Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-20 / 169. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1994. július 20., szerda Traffipax menetrend A siófoki rendőrkapitányság területén működő traffipax ma 10-13 óra között a siófoki Er­kel Ferenc utcában, 14-17 kö­zött Zamárdiban, a 7-es úton, 18-21 között pedig a 7-es út balatonföldvári szakaszán fényképezi le a gyorshajtókat. Kárelhárítási gyakorlat a Balatonon Hatalmas, olajat szállító tar­tálykocsi szenvedett balesetet a Balaton-parton, s szállítmá­nya a tóba ömlött. Szerencsére nem történt meg ez az eset, csak a siófoki székhelyű Bala­toni Vízügyi Kirendeltség és a Polgári Védelem közös Vízmi­nőségvédelmi és Kárelhárítási gyakorlatán imitálták. A szak­emberek Alsóörs térségében tartották az akciót, de a tópar­ton bárhol fel kell készülni arra, hogy a valóságban is megtör­ténhet ilyesmi. Az értékelés szerint egyébként a szennyező anyag lokalizálása és partra szállítása példás gyorsasággal történt a gyakorlat során. Tízezer liter naponta A balatonkeresztúri MÓL Rt töltőállomásán az ólommentes 95-ös benzinből fogy a legtöbb — 5-6 ezer liter — naponta. Ezt a fajtát főként a külföldi tu­risták keresik, akik egyébként általában teli tankot kérnek. Nem úgy magyar kollégáik, akik ötszáz, ezer forintért tan­kolnak gázolajat vagy 92-es ólmozottat. A keresztúri állo­máson egyébként 75 ezer lite­res tárolókapacitás van; a sze­zonban naponta 10 ezer liter benzin fogy összesen. Ez a három-négyszerese az őszi-téli forgalomnak, amikor is ólommentesből például jó, ha 500 liter elmegy 24 óra alatt. Idegenforgalmi attrakció Naponta, átlagban száz utast szállít a Balatonfenyves- ről Csisztapusztára és vissza közlekedő nosztalgiavonat. A főként külföldiek által igénybe vett MÁV-szolgáltatás igazi tu­rista-attrakciónak számít; bár a forgalmat erőteljesen befo­lyásolja az időjárás és a kör­nyéken tartott piacok, vásárok időpontja is, a 440 forintos fel­nőtt, illetve a 220 forintos gyermek-jegyek ( magyarok­nak félár!) szépen fogynak Fenyvesen. Harminc résztve­vőt meghaladó, csoportos je­lentkezés esetén különjáratot is indít a vasút; tetszés szerint a nosztalgiavonat egésze is kibérelhető egy „fordulóra”. Száz kiállító termékeire és szépségkirálynőre csodálkozhatunk Miniszteri expozék a siófoki Balatonexpon A mediterrán vásár fővédnöke Göncz Árpád Mintegy száz kiállítót vár a szervező Glahé Nemzetközi Ki­állításszervező Kft a siófoki 4. számú általános iskola sport- csarnokába szervezett Balaton- expora, amely pénteken tizen­hat órakor nyitja meg kapuit. — Mediterrán vásárt kínálunk a nyaralóknak — summázott tegnap Hoffmann Ervin keres­kedelmi igazgató. — Színes programsorozat szórakoztatja majd a látogatókat: lesz divat- bemutató, fellép — többek kö­zött — Bodrogi Gyula, Halász Judit és a Maxim varieté. A Klapka Rt. sztárszínháza dino­szauruszbemutatót tart egy sá­torban. Megválasztják a Balato­nexpo szépét, s a táncos lábúak rock and rollozhatnak Komár Lászlóval. Attól is mediterrán jel­legű a vásár, hogy várható ven­dégeink délelőtti kirándulására, fürdőzésére gondolva 14-22 óra között tartunk nyitva. A vásár fővédnöke dr. Göncz Árpád köztársasági elnök. A ter­vek szerint dr. Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal tegnap kinevezett új el­nöke, államtitkár-helyettes nyitja meg a rangos rendezvényt. A legelső rendezvényen három új miniszter válaszol majd a láto­gatók gazdasággal kapcsolatos kérdéseire. A Nemzetközi Fogyasztási cikk, Sport- és Szabadidő Vá­sárra németországból, Szlová­kiából és Szlovéniából is érkez­nek kiállítók. A MÁV a látogatóknak ötven százalékos vasúti kedvezményt biztosít. Czene Megszűnik a menetrendi hajózás a Balatonon? Vajúdó privatizáció (Folytatás az 1. oldalól) Az építőipari tevékenység si­keres, hiszen a részvénytársa­ság üzletei közül egyedül az övék termel nyereséget. Az Állami Vagyonügynökség április 11-i ülésén döntést ho­zott, hogy ki kell dolgozni a bala­toni kft