Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-04 / 130. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. június 4., szombat A szólásszabadság korlátái Melyek azok a korlátok, amelyek egy demokratikus társadalomban is szűkíthetik a szólász- szabadságot, és melyek azok a szigorítások, amelyek már ellentétben állnak a demokrácia alapértékeivel — ezt a témát vitatták meg „A szólásszabadság demokratikus korlátái: a kormányzat megsértése és az újságírói felelősség” című tegnapi budapesti nemzetközi szakmai szeminárium résztvevői. Kerekasztal alakult Az Érdekegyeztető Tanács jelenlegi munkaadói képviseleténél szélesebb együttműködést látnak szükségesnek a munkaadói szervezetek. Ezt a célt szolgálja a tegnap megalakult Munkaadói Kerekasztal, amelynek az ÉT tagjait alkotó kilenc munkaadói szervezeten kívül számos új érdekképviselet is tagja lett. Adatvédelmi titkosítás A Belügyminisztérium Történeti Irattárában tárolt 1945 utáni dokumentumok újabb titkosítását nehezményezi Hegedűs B. András, az 1956-os intézet ügyvezető igazgatója. A napokban megdöbbenéssel tapasztalta, hogy az általa egy időben engedéllyel kutatható anyagokat - az adatvédelmi törvényre hivatkozva - ismét titkosították. Munkanélküliek új képzése Újszerű képzési formát, gyakorlóüzemet kínál a munkanélkülieknek a BFI-WIEN magyar- országi képzési központja és a Budapesti TIT stúdió. A közösen üzemeltetett közgazdasági gyakorlóüzem olyan szakemberek képzését, továbbképzését vállalja, akik megfelelő pénzügyi képesítéssel rendelkeznek, de kiestek a gyakorlatból s az új számviteli törvényt sem ismerik. Székelyek Vaskúton Bukovinai székelyek találkozóját rendezik holnap Vaskúton, a Magyarországra település 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepi eseményre a Bács-Kiskun megyében élő székelyeken kívül az ország minden részéből érkeznek a vendégek. Letartóztattak egy rendőrt Az elmúlt napokban letartóztatásba helyezték V. János rendőr törzsőrmestert lopás bűntettének alapos gyanúja miatt. A BRFK XVIII. Kerületi Rendőrkapitányságának nyomozó tiszthelyettese több civil társával vasúti sörszállítmányokat fosztogatott. A nagy tételben ellopott árut a bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak orgazdáknak adták el. A bűnügyben a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal folytatja a vizsgálatot. A berlini fal végnapjai Kelet-európai bemutatkozásának hetedik állomásán Budapesten, a Budavári Palota A-épületében is megnyílt a berlini Museum Haus Checkpoint Charlie vendégkiállítása. A múzeum alapítója, dr. Rainer Hildebrandt elmondta hogy régóta várták a budapesti bemutatkozás lehetőségét, s az eddig látottak közül a magyar tárlat a legjobban megrendezett kiállítás. Mi történt Magyarországon? így látja a világ Koalíciós partner vagy erős ellenzék (Folytatás az 1. oldalról) — A sokféle elképzelés ellenére nem lehet tudni semmi biztosat. Az MSZP kongresz- szusa szombaton dönt arról, hogy kér-e, illetve kit kér fel koalíciós partnernek — mondta dr. Wekler Ferenc. — Egyelőre csak az biztos, hogy az MSZP alkotja a kormány- többséget. Az SZDSZ küldött- gyűlése vasárnap foglal állást arról: hogyan reagáljunk egy esetleges felkérésre. Lehet, hogy mi leszünk a legnagyobb ellenzéki párt. — Hogyan vélekedik az SZDSZ tagsága? — A közvéleménykutatások szerint a polgárok nagy többsége azt szeretné, hogy az MSZP és az SZDSZ alakítson koalíciós kormányt. A szabad demokraták érvei helyenként keverednek. Az is érthető, hogy érzelmi okokból senki sem lép szívesen koalícióra olyan párttal, amely ellen négy évvel ezelőtt erőteljesen kampányolt az SZDSZ. Néhány helyen előkerülnek a kampány során elszenvedett sérelmek, de a pozitív élmények is. A vélemények régiónként is eltérhetnek egymástól. Ahol egyéniben nem nyert SZDSZ-es képviselő, ott ez is meghatározhatja