Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-18 / 167. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. július 18., hétfő Heves harcok a tűzszünetben Heves harcok folytak a hét végén Bosznia-Hercegovinában az egy hónappal ismét meghosszabbított tűzszünet ellenére. Nyugat-boszniában szerb katonai alakulatok tüzérséggel és gyalogsággal támadták a boszniai kormányhadsereget. A szerb támadások következtében hét polgári személy életét vesztette. Észak-Boszniában az önállóságra törekvő szakadár muszlimok indítottak gyalogsági támadásokat a szerbek ellen. Bihac térségében pedig a boszniai szerb katonai alakulatok nagy erőkkel, harckocsikkal, tüzérséggel és gyalogsággal támadták a kormánycsapatokat. 13 milliárdos USA-segély Nagy többséggel elfogadta az amerikai szenátus a jövő évi, 13,7 milliárd dollár ösz- szegű, külföldi segélyekről szóló törvénytervezetet. A törvénytervezethez fűzött számos kiegészítő indítvány között a szenátorok szabad utat nyitottak az úgynevezett Brown-Simon kiegészítésnek, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország, Csehország és Lengyelország korszerű katonai berendezésekhez jusson a NATO arzenáljából. Hármas csúcs Hármas csúcstalálkozót tartott Brioni szigetén tegnap a horvát, a török és a boszniai elnök, hogy megvitassa az együttműködés módjait, különös tekintettel a boszniai rendezési tervvel kapcsolatban várható szerb elutasításra. A boszniai szerb vezetés ugyanis katonailag győztesnek érzi magát, s úgy véli, hogy nincs szükség arra, hogy feladjon 13 szerb kézen-lévő boszniai várost, hiszen azokat semmilyen háborús konfliktusban sem tudnák szerinte mind elvenni a szerbségtől. A tervezet olyan területek átadását is előírja, amelyekről a boszniai szerbek semmiképp sem akarnak lemondani, például az Ozren-fennsíkról vagy Dobojról és Brcko városáról. Rakétazápor Kabulban Rakétazáporral árasztották el Kabult a tádzsik nemzetiségű Burhanuddin Rabbani afgán elnök ellenfelei. A támadás következtében 11 ember életét vesztette, a sebesültek száma meghaladja a 40- et. A Rabbanival harcban álló katonai erők, amelyek élén a pastu nemzetiségű miniszter- elnök és az északi országrész korlátlan urának számító üz- bég Dosztum tábornok áll, 360 rakétát lőttek ki az elnök fegyveresei által védett kabuli városrészekre. A legtöbb áldozat polgári személy volt. Kabulban az utóbbi három hét folyamán a harcokban 200 ember lelte halálát, és az afgán főváros nagy része romhalmazzá változott. Deportáltakra emlékeztek 13 152 zsidót deportáltak 1942 nyarán Franciaországból Németországba, és a legtöbbjükre halál várt. Erre emlékeztek tegnap Franciaországban. Az évforduló alkalmából Francois Mitterand és Balladur miniszterelnök a letartóztatott zsidók gyűjtőfogházául szolgáló egykori párizsi versenypálya helyén a Francia Köztársaság nevében emlékművet avatott. KeK-csúcs az integrációért F elfüggesztették a tárgyalásokat a médiaelnökökről (Folytatás az 1. oldalról) A regionális együttműködés jelentőségének hangsúlyozása és a márciusban létrehozott Társulási Tanács első ülésének üdvözlése után a nyilatkozat felszólította a KeK kisebbségi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportját, hogy minél előbb jusson konszenzusra a kisebbségvédelmi dokumentum végleges szövegének tervezetéről. A konszenzus elérése az együttműködési szándék erősödését jelzi Közép-Európá- ban, és egyben a KeK jelentős hozzájárulását képezhetné az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről készülő egyezményéhez. A kormányfők szerint a kisebbségvédelmi dokumentumot vagy egy Magyarországon tartott rendkívüli, vagy a novemberben, Torinóban sorra kerülő külügyminiszteri értekezleten lehet elfogadni. A politikai nyilatkozatban a legnagyobb terjedelmet továbbra is a délszláv válság kapta. A KeK kormányfői leszögezték, hogy a boszniai rendezés egyetlen lehetséges módja, ha a harcban álló felek elfogadják a közvetítő csoport július 6-án előterjesztett