Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-08 / 133. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEK OLDALA 1994. június 8., szerda A csiga adóssága Bizonyára megfigyeltétek már, ha egyszer valaki hoz­záér a csigához, kicsi szar­vacskáit azonnal visszahúzza, és bebújik a házába. Valami­kor, nagyon régen, nem volt ám ilyen félénk a csiga! Na­gyon is vidám fickónak ismer­ték a mezőn. Mindenütt ott volt, ahol mókázni vagy enni lehetett a mezőn. Mert nagyon szerette a bendőjét. Minden mulatságra meghívatta magát Tücsök barátjával. Amíg a cimborája hegedűit, ő csak evett, ivott. Ha meg éppen nem hívták sehová, felfalt mindent, ami az útjába került. Megrágta a salátalevelet a kertben, a répát kinn a mezőn. Egyszer, nyáron olyan szá­razság pusztított, hogy elszá­radt, kiégett minden zöld, szomjaztak, éheztek az álla­tok. Senkinek sem jutott eszébe mulatságot rendezni. A csiga egyre csak gyötörte a tücsköt. — Felkopik az állam! Kerít­sünk valami ennivalót! — Honnan? Hiszen minden elszáradt! — búslakodott a tü­csök. — Menj muzsikálni! Hátha adnak érte valami ennivalót! — Nem adhatnak a nincs- ből! Bosszús lett a tücsök a csiga erőszakoskodása miatt és faképnél hagyta. A hör­csög, aki eddig hallgatta a ve­szekedést, odaballagott a csi­gához. — Segítek én rajtad, ha el­adod a házadat! — Jól van eladom, csak adj ennem! Mennyi búzát adsz a házamért? — Két zsákkal! — Áll az alku! Hozta is a hörcsög nyom­ban az egyik zsák búzát, a csiga pedig azonnal nekilátott az evésnek. Míg a hörcsög elment a másik zsákért, a csiga degeszre tömte a pocak­ját. Akkor jutott eszébe, mi lesz vele, ha nem lesz háza? Hová megy, ha jön az eső, meg a hideg? Szörnyen meg­bánta az alkut. És amilyen gyorsan tudott, elkecmergett a legtávolabbi helyre, bebújt egy szikkadt törzsű fa odújába. Hét álló napig elő sem mert jönni, annyira félt, hogy a hör­csög behajtja a tartozását, és nem lesz födél a feje felett. Hát így történt, hogy azóta is búvik a csiga, ha valaki hozzáér. Szégyellj az adóssá­gát — és nagyon félti a házát! Ének-zene tagozatosok fesztiválja Nívódíj Kaposvárnak Magyarországon az idén rendezték meg először az ének-zene tagozatos iskolák kórusainak fesztiválját. A részvételhez régebbi kórus­felvételt kellett küldeni. Kazet­tánkat elfogadták, így utaz­hattunk Budapestre a feszti­válra. Pár nappal azelőtt még Munkácson egy Nemzetközi fesztiválon énekeltünk, amely jó edzőtábornak bizonyult. Á fővárosi fesztiválon természe­tesen a Munkácson előadott négy legsikeresebb számot énekeltük. Szombaton volt a bemutat­kozás, ahol már a tilalom elle­nére a harmadik számnál spontán kitört a taps. Min­denki sejtette „lesz valami”, de a kedélyeket mégis a lakó­hely lefoglalása kötötte le. Ta­lálkoztunk barátokkal, táncol­tunk, népi játékokat tanultunk. Miközben persze a zsűri a karmesterekkel tanácskozott. A remények „bejöttek”. Másnap két művel szerepel­tünk a gálán. Kaptunk egy ní­vódíjat és elnyertük Budapest önkormányzatának az egész rendezvény legnagyobb ér­tékű, 25 ezerforintos díját, sőt Zákányi Zsolt karvezetőnk kü- löndíjat is kapott. Vasárnap volt, május 29-e, és boldogan, jó hangulatban úgy értünk haza, hogy tanára­A Kodály iskola kórusa ink még el tudtak ménni sza­vazni is. Szabó Eszter és Visi Eszter a kaposvári Kodály általános iskola 8. o. tanulói Magyar tájak A matyóföld Aki nem hordja a viseletét, nem is matyó — mondják a magukat igazi matyónak tartó helybeliek. A mondás természetesen már érvényét vesztette, de a matyó népvi­seletről mindenki tudja: ez volt a legszínesebb viselet az országban. Mezőkövesd, Szentistván és Tard lakói szegény embe­rek voltak, hónapokra szegőd­tek messzi vidékekre (So­mogyba is) idénymunkásnak. A matyó nép talán ezért is ra­gaszkodott annyira régi pa­raszti hagyományaihoz. Leg­jellemzőbb darabjai ennek a hosszú és bokán harang ala­kúvá bővülő szoknya, a nők és a férfiak tarkán hímzett kö­ténye és a legények gazda­gon kivarrott, lobogó ujjú inge. Mezőkövesd nagy hírű népművésze Kis Jankó Bori, akinek lakóháza berendezé­sével együtt népi műemlék. Szellemi játékok Esős napokra, hűvös dél­utánokra ajánlunk néhány a gondolkodást is fejlesztő szel­lemi játékot. Milyen megfigyelő vagy? Tegyetek