önállósodásának feltéte­leit — elsőrendű szempont ez a Mahart privatizációja során. A részvénytársaság vezérigazga­tója azonban nagyon is hadako­zik ez ellen. Ráadásul — infor­mációink szerint — meg akarja szüntetni a Balatonon a menet­rendi hajózást, lévén vesztesé­ges. Pedig az óránkénti indulás jelenti a minőséget, és az uta­sok többsége nem a hullámokat akarja nézegetni sétahajóról, hanem konkrét kirándulási céllal vált jegyet Tihanyba, Bada­csonyba, Füredre. Az ÁVÜ elképzelése: rész­vénytársaságot hoznának létre siófoki központtal, ami magába foglalná a füredi hajógyárat is. A tulajdonosok között örömmel látnák a tóparti önkormányzato­kat. Információnk szerint évente legalább 30 millió forintot elvon a budapesti központ Siófokról azon a jogcímen, hogy valaki va­lamikor számos ingatlant fővá­rosi címmel írt egy tollvonással a Mahart nevére, és a használa­tért ennyi „bérleti díjat” kérnek a jelenlegi hajósvezérek. Ezzel a pénzzel tudnának mit kezdeni a parton is. Még jó, hogy a régóta vajúdó problémát egyelőre nem érzéke­lik nap mint nap az utasok... Czene Attila Nem vaklárma a vadlárma Förtelmes lármát csaptak, ki tudja honnan érkezett „ze­nészek” két egymást követő szombat éjszakán a fenyvesi parton — érkeztek egymás után a felháborodott jelzések szerkesztőségünkhöz —, megjegyezve, hogy a követ­kező szombaton szintén sor kerül e gátlástalan macska­zenekar újabb „koncertjére”. A hír, sajnos igaz — erősí­tette meg információnkat Lombár Gábor, Balatonfeny- ves polgármestere. — Sze­rencsére, csak részben. A harmadik műsort sikerült megakadályoznunk. Értesí­tettük a rendőrséget, hogy az önkormányzat ehhez a fellé­péshez senkinek semmilyen engedélyt nem adott, ha te­hát ismét feltűnnének, úgy tegyék meg a szükséges in­tézkedéseket. Ugyanerről ér­tesültek a parton ténykedő vállalkozók, kereskedők is, s csodák csodája, harmadszor már elő sem kerültek ezek a minden bizonnyal — felbérelt zenészek. Az eset háttere nyilvánva­lóan üzleti célokban keres­hető, hiszen a kéretlen kon­certek szörnyű színielőadá­saira 300-400 fiatal is össze- sereglett, s persze, szépen fogyasztottak, jó kis hasznot hozva a tisztes vállalkozók­nak. Nem tartozik más lapra, hogy a környékbeli üdülőket bérlő, többnyire német ven­dégek, miután éjszakájukat tönkretették az iszonyú deci­bellek — felháborodottan tá­voztak, legnagyobb dicsősé­gére eme dicstelen bandá­nak. Csak helyeselni lehet, hogy legalább a harmadik felvonás előtt az önkormány­zat közbelépett. Hasonló esetek megelőzésére ajánl­juk az érdekeltek szíves fi­gyelmébe: súlyos tévedés azt gondolni, hogy a nyári ba­latoni turizmust ügyeskedő kereskedők pénztárcájának hizlalására találták volna ki. A tiszta cél az lenne, hogy vendégeink találjanak itt kel­lemes és háborítatlan kikap­csolódásra, üdülésre. S eh­hez nincsen szükségük száz decibelles macskazenére. (Kun) Nagy cápák és kis halacskák Tovább tobzódik a tóparti maffia — tartják Berényben A szívélyes mosoly vattacukor áruséknál is kötelező... (Folytatás az 1. oldalról) Megépítette az önkormány­zat a piacot, igaz. De olyan magas, negyvenezer forintos árat szabott, hogy most meg minden kofa a kapuban árulja a portékát... Azt is beszélik az emberek: a szórakozóhelyen esténként fel-feltűnő rendőrök jól megnézik ám, mi van a fia­talság poharában.. . Az a hír járja: nagyban folyik a kábító­zás errefelé.... A vattaárus monológja rosszindulatú pletyka csupán? Kánikulai rémregény? A kisha­lak panasza a profitfaló cápák ellen? Vagy reális helyzetkép szép Balatonunk rohamost foszladozó image-ról, amelyet tovább tév-táplálni immár egyre kevesebbek érdeke? A balatonberényi kisembert, kis- vállakozót mindenesetre nem köti úri betyárbecsület se a pénzes elithez, se a törvényt aprópénzre váltókhoz. Ő csak azt látja, hogy évről évre több munkával, kevesebbet keres, s mindenki az ő — kánikulában csordogáló zsírján akarja pi­rosra sütni azt a bizonyos pe­csenyét... — Harmadik éve árulunk ezen a