a tagság hangulatát. — Milyen garanciákkal lennének elégedettek? — A koalíció alapfeltétele, hogy az SZDSZ-t kérjék fel. Fontos az is, hogy koalíciós tárgyalások kezdődjenek, ahol megállapodhatunk az általános kérdésekben. Ezen kívül olyan garanciákra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a partner nem él vissza a többségével. Szükség van a programok összefésülésére és talán legutolsó a személyi garanciák kérdése... (Lengyel) Pártok a házban és négyzetméterekben Dr. Kéki Zoltán, Kaposvár jegyzője: Az épület úgy maradt rajtunk, mint szamáron a fül A kaposvári pártok házában a pártokon kívül a népegészségügyi szolgálat egy része és a földhivatalt is helyet kapott, valamint az alagsorban a nyugdíjasbolt. Legnagyobb részt természetes a hat parlamenti párt megyei szervezetei foglalnak el. Hogy milyen közöttük a területi elosztás, és változik-e ez a második szabad választások után, ennek jártunk utána. Az épület egy 1990-es határozattal került a tanács jogutódja, a városi önkormányzat tulajdonába és kezelésébe, tudtuk meg dr. Kéki Zoltán kaposvári jegyzőtől. Elmondta még: a pártok közötti területi felosztást, mint kész helyzetet örökölték meg a tanácstól. Azóta a gondnokságnak sok gondot okoz az épület kezelése. — Tulajdonképpen a pártok háza úgy maradt rajtunk, mint szamáron a fül — jellemezte az épület és a város önkormányzatának viszonyát dr. Kéki Zoltán. — Napi munkát örököltünk vele, aminek megszüntetése azóta sok is fejtörést okoz nekünk. A jegyző elmondta, hogy nemegyszer próbáltak meg jogi megoldást találni ara, miként szabadulhatnának meg az ház okozta gondoktól, hisz fenntartása, felújítása és a pártok közötti területi felosztás örökös egyeztetése nem hiányzik a városnak. — Szerettük volna legalább az épület használati jogát átadni a pártoknak, de ezidáig ez nem sikerült — mondta a jegyző, és hozzátette: a pártok általi helyiséghasználatot jelenleg polgárjogi szerződés rögzíti, és mint ilyen, csak egyeztetéssel lehet módosítani rajta. Szerződésbontáshoz csak a nem-fizetés vezethet. Dr. Kéki Zoltán elmondta: a bérlő párt-szervezetek mentesítve vannak a bérleti díjfizetés alól, csupán a rezsit kell kiegyenlíteniük. Hogy ez sem könnyű, arra jó példa, hogy annak idején a Zöld Párt és a Humanista Párt lemondott a helyiséghasználatról, amint az úttörők és a cserkészek szövetsége sem tartott igényt a közös párt-fedélre. Ami felettébb jól jött, hiszen a pártok folyamatos terjeszkedési igénynyel éltek, volt hát mit belakni. De ez sem mindig volt elég... — Kisebb torzsalkodások általában akadtak az összpárti egyeztetéseken — említette dr. Kéki Zoltán. — Ezzel persze számolunk a közeljövőben is, elvégre az igények legtöbbször a többlet felé mutatnak. Jelenleg, mint megtudtuk: az SZDSZ bő 200 négyzetmétert, a szocialisták közel 80-at (mintegy 90 nm alagsori raktárral), az MDF 113,4-et, a KDNP csaknem 80-at, a kisgazdák 111,5-et, a fiatal demokraták pedig negyvenhét négyzetmétert bérelnek. Mint szemléletes, az elosztás messze nem tükrözi sem az első, sem pedig az utóbbi parlamenti választások eredményeit, holott akár ezt is hihetné az ember. Végülis valószínű, hogy a pártok házában a kiterjedés pénztárca-, tehát lehetőség-függő. Merthogy aki nem fizet, itt is kíméletlenül kilakol- tatik. Erre azonban a ház leg- újabb-pártkori életében, mint hallottuk, még volt példa. Parlamenti pártjaink jól viselik magukat, és maradéktalanul kiegyenlítik az esedékes számlát. (Balassa) A megnyert csata után megnyert háború. A szocialisták egyértelmű, gátszakadásszerű győzelme. A magyar választók tömeges átlendülése a jobbközépről a balközépre. Ilyen és ehhez hasonló címekkel számolt be a világsajtó a magyarországi választások végeredményéről. Más tudósítások a távozásra kényszerült kabinet szemszögéből követték a fejleményeket — ez persze