Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-09 / 134. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. június 9., csütörtök Vállalkozók négymilliárdja 1994-ben eddig 4 milliárd forint hitellel segítették az ag­rárágazat egyéni és társasvál­lalkozóit a takarékszövetkeze­tek. A tavalyi kölcsönösszeg dupláját fizették ki, s ez azt jelzi, hogy élénkült a befekte­tés a mezőgazdaságban. Az egyik legnagyobb tételt a re­organizációs hitel jelenti. Több mint 600 millió forint kölcsönt adtak az induláshoz a farmer- gazdálkozásra vállalkozók­nak, a legtöbbet a jó termő­földdel rendelkező Békés és Tolna megyében fizették ki. Változtak a repokamatok Tegnaptól két százalékpont­tal megemelte a Magyar Nemzeti Bank a visszavásár­lási kötelezettséggel kötött ér­tékpapír adásvételi megállal- podásoknál alkalmazott ka­matlábakat, az úgynevezett repokamatokat. A kamateme­lés az aktív oldalon minden le­járatra vonatkozóan két száza­lékpontos, amíg a passzív ol­dali repokamatok egységesen 22 százalékra változtak. Nem változik az aktív és passzív remo limitrendszere. A repo- kamat-változással összhang­ban tegnaptól a Magyar Nem­zeti Bank devizapiaci főosz­tály által azonnali devizavé­telre és egyidejűleg kötött ha­táridős devizaeladásra jegy­zett swapáraknál alkalmazott forintkamatok is változnak. Kárpótlási földárverés Az elmúlt héten az ország­ban megtartott 157 kárpótlási földárverésen több mint 142 ezer aranykorona értékű terü­let talált gazdára. A liciteken 2140 kárpótlásra jogosult vett részt, akik közül 1898-an jutot­tak földtulajdonhoz. A legtöbb árverést, 22-őt Zala megyé­ben tartották, az elárverezett földek aranykorona értéke azonban Borsod megyében volt a legmagasabb, fnegha- ladta a 15 ezret. A legtöbb kárpótlásra jogosultat Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben vonzották a licitek, a leg­többen azonban 241-en Bor­sod megyében jutottak jutot­tak földtulajdonhoz. Döntött a Jegybank A Jegybanktanács tegnapi ülésén döntött, hogy június 15-ével 3 százalékkal emel­kedjék a jegybanki alapkamat. A testület megvitatta a gazda­sági folyamatok alakulását is. Az ülésen egyetértés alakult ki arról, hogy olyan gazdaságpo­litikai lépésekre van szükség, melyekkel csökkenthető a fi­zetési mérleg hiánya. A pénz­ügyi folyamatok tekintetében a fő cél a belföldi megtakarítá­sok növelése, de elkerülhetet­len a felhalmozás ütemének lassítása is. Mindezek érde­kében a Jegybank azt java­solja, hogy a gazdaságpolitika törekedjen a jövedelemkiá­ramlás lassításra és a megta­karítások ösztönzésére. Kódolt telefonszámok Kódszámhoz köthetik bizo­nyos telefonszámok felhívását saját készülékükön azok az előfizetők, akik igénybe veszik a Matáv új szolgáltatását, a vezérelhető híváskorlátozást. A szolgáltatást — mellyel töb­bek között a sok gondot okozó szexvonalak hozzáférhetősé­gét is korlátozni lehet — egye­lőre 120 ezer budapesti és 180 ezer vidéki előfizető ve­heti igénybe. A kisbefektetők óriáscége még vevőre vár Új módszerek kopogtatnak A Balaton Füszért sikersztori új fejezete Tőzsdei megméretés a befektetők bizalmáért (Folytatás az 1. oldalról) — Cégünk üzleti értékét 1 mil­liárd 330 millió forintban hatá­rozták meg válaszolta kérdé­sünkre Dévényi Zoltán vezér- igazgató. — Ebből 13,5 száza­lék volt már önkormányzatok tu­lajdonában, 17,8 százalék a dolgozóké, mintegy 14 százalék pedig a lakossági kisbefekte­tőké. A fennmaradó rész 30 százalékára keresett az ÁVÜ stratégiai, a többire pénzügyi befektetőt. S bár a meghirde­tésre decemberben csak egy hét állt rendelkezésre, első pil­lantásra kedvezőek voltak az ajánlatok. Az izraeli-amerikai Shemrock Holdings lett volna a stratégiai befektető, amelyikkel január 31-ig kellett volna a szer­ződést aláírni. Ez halasztódott, és február végére már nyilván­valóvá vált, hogy ajánlatuk ko­molysága hagy kívánnivalót. Végül ezt a céget az igazgató tanács kizárta, és úgy döntött, hogy a másodikkal, a Fotex-el kell tárgyalni. Csakhogy a Fotex nem készpénzzel, hanem kár­pótlási jeggyel akart fizetni, ami kedvezőtlen lett volna. így szüle­tett a döntés, hogy nem kell mindenáron sürgetni a Balaton Füszért privatizációját, köztük a pénzügyi befektetői helyre pá­lyázó Világbank magyarországi kirendeltséggel folytatott tárgya­lásokat sem. Ehelyett új nem­zetközi pályázatot kell kiírni. Most ennek az előkészítése fo­lyik. Eszerint 30 százalékot a stratégiai befektetőnek kész­pénzben kell letennie, 115 szá­zalékos induló összeggel, ami 6,5 millió dollárt jelent. — Nyilván az elmondottak késleltették a tőzsdei beveze­tést, most mégis a privatizá­ciós lépésektől függetlenül is tőzsdére került a cég... — Azért kértük felvételünket a tőzsdetanácstól, mert június 30-án lejár a nemzetközi auditá- lás határideje. Akkor pedig újra kellett volna kezdeni a cég sok­oldalú — az ősszel már lezajlott — átvilágítását, amely mintegy 20 millió forintba kerülne. Emel­lett a részvényesek is becsa­pottnak érezték volna magukat a további halogatás miatt. Ezt nem tehette meg a cég. — A csúszás találgatásokra is okot adott. — Voltak ilyenek, ezeket azonban épp a Balaton Füszért eredményei cáfolták. Fejlődé­sünk továbbra is dinamikus, te­vékenységünk nyereséges. 16 önálló arculattal rendelkező áruházunk működik, s rövide­sen újabbakat is nyitunk Lenti­ben és Tabon. Nemcsak nyere­ségesek, de mi magunk is osz­talék igényesek vagyunk. Hi­szen ezer dolgozónk is tulajdo­nos. Befektetőink számára pe­dig aligha kell jobb garancia, mint a szigorú feltételekhez kö­tött tőzsdei jelenlét. — A cég privatizációja ak­kor fejeződik be, ha valódi tu­lajdonosok kezébe kerül. — Öt-hat héten belül elkészül az új, nyilván a korábbinál megalapozottabb kiírás. — Önök korábban kezde­ményezték, hogy a me­nedzsment vásárolhassa meg a stratégiai befektetőnek szánt részt. — Ezt ma is jó megoldásnak tartanám. Ha ez a konstrukció megvalósulna, nem lenne több­ségi tulajdonos, hiszen az ön- kormányzat, a kisbefektetők és a dolgozók, valamint a me­nedzsment, illetve a pénzügyi befektető csaknem azonos, mintegy harmadnyi tulajdon- résszel rendelkezne. így végülis saját sikeres gyermekünket ne­velnénk tovább. A kisbefektetők óriáscége te­hát rövidesen tulajdonosra talál, s a forintmilliók mellé új esélye­ket is nyer. Bíró Ferenc Törött autók gyógyítói lesznek Szakmunkásvizsgával zárult a fényezők és karosszérialakatosok képzése. Ez évben a ka­posvári székhelyű Autocolor cég teremtette meg a műszaki feltételeket ehhez. Értő szakem­berek és a drukkoló „sorstársak” figyelték a vizsgázó szakavatott mozdulatait —, hogy az­után megszülessen az ítélet: szakmunkás válhat a „tanoncból”. Fotó: Csobod Péter Gazdaságos, olcsó kukoricatermelés Léteznek az eddigiektől el­térő, jövedelemzőbb eljárások a kukoricatermelésben — ál­lapították meg tegnap a So- mogyjádon rendezett szakmai fórumon és bemutatón. A ha­gyományosan kisérletező KSZE Rt, az FM gödöllői Mű­szaki Intézetének, a gödöllői egyetem növénytermesztési intézetének, a gazdakörök or­szágos szövetségének köz­reműködésével az új kukorica- teremelési eljárásokról szer­vezett eszmecserét. Az új módszerek napjaink­ban talán minden korábbinál jobban érdeklik a mezőgazda- sági művelőket. Beszédes bi­zonyíték erre, hogy Somogy- jádra a dél-Dunántúlról, de még Horvátországból és Szlovákiából is, összesen több mint száz érdeklődő jött el a fórumra, — intézeti kuta­tók, nagyüzemek szakembe­rei, magángazdálkodók, falu­gazdászok. Mészáros Győző, a gödöllői műszaki intézet igazgatója mondta: három éve végeznek különböző technológiai kísér­leteket, többek között itt So- mogyjádon is, s mára már összegyűlt annyi tapasztalat, melyet érdemes és szükséges közreadni. A házigazda Föl- desi Gáspár, a somogyjádi szövetkezet elnöke ezt azzal egészítette ki, hogy új hely­zetben a mezőgazdaság költ­ségérzékenysége megnőtt, szívesen adnak „otthont” az újat kereső, kísérletező tudo­mánynak. Dr. Csibor István, a szek­szárdi KSZE Rt fejlesztési igazgatója és Torma Sándor az Rt kaposvári divizójának igazgatója rendszerük kukori­catermelési programjáról szólt, utalva arra, hogy a tuda­tosság, a gondosság és a tervszerűség fejlesztésében kívánnak segíteni partnereik­nek, akik között mind több az induló magángazdálkodó. Az új eljárások fő lényege és célja: minél kisebb költséggel történjen a termelés és egy­ben szolgálja a környezetvé­delmet is. Amerikai tapaszta­latok alapján erre vonatko­zóan négy módszert ismerte­tett dr. Sörös István, a mű szaki intézet tudományos osz­tályvezetője, köztük olyan, szántás nélküli, direkt vetési gyakorlatot, ami a magyar gazdálkodóknak ma még meglehetősen idegen. Van­nak azonban olyan tapasztala­tok, melyeket máris bízvást ajánlanak azoknak, akik ol­csóbban kívánnak termelni. S kinek ne lenne ez a célja?! A fórumon természetesen nem hiányzott a vita, érvek és el­lenérvek csaptak össze, ám végülis egyetértettek abban, hogy ezek a költségtakarékos eljárások feltétlenül egy alternatív megoldást jelente­nek a gazdaságosság fokozá­sához. (Komárom megyéből, Bajnáról olyan gazdálkodó mondta ezt, akinek már több éves gyakorlati tapasztalata van.) Az elméleti „párbaj” folyta­tódott a gyakorlati bemutatón, ahol részvevők a kísérleti terü­leten ismerkedhettek meg a technológiákkal, az eszközök­kel, és persze „beszélt” az immár szépen soroló kuko­rica. V. M. Közgyűlésre készül a gazdasági kamara A kamarákról szóló törvény teremtette új helyzetben mar­káns önmeghatározásra ké­szül a Magyar Gazdasági Ka­mara. Eddigi területi szervei a szerveződő kézműves, agrár, valamint ipari és kereskedelmi köztestületi kamarák részei lesznek, míg a szakmai szö­vetségei, a munkaadói szerve­zetekkel együtt magánjogi ér­dekképviseleti szervezetként működnek majd tovább. Az átmeneti fél év feladatait közgyűlésen összegzi pénte­ken a szervezet, amelynek ép­pen a változásokkal kapcsolat­ban dönteni kell az alapszabály módosításáról, illetve határozni kell az új, ám az érdekképvise­leti jelleget jobban hangsú­lyozó Magyar Gazdasági Ka­mara és Munkaadói Szövetség névről is. Az új elnevezéssel a partnerek számára is egyér­telművé és hangsúlyossá kí­vánják tenni, hogy a kamara a most körvonalazódó szociális paktum résztvevője kíván lenni. A közjogi kamarák szerve­zésétől való elhatárolódást szolgálja az is, hogy a további­akban ismét közvetlenül ven­nének részt az Érdekegyeztető Tanács munkájában. Javul a magyar borok minősége Jön a hegyközségi törvény — Kész és rövidesen az új parlament elé kerül a hegykö­zségi törvény, amely lehetővé teszi majd, hogy valamennyi bortermelő vidéken megalakul­janak a hegyközségek — mondta Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány kuratóriumi tagja. Minden bor­termelő és borkereskedő tagja lesz a hegyközségnek, tájegy­ségenként létrehozzák a borvi­déki hegyközségi tanácsot és a tájegységek képviselőiből megalakul az Országos Hegy­községi Tanács. — Miért van szükség erre az átszervezésre? — Meg kell újulni a szakmá­nak. Ma már egészen mások a követelmények, mint akár öt-tíz évvel ezelőtt voltak. Az elmúlt 40 évben borhiány volt, olyan piacokkal rendelkeztünk, ame­lyen mindenféle bort bármikor el lehetett adni. Ez rányomta bélyegét a hazai bortermelésre és a borkereskedelmünkre is. Ma már minden gondolkodó bortermelő látja és tudja, hogy csak a jó minőségű, márkás borokkal lehet megélni a pia­con. E mellett csaknem ugyan­ilyen fontos, hogyan kínáljuk, miként csomagoljuk a finom bo­rokat tartalmazó palackokat. E téren is vannak már eredmé­nyeink. — Optimista a magyar bor jövőjét illetően? — Ezt nem merem mondani. Az elmúlt esztendőkben renge­teg szőlőtőkét vágtak ki, amit nem lehet egyik percről a má­sikra pótolni. Öt évig tart, amíg termőre fordul a szőlőtőke, saj­nos nagyon kevés új telepítést láthatunk a nemes bort termelő vidékeken. Ezért nem vagyok optimista, ezért tartom kissé korainak azokat a kijelentése­ket, miszerint már kifelé tartunk a gödörből. — Londonban a nemzetközi borkiállításon a magyar italok négy aranyérmet szereztek. — A borversenyeken elnyert aranyérmeknek nagy a hír ér­tékük, de én ennél többre tar­tom, hogy a közelmúltban né­hány borversenyen a szakem­berek, a nagy borkereskedők megállapították: a piacon újab­ban megjelent magyar borok jelzik, hogy a hazai bortermelés színvonala javul. (Koós) Kereskedelmi Kft. Barcson a júliusban nyíló 600 m2 alapterületű illatszer-kozmetika, háztartási, vegyicikk, háztartás felszerelési és műszaki cikkek diszkontjába felvételre keres- áruházvezetőt,- áruházvezetőhelyettest,- eladókat, pénztárosokat Alkalmazási feltételek: Áruházvezetői és helyettesi munkakörben:- középfokú kereskedelmi iskolai végzettség,- kereskedelemben eltöltött gyakorlat, számítógépes ismeretekkel rendelkezők előnyben Eladói munkakörben :- kereskedelmi szakképesítés Vonalkódos pénztárgépismeret előnyt jelent! írásos jelentkezéseket, rövid szakmai önéletrajzzal ''Diszkont" jeligére a következő címre kérjük: 9002 Győr, Pf. 562. Jelentkezési határidő: június 20. (47042)

Next

/
Thumbnails
Contents