Somogyi Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-177. szám)
1994-07-12 / 162. szám
1994. július 12., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Tengőd marad Nemrégiben 32 alapítótaggal Tengődön is megalakult a helyi nyugdíjas klub. Elnökének Takács Bélánét választották. A klubtagok kéthetente pénteki napokon a polgármesteri hivatalnál, illetve az iskolaépületben tartják összejövetelüket. A nyugdíjas klub elhelyezéséről az ősz folyamán az önkormányzat egy volt szolgálati lakásban gondoskodik. Nincs pályázó az igazgatói állásra A bedegkéri önkormányzat által meghirdetett, a tanév végén szerződéslejárás miatt megüresedett általános iskola igazgatói álláshely betöltésére nem érkezett pályázat a megjelölt határidőig. Ágyik Lajos polgármester elmondása szerint, a képviselő-testület azt tervezi, hogy felkeresi az intézmény korábbi igazgatóját és egy évre szóló megbízást ajánl föl számára. Amennyiben nem jön létre a megállapodás, úgy a tantestületből kérnek föl valakit. Mecénás Tab Az Örökségünk Irodalmi Alapítvány „Örökségünk” könyvsorozatban idősebb írók, költők műveit jelenteti meg, melynek anyagát az alkotók válogatják. Tab város képviselő-testülete úgy döntött, hogy a település szülötte Takács Gyula költő kötetének e sorozatban való megjelenését — az idei költségvetés terhére — 100 ezer forinttal támogatja. Nagyberényi terv Nagyberényben az új iskola udvarán két év óta sportpályát kíván építtetni az iskolavezetés. Az elkészített kalkuláció szerint, 1,3 millió forintba kerülne a 40x20-as méretű aszfaltpálya, amely — megépülése esetén — kézilabda, kosárlabda, valamint röplabda és tenisz játékok lebonyolítására is alkalmas lesz. Gruber György, az iskola egykori diákja (jelenleg siófoki vállalkozó) 300 ezer forint értékű térítésmentes földmunka elvégzését ajánlotta föl. Az önkormányzatnak egymillió forintja van erre a célra, ezért keresik a hiányzó összeg megteremtésének lehetőségét. A diákok szeretnék, ha a tanévkezdésre a pálya már készen lenne. Tisztul az árok A Kisbárapáti önkormányzat a szántódi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnál rendelte meg a községet átszelő „Büki” árok kotrását, tisztítását. A munkák elvégzése az iszapfeltöltés miatt vált szükségessé. A vállalt szerződés alapján, a kivitelező cég a mintegy 350-400 méter hosszúságú vízfolyás munkáival a közelmúltban végzett. A bekerülési költség meghaladta a 100 ezer forintot. Éjjel is vágták a repcét Csaknem 14 milliós nyári hiteltartozás Bedegkéren Címzett támogatásban reménykedik Tengőd Terv van, pénz nincs többhasznú faluházra A bedegkéri „Egyetértés” Mezőgazdasági Szövetkezetéi az átalakulás után 58 aktív taggal, illetve hat alkalmazottal vágtak neki a munkáknak. A sertéstartást februárban felszámolták, így csak növény- termesztéssel foglalkoznak. Ipari üzemeik megszűntek, mindössze növénytermesztéssel foglalkoznak. (A nagycsarnok egyik felét a Flash-Hungary olasz-magyar Kft bérli). A szövetkezet 1300 hektár szántót bérel a tagoktól és a kívülállóktól, amelyen őszi árpát, repcét, 180 hektáron napraforgót, 550 hektáron búzát és 375 hektár kukoricát termeszt. Jártás Zoltán szövetkezeti elnöktől tudom, hogy az őszi árpát 41 mázsás átlagterméssel takarították be (ennél többre számítottak), mivel az aszály májusban és júniusban is sújtotta a térséget. A repce vágásával a napokban végeztek. A mintegy 20 mázsás hektáronkénti átlagtermés gyengébb a tervezettnél. Megkezdték a búza aratását is, ám itt sem várható 44-45 mázsás hozamnál magasabb. A kenyérgabona betakarításával (három E-516 típusú öreg kombájn végzi ezt a munkát) az ütemezés szerint július végére végeznek. Sok a gond az eltört, elromlott alkatrészek beszerzésével, esetenként a fél országot is be kell járni értük. A gyorsabb ütemű aratás azonban nem elképzelhető, mivel a szövetkezet tisztitókapacitása nem győzné a nagyobb tempót. A repcét a kánikulai hőség miatt, éjjel vágták, hogy a pergési veszteséget csökkentsék. Értékesítése a dombóvári Ka- posmag Kft-n keresztül