Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-15 / 165. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. július 15., péntek Parlamenti mérlegen a Horn-program A valósággal számol a gazdaságpolitika Horn Gyula mondta a Somogyi Hírlapnak: Véget akarok vetni egymás kiátkozásának Lamperth Mónika az MSZP frakció vezetőhelyettese „Azt, hogy nyájterelés volna, aligha hiszem” A Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója tegnap délután — mivel az első forduló nem hozott döntő fölényt — második „nekifutásra” választotta dr. Lamperth Mónika somogyi képviselőt öt jelölt közül frakcióvezető-helyettesnek. — Kitől és hogyan értesült először arról, hogy számításba vették a Magyar Szocialista Párt frakcióvezető-helyettesi posztján? — Szekeres Imre, a frakció vezetője néhány héttel ezelőtt beszélgetett velem személyi ügyekről. Egyebek közt azt is megkérdezte: jelölésem esetén vállalkoznék-e erre a feladatra. Én akkor rövid fél napos gondolkodási idő után vállaltam a jelölést. Aztán a jelölőbizottságban zajlott konkrétan ez a dolog. — Mi a dolga egy frakcióvezető-helyettesnek? Valamiféle „nyájterelés”; netán ügyelnie kell a „szavazógép” működésére? — Ez a tisztség mindenképpen sokrétű szervező munkát jelent. Azt, hogy nyájterelés volna, aligha hiszem. Csupán arról van szó, hogy egy 209 tagú frakciónak ahhoz, hogy jól tudjon működni, hogy megalapozott döntéseket hozó, szakmai érveket is kifejtő fórummá váljon, bonyolult és szerintem nagyon felelős szervező, irányító, vezető munkára van szükség. — Ön hovatovább halmozza a tisztségeket. Néhány napja választották meg a parlament ön- kormányzati bizottsága alelnökévé, most pedig frakció vezető-helyettessé. Mindezek mellett kaposvári önkormányzati képviselőként részt vesz-e majd a városi közgyűlés munkájában vagy lemond arról? — Az önkormányzati választásokig a városi önkormányzat munkájában is szeretnék részt venni. Lehet, hogy egy-egy ülésen nehézségbe ütközik majd ez, de úgy gondolom, hogy ebben az átmeneti időszakban ez vállalható, és úgy érzem, hogy a városi ön- kormányzatban ezt a munkát tisztességgel elvégeznem erkölcsi kötelességem. (Folytatás az 1. oldalról) A programvitában Szabó Iván bejelentette: az MDF nem támogatja az új kormány programját, mivel azzal számos pontban nem ért egyet. A legnagyobb ellenzéki párt vezérszónoka, a leköszönő pénzügyminiszter az új kormány elképzeléseit egy múzeum és egy áruház tárgyainak igen vegyes kínálatához hasonlította, amely szerinte a két párt szavazó bázisa közötti nagy távolságból adódik, s így a szándékokat megvalósítani igen nehéz lesz. Úgy értékelte, hogy a koalíciós megállapodásnál többhelyütt homályosabb program komoly veszélyeket jelent az ország számára. Kifejtette, hogy a „baloldali blokk koalícióját” alkotó pártok programjainak pozitív elemeiből egy negatív hatású kormányprogram született. Kuncze Gábor, az SZDSZ vezérszónoka, a hivatalba lépő kormányfő koalíciós helyettese kiemelte: a szabad demokraták azzal a szándékkal vállalták a koalíciós kormányzás felelősségét a szocialistákkal, hogy folytatódjanak a négy éve megkezdett változások, és az ehhez szükséges garanciákat rögzítsék a kormány programjában. A szabad demokrata vezérszónok megemlékezett a tavaly elhunyt miniszterelnökről, Antall Józsefről, akinek kormányzása alatt az elmúlt négy évben jórészt megvalósultak azok az elképzelések, amelyeket 1989-90-ben fogalmaztak meg. Az új koalíciós kormány programja ezt az átalakulást kívánja folytatni. Kuncze Gábor kiemelte: a kormányprogram szembenéz az ország kritikus helyzetével, és a koalíció felvállalja azokat a felelősségteljes döntéseket, amelyek kiutat kínálhatnak ebből a krízisből. A Független Kisgazdapárt nevében Torgyán József pártelnök-frakcióvezető szólalt fel, aki a „kívánságok