béketervét. A KeK támogatja a hét gazdasági nagyhatalom és Oroszország vezetőinek azt az álláspontját, hogy a boszniai feleknek ezt a tervet július 19-éig el kell fogadniuk. A gazdasági nyilatkozat megállapítja: a KeK fő céljai közé tartozik, hogy támogassa a tagállamok csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, a tagállamok gazdaságának átalakítását, és lebontsa azokat az akadályokat, amelyek gátolják vagy késleltetik a gazdasági integrálódásukat az EU-ba. Ezt a célt fogja szolgálni az a nemzetközi szeminárium, amelyet az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok számára szerveznek szeptemberben Perugiában a legfontosabb gazdasági területekről. A dokumentum üdvözli az EBRD által a kereskedelmi jogról szervezett kétéves továbbképző tanfolyamot, a Nemzetközi Kereskedelmi és Jogi Intézet Rómában és Triesztben szervezett szemináriumait. A KeK kormányfői támogatják, hogy építsék ki a térség közlekedési információs rendszerét (CETÍR- Central European Transport Information Reporting), amely a tagállamokon kívül kiterjed a Társulási Tanácsban részt vevő, a KeK-hez csatlakozni szándékozó államokra is. A miniszterelnökök hasznosnak ítélték, hogy a közlekedési munkacsoport első alkalommal miniszteri szinten tartott egyeztetését, s ezen jelentős haladást értek el több kérdésben, elsősorban a Dur- res-Szkopje-Szófia közlekedési folyosó kialakításában. Magyarország mint a Közép-európai Kezdeményezés (KeK) alapító tagja továbbra is fontosnak tartja e fórum fenntartását. Ugyanakkor szükséges, hogy a KeK foglalkozzon a térség stabilitását fenyegető problémákkal: a gazdasági, szociális nehézségekkel, az ökológiai gondokkal és a nacionalizmus jelenségével - hangsúlyozta a KeK trieszti kormányfői találkozóján elmondott felszólalásában Horn Gyula magyar kormányfő. A magyar miniszterelnök rámutatott, hogy ezek a kérdések nem csak az egyes országokat, a térséget érintik, hanem „egész Európa ügyét képezik”. Örömét fejezte ki, hogy a külügyminiszterek megegyezésre jutottak a kisebbségvédelmi dokumentumról. Magyarország sürgeti, hogy a kisebbségvédelmi dokumentumot az EBEÉ-vel és az Európa Tanáccsal történt egyeztetés után legkésőbb novemberig fogadják el. A magyar kormányfő üdvözölte, hogy Franz Vranitzky osztrák kancellár felszólalásában pozitívan szólt a visegrádiak Európai Unióhoz való csatlakozásáról, és bejelentette: Ausztria sürgetni fogja, hogy az EU-n belül minél előbb tűzzék napirendre a csatlakozás kérdését. Horn ugyanakkor rámutatott, hogy az Európai Unión belül született tervek sajnos nem érintik a közép-európai térséget, és szükség lenne megtalálni a ki- terjesztésük módját. A KeK-en belüli programok kérdését érintve a magyar miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy nem szabad évekbe telnie egy-egy terv megvalósításának. Gyorsítani kell a végrehajtást, s ösztönözni kell, hogy az EBRD és más pénzügyi intézmények keressék meg a szükséges anyagi forrásokat. A tanácskozáson felszólaló Németh Miklós, az EBRD al- elnöke bejelentette, hogy a londoni székhelyű bank már 400 millió ECU értékben vállalta KeK-en belüli tervek finanszírozását, s kész további projektek támogatására. A KeK szombaton Triesztben tartott csúcsértekezlete lehetőséget adott Horn Gyula miniszterelnöknek, hogy közvetlenül beiktatása után kétoldalú megbeszéléseket folytasson a térség több államának kormányfőivel. A magyar kormányfő Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel, Franz Vranitzky osztrák kancellárral, Jozef Morav- cík szlovák, Václav Klaus cseh és Nicolae Vcaroiu román miniszterelnökkel tárgyalt. Nem jött létre megállapodás a leendő médiaelnökök személyéről a hatpárti tárgyalássorozat szombati fordulóján. Az ellenzék új - strukturális - javaslattal állt elő, amelyet a koalíciós pártok visszautasítottak. Az egyeztetést a felek felfüggesztették. Zsigmond Attila, az MDF- es delegáció tagja a sajtó képviselőinek elmondta: az ellenzék törvényes