Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)

1994-07-13 / 163. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1994. július 13., szerda Törő István Virágos nevek Mogyorófán csüng a barka, Eszterke ezt így akarta, gyermekláncfűt lát Irén, most éled e költemény — tátogat a tátika, de nem éhes Mártika, kardot lóbál Elemér, és kardvirágot remél, szép fodros a dália, vázába teszi kis Rita, kék virágú szarkaláb, le ne tépd, az angyalát! suttyó Benő így kiált, megszúrják a rózsafák, de csokrot szed belőle, várja bizony Emőke. MAGYAR TÁJAK Az Ormánság varázsa Ez a terület jellegzetes vízi­világot képvisel. Lényegében a Dráva és mellékfolyója a Fekete-víz közti, 50 kilométer hosszú és 15 kilométer széles lapos síkság. A folyószabályozás előtt a Dráva, valamint a somogyi és a baranyai patakok gyakran elöntötték ezt a területet, lét­rehozva egy nehezen megkö­zelíthető, sajátos világot. A A színházi nézőtér bizo­nyos széksorait még ma is így nevezik, jóllehet már ko­rántsem zárhatók. A zártszék elnevezés a múlt századból maradt fenn, amikor a zenekari árok mö­götti, egészen a színpad kö­zeli sorokban pompásan kárpitozott, kényelmes ka­rosszékek álltak, amelyek felhajtható ülését valóban kulcsra lehetett zárni. Ezekre a székekre nem le­hetett jegyet váltani, viszont egész szezonra kulcsot le­hetett bérelni hozzájuk. Aki­falvak építésére jellemző volt a talpasház, amely veszély esetén áthelyezhető volt. A nők fehér viselete a legutóbbi időkig fennmaradt, a színes köténnyel és a szintén színes főkötővel. A főkötő szinte igazodott az asszony korához; a fiatalabbaké piros, az idősebbeké kék, az öregeké pedig fehér. A tiszta fe­hér vászonruha az öregkor és a nél a kulcs volt, az kinyit­hatta a zárat és bármikor he­lyet foglalhatott. Az ilyen zártszékek főleg a németországi, az itáliai, és az oroszországi színházak­ban terjedtek el, de egyko­ron rendszeresítették nálunk is. Később azonban kiment a divatból, csak a neve ma­radt fenn. Idővel azonban már a nem a nézőtér első sorait, hanem az utolsó so­rait hívták zártszéknek. Nap­jainkban már csak a lexiko­nokban találkozhatunk a zártszék fogalmával. gyász viselete. Az ormánsági, fehér alapon pirossal mintázott szőttesek nagyon ismertek, leg­szebb darabjaik készülnek Csá- nyoszlón, Sellyén. Az ormánsági múzeumban megismerkedhetünk a vidék tör­ténetével, néprajzával, és az udvaron felállított és berende­zett talpasházban eredetiben láthatjuk a népélet hagyomá­nyos eszközeit. Ugorj, betű! Mi történik, ha egy szó első betűjét átugratjuk utol­sónak? Ha ügyesek vagytok, ak­kor így új szó alakulhat ki! Néhány példán mutatjuk be a játékot... Apály — Pálya Korsó — Orsók Eszik — Szike Ragya — Agyar Melitta — Elittam Krigli — Riglik Ibolya — Bolyai Ecser — Csere Kékító' — Ékító'k Takar — Akart Mi is a zártszék? Búcsú az iskolától Rajzolta Farkas Attila, a kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola búcsúzó nyolcadikos tanulója. Júliusi Buci Maci Gazdag, színes, igazi nyári tartalommal megjelent a 3-9 éves gyerekek kedvelt maga­zinjának, a Buci Maci-nak júli­usi száma. Kivágva és össze­ragasztva az ábrákat, a gye­rekek is elkészíthetik Buci Maci lakókocsiját, s akár vele együtt elindulhatnak a nyara­lásra. S hogy hogyan telik ez a nyaralás, arra vonatkozóan a magazinban több, gyönyörű képekkel illusztrált történetet olvashattok. De bepillanthat­tok egy erdei tisztásra is, ahol ilyenkor, nyáridőben meg­számlálhatatlanul sok állat gyűlik össze. Egyébként Buci Maci jó szó­rakozást és kellemes nyara­lást kíván minden gyereknek! Tanulságos történetek A póruljárt hangya Korán reggel, amikor még a Nap is álmosan dörzsölgette a szemét, a hangyabolyban már megszólalt a hangos be­mondó: „Figyelem! Figyelem! Élelemkutatóink gazdag lelő­helyre bukkantak, kérjük min­den épkézláb társunkat, hogy a főtéren sürgősen