rendszerbe nem foglalt tömegének" nevezte a koalíció programját. A frakcióvezető úgy vélekedett, hogy a kiemelten fontos területek igen kevés helyet kaptak a dokumentumban; a gazdasággal foglalkozó fejezetek elnagyoltak. A program drámai képet fest az ország jelenlegi helyzetéről, de a kiút konkrét lépései helyett csak ígéreteket tartalmaz. A Kereszténydemokrata t (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Lamperth Mónika késő délután mondta el parlamenti szűzbeszédét. — Igyekeztem jól felkészülni, mégis izgultam. Bevallom, reggel még a tükör előtt is elpróbáltam a hozzászólásomat. A mondanivalóm tétje és a hely szelleme egyaránt izgalommal töltött el, egyben nagy öröm is volt, hogy az országházban arról beszélhetek, amivel évek óta foglalkozom: az önkormányzatokról, a helyi demokrácia működéséről. A kaposvári önkormányzatot azért is említettem külön, mert hiszen itt sokat tanultam, tapasztalataim jó része innen származik. Szabó Iván képtelensége Békési László, a Horn-kor- mány pénzügyminiszter-jelöltje a fejét fogta, amikor elődje, Szabó Iván, az MDF vezérszónokaként kritikai észNéppárt vezérszónoka Fü- zessy Tibor frakcióvezető érthetetlennek nevezte, hogy a szilárd parlamenti többséggel rendelkező MSZP koalícióra lépett egykori vetélytársával, és a program formájában paktumot kötöttek. A Magyar Szocialista Párt ebben a paktumban feladta sarkalatos nézeteit, amelyekkel megnyerte a tömegek rokonszenvét és a választásokat. Ezek a kormányprogramból elmaradt részek a kereszténydemokraták számára is szimpatikusak voltak. A program a KDNP véleménye szerint túl sötéten festi le a magyar gazdaság helyzetét; ez feltehetően a taktikai megfontolások miatt van így. A kereszténydemokraták őszintén kívánják a gazdasági sikereket és az ország fel- emelkedését, de készek arra is, hogy élesen bírálják a koalíciót, ha a gyors sikerek érdekében meg akarja nyirbálni az életszínvonalat és elhanyagolja a szociális védelmet. A Fidesz nemmel fog szavazni mind a kormány programjára, mindpedig a kormányfő személyére, mert - mint Kövér László frakcióvezető, vezérszónok beszédéből kitűnt - nem tartja megalapozottnak az elképzeléseket, s komoly kételyei vannak a program végrehajthatóságát illetően. — A tét, hogy milyen jellegű piacgazdaság alakul ki, előremegyünk vagy a végleges leszakadás felé - hangoztatta az MSZP vezérszónoka, Szekeres Imre. A szocialisták frakcióvezetője szerint nehéz időszak áll a kormány előtt, s a kormányprogram eddigi vitája is ezt támasztotta alá. Beszédében, amelynek egyik kulcsszava a modernizáció volt, az előző kormányra is célozva leszögezte: sérelmi politizálás helyett a gyakorlatias politikával lehet korszerű országot teremteni. Szekeres kiállt amellett, hogy az új kormány igenis szakértői jellegű, s kifejtette: hozzáértő politikusok fogják szervezni és irányítani a program végrehajtását az ésszerűség, a gyakorlatiasság és a szakmai meglapo- zottság alapján és nem küldetéstudattól vezérelve. A vitában két somogyi képviselő is kifejtette véleményét Dr. Lamperth Mónika hozzászólásában hangsúlyozta: az önkormányzatok a helyi demokratikus közhatalom gyakorlásának alapintézmérevételét mondta el a kormányprogrammal kapcsolatban. Megkérdeztük: mi nem tetszett a hozzászólásból? — Élveztem amit Szabó Iván mondott, annál is inkább, mivel új törvényt alkotott: azt állította, hogy az infláció javítja a költségvetés egyensúlyi helyzetét. Ez ugyan érdekes megközelítés,, csak éppen képtelenség. Állítása csak akkor lehetne igaz, ha az árnövekedés mellett nem növekednének a költségvetés kiadásai, s az infláció nem növelné a kamatokat, amelyből a költségvetésnek egyre többet kell fizetnie. Tehát az igazság éppen Szabó Iván állításának a fordítottja: az infláció rontja a költségvetés egyensúlyát. Tardos tanácsai A kormányprogramból sokan azt próbálják meg kiolvasni, hogy mihez kezdjenek kárpótlási jegyükkel. Próbáljanak túladni rajta vagy tartogassák. Milyen tanácsot adna nyeivé váltak, az önkormányzati rendszer összességében működőképes, ezért átfogó szerkezeti reformra nincs szükség. A négyéves ciklus során ugyanakkor felszínre kerültek az önkormányzati működés hiányosságai, a szabályozás ellentmondásai. Ezért részben az őszi önkormányzati választások előtt, részben a parlamenti ciklus első felében a szükséges korrekciókat el kell végezni. Sok egyéb mellett kifejtette: szélesíteni kell a megyei ön- kormányzatok szerepét. A gyakorlat azt mutatta, hogy vannak a települési érdekeken és határokon túlmutató ön- kormányzati feladatok, amelyek legcélszerűbben, leggazdaságosabban területi szinten láthatók el. Szerinte a köztársasági megbízotti hivatalok politikai jellegét és regionális felépítését még az önkormányzati választások előtt meg kell szüntetni. A közigazgatásban és a kaposvári önkormányzatban szerzett tapasztalatai összegezve állították polgárt legke- vésbbé az érdekli, hogy a köz- igazgatás milyen szervezeti keretek között működik. Az inkább, hogy ha bemegy a polgármesteri hivatalba, vagy a megyeházára, akkor ügyes-bajos dolgait gyorsan, pontosan, szakszerűen — és ha lehet udvariasan — intézzék el. Hangsúlyozta: minden szakmai törekvésnek ezt a célt kell szolgálni. Barkóczy Gellért (FKGP) az egyéni gazdálkodók, ezen belül a kisárútermelők és a mezőgazdasági vállalkozók érdekében szólt. Hangsúlyozta: a kormány programja tetszik. Különösen az a megfogalmazása, hogy kiszámítható, jövedelmező gazdaságot akarunk! Barkóczy Gellért szóvá tette: az egyéni gazdálkodóktól a közraktár, és más gabonafelvásárlók nem veszik át a gabonát, egymillió forint érték alatt. Megkérdezte: a gazdasági év kezdetére tulajdonba ke- rülnek-e a kárpótlással licitált területek, a tagi és részaránytulajdonok, lesz-e vetőmag, gázolaj, s műtrágya támogatás az őszi vetésekhez, egyszerűbb lesz-e az ehhez kapcsolódó ügyvitel. Végül szóvá tette: nem talált utalást a programtervezetben az állattenyésztés fellendítésére. nekik Tardos Márton (SZDSZ), az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke? — Szerintem nem célszerű tartogatni, jobb valamilyen ígéretes befektetési lehetőséget keresni. Ez persze egy értékpapír, melynek tulajdonosa a saját kockázatára dönt. Fölvetődött a az a lehetőség is, hogy a kormány a kibocsátott kárpótlási jegyek fölhasználására új módokat is teremt. Ilyen lenne az életjáradékra váltás. Erről azonban még nincs döntés. — így tehát nincs szó a jegyek forgalmának befagyasztásáról? — Nincs. A kárpótlási jegyekért az új kormány is kötelezettséget vállal. Ez nem jelenti azt, hogy a kárpótoltak feltétlenül az eredeti névértéken tudják majd eladni a jegyeket. Kónya és a folytatás — Az a szavazó, aki a szo(Folytatás az 1. oldalról) — Az előző kormány még áprilisban is az ország gazdasági sikereiről beszélt. Az új kormány programja néhány héttel később válsághelyzetről szól gazdasági fejezetében. A két állítás közül az egyik nyilván valótlan. — Sajnos, tények sorával tudjuk bemutatni, hogy az ország milyen szomorú helyzetben van. Az elmúlt másfél hónapban a koalíció mindent megtett azért, hogy hiteles adatokhoz jusson az ország pénzügyi helyzetéről, s hogy megpróbáljon új tartalékokat föltárni. Kiderült, hogy még az idei költségvetési tartalékot is az utolsó fillérig elköltötték, sőt, el is kötelezték magukat több anyagi kihatásaiban jövőbe mutató ügyben. Tehát rendkívül szűk a mozgástér, amelybe kerültünk. Erről persze már nem beszélnek az előző kormányzó pártok. A sikerpropaganda, melyet a tavasszal folytattak, megalapozatlan volt. Az emberek a saját bőrükön is érzik, hogy menynyire hiteltelen ez a rózsaszín kép. Mi a valósággal számolunk, arra alapozó gazdaság- politikát akarunk folytatni. Ezt tartalmazza a kormányprogram. És még valamit: ha valaki figyelte az expozét, hallhatta, hogy a fentiek ellenére én nem átkoztam az előző kormányt, mert véget akarok vetni egymás kiátkozásának. Azt próbáltam hát érzékeltetni, hogy igenis összefogásra és megbékélésre van szükség, (Folytatás az 1. oldalról) Ez a koalíciós program a kettő között van. Egy kicsit ez, egy kicsit az, s ezért nem jó. Számonkérhető is, meg nem is. A vita azt mutatta, hogy a kormányprogram rossz felismerésekből indult ki: hat rá a pesszimisztikus gazdaságminősítés. Megoldási módozatai ciálliberálisnak nevezett kormányprogramban saját gondolatait szeretné viszont látni, csalódik, éppen úgy, mint aki szakértői kormányra vágyott — felelte a Somogyi Hírlap kérdésére Kónya Imre (MDF), a leköszönt Boross-kormány belügyminisztere. — Ez a program csak jelszavak szintjén tesz eleget az elvárásnak. Pontosabban arról van szó, hogy az ellenzéknek ellentétes nézetekkel és elképzelésekkel kell szembenézni. Különösen szomorúnak tartom — hangsúlyozta a volt belügyminiszter —■' hogy az új kormány nem folytatja elődjének gyakorlatát, amelynek eredményeképpen egészséges ivóvíz, gáz, telefon és út jutott az önkormányzatoknak. Az új program azt „ígéri”, hogy a lemaradás nem növekszik, hanem csökken. Hiába akarják azonban növelni a jövedelemadó és az illeték ön- kormányzatoknál maradó részét, a jövedelem is csak és együttes erőfeszítésekre. — Az MSZP még az ellenzéki padsorból a szociális érzékenység hiánya miatt bíráltak az előző kormányt. Nem éri-e majd ugyanez a vád az új kormányt is, ha bevezeti a programjában is előre jelzett kényszerű intézkedéseket, szigorításokat? — A program minden részében benne van, hogy mit akarunk tenni a nagycsaládosok helyzetének javítására, a fiatalok első munkahelyhez jutása és boldogulása érdekében. Hogy miképp akarunk enyhíteni a tankönyvvásárlás terhein. Hogy mit akarunk tenni az egészségügy megreformálása és az itt tapasztalható feszültségek enyhítése érdekében. Fontos célunk a nyugdíjasok helyzetének a javítása is. Nézze meg a kialakult helyzetet! A Parlament soron kívül kell, hogy foglalkozzon vele. A társadalombiztosítási önkormányzatoknak jóformán fillérjük sincs a törvényben rögzített kötelezettségek teljesítésére... És sorolhatnám még. Szóval egyetlen szociális területet sem hanyagolunk el. Mégis nyilvánvaló, hogy a jelen helyzet látványos és gyors megoldására egyetlen kormány sem lenne képes. Ha bárki ezt ígérné, az megalapozatlan lenne. Tisztességes és értelmes politikával mégis apránként rendbe lehet tenni a helyzetet. — Köszönjük a nyilatkozatot. Bíró Ferenc ellentmondásosak, az inflációgerjesztő elképzelések pedig roppant veszélyesek. Tudom, hogy általában nem az ilyen előzetes programokat hajtják végre: az élet diktálja a tennivalókat. A mai vita is azt mutatta, ha ez lenne a válasz a társadalom legfőbb gondjaira, rossz válasz lenne. ott termelődik, ahol módosabbak élnek. A kormányzati elképzelés tehát nem szünteti meg, hanem növeli az elmaradottságot. Pethő és a retorika Pethő Iván, az SZDSZ elnöke elégedett volt a kormányprogram részletes vitájának hangvételével. Mint mondta, az ellenzék a tőle elvárható módon higgadtan mondott véleményt az új programról. Tehát a hangvétellel, a retorikával nincs baj, csupán a tartalmi érveléssel — hangsúlyozta. Többen ugyanis még nem ismerték fel, hogy nem a szépen ívelő gondolatok számítanak. Kétségkívül akadnak olyan megfogalmazások is, amelyek az eltérő szemléletből adódnak, de az elhangzott érvelések logikája nem ingatta meg a koalíciós kormány programjavaslatát. Bíró Ferenc — Lengyel János Ellenzéki össztűz a programra Boross Péter: Sótlan a vita í 4