mit sem változtatott az egybehangzó értékelésen, legfeljebb a megfogalmazás volt többé (az MDF „megszégyenítő veresége”) vagy kevésbé drasztikus (a magyar jobboldal „túl széttagolt és hu- zakodó” volt ahhoz, hogy feltartóztassa a szocialista, illetve liberális előretörést). Meglepetés, az MSZP győzelmére való sokkszerű rá- csodálkozás a legkevésbé sem volt kiolvasható, kihallható a külhoni beszámolókból. Ami persze — különösen a litván és lengyel példa után — nem is csoda, hisz az első forduló részeredményei nagy- jából-egészéből jól jelezték a magyar társadalomban érzékelhető hangulat- és véleményváltást is. Más kérdés persze, miként reagál egyik vagy másik külföldi elemzés a történtekre, mennyire tekinti elkerülhetetlennek vagy sajnálatosnak a választási inga mostani, netán túlzott „átlendülését”. Az ugyanis tény, hogy a legtöbb nyugati analízisben szó esik a szocialista-szabaddemokrata együttműködés előnyeiről, a koalíció által kínált szélesebb tömegbázis és politikai önmérséklet üdvös hatásáról. Aggodalom és visszafogottság? Természetesen ilyen reAz Országos Választási Bizottság (OVB) várhatóan a július 13-ával kezdődő héten, a jogorvoslati határidők lejártával hirdetheti ki a választások végleges hivatalos eredményét. A szavazatszámláló bizottságok működésével kapcsolatos kifoakciókkal is lehet találkozni, például a környező országok egyes magyar kisebbségi szervezetei részéről, amelyek az MDF-koalíciót tekintették volna „természetes szövetségesüknek”. Más nyugati körök részéről is tapasztalható bizonyos „kivárás”. Ám ez nem annyira a bizalmatlanság jele, mint inkább a várakozásé: milyen konkrét programmal, gyakorlati lépésekkel lép elő az új budapesti vezetés, nem lassul-e le a privatizáció üteme, nem kell-e tartani — mint azzal jó néhányan riogattak a kampány során — politikai és gazdasági „visszarendeződéstől”? Az összkép azonban félreérthetetlenül jelzi, hogy a külföldi partnerek előítéletek nélkül várják az átállást, és sem tartalmi, sem stílusbeli változást nem terveznek a kétoldalú viszonyban. Illetve ahol várnak, mondjuk a magyar kisebbségek jogvédelmének „szónokias, diplomáciailag mind beszűkültebb” képviselete terén, ott a várakozás inkább pozitív értelmű. Akárcsak az európai integrációs szándék megerősítésével, a piacgazdasági reformfolyamat továbbvitelével kapcsolatban: e szférákra, a megtett lépések folytatására külföldön különösen figyelnek. Hogy lát minket a világ? Talán a legjellemzőbb erre az osztrák kancellár első nyilatkozata, amelyben Vranitzky már a jövő feladatait hangsúlyozta, mondván, hogy az új kormányzati erő számára a neheze csak most, a választási győzelem után várható. Ezzel valószínűleg a dobogó tetejére került MSZP vezetői is tisztában vannak... Sz. G. gásokat a választást követően, 3 napon belül lehetett benyújtani. Az egyéni választási bizottságok ellen jogorvoslattal a helyi eredmény kihirdetését követően, szintén 3 napon belül lehet élni, ennek határideje a kihirdetés napjától függ. Végleges eredmény a választásokról így lesz új kormányunk és parlamentünk — Az Alkotmány 22. paragrafusa szerint a köztársasági elnöknek a választások után 30 napon belül kell az Országgyűlést összehívnia — mondja Papp István, az Országgyűlés főtitkárhelyettese. — Es addig mi történik? — Május 30-án a következő parlamenti ciklus egyik legfontosabb munkaszakasza kezdődött: a parlamenti pártok egy-egy képviselője (feltehetően jövendő frakcióvezetője) hozzálátott az alakuló ülés előkészítéséhez. Az itt születő megállapodások kihatnak majd az egész ciklus munkájára. Megállapodnak abban, melyik frakció adja a ház elnököt, hány alelnököt, hány jegyzőt válasszanak az első ülésen. De arról is határoznak, milyen bizottságok működjenek a következő négy évben, hány tagjuk legyen, és milyen arányban osztozzanak a helyeken az egyes frakciók. A rendező elvek két módszert ismernek: a paritásost, amikor egyenlő arányban delegálnak tagokat a frakciók, vagy amikor a képviselőcsoportok számarányuknak megfelelően kapnak helyet a bizottságokban. Ha ebben megállapodás születik, akkor összeállítják valamennyi bizottság névsorát, majd a vezetőség összetételét. Ekkor határoznak a Házbizottság jog- és munkarendjéről, annak tagjairól. Más fontos technikai kérdések is napirenden szerepelnek. Meghatározzák az Ország- gyűlés üléseinek rendjét is. .