Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-30 / 152. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. június 30., csütörtök Korszerűbb ügyintézés Az első félévi munkát értékelték és az esztendő további tennivalóit határozták meg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értekezletén az ONYF vezetői, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatók és titkárságvezetők, valamint a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vezetői. A nyugdíjmegállapítást és -folyósítást érintve leszögezték: év végéig feltétlenül szükséges annak a számítógépes rendszernek az országos bevezetése, amely lehetővé tenné a nyugdíjmegállapítás idejének csökkentését, az ügyintézés korszerűsítését. Megvizsgálták az egészség-, valamint a nyugdíjbiztosítási ágazat közötti közös érdekű, illetve szolgáltatási jellegű feladatok rendezési lehetőségét, különös tekintettel a rokkantsági nyugellátáshoz szükséges orvosi felülvizsgálatok mielőbbi megtartására. Társadalmi szerződés A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége azt kezdeményezte, hogy társadalmi szerződést köt az új kormánnyal. A Nyugdíjasok Országos Kamarája — amely számos országos szervezeten, megyei szövetségen keresztül az ország nyugdíjasainak többségét tömöríti — bejelentette, hogy részt kíván venni az MSZOSZ által kezdeményezett szerződéskötés előkészítésében. Kaposvári kirándulók Tavasztól késő őszig számos, gazdag programot kínáló kirándulást szervez tagjainak a Kaposvári Nyugdíjasegyesület. Az idén eddig már több, emlékezetes utat bonyolítottak le — főként itthon, de jártak külföldön is —; legközelebb, július 16-án a Balaton túlpartjára látogatnak: Zirc, Balatonfüred, Tihany, Badacsony lesz az autóbuszkirándulás egy-egy állomása. Szeptember első felében néhány napos olaszországi utat terveznek Triesztbe, Jeso- lóba, Velencébe és a Garda tóhoz. Az utakra jelentkezni — az utóbbira július 4-től — és a részletek felől érdeklődni az egyesület központjában lehet (Kaposvár, Fő u. 37—39). Jubileum a vasasoknál Jubileumi összejövetelen ünnepélyesen köszöntötték az ötven, a hatvan, a hetven, illetve a hetvenöt éves szakszervezeti tagsággal bíró idős szakikat a Vasas Szakszervezet nyugdíjas-szervezeténél. Első alkalommal 1928-ban, a székházavatáson és a szövetséggé alakulás 25. évfordulóján adtak át emléklapokat a