jelenjenek meg!” Nem is kellett megismételni a felhívást, a szorgos hangyák sietve igyekeztek a gyülekező helyre. Vidáman csevegve in­dultak a munkába, mikor az egyik szorgos megszólalt: — Álljunk csak meg egy hangyaszóra! Nincs közöttünk a Potrohos! — Az ám! Csakugyan! Ta­lán csak nem lett beteg? — megkérték Szorgost, gyorsan szaladjon hozzá, nézze meg, mi az oka a távolmaradásá­nak. Szorgos rövidesen vissza is tért és közölte társaival: Pot­rohos nem hajlandó többet részt venni a közös munká­ban. Elcsodálkoztak ezen a kis hangyák, de nem sok idő volt a töprengésre, várt rájuk a munka. így telt el az egész nyár, alig volt egy perc megál­lás. Potrohos meg csak heve- részett, élte a világát, ami éle­lem kellett azt könnyen meg­szerezte, hiszen csak le kellett hajolni érte. Nem gondolt arra, hogy ez nem lesz mindig így, a mező nem lesz telített éle­lemmel. Az idő haladt, elmúlt a nyár, beköszöntött az ősz, Potrohosnak akkor jutott eszébe: mi is lesz vele télen? De mire rászánta magát a cse­lekvésre, addigra leesett a hó. Ami kis élelem volt a kamrájá­ban, az rövidesen elfogyott. Bizony éhen pusztult volna, ha a többiek nem szánják meg és nem adnak neki abból, amit egész évben gyűjtögettek. Mikor aztán jelentkezett a tavasz első hírnöke, Potro­hosnak becsületére legyen mondva, ő volt az első, aki munkába indult. Ettől fogva mindig együtt dolgozott a tár­saival. Élő periszkóp: a zsiráf A zsiráf a legmagasabb állat a Földön. Ahogy írja David Black az Állatcsodák című könyvében, az eddig ismert legmagasabb példányt, egy felnőtt bikát, 1934-ben ejtették el Kenyában, magassága 5 métpr 87 centi volt. Bár csak egyetlen zsiráffaj létezik, de a bőr színe és mintá­zata, valamint az állat alakjában és testnagyságában mutatkozó különbségek miatt kilenc alfajt különböztetnek meg, melyek az afrikai kontinensen, a Szahará­tól délre élnek. Bármilyen meglepő, a zsiráf hosszú nyaka is csak hét csigo­lyából áll, mint a többi emlősé. Feje a test többi részéhez ké­pest kicsi, mintegy „periszkóp­ként” működik a fák felett és kö­zött. Különféle fákkal és cser­jékkel táplálkoznak, főleg az akáciafajokkal, melyeknek több mint 40 faja él Afrika déli részén. A zsiráfok laza közösségben élnek, három-harminc tagú kö­zösségben vándorolnak a nyílt, fás szavannán, a tüskés bozó­tosban. A zsiráf mama vemhe­ségi ideje 15 hónap, s mivel a nőstény állva ellik, a két méter magas „csecsemő” jókora zu­hanással kezdi életét. A szavannán át poroszkáló zsiráfcsapat az egyik legjelleg­zetesebb kép az Afrikáról szóló könyvekben. Hangszertörténeti érdekesség Adolphe Sax szaxofonja Az oboa és a klarinét „kereszteződésének” tekinthető A hagyományos tánczene egyik fő „kellékét”, a szaxo­font egy brüsszeli hangszer- készítő fia, Adolphe Sax ta­lálta fel, 1840-ben. A ma klasszikusnak nevezett ze­neszerzők közül elsőként Berliozt hódította meg vele. Az oboa és a klarinét fém­testű kereszteződésének te­kinthető hangszer a komoly­zenei együttesekben, zene­karokban mégis ritkán kap helyet, pedig számos válto­zata ismert. Annál nagyobb szerephez jut a fúvós-, és dzsessz-ze- nekarokban. Legelőször a francia katonazenekarok használták királyi rendeletre, aztán kezdtek felfigyelni rá a tánczenék szerzői. Adolphe Sax-nak egyéb­ként negyvenhat találmányát tartják nyílván, de ezek kö­zül vitathatalanul a legsike­resebb a szaxofon. Harmonika rejtvény Ha az átlósan haladó koc­kákba helyes választ írtok be, a középső, vastagon be­keretezett mezők betűi víz­szintesen összeolvasva egy európai fővárosnak a nevét adják megfejtésül. Melyik lesz ez a főváros? Megfejtés: 1. Kacsa teszi. 2. Kerti fűszernövény. 3. Egymásra tesz. 4. Galamb­féle madár. 5. Nem romlik meg. 6. Hangosan szól. 7. Megnagyobbít. 8. Szőlővel befuttatva árnyat ad. 9. Tű­vel dolgozó iparos. 10. Transzformátor rövidítése.

Next

/
Thumbnails
Contents