Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. június 7., kedd Átvették a megbízásokat Dr. Suchman Tamás: Marcaliban maradok, sok a tennivalónk — Dr. Lövey László: Balatonnal foglalkozó bizottságra van szükség Tegnap ünnepélyes keretek között adták át két, egyéni választókerületben mandátumot szerzett szocialista párti képviselőnek a képviselői megbízólevelet. Dr. Suchman Tamás az 5. számú, dr. Lövey László a 4. számú választókerületben elért eredménye alapján képviselheti választóit a parlamentben. A marcali polgármesteri hivatalban Jezierski István, az 5. számú választási bizottság elnöke adta át az immár második ciklusát kezdő képviselőnek a hivatalos megbízatást tartalmazó okmányt. Töretlen lendületet, magasra ívelő pályát kívánt a képviselőnek. Mint mondta: a választókerület fokozott várakozással tekint dr. Suchman Tamás képviselői munkája elé. A régi-új országgyűlési képviselő mindenekelőtt Marcali és környéke lakosságának fejezte ki köszönetét, ahol is a voksok döntő többségét adták rá. Megismételte, amit már korábban is hangoztatott: nem tör „magasabb” funkciókra, Marcaliban kíván maradni a jövőben is. Itt van igazán otthon, választóinak itt tud legtöbbet segíteni. Erre, sajnos úgy tűnik, lesz is elég alkalma... Dr. Berdán László, a somogyi 4-es körzet választási bizottságának elnöke, aki 1947-től vesz részt a választási szervek tevékenységében tegnap délután a balatonbog- lári városháza dísztermében adta át a képviselői megbízó- levelet dr. Lövey Lászlónak. A Magyar Szocialista Párt képviselője a június 28-án összeülő parlamentben nem számíthat nyári szünetre — ez derült ki a frakció hétvégi ülésén is —, mert számos törvénymódosítás mellett megoldandó nehéz feladat lesz a költségvetési törvény megalkotása. Dr. Lövey László elsősorban a mezőgazdasággal, vagy az idegenforgalommal foglalkozó bizottságokban szeretne tevékenykedni, bár ez utóbbit meg is kell alakítani, ám ennek kezdeményezője lesz, sőt elképzelhetőnek tartja kifejezetten a Balatonnal foglalkozó bizottság létrehozását is. Rendkívül fontos a balatoni körzet képviselője számára a nyilvánosság. Mint a megbízó- levél átadását követő baráti beszélgetésen kiderült, ezt Balatonszárszón maga is gyakorolta a kábeltelevízió szerkesztésével. Rendszeres találkozókra készül az önkormányzatok, a gazdasági és más szakemberek, és mindenekelőtt a választópolgárok részvételével a kölcsönös véleménycsere érdekében. Kun G. Tibor Gáldonyi Magdolna Ellenzéki szerepre készülő somogyi pártok Kari Péter (MDF): Nem leszünk túlérzékeny, hisztérikus párt — Kis-Bóli Tibor (FKGP): Csak azt tesszük szóvá, amivel nem értünk egyet — A két választási forduló között felajánlottam lemondásomat, de a megyei választmány úgy döntött, hogy ez nem aktuális — felelte a Somogyi Hírlap kérdésére Kari Péter, a Magyar Demokrata Fórum megyei elnöke. — Legutóbb a kaposvári szervezet .tisztújításakor is megtettem ugyanezt: de továbbra is bizalmat szavaztak: tehát a kaposvári elnöki tisztséget is betöltőm. Az országgyűlési választások után Somogy megyében is rendezik soraikat a pártok. Az MDF megyei választmánya azt ajánlotta a mintegy 3-400 tagot tömörítő negyven helyi szervezetnek, hogy ahol a tagság igényli, tartsanak tisztújító értekezleteket. Kari Pétertől megtudtuk azt is, hogy a leépítés országos „akció”, így