biztosított. —Az őszi árpából mindösz- sze 2o vagonnal adtunk el eddig — mondta az elnök —, mert alacsony a felvásárlási ár. —Ezért tároljuk a későbbi magasabb áron történő értékesítés reményében. A búza eladásával — mivel szerződésünk nincs — ugyancsak gondjaink lesznek. Az igazgatóság döntése értelmében majd tároljuk... Nehezíti a szövetkezet napi gazdálkodását, hogy ebben a hónapban 7,7 millió forint hitel- tartozásuk jár le. A fedezet megteremtésére azonban nincs reális esély. Az év végéig pedig további ötmilliós hiteltartozást is rendezni kell. Az Agrokernek a kapott növényvédőszerekért további 6 milliós fizetési kötelezettsége van a szövetkezetnek. De, ekkor még nincs meg az őszi megalapozó műtrágyára és vetőmagra a pénz... — Fontos lenne a szövetkezet számára, hogy az ösz- szes árpát, illetve a búzatermés 55 százalékát megfelelő áron eltudná adni — mondta az elnök. — Erre azonban biztosíték nincs. A kilátások sem kedvezőek, veszélyben van a hitel visszafizetése is. Ezért állandó feszültség és idegesség jellemzi a gazdálkodásunkat... Krutek József A tengődi önkormányzat képviselő-testülete a legfontosabb beruházás (az egészséges ivóvíz biztosítása) megépítése két fontos, a közösséget szolgáló feladat megoldásának tesz eleget: megépíttet egy többfunkciót szolgáló faluházat, illetve elkészítteti az első és második világháborús hősök emlékművét. A faluház létesítésének gondolata.azért vetődött föl a tengődiekben, mert a településen kultúrház, könyvtár, ifjúsági klub, illetve egyéb szórakozást-kikapcso- lódást biztositó hely nincs: sem az időseknek, sem a fiataloknak. — A gondolat megvalósítását erősítette — mondta Vincze László polgármester —, a Belügyminisztérium és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felhívása. Az 1995-ös év címzett támogatását illetően olyan településeket kívánnak támogatni, ahol hiányzik a lakosság érdekeit szolgáló művelődési-szórakozási lehetőség. Ezért döntött úgy a képviselő-testület, hogy épüljön meg a faluház, ahol egyrészt az idősek egésznapos ellátása (étkeztetés, egészség- ügyi felügyelet, kikapcsolódás) biztosítva lesz, illetve az épületben kerülne kialakításra egy kultúrterem, ifjúsági klub és kondicionáló-terem. Továbbá az iskola — mint a község legjelentősebb intézménye — ugyancsak használhatná az épületet. A tengődiek kilencven százalékos támogatásban bíznak, ami a huszonhatmillió forintos beruházás megvalósítását lehetővé tenné. Reményeik szerint az építkezést a jövő évben megkezdhetik és 1996-ban átadhatják. K. J. Öt település képviselői tanácskoztak Lullán Értékelték az együttműködés négy évét — Az öt testület 838 határozatot és 89 rendeletet alkotott Nemrégiben a lullai művelődési házban Tab város, illetve Lulla, Torvaj, Sérseksző- lős és Zala községek képvi- selő-testületei együttes ülést tartottak, melyen Farkas István tabi polgármester tájékoztatást adott a városhoz tartozó kistelepülések közötti együttműködés négy évéről. Az 1990-es önkormányzati választás után, a települések az önállóság mellett döntöttek, ám az ésszerű megoldást keresték: azaz nem kívántak önálló közigazgatást kialakítani, továbbra is kérték a város ezirányú segítségét. Természetesen megfogalmazták elvárásaikat, s azt is, milyen mértékben számítanak a tabi szakapparátusra. Ez községenként eltérő mértékű volt, ám valamennyi település igényelte az alapellátásban (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, fejlesztések, település- üzemeltetés stb) való segítést. Az 1990. szeptember-december közötti nehéz időszak után, megtörtént a vagyonmegosztás, majd a falvakban elindult a civil szerveződés (közösségek, egyesületek alakultak) létrehozása, amelyek fontos feladatot látnak el a községek életében. A tájékoztató során elhangzott: a négy év alatt több mint ötezer ügyet rendezett a város szakapparátusa, amely felkészültsége és tapasztalata alapján alkalmas a feladatok ellátására. Az öt képviselő-testület önállóan dolgozott és összesen 838 határozatot, illetve 89 rendeletet