— Feltehetően megtartják a régi rendet: hétfőn, kedden ülésszak, szerdán, csütörtökön bizottsági ülések, pénteken a választási kerületekben folyik a munka? — Lehetséges, de erről is határozniuk kell. Ugyanezeken a megbeszéléseken kell megállapodni, hogy a frakciók miként foglalnak helyet az ülésteremben és munkájuk végzéséhez hol és mekkora helyet kapnak az irodaházban? — Úgy tűnik, hosszan tartó tárgyalási sorozat lesz az alakuló ülésig. Nyilván annak is megvan a maga lebonyolítási rendje. — Természetesen. Az alakuló ülést a korelnök és két körjegyző vezeti. Elsőként dr. Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke számol be a képviselőválasztásról. Ezt követően a belügyminiszter szól a választások megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról. Ezt követi a képviselők mandátum-igazolása. — Ez ugyanúgy zajlik, mint ahogyan ciklus közben, az új képviselők mandátum-igazolásánál már láthattuk? — Ez esetben minden képviselő külön-külön benyújtja a mandátum-levelét a köztársasági elnöknek, aki azokat még az alakuló ülés előtt továbbítja a korelnöknek és körjegyzőnek, hogy megvizsgálhassák az iratok pecsétjét és hitelességét. A korelnök és a körjegyzők mandátumát az országgyűlési képviselők alfabetikus névsorának első öt helyén szereplő képviselők vizsgálják meg. Ezt követi az országgyűlési képviselők eskütétele. Ugyancsak az alakuló ülésen választják meg a Parlament tisztségviselőit, az al- elnököket és a jegyzőket. Feltehetően egy szavazással valamennyit, hiszen előzetes megállapodás alapján jelölik valamennyiüket e funkciókra. Ugyanígy kerülnek megválasztásra a bizottságok vezetői és tagjai is. — Az országgyűlés elnökét kihagyta a sorból. Miért? — Szándékosan, mert az előkészítő tárgyalásokon csak abban állapodnak meg a pártok, hogy melyik frakció töltse be ezt a helyet. A jelölt nevét az alakuló ülésen jelentik be és arról a képviselők titkos szavazással döntenek. — Közéletünket ismerve ez csak formai szavazás lehet, biztosak lehetünk abban, hogy a jelölt nevét már előbb tudja mindenki. — Ha a nagyközönség nem is, de az Országgyűlés hivatali szervei biztosan, hiszen a jelöltnek időben meg kell ismernie a sokszor bonyolult és sokrétű feladatait, hogy már a megválasztása után, az első ülésen átvehesse az elnöklést. A tisztségviselők megválasztása után következik az ülés másik lényeges feladata: a köztársasági elnök felkéri jelöltjét a kormány megalakítására. — Amíg a kormányalakítási tárgyalások folynak, ülésezik a parlament? — Természetesen. Működik az ügyvezető kormány és van országgyűlésünk. Csak az ügyvezető kormánynak igen szűk a mozgástere. Nem kezdeményezhet új törvényeket, s határozatokat is csak bizonyos körben hozhat. — Amikor a koalíciós tárgyalások befejeződnek, s a pártok megállapodnak az érintettek a kormány összetételéről, hogyan mutatkozik be az új a kormány? — A miniszterjelölteket a parlamenti bizottságok meghallgatják, de őket a köztársasági elnök nevezi ki. A kormányfő a Ház előtt megtartja programbeszédét, és a képviselők döntenek mind a program elfogadásáról, mind a személyéről. Ezután a jegyző felolvassa a köztársasági elnök átiratát, amelyben közli, kiket nevezett ki a kormány tagjaivá. Ettől kezdve mind a kormány, mind a parlament hozzáfoghat feladatainak megoldásához. Koós Tamás