garanciák hiányában, strukturális biztosítékokra vonatkozó javaslatokat tett. Ezeket a koalíció nem fogadta el, így az ellenzéki pártok részére más nem maradt, mint hogy közös - négypárti - levelet írjanak Göncz Árpád köztársasági elnöknek. Ebben a levélben az ellenzék részletes tájékoztatást ad a tárgyalássorozat menetéről, és rámutat arra: készen álltak a megegyezésre, de az nem nevezhető konszenzusnak, ha csak az egyik oldal enged álláspontjából. A négy párt képviselői új javaslatukban egyébként azt kérték, hogy osszák meg a televízió első és második csatornáját, valamint a rádió Kossuth és Petőfi adóját. A második csatornát és a Petőfi adót önálló - az ellenzéknek megfelelő - alelnök irányítaná. A másik variáció szerint az ellenzék tenne javaslatot a Magyar Rádió elnökére és a Magyar Televízió két alelnö- kére. Ezeknek az indítványoknak az elfogadásával esély volna arra, hogy a két intézmény plurálisán működjön. Az ellenzék ezen kívül - egyetértésben a koalíciós pártokkal - ragaszkodott ahhoz, hogy az MTV-nek két közKormányválsággal fenyeget Olaszországban a korrupciós ügyeket vizsgáló milánói ügyészek lázadása: Roberto Maroni belügyminiszter szombaton távozását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a kormány nem módosítja a kenőpénzügyek gyanúsítottjainak menekülési kiskaput nyitó rendeletét. Az olasz kormány a hét második felében adta ki az igazságügyi miniszterről elnevezett Biondi-rendeletet, mely lényegében lehetetlenné teszolgálati csatornája legyen, a Duna TV pedig a mostani konstrukciójában maradjon fenn. Az ellenzék konkrét személyi javaslatokat nem tett, és nem is mond neveket addig, amíg nem kapnak megfelelő garanciákat arra, hogy javaslatuk elfogadásra talál. Deutsch Tamás a Fidesz nevében arra emlékeztette az újságírókat, hogy Horn Gyula pénteken már a tárgyalási forduló előtt aláírta az elnökök és alelnökök kinevezéséről szóló előterjesztést, meggátolva így az egyeztetés folytatását. Az ellenzék ennek ellenére ismét tárgyalóasztalhoz ült, mert úgy tekintik a kormányfő indítványát, mintha Horn Gyula azt visszavonta volna, pedig ezt közjogi értelemben még nem tette meg. Gellért Kis Gábor, az MSZP képviselője úgy vélte, hogy a tárgyalások során bebizonyosodott: a felek gondolkodása nagyon messze áll egymástól. Á koalíció véleménye szerint az ellenzék elképzelése a televízió és a rádió felosztásáról a képtelenség határát súrolja. Az SZDSZ továbbra is fontosnak tartja a hatpárti konszenzus elérését a médiavezetők ügyében. Pető Iván pártelnök szombaton kijelentette: a sietség és az apparátus hiánya vezetett ahhoz, hogy Horn Gyula MSZP-el- nök még az egyeztetés befejezése előtt aláírta a tv és rádió elnökeinek kinevezésére vonatkozó előterjesztést. Pető Iván hozzátette, hogy e korrigálható tévedésben nem feltételez rossz szándékot. Egyúttal a nyilvánosság előtt is elnézést kért az ügy miatt. szi, hogy a korrupcióval, közpénzek eltulajdonításával vádolt személyeket előzetes letartóztatásba helyezzék. A rendelet nyomán „fellázadt” és visszaadta megbízatását az a négy milánói ügyész — a Tiszta Kezek csoportja —, aki a korrupcióval való végleges leszámolás jelképe lett Olaszországban. Maroni szombaton tévéinterjújában azt állította, hogy más szövegű rendelet jelent meg hivatalosan, nem az, amelyhez ő hozzájárulását adta. Az Alpok-Adria a KeK-en Dr. Gyenesei István: Javaslat regionális környezetvédelmi és foglalkoztatási alapra A Közép-európai Kezdeményezés trieszti kormányfői találkozójára Silvio Berlusconi, olasz miniszterelnök személyesen hívta meg dr. Gyenesei Istvánt, az Alpok- Adria Munkaközösség soros elnökét, aki dr. Kolber Istvánnal, a megyei közgyűlés alelnökével együtt vett részt a találkozón, s élve a lehetőséggel bemutatta az Alpok- Adria Munkaközösség tevékenységét. Itt mondta el, hogy A KeK tavalyi, Budapesten tartott kormányfői értekezletén két javaslatot tett. Egyrészt egy közös regionális környezetvédelmi alap létrehozását