ki egyszerre több, irodalommal, vagy történelmi eseménnyel kapcsolatos ké­pet az asztalra. Néhány percig gondosan tanulmányozzátok, aztán jöhetnek a kérdések: Kiket láttál? Milyen cipő, ruha volt rajtuk? Mit ábrázolt a kép? A válaszokat mindenkinek le kell írni, és a végén egyez­tetni. Csak sapka kell! Mindenki maga elé teszi a sapkáját. A játékvezető igéket és tulajdonneveket mond. Ha igét hallanak a versenyzők, a sapkát felteszik a fejükre, a tu­lajdonneveknél a sapka az asztalon marad. F an táziagy arapítás Mindenki előtt ceruza és papír. A feladat: egy adott szót annyi szóra kell bontani, amennyire csak lehet, de csak a szóban előforduló betűk se­gítségével. A játékban nem szükséges figyelembe venni a hosszú és a rövid magán­hangzókat. (Például: gyalog- hintó — gyalog, hintó, ló, lóg, hint, tó). Bécsi látványosság M 1 2 ft 3 1 4 5 6 7 8 9 10 « 11 12 % P Minden vízszintes sorban két meghatározás szerepel. Az első szó utolsó betűje azonos a következő megha­tározás első betűjével. A vastagon bekeretezett füg­gőleges sorban Bécs köz­kedvelt szórakozóhelye sze­repel. 1. Két ujja közé szorítja valakinek a bőrét. 2. Lókö­röm. 3. Gyorsan. 4. Törlő­gumi. 5. Papírra veté. 6. Na­gyokat ásít. 7. Férfi szerze­tes. 8. Testgyakorlat. 9. Lusta, tunya. 10. Savanykás bogyós gyümölcs. 11. Ez a Miki nem gyerek, hanem... 12. Kedvelt énekesmadár. Tudod-e... ...hogy Törökországban a használt Gergely-naptárt. mohamedán naptár he- ...hogy egy felszálló repü- lyébe csak 1916-ban vezet- lőgép hangereje óriási, ték be az általánosan százhuszonöt decibel. Közmondás Az ábrában látható szótagokat rakjátok egymás mellé olyan sorrendben, hogy eredményül egy közmondást kap­jatok. Hogy szól ez a közmondás? ZALÁN TIBOR Málnaszüret Zümmögi tátika szirmain ül, nézi a hangyafiuk vigadalmát: gyűjtik a málna lehullt szemeit, télire vermeiket telerakják. Arra repül, s irigyen kiabál Légy Gedeon, a Bögöly unokája: „mégse lehet, hogy a hangyafiuk potrohain pirosodjon a málna!” Érdekességek Kutya­ügyekről Kutyaszánt napjainkig is használnak az északi tája­kon. Szánhúzásra általában az eszkimó kutyát és a huskyt használják. Kevesen tudják azonban, hogy milyen régi múltja van ennek. Érdekesség: már az idő­számítás előtti hatodik szá­zadból találtak olyan leletet — kutyaszánhoz való talpa­kat — ami azt bizonyítja, hogy igen-igen régi múltra tekint vissza ez a közleke­dési eszköz. A rómaiak a nagy meleget a Nagy Kutya csillagkép leg­fényesebb csillagának, a Si­nusnak az állásával hozták összefüggésbe. Mindmáig innen ered, hogy az év leg­forróbb időszakát kánikulá­nak nevezzük. (Latinul kutya = canis). A magyar nyelvben úgy is szokták mondani: ku­tya-meleg van! Tátika szirmairól derűsen dörmögi Zümmögi Légy Gedeonnak: „húzd el a tájról a csikót, öcsém, mert az irigység árt alakodnak!” Nagyatádi diák és a Babay iskola sikere Országos első földrajzból Hoffmann István a nagy­atádi Babay József általános iskola hetedik osztályos tanu­lója az Egerben megrendezett Teleki Pál földrajz-földtan or­szágos versenyen korosztá­lyában országos első lett. — Már a negyedik osztály­ban elhatároztam, hogy geo­lógus leszek — mondta a bol­dog nyertes. — Nagyon érde­kelt a földrajz, ebben a témá­ban sok könyvet olvastam, sa­ját könyvtáram is van. Horváth Attiláné tanárom biztatott erre a versenyre is. — Is? — Igen, mert kémia szakon is bejutottam az országos dön­tőbe, de itt „csak” második he­lyet szereztem. Hoffmann Pisti a versenyt idézi. — Az egri líceum díszter­mében volt a megnyitó és az ünnepélyes eredményhirde­tés. Á versenyben először egy száz feladatból álló tesztlapot kellett kitölteni másfél óra alatt. Ez jól sikerült. Másnap a terepgyakorlaton 25 villám kérdésre kellett válaszolni, többek között tudni kellett a ri- olit jellemzőit, a Mátra kelet­kezését. A harmadik napon a szóbeli forduló volt, nekem London és Budapest hőinga­dozásának összehasonlítását kellett elvégezni. Végülis Pisti nagyon szoros A győztes Hoffmann András versenyben egy budapesti és egy sárvári diák előtt meg­nyerte az országos döntőt. Ok­levelet, emlékplakettet, érté­kes ajándékokat kapott és az övé lett a Magyar Földtani In­tézet különdíja is. Németh István

Next

/
Thumbnails
Contents