Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-13 / 163. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1994. július 13., szerda Törő István Virágos nevek Mogyorófán csüng a barka, Eszterke ezt így akarta, gyermekláncfűt lát Irén, most éled e költemény — tátogat a tátika, de nem éhes Mártika, kardot lóbál Elemér, és kardvirágot remél, szép fodros a dália, vázába teszi kis Rita, kék virágú szarkaláb, le ne tépd, az angyalát! suttyó Benő így kiált, megszúrják a rózsafák, de csokrot szed belőle, várja bizony Emőke. MAGYAR TÁJAK Az Ormánság varázsa Ez a terület jellegzetes vízivilágot képvisel. Lényegében a Dráva és mellékfolyója a Fekete-víz közti, 50 kilométer hosszú és 15 kilométer széles lapos síkság. A folyószabályozás előtt a Dráva, valamint a somogyi és a baranyai patakok gyakran elöntötték ezt a területet, létrehozva egy nehezen megközelíthető, sajátos világot. A A színházi nézőtér bizonyos széksorait még ma is így nevezik, jóllehet már korántsem zárhatók. A zártszék elnevezés a múlt századból maradt fenn, amikor a zenekari árok mögötti, egészen a színpad közeli sorokban pompásan kárpitozott, kényelmes karosszékek álltak, amelyek felhajtható ülését valóban kulcsra lehetett zárni. Ezekre a székekre nem lehetett jegyet váltani, viszont egész szezonra kulcsot lehetett bérelni hozzájuk. Akifalvak építésére jellemző volt a talpasház, amely veszély esetén áthelyezhető volt. A nők fehér viselete a legutóbbi időkig fennmaradt, a színes köténnyel és a szintén színes főkötővel. A főkötő szinte igazodott az asszony korához; a fiatalabbaké piros, az idősebbeké kék, az öregeké pedig fehér. A tiszta fehér vászonruha az öregkor és a nél a kulcs volt, az kinyithatta a zárat és bármikor helyet foglalhatott. Az ilyen zártszékek főleg a németországi, az itáliai, és az oroszországi színházakban terjedtek el, de egykoron rendszeresítették nálunk is. Később azonban kiment a divatból, csak a neve maradt fenn. Idővel azonban már a nem a nézőtér első sorait, hanem az utolsó sorait hívták zártszéknek. Napjainkban már csak a lexikonokban találkozhatunk a zártszék fogalmával. gyász viselete. Az ormánsági, fehér alapon pirossal mintázott szőttesek nagyon ismertek, legszebb darabjaik készülnek Csá- nyoszlón, Sellyén. Az ormánsági múzeumban megismerkedhetünk a vidék történetével, néprajzával, és az udvaron felállított és berendezett talpasházban eredetiben láthatjuk a népélet hagyományos eszközeit. Ugorj, betű! Mi történik, ha egy szó első betűjét átugratjuk utolsónak? Ha ügyesek vagytok, akkor így új szó alakulhat ki! Néhány példán mutatjuk be a játékot... Apály — Pálya Korsó — Orsók Eszik — Szike Ragya — Agyar Melitta — Elittam Krigli — Riglik Ibolya — Bolyai Ecser — Csere Kékító' — Ékító'k Takar — Akart Mi is a zártszék? Búcsú az iskolától Rajzolta Farkas Attila, a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola búcsúzó nyolcadikos tanulója. Júliusi Buci Maci Gazdag, színes, igazi nyári tartalommal megjelent a 3-9 éves gyerekek kedvelt magazinjának, a Buci Maci-nak júliusi száma. Kivágva és összeragasztva az ábrákat, a gyerekek is elkészíthetik Buci Maci lakókocsiját, s akár vele együtt elindulhatnak a nyaralásra. S hogy hogyan telik ez a nyaralás, arra vonatkozóan a magazinban több, gyönyörű képekkel illusztrált történetet olvashattok. De bepillanthattok egy erdei tisztásra is, ahol ilyenkor, nyáridőben megszámlálhatatlanul sok állat gyűlik össze. Egyébként Buci Maci jó szórakozást és kellemes nyaralást kíván minden gyereknek! Tanulságos történetek A póruljárt hangya Korán reggel, amikor még a Nap is álmosan dörzsölgette a szemét, a hangyabolyban már megszólalt a hangos bemondó: „Figyelem! Figyelem! Élelemkutatóink gazdag lelőhelyre bukkantak, kérjük minden épkézláb társunkat, hogy a főtéren