyt alan egyéb páll 14 MDF 22 MSZP 11 FIDESZ 5 országos adatok: FKGP 16 egyéb púit 9 y MSZP 9 iqp'Tü / Sok új törvény jogbizonytalanságot terem? Sürgető jogszabály módosítások A mezőgazdaságtól a kör­nyezetvédelemig és a tömegtá­jékoztatásig számos fontos te­rület szakemberei a joghéza­gokat, a szabályozás, a törvé­nyi rendezés hiányát emlegetik a bajok, gondok, visszatérő konfliktusok legfőbb forrása­ként. Ugyanakkor a leköszönt igazságügyminiszter épp a mi­nap fejtegette, hogy a kor­mányprogramban jelzett sok új törvény és módosítás súlyos jogbizonytalanságot idéz fel és már-már jogrendünk egészét veszélyezteti. Dr. Vastagh Pált, az igazságügyi tárca új vezetőjét kérdeztük: — Hogyan vélekedik a két, egymással igencsak ellenté­tes álláspontról? — Kétségtelen, hogy sok a felhalmozódott feladat, de azt is érdemes számba venni, hogy ezek miből tevődnek össze. A szükséges törvénymódosítá­sok egy része például olyan al­kotmányos kötelezettség, amelynek az előző kormány nem tudott eleget tenni. Van egy sor olyan törvény, amelyet éppen a leköszönt kabinet kez­deményezett, ám az előkészítő munkát nem fejezte be. Vannak azután olyan tör­vény-kezdeményezések, ame­lyek a koalíciós kormány által vállalt politikai célokból adód­nak. Hogy csak egy-két példát említsek: a közbeszerzésekről szóló törvénnyel, amellyel a korrupció ellen kívánunk fel­lépni, méghozzá úgy, hogy az ilyenfajta visszaéléseknek már a lehetőségét is minimálisra szorítsuk vissza. Egy másik tervezett új jogszabállyal szigo­rúan körül akarjuk határolni mindazt, ami a képviselőséggel összeegyeztethetetlen. Szerin­tünk ugyanis a gazdasági tár­saságokban vállalt igazgató- sági, felügyelő bizottsági vagy ellenőrző bizottsági tagság nem fér össze a képviselői mandátummal. Óhatatlanul sa­ját üzleti érdekeit képviselheti az ilyen tisztségben levő hona­tya — ez pedig megengedhe­tetlen. Akik most a vélhető jog­bizonytalanságról beszélnek, hallgatnak arról, hogy ilyenfajta törvények megalkotása az el­múlt négy esztendőben bizony szóba sem jöhetett. — Mindezen túl a sürgető jogszabály-módosításoknak egy további köre nemzetközi kötele­zettségeinkből adódik. Ha tehát valaki mindezt a politikai hangu­latkeltés szándéka nélkül, reáli­san figyelembe veszi, aligha jut­hat az elődöm által megfogal­mazott következtetésre. — Az igazságügyi tárca tehát „erőltetett menetelés előtt áll. Hogyan fognak megbirkózni a nagy terhe­léssel? — A kormány azt kérte, hogy augusztus első felében készítsük el az idei jogalkotási programot; ehhez azonnal hozzáfogunk. Egyidejűleg természetesen meg kell is­merkednünk a többi tárcánál kialakult elképzelésekkel. Te­vékenységünk, munkamód­szerünk szerves, nélkülözhe­tetlen elemének tartom, hogy a törvényelőkészítésbe bevon­juk a szakmai egyesületek, a jogtudomány és a joggyakor­lat képviselőit. Az eddiginél szorosabb kapcsolatot, együttműködést kell kialakíta­nunk a parlamenti képviselők­kel, az országgyűlési bizott­ságokkal is. —A kormányprogram elő­irányozza az alkotmány mó­dosítását is. — Az alkotmányozás hosszú folyamat lesz, elsőként szerve­zeti kereteit kell kialakítani. Al­kotmányelőkészítő bizottságot hozunk létre országgyűlési képviselőkből és a parlamenti pártok szakértőiből — ezzel is jelezve, hogy az Országgyűlés és a minisztérium kapcsolatai aktivizálásának igénye nem puszta szólam —- mondta befe­jezésül dr. Vastagh Pál. Kocsis Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents