Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-21 / 170. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. július 21., csütörtök Nemzetközi találkozó Volt nyugati hadifoglyok nemzetközi találkozójára kerül sor augusztus 22-24. között Debrecenben. A rendezvén^ résztvevőitől személyenként és naponta 300-300 forintot kérnek szállásért, illetve étkezésért. Akik minderre igényt tartanak, azoktól a jelentkezést a következő címen várják: Farkas Gáborné, 4024 Debrecen, Piac u. 28/B. Személyes igénybejelentést szerdán délelőttönként Debrecenben, az Arany u. 2.szám alatt, az első emeleten fogadnak. Az emelésről részletesebben A parlament a múlt héten elfogadta a nyugdíjak emeléséről szóló határozatot. Szeptember elsejével azoknak az öregségi, rokkantsági teljes nyugdíja, baleseti rokkantsági nyugdíja emelkedik 8 százalékkal — legfeljebb 2400, legalább 800 forinttal —, akinek a járadékát 1994. január 1 -je előtt állapították meg. Ugyancsak 8 százalékkal — de legfeljebb 1500 forinttal — emelik az öregségi és rokkantsági résznyugdíjat, valamint az özvegyi és a szülői nyugdíjat. Az árvaellátás, a baleseti járadék, a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadék, továbbá az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadék is 8 százalékkal — legfeljebb 1000 forinttal — emelkedik. A saját jogú nyugellátást és a hozzátartozói nyugdíjat havi 13 100 forintig lehet együtt folyósítani. Havi 300 forinttal egészítik ki a házastársi pótlékot. Találkozó Mohácson Mohácson rendezte meg nyugdíjasainak találkozóját a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A mintegy félszáz vízügyes megtekintette a délszláv népek mohácsi néprajzi kiállítását és a mohácsi partfalat. Terveik szerint szeptemberben ismét két alkalommal találkoznak az igazgatóság nyugdíjasai. Csökkenő járadékigények Számottevően — az 1992. évi 14 314-ről 1993-ban 12 631-re — csökkent Somogybán a járadékokkal, illetve a nyugdíjjal összefüggő igény- bejelentések száma. Az igazgatósághoz eljuttatott alapigény-bejelentések 38,4 százaléka öregségi, 57,4 százaléka rokkantsági, 4,2 százaléka hozzátartozói igény volt. Tovább csökkent a szolgálati idő elismerését célzó kérelmek, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, valamint rokkantsági járadékot igénylő folyamodványok száma. A biztonságosabb nyugdíjalapért Ajánlásokkal járult hozzá az új kormányprogram kialakításához a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése. Az ajánlás a nyugdíjbiztosítás érdekeit érintő, rendezésre váró fontosabb kérdéseket tartalmazza, s egyebek között kimondja: meg kell teremteni a Nyugdíjbiztosítási Alap stabilitását. Ennek érdekében sürgősen meg kell alkotni az ön- kormányzati vagyongazdálkodási törvényt, az állami vagyonjuttatást, a központi költségvetés évenkénti szerepvállalását a nyugdíjkiadások finanszírozásában — legalább a rendszer szociális elemei költségeinek erejéig. Bentlakásos otthonok Tartós vagy átmeneti elhelyezés — A térítési díj „plafonja” Gondos ellátásban részesülnek a patalomi otthon lakói Fotó: Gyertyás László Az idős vasasok kaposvári szervezetéről Várják az „árván maradt” szakikat A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások egyik közismert formája, amelynek keretében a legszélesebb körű ellátásban részesül az igénybe vevő: a bentlakásos szociális intézményekben történő elhelyezés. Itt azokról az idős, fogyatékos, beteg emberekről gondoskodnak átmenetileg vagy tartósan, akik önmaguk ellátására nem képesek, vagy csak folyamatos segítséggel képesek... A bentlakásos szociális intézmények alapvetően kétféle feladatot látnak el. Az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban azoknak az időseknek, súlyosan fogyatékosoknak és pszichiátriai betegeknek biztosítanak általában végleges otthont és teljes gondozást, akik rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, de önmagukat képtelenek ellátni, és nincs olyan hozzátartozójuk, családtagjuk, aki gondoskodna róluk. Az elhelyezést határozott vagy határozatlan időre kérhetik. A rehabilitációs intézményekben az érzékszervi, értelmi és mozgászszervi fogyatékosoknak, továbbá a pszichiátriai és szenvedélybetegeknek biztosítanak határozott ideig elhelyezést és teljes ellátást. Amíg a fogyatékosok és betegek ezekben az intézményekben vannak, képzéssel és átképzéssel, foglalkoztatással segítik önálló életvezetési képességeik kialakítását. A bentlakásos szociális intézményekbe általában beutalóval lehet bejutni. Ezt az elhelyezést igénylő vagy törvényes képviselője az állandó lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalnál kérheti. Az ön- kormányzatok adnak részletes felvilágosítást arról is, hogy a kérelemhez milyen okmányokat kell csatolni, a környéken milyen szociális intézmények működnek és azok milyen szolgáltatásokat nyújtanak, melyikben mennyi a térítési díj. A kérelmező joga, hogy — a kapott tájékoztatás alapján — a korának és egészségi állapotának megfelelő intézmények között válasszon. A szociális intézmény lakója a teljes ellátás keretében naponta legalább háromszori étkeztetést kap, a szükséges mértékű ruházati ellátást, az egészségi állapotának megfelelő egészségügyi ellátást, s ezért havonta térítési díjat kell fizetnie. Hogy ez az összeg mekkora, azt minden évben egyszer az intézmény fenntartója határozza meg, s a díj intézményenként eltérő lehet. A lakó által fizetendő díj kiszámításának alapja az intézményi térítési díj és az ellátott jövedelmi (vagyoni) helyzete, de a személyi térítési díj nem lehet több az adott személy rendszeres havi jövedelmének áo százalékánál. Ha ez az összeg nem elég a teljes térítési díj megfizetésére, akkor a hiányzó rész pótlása végett megvizsgálják, hogy a jogosultnak van-e készpénze, vagyona vagy tartásra köteles és képes hozzátartozója. Akinek semmiféle jövedelme, vagyona és tartásra képes hozzátartozója nincs, térítésmentesen részesül az intézményi ellátásokban. Az intézmény jövedelem nélküli lakója zsebpénzt kap: ilyen címen az öregségi nyugdíj minimum 20 százaléka illeti meg. Fél évvel ezelőtt alakult meg — a Kaposvári Villamossági Gyár kft szakszervezeti bizottságának kezdeményezésére, Papp István szb-titkár személyes biztatásának eredményeként — a Vasas Nyugdíjasok Kaposvári Szervezete. A kétszáz nyugdíjasból álló közösség munkáját öttagú vezetőség — Wágner József titkár, Varsányi Gábor elnök, Németh Gyuláné gazdasági vezető, továbbá Szabó Kálmánné és Gáspár Lajos — irányítja. A Vasas Nyugdíjasok Kaposvári Szervezete legfőbb feladatának tartja, hogy ösz- szefogja a vasas szakszervezeti tagsággal bíró kaposvári nyugdíjasokat, ugyanakkor kész más szakszervezetekhez tartozó nyugdíjasok befogadására is. Ez a nyitottság eredményezte, hogy átigazoltak hozzájuk szakmabeliek az Izzótól, valamint építőipari nyugdíjas szakik a Bázistól. Anyagiakkal is segíti a somogyi megyeszékhely vasas Tulajdonképpen tisztességes, tiszta, mondhatnánk úri módját választotta a nyugdíjkiegészítésnek. A bolt dolgozói — leginkább a pénztárosok — azóta ismerik, hogy hozzájuk jár bevásárolni, s még inkább azt követően, hogy az országos kereskedelmi cég bevezette: a hónap végén kisorsolnak egy napot, s aki azon a napon vásárolt, ismét levásárolhatja a blokkon szereplő összeget, de most már nem kell érte fizetni. Nos, emberünk e módszer bevezetése óta szinte állandóan az üzletben tartózkodik. Ad magára: tiszta, folttalan, vasalt ruhája, ápolt keze, gondosan fésült ősz haja erre enged következtetni. Tekintete végigpásztázza a bevásárlókosarakat, pillanatok alatt kiszúrja a bentmanyugdíjas szakszervezeti tagjait az MSZOSZ budapesti, Magdolna úti Nyugdíjas Vasas Szakszervezete, hasonlóképpen a Kaposvári Villamossági Gyár kft. A vasas szakszervezet nyugdíjasai minden pénteken ingyenes jogsegélyszolgálatot vehetnek igénybe. Jövőre szeretnék mindazokat az „árván maradt” vasas nyugdíjasokat megnyerni szervezetüknek, akiknek a vállalata, gyára az elmúlt két-há- rom évben megszűnt, viszont az onnan nyugdíjba vonultak nem akarják feladni — olykor több évtizedes — szakszervezeti tagságukat. A Vasas Nyugdíjasok Kaposvári Szervezetének vezetősége — mint mondták — célként tűzte ki a három évnél régebben nyugdíjba vonultak nyugdíjának kedvező rendezését, ennek a kérdésnek a felvetését minden alkalmas fórumon. Éves terveikben szerepelnek olyan népszerű programok, mint a nyugdíjastalálkozó, az országjáró közös kirándulás. radt blokkot — semmi szükség kotorászásra, matatásra, a vásárlót zavaró tolakodásra. Általában a vidékiek letett kosarán akad meg a szeme — ők kevésbé tájékozottak az akcióról, a blokk értékéről... Most mintha fokozná a tempót. Úgy hírlik: a cég e hónapban kifuttatja az akciót, s nincs tovább, lőttek a blokk-guberálásnak. S akkor ő is búcsúzhat, a boltosok is búcsúzhatnak tőle. Egy kaposvári nyugdíjas a sok közül. Akin segített az „ingyen nap" ötlete. Ha csak átmenetileg is, s ha közben nem is telt meg az éléskamrája plafonig ingyenkonzer- vekkel. Talán akadt vásárló, aki szándékosan „felejtette” a blokkot a kosárban. Hogy a vadász ne maradjon zsákmány nélkül... (Hernesz) A guberáló alkonya A hadigondozásról Ki jogosult az ellátásra? — Tájékoztató az egyes fogalmakról Az Országgyűlés az idén április 6-án törvényt hozott a hadigondozásról, s így gondoskodik azokról, akik hadieredetű veszteséget szenvedtek el. Az utóbbi időben több olvasónk érdeklődött levélben, telefonon és személyesen szerkesztőségünkben az 1994. évi XLV. törvény részleteiről: arról, hogy kikre terjednek ki; hol és meddig lehet az igényeket bejelenteni, hogyan igazolják a jogosultságot. A törvény szerint hadigondozásra az a Magyarországon élő magyar állampolgár jogosult, aki megfelel a törvényben megállapított feltételeknek, s katonai szolgálat, kötelező katonai előképzés, légitámadás és hadműveletek, visszamaradt robbanóanyag felrobbanása során vagy következtében testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadi eredetű fogyatkozást szenvedett, továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetve hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. Somogybán külön is érdemes megemlíteni azt a sok, maradandó sérülést, amelyet a második világháborúban a repülőgépekről ledobott robbanószer- kezetek okoztak. A törvény korántsem csak a hadiszolgálatra (ezen belül a hadifogságra és a közérdekű vagy kisegítő katonai munka- szolgálatra is) vagy az 1945. március 31. előtt hivatásos vagy nem hivatásos állományban teljesített bármely tényleges katonai (honvédségi, légoltalmi, polgári védelmi, határőrségi) szolgálatra terjed ki, hanem a leventekötelezettség teljesítésére mint kötelező katonai előképzésre, továbbá a légitámadások és a hadműveletek következményeire, a illetőleg egyéb hadieredetű fogyatkozásra, veszteségre is vonatkozik. A törvény a hadirokkantakat a hadi eredetű fogyatkozás által bekövetkezett munkaképesség-csökkenés mértéke szerint öt járadékosztályba sorolja. Ennek megfelelően az I. járadékosztályba az a hadirokkant tartozik, aki hadi eredetű fogyatkozása következtében munkaképességét teljesen, vagyis 100 százalékban elvesztette. A II. járadékosztályba az a hadirokkant tartozik, aki legalább 75 százalékban, de 100 százaléknál kisebb mértékben, a lll-ba az, aki legalább 65 százalékban, de 75 százaléknál kisebb mértékben, a IV-be az, aki legalább 50 százalékban, de 65 százaléknál kisebb mértékben, az V. járadékosztályba az a hadi rokkant tartozik, aki legalább 25 százalékban, de 50 százaléknál kisebb mértékben vesztette el a munkaképességét. Az igényjogosultság alapjául szolgáló, hadi eredetű fogyatkozást és az általa okozott munkaképesség-csökkenés mértékének vizsgálatát és megállapítását az .Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a hadirokkant lakóhelye szerint illetékes elsőfokú orvosi bizottsága végzi. (Következik: A hadigyámoltak- ról, a hadiözvegyekről, a hadiárvákról és a hadigondozott családtagokról) Szakorvos az időskori látásromlásról Remek műszerek, de megöregszenek Az évek múlásával szemünk is kopik, s az egyéni adottságoktól függően előbb-utóbb fölbukkannak a látószerv betegségei. — Az ártalmak jórészt csökkenthetők vagy gyógyíthatók — mondta dr. Simon Benedek szemész szakfőorvos. — Tudni kell, hogy a szemünkbe ezred- másodpercenként érkező fénysugarak a fókuszban találkoznak, s ha a fénynyalábok akadálytalanul jutnak a szemgolyó hátsó belső falán levő látóideghártyára, akkor jól, élesen látunk. Ha közel van hozzánk a tárgy, a szemlencse domborúbb vagy vastagabb lesz, átmérője szűkül. A távolabbról érkező fénynyalábokat kisebb mértékben kell megtörni, ezért a lencse ellaposodik, a szemizmok ösz- szehúzódnak. A látás élessége akkor kezd csökkenni, amikor a szem belső átmérője hosszabb vagy rövidebb, mint a távolság, amelyet a szemlencse ellensúlyozni tud; a csökkenő rugalmasságot pótolja a szemüveg. A másik gyakori időskori szempanasz a szürkehályog. Oka az, hogy a szemlencsében levő fehérjék kicsapódnak, s a látás homályos, szürke lesz. Ez szervi megbetegedések következtében is kialakulhat, de műtéttel, műanyag szem lencse beültetésével az elváltozás szinte teljesen gyógyítható. — A nyugdíjaskor táján — stílszerűen szólva — szembe kell nézni a zöldhályog kialakulásának veszélyével is. Ez esetben a látóideget tápláló artériák úgynevezett perfúziós nyomásának csökkenése károsítja a látóideg rostjait, a látótér beszűkül, majd teljesen „elfogy”. Nem titok, hogy az orvosok nem hívei a szemüvegek vény nélküli árusításának, mert használatukat nem előzi meg vizsgálat. Márpedig 50 év fölött legalább kétévenként ajánlatos fölkeresni a szakorvost, hiszen a zöldhályogot kezdeti stádiumban is föl lehet ismerni. 1 k i