sürgősen jelenjenek meg!” Nem is kellett megismételni a felhívást, a szorgos hangyák sietve igyekeztek a gyülekező helyre. Vidáman csevegve indultak a munkába, mikor az egyik szorgos megszólalt: — Álljunk csak meg egy hangyaszóra! Nincs közöttünk a Potrohos! — Az ám! Csakugyan! Talán csak nem lett beteg? — megkérték Szorgost, gyorsan szaladjon hozzá, nézze meg, mi az oka a távolmaradásának. Szorgos rövidesen vissza is tért és közölte társaival: Potrohos nem hajlandó többet részt venni a közös munkában. Elcsodálkoztak ezen a kis hangyák, de nem sok idő volt a töprengésre, várt rájuk a munka. így telt el az egész nyár, alig volt egy perc megállás. Potrohos meg csak heve- részett, élte a világát, ami élelem kellett azt könnyen megszerezte, hiszen csak le kellett hajolni érte. Nem gondolt arra, hogy ez nem lesz mindig így, a mező nem lesz telített élelemmel. Az idő haladt, elmúlt a nyár, beköszöntött az ősz, Potrohosnak akkor jutott eszébe: mi is lesz vele télen? De mire rászánta magát a cselekvésre, addigra leesett a hó. Ami kis élelem volt a kamrájában, az rövidesen elfogyott. Bizony éhen pusztult volna, ha a többiek nem szánják meg és nem adnak neki abból, amit egész évben gyűjtögettek. Mikor aztán jelentkezett a tavasz első hírnöke, Potrohosnak becsületére legyen mondva, ő volt az első, aki munkába indult. Ettől fogva mindig együtt dolgozott a társaival. Élő periszkóp: a zsiráf A zsiráf a legmagasabb állat a Földön. Ahogy írja David Black az Állatcsodák című könyvében, az eddig ismert legmagasabb példányt, egy felnőtt bikát, 1934-ben ejtették el Kenyában, magassága 5 métpr 87 centi volt. Bár csak egyetlen zsiráffaj létezik, de a bőr színe és mintázata, valamint az állat alakjában és testnagyságában mutatkozó különbségek miatt kilenc alfajt különböztetnek meg, melyek az afrikai kontinensen, a Szaharától délre élnek. Bármilyen meglepő, a zsiráf hosszú nyaka is csak hét csigolyából áll, mint a többi emlősé. Feje a test többi részéhez képest kicsi, mintegy „periszkópként” működik a fák felett és között. Különféle fákkal és cserjékkel táplálkoznak, főleg az akáciafajokkal, melyeknek több mint 40 faja él Afrika déli részén. A zsiráfok laza közösségben élnek, három-harminc tagú közösségben vándorolnak a nyílt, fás szavannán, a tüskés bozótosban. A zsiráf mama vemheségi ideje 15 hónap, s mivel a nőstény állva ellik, a két méter magas „csecsemő” jókora zuhanással kezdi életét. A szavannán át poroszkáló zsiráfcsapat az egyik legjellegzetesebb kép az Afrikáról szóló könyvekben. Hangszertörténeti érdekesség Adolphe Sax szaxofonja Az oboa és a klarinét „kereszteződésének” tekinthető A hagyományos tánczene egyik fő „kellékét”, a szaxofont egy brüsszeli hangszer- készítő fia, Adolphe Sax találta fel, 1840-ben. A ma klasszikusnak nevezett zeneszerzők közül elsőként Berliozt hódította meg vele. Az oboa és a klarinét fémtestű kereszteződésének tekinthető hangszer a komolyzenei együttesekben, zenekarokban mégis ritkán kap helyet, pedig számos változata ismert. Annál nagyobb szerephez jut a fúvós-, és dzsessz-ze- nekarokban. Legelőször a francia katonazenekarok használták királyi rendeletre, aztán kezdtek felfigyelni rá a tánczenék szerzői. Adolphe Sax-nak egyébként negyvenhat találmányát tartják nyílván, de ezek közül vitathatalanul a legsikeresebb a szaxofon. Harmonika rejtvény Ha az átlósan haladó kockákba helyes választ írtok be, a középső, vastagon bekeretezett mezők betűi vízszintesen összeolvasva egy európai fővárosnak a nevét adják megfejtésül. Melyik lesz ez a főváros? Megfejtés: 1. Kacsa teszi. 2. Kerti fűszernövény. 3. Egymásra tesz. 4. Galambféle madár. 5. Nem romlik meg. 6. Hangosan szól. 7. Megnagyobbít. 8. Szőlővel befuttatva árnyat ad. 9. Tűvel dolgozó iparos. 10. Transzformátor rövidítése.