nem sok érdemi információval rendelkeznek. Ismereteik szerint a megyei irodát nem érinti a karcsúsítás, bár előfordulhat, hogy néhányan megválnak alkalmazotti státuszuktól. Somogy megyében az MDF nem halmozott fel adósságot, nincsenek kifizetetlen számláik. Legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy tagrevízióval egybekötve rendezzék soraikat és felkészüljenek az ellenzéki szerepre — Nem leszünk túlérzékeny, hisztérikus párt — hangsúlyozta Kari Péter. — Racionálisan működő szervezet kiépítésére törekszünk — mondta az FKGP so- ronlevő feladatairól Kis-Bóli Tibor, a párt megyei főtitkára. — Somogy megyében 150 alapszervezetben mintegy 5 ezer tagja van a Független Kisgazdapártnak, ezért legfontosabb feladatunknak azt tartjuk, hogy erősítsük az alapszervezetek tevékenységét. Az FKGP a kampány idejére sem dúsította fel alkalmazotti létszámát, így nem kell tartani a leépítéstől sem. A kisgazdák talán a legkevesebbet költötték a kampányra. A párt által hangoztatott kemény ellenzékiség Kis-Bóli Tibor szerint azt jelenti, hogy mindenképpen szót emelnek az ellem, amivel nem értenek egyet. Ugyanakkor a hasznosnak ígérkező törekvéseket maguk is támogatják, függetlenül attól, hogy kinek az ötlete volt. L. J. A „váratlan” mandátum Dr. Egerszegi László: Kihívásnak és lehetőségnek tekintem a képviselői munkát Dr. Egerszegi László az MSZP területi listája 5. helyéről került a parlamentbe Az, hogy én a területi lista 5. helyéről bejutok a parlamentbe, nem volt várható, de így történt... — mondta dr. Egerszegi László, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége megyei képviseletének vezetője, aki a Magyar Szocialista Párt területi listájának 5. helyéről került a parlamentbe. Hozzátette: — A szocialista párt győzelmét vártam, de ilyen arányra nem gondoltam. Számomra először az egy évvel ezelőtti társadalombiztosítási önkormányzati választás volt jelzés a tömegek hangulatáról, arról, hogy politikai fordulat várható 1994-ben. Ezen a politikai választáson már ismert volt az MSZOSZ és a szocialista párt közötti kapcsolat. — Nem érzi „érdemtelennek” ezt a mandátumot, hiszen más pártok listáinak első' helyéről is „lemaradtak” a jelöltek? — Kihívásnak és lehetőségnek tekintem a képviselői munkát. — Hogyan vett részt a kampányban? — Különböző akciókat, gyűléseket szerveztünk a párttal közösen, és külön is beszéltünk a szakszervezeti tisztségviselőkkel, a tagsággal. Ez volt a kampányunk lényege. A szociáldemokrata pártok és a szakszervezetek között világszerte kapcsolat van. Szeretném azonban egyértelműen leszögezni: a választást a szocialista párt szakszervezeti támogatás nélkül is megnyerte volna. — Mit vár a következő négy évtől? — Mindenképpen azt, hogy megszabadulunk az elmúlt négy év „kísérteteitől”, a dzsentroid, úri politizálási stílustól. Hogy ne a múlttal foglalkozzanak, ahelyett, hogy a társadalom problémáinak megoldásával törődnének. A mostani politikai helyzet talán az elmúlt száz évet tekintve először kínálja fel azt a magyar társadalomnak, hogy ideológiától és külföldi befolyástól mentesen szembenézzen a saját problémáival és megoldást találjon rájuk. De azt is várom, hogy a társadalmi közélet megtisztuljon az elmúlt négy év szellemiségétől, méltánytalan és meddő küzdelmeitől. — Képviselőként mit tart a legfontosabb feladatának? — Elsősorban a munka világához tartozó kérdések foglalkoztatnak, s ezen a területen súlyos problémahalmaz, iszonyú zűrzavar uralkodik. Ennek megszüntetéséért, enyhítéséért szeretnék dolgozni; azért, hogy javuljon a munkavállalók életkörülménye és munkafeltétele, csökkenjen a munkanélküliség aránya, s hogy ratifikáljanak olyan — ezzel a területtel kapcsolatos — nemzetközi szerződéseket, amelyeket az előző kormány elmulasztott. Tamási Rita SZDSZ-vezetők Boross Péternél Boross Péter miniszterelnök tegnap fogadta Kuncze Gábort, a szabaddemokraták listavezetőjét és Pető Ivánt, az SZDSZ elnökét. A találkozó beleillik abba a konzultáció-sorozatba, amelyet a kormányfő a választásokon parlamentbe jutott pártok vezetőivel a zökkenőmentes kormányátadás céljából még a múlt héten kezdett meg. Boross Péter az elmúlt napokban Horn Gyulát fogadta. A vezető politikusok szót ejtettek a ma kezdődő MSZP és az SZDSZ közötti koalíciós tárgyalásokról, és arról, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök június 28-ára tervezi összehívni az Országgyűlés alakuló ülését. MDF : a koalíciós tárgyalásokról A Tisztelt Ház új lakói „Nőiesedik” a parlament — Két honatya, 63 év korkülönbség Ülésezett az OVB Képviselőcsere Győrben Az Országos Választási Bizottság (OVB) tegnapi ülésén úgy határozott, hogy június 15-én, szerdán délután három órakor nyújtja át a Parlament Vadász termében annak a 85 képviselőnek a mandátumát, akik töredékszavazatok alapján országos listán kerültek az országgyűlésbe. Az OVB miután Raskó György Győr-Sopron megye 6. számú választókörzet MDF-es képviselőjelöltjének kérésére, aki a második fordulóban 10 szavazattal maradt le Varga Gyula (SZDSZ) mögött átvizsgálta a körzet 342 érvénytelen szavazatát, 68-at érvényesnek talált. Ezek közül 31-et Raskó Györgyre, 21-et Simon Gáborra (MSZP), 16-ot pedig Varga Gyulára adtak le a választók. Ennek alapján a jogorvoslatot kérő Raksó György került az első helyre, 9417 szavazattal, megelőzve az eddig első helyen álló Varga Gyulát, akire a leadott szavazatok száma így 9412-re módosult Simon Gábor, az MSZP jelöltje 21 további szavazatot kapott, de így is a harmadik 8200 voksal. Nem hatott a meglepetés erejével, hogy az SZDSZ küldöttei végül is az MSZP-vel való koalíciós tárgyalások megkezdése mellett döntöttek — nyilatkozta Herényi Károly. A Magyar Demokrata Fórum szóvivője úgy tartja: az országnak érdeke, hogy erős kormányzat jöjjön létre, de az már nem, hogy a kormánykoalíció kétharmados többséggel rendelkezzék a törvény- hozásban. Ez a minősített többség ugyanis statisztaszerepre kárhoztatná a parlamentben az ellenzéket. Herényi Károly szerint egyébként maga az SZDSZ is nagy kihívás előtt áll. Dilemmáját az okozza:a közvéleménykutatási felmérések szerint a polgárok szívesen látnák az MSZP-SZDSZ koalíciót, kérdés azonban, hogy a szabaddemokraták vállalják-e a másodhegedűs szerepét. Az MSZP ugyanis abszolút többségével egymaga is képes a kormányzásra. Az MDF szóvivője szerint annak, hogy az MSZP szombati rendkívüli kongresszusán elsöprő fölénnyel Horn Gyulát jelölték a miniszterelnöki posztra, nyilvánvaló a politikai üzenete: a párton belül megerősödött a Horn Gyula-Nagy Sándor nevével fémjelzett vonulat. A kormánykoalícióba lépő SZDSZ ezzel nehéz helyzetbe kerülhet, ha netán valamilyen