alkotott. — Az egykori társközségek képviselő-testületeinek döntése, hogy nem tartanak fönn önálló intézményt, mert a szakmai ellátás drága és nehéz lenne kialakítani, helyes volt — mondta Farkas István. — A város és a környező falvak között létrejött önkéntes társulás valamennyi polgár érdekeit szolgálja. Azt remélem, hogy ez a társulási forma a későbbiekben is fennmarad. A közművek fejlesztésére különféle pályázatokon Zala 4,2 milliót, Torvaj 9,7 millió forintot, Sérsekszőlős 5,7 milliót, míg Lulla 5,6 millió forintot nyert. Az együttes testületi ülésen valamennyi kisközség polgármestere kiemelte: a tabi szakapparátusnak köszönhetően — különösen a pályázatok benyújtása és elnyerése terén — sok sikert értek el, ezért a tisztségviselők munkáját és tanácsait külön is megköszönik majd... K. J. Parancsnok nélkül a tabi őrs Müller István r. törzszászlós a közelmúltban értekezleten, majd június 27-én az Örs féléves munkájának értékelésekor kérte Csapó János alezredest — a siófoki kapitányság új parancsnokát —, hogy oldják meg a tabi őrs irányítását... Ennek volt parancsnoka július 1-jén betegállományba került, így vezető nélkül működik az őrs. A korábban „kiszemelt” parancsnok beállítására eddig nem került sor. Csapó János, siófoki kapitány érdeklődésünkre elmondta: — Az őrs szakmai munkáját nem befolyásolja, hogy van-e kinevezett vezető. A belső utasítások lehetőséget adnak arra, hogy a korábbi parancsnok szóbeli megbízás alapján tovább irányítsa a munkát a végleges megoldásig. Ha Müller úr hosszabb ideig táppénzen lesz, Siófokról vezényelünk le alosztály- vezetőt vagy helyettest. Elképzelhető, hogy pályázat útján választjuk ki az új vezetőt. Fiadi romhalmaz Fiadon (a kéri részen) örökítettük meg ezt a szomorú látványt. Az egykori kastélyépület — melyet a hatvanas évek elejéig tsz-lrodaként, majd szolgálati lakásként használtak —, tetőszerkezete beszakadt, ablakait kitörték, ajtajait kiszakították... Az utolsó lakók a nyolcvanas évek közepén hagyták el az épületet. Azóta üresen áll, s lassan végleg az enyészet martaléka lesz?... Sebők Dezső felvétele Somogyacsai hétköznap - délelőtt Sümegi István: Úgy megfoltoztak, mint a rongyos nadrágot! Somogyacsán a Kossuth Lajos utcán kevés embert látni a délelőtti napsütésben. Többen a földeken munkálkodnak. A rekkenő hőségben hazafelé tartott özv. Mészáros Ferencné és a nyolcvan esztendős Sümegi István. — Sok minden történt itt az utóbbi években — így Sümegi István. Bevezették az egészséges ivóvizet, rendbetették a kul- túrházat, itt a telefon. Mondjam még?... Korábban aligha gondolhatta ezt bárki is. A világtól elzárt település vagyunk mi... Sümegi István 25 éve él egyedül a Koppány-völgyé- ben. Az egyik fia Dunaharasz- tiba, a másik Törökkoppányba került, a lánya pedig Kaposvárra ment férjhez. — Hogy telnek a napjai?. — Reggel megfőzöm a kávét, eszem egy kis ezt-azt, majd bekapcsolom a tévét. A választások idején különösen sokat néztem. Volt ám cirkusz, a szakramentomát! Mindenki csak beszélt-beszélt, de a falusi emberek valós helyzetét kevesen ismerték. Sokan és sokat ígértek. De, ez csak annyit ér, mint döglött lónak a patkó... Érti, ugye? — Mit szeretnének a faluban? — További előrelépést, fejlődést! Nem ám csak áremelkedéseket. Mást sem hall az ember, csak azt: most ez lett drágább, most annak ment följebb az ára. Már nem is tudjuk, hogy mi mennyibe kerül. Amit az egyik nap még ennyiért vettünk, a következő héten már biztos nem kapjuk meg azért az árért. Hatvan forint egy liter tej! Hát, hol élünk? Na, ide figyeljen: tényleg igaz, hogy a bor árát is fölemelik? Mert, a szervezetnek arra is szüksége van ám kismértékben. — Milyen az egészsége? — Jaj, erről lehetne mesélni. Sokszor voltam a kórházban. Majdnem meghaltam... Vagy 120 injekciót kaptam. Volt egy trombózisom, tüdőgyulladásom, aztán meg tüdőembólia. — Szépen rendbetették. — Úgy megfoltoztak, mint a rongyos nadrágot! Ne ám bekapcsolja ezt az izét... Mit szólnak a faluban, ha én beszélek... Nem is mondok semmit. (Krutek)