strandon. Persze nem nagyban: ötféle ízben kínáljuk a vattacukrot. — A civilben és évközben szobafestő-mázoló Fonnyadt Tibor, rokkant-nyug­díjas édesanyjával családi ala­pon töltögeti a gépbe a cukor­ral kevert aromát... — Naponta 40-50 ha elmegy, a cukor ára meg olyan magas, hogy kény­telenek voltunk a dupláját kérni, mint tavaly ilyenkor.. Ak­kor 20-30 forint volt, most öt- venbe kerül a nagy-, negy­venbe a kisadag. Különösebb befektetést nem igényelt: egy akkumulátor, egy gázpalack, no meg a géplakatos csinálta, speciális vattacukor készítő kisgép...A vattacukor egyéb­ként egy fóti kisiparos találmá­nya — ilyet nem talál másutt, ez echte magyar szülemény.... A berényi strandon egy vat- tacukor-árusnyi helyért 38 ezer forintot kell letenni. Akkor is ha jönnek, akkor is ha nem, az pénz-idő óra rendíthetetlenül ketyeg... — Tavaly a hatvan napból huszonötöt itt se voltunk a po­csék időjárás miatt — jegyzi meg keserűen a nyugdíjas mama, aki 38 éven át körzeti ápolónőként dolgozott Be­rényben. — Ha dörrenik egyet az ég, már veszik is a sátorfá­jukat, s egy perc alatt kiürül a part. Nézze meg most is: szinte alig vannak. De hát, a kevésnek is örülni illik... Ha várnának egy kicsit, biztos be­futna a kukorica-árus is. Kis­nyugdíjas helybéli szintén, s mint mozgó árust, naná, hogy helypénz fizetésére kötelezik. Mondják, másutt mennyi a csöves? Még ritka csemege, hiszen most kezdődik a sze­zonja. Nálunk harmincért ad­ják.. Hát: Fenyvesen ötven, to­vább megnézni se mertük... Csíky K. Erika Fürjek, fácánok, szajkók mestere Az arzénmérgezés már a múlté — állítja a madárpreparátor Hobbinak indult, s lassan­ként főfoglalkozássá lett a mezőgazdasági üzemmérnök különös időtöltése. Országh Béla —, aki egyébiránt a jó­nevű a Kisbalaton Táncegyüt­tes vezetője is — papíron ugyan tsz-tag maradt, a való­ságban azonban megvált munkahelyétől, a kéthelyi gazdaságtól, ahol tízegyné­hány évig telepvezetőként dolgozott. A profilváltás, per­sze nem ment zökkenőmen­tesen; a díszfácán-tenyész- téssel is foglalkozó madárpre­parátor munkáit azonban ma­napság már Keszthelytől Ta­polcán át Tihanyig, illetve Lei- léig árulják a vadász és aján­dékboltok. — A méregmesteri vizsgán kívül különösebb végzettség nem kell a dologhoz — mondja a házigazda. — Ré­gebben, amíg ezek a kiváló minőségű német vegyszerek — mint amilyen, például a Mo­lantin — nem voltak forgalom­ban idehaza, bizony előfor­dult, hogy arzénmérgezésben halt meg a preparátor. Ma­napság már nem hallani ilyet; a megyei vadászoktól vásárolt állatokat a megmunkálásig mélyhűtőben tárolom. A bőr és toll, illetőleg szőr késsel történő eltávolítása nem mindennapi ügyességet és szakértelmet kíván. Van úgy, hogy a vadászok golyója csúnya sebet ejt a madáron — ilyenkor hosszadalmas pepe­cselés árán lehet csak eltün­tetni a „bibit”. — A fürjek, fácánok, bizo­nyos varjúfélék és sirályok tes­tét fagyapottal vagy száraz szénával pótolom, majd a megformálás következik. Ez adja a mesterség sava-borsát; hogy a galamb az valóban ga­lambformájú legyen, mert a megrendelő — főleg a vadá­szok — hamar kiszúrják a hi­bát... Az újlaki családi ház egésze magán viseli gazdája extrém foglalatosságának jegyet. Ró­kafej itt, csíkos vadmalac ott, kormorán amott. A különféle állatpreparátumok iránt sze­zonális az érdeklődés; főként a német turisták vásárolják előszeretettel. Nem mintha a magyarnak nem tetszene, de az ezertől tíz-tizennyolcezer forintig terjedő árakat az utóbbi nem képes megfizetni. Ejutottam oda, hogy bizo­nyos kereskedői felkérésre akár nemet is mondhatok. Van ugyanis egy másfajta, az elő­zőhöz szervesen kapcsolódó vállalkozásom, mégpedig a díszfácán- és baromfitenyész­tés. Saját keltetővel rendelke­zzem és többszáz, ritka ázsiai szárnyast tartok; így a kalifor­niai copfos fürjet, a kanadai récét vagy a páduai díszba­romfit említeném. Ezeket le­vágás után preparálom. Csíky K. Erika Saját készítésű preparátumai közt Országh Béla

Next

/
Thumbnails
Contents