gazdasági, illetve szociális jellegű tárcát kínálnak fel számára. Előfordulhat ugyanis, hogy ebben a csapdahelyzetben a szociális feszültségekért neki kell majd vállalnia a felelősséget. Herényi Károly úgy véli: szükséges az ellenzék összefogása a leendő kormányzati erők ellensúlyozására; mindenekelőtt a kétharmados parlamenti többség kialakulását lenne jó elkerülni. A Magyar Demokrata Fórum egyébként ezt már a két választási forduló között is hangsúlyozta. A továbbiakban az ellenzéki ellensúly fenntartása érdekében, ha nem is írásba foglalva, de célszerű lenne az ellenzéki pártok közötti egyeztetés — mondta Herényi Károly. Csendes a Ház... Néptele- nek a folyosók, elhagyatott az ülésterem. A régi képviselők már nem, az újak még nem vitáznak-tárgyalnak, nem intéznek ügyeket. A választások miatti holtidő azonban nemsokára véget ér; a köztársasági elnök várhatóan június 27-re ösz- szehívja a parlament alakuló ülését. Lényegében teljes az új mandátumok birtokosainak névsora. Hivatalosnak azonban még nem tekinthető, mert visszalépések elképzelhetőek, s a pártok döntésétől függ, hogy az így megüresedő helyekre listájukról kit delegálnak. A megválasztott 386 képviselő tablója arról árulkodik, hogy bár a honatyák még mindig döntő többségben vannak a honanyákkal szemben, az előző ciklushoz képest tetemesen megnő a női képviselők száma: míg 1990-ben 28, most 45 hölgy jutott be a törvényhozásba. Érdekesen alakul a Ház tagjainak kor-összetétele. A testület egészének átlag életkora 47-48 év között mozog, vagyis az „átlag-képviselő” kellő élettapasztalattal rendelkezik, s alkotó ereje teljében van... Az egyes frakciók között elég nagy a korbeli szóródás. A legifjabbak — nevükhöz méltóan — a fiatal demokraták 35 éves korátlaggal. A további sorrend: SZDSZ — 45,4, MSZP — 45,5, MDF — 49,7, KDNP — 55,6 és független kisgazdák 56,3 év. Az új parlament Benjáminja azonban nem a Fidesz, hanem az MSZP képviselői közül kerül ki: Botka László, a csongrádi 3-as választókerület képviselője 1973. február 21-én született (egyetemi hallgató, ifiválogatott vízilab- dás, a Magyar Köztársaság jó tanulója, jó sportolója.) „Ellenpárja” a KDNP-s dr. Varga László ügyvéd, író, aki 1910 decemberében született, s a hagyományoknak megfelelően parlamenti korelnökként vezeti majd az alakuló ülést. A legfiatalabb és a legidősebb honatya között tehát a mostani ciklusban csaknem 63 év a korkülönbség. Az iskolai végzettséget tekintve a 386 törvényhozó közül mintegy 300-an felsőfokú diplomával rendelkeznek és értelmiségi pályáról érkeznek a T. Házba. Mérnök, pedagógus, jogász, közgazda, orvos — ez a foglalkozási „top-listán” a sorrend. Már készülnek ugyan a névjegykártyák, amelyek a padsorokban levő lehajtható kis asztalkákon jelzik, hogy kinek hol a helye, de a tényleges ülésrend még nem alakult ki. A szokásjog szerint a legnagyobb kormányzó párt — jelesül a szocialisták — képviselőinek az elnöki emelvénytől jobbra eső padsorokban kellene ülniük. Lehet azonban, hogy szakítanak a hagyománnyal és maradnak a bal oldalon, ezzel is jelezve a politikai palettán elfoglalt helyüket. Erről és a költözéssel, a frakciók elhelyezésével, a törvényhozói munka infrastruktúrájával kapcsolatos számos technikai és egyéb kérdésről a közeljövőben hatpárti egyeztető megbeszélésen születik majd döntés.- Bajnok -