kezdeményezte a környezetrombolás következtében kialakult válság- helyzet enyhítésére. Másrészt a térség foglalkoztatási gondjainak enyhítése, a gazdasági migráció csökkentése érdekében egy regionális foglalkoztatási, átképzési alap létesítését javasolta. A magyar kormányzati szervek kedvező hozzáállásán túl a nemzetközi megvalósítás léhetőségét ezideig nem sikerült feltárni. Örömmel vennék és tisztelettel kérik is álláspontjukat e két kezdeményezés megvalósíthatóságáról. E kérdésben, bekapcsolva az Alpok-Adria tagtartományokat, a közeljövőben megkereséssel fordulnak az érintett kormányokhoz. A tanácskozást követően kérdezte a Somogyi Hírlap munkatársa dr. Gyenesei Istvántól, hogy miként fogadták a javaslatokat. — A legegyszerűbb, ha Berlusconi olasz miniszter- elnök rövid „értékelését” mondom: milyen jó, hogy a regionális szervezetek is hasonlóképpen gondolkodnak, mint a kormányok. Kenőpénz-botrány Olaszországban A NATO és az ENSZ Boszniáról tanácskozik A NATO magas rangú katonatisztjei és vezető ENSZ- tisztségviselők szombaton tanácskozást kezdtek arról, hogy miként járjanak el a jövőben Bosznia-Hercegovinában. A Reuter és a DPA jelentése szerint az ENSZ-szóvi- vője kifejtette: a megbeszéléseken arról volt szó, hogy milyen katonai megoldást találjanak arra az esetre, ha a felek elutasítják a nemzetközi összekötőcsoport által előterjesztett béketervet. Eközben Bihac térségében folytatódtak a harci cselekmények; három polgári személy életét vesztette. Horvátország és Törökország Zágrábban barátsági és együttműködési szerződést írt alá. A NATO és az ENSZ képviselőinek zágrábi összejövetelén megbeszélik azt is, hogy miként ellenőrizhetnék a békét szavatoló megállapodást, ha a háborús ellenfelek elfogadnák a nemzetközi béketervet. A találkozón részt vesz Leighton Smith tengernagy, a NATO dél-európai főparancsnoka és Bertrand de Lapresle tábornok, az ENSZ délszláv területeken szolgálatot teljesítő fegyveres erőinek főparancsnoka. A polgárháborús ellenfeleknek keddig van idejük arra, hogy nyilatkozzanak: elfogadják vagy elvetik a nemzetközi béketervet. Ha a tervet elfogadják, akkor az ENSZ-véde- rőnek, az UNPROFOR-nak pontosan 1000 kilométer hosszúságú arcvonalat kell majd ellenőriznie. Erre a feladatra a NATO kilátásba helyezte akár 50 ezer katona kiállítását is. A boszniai muszlim-horvát föderáció törvényhozása és a szerbek parlamentje hétfőn szándékozik megvitatni a javaslatokat. Elutasítás esetén büntetőintézkedésekre lehet számítani. így például ha a szerbek nemet mondanak, akkor a nemzetközi közösség feloldhatja a boszniai kormánnyal szemben meghirdetett fegyverszállítási tilalmat. Ezt az eshetőséget megerősítette pénteken Klaus Kinkel német külügyminiszter. Az ENSZ azonban attól tart, hogy egy ilyen esetben a szerbek bosszút állnak a ENSZ-véde- rőnek Bosznia-Hercegovinában szolgálatot teljesítő és csak könnyű fegyverzettel ellátott katonáin. Franjo Tudjman horvát elnök és Süleyman Demirel török államfő szombaton Zágrábban aláírta a két ország barátsági és együttműködési szerződését. A rádió és a televízió által élő adásban közvetített aláírási ünnepség után a török vendéget a legmagasabb horvát érdemrenddel tüntettéki ki. A Tomislav Király Érdemrend adományozását Tudj- man elnök a kitüntetés átadásakor azzal indokolta, hogy Demirel odaadó erőfeszítéseket tesz a boszniai válság megoldás végett. A bihaci muszlim területi beékelődésben szombaton virradóra folytatódtak a harcok. Bihac városának tőszomszédságában tüzérségi támadás következtében életét vesztette három polgári személy, közöttük egy német állampolgár - jelentette szombaton a bosnyák rádió. A német állampolgár éppen utazást tett a vidéken - így a rádió. Akkor vesztette életét, amikor tüzérségi lövedékek hullottak Bosanska Krupa és Bo- sanska Otoka területére. Bihac térségében bosnyák kormánycsapatok és lázadó muszlim fegyveres erők viaskodtak egymással. Utóbbiak különbékét kötöttek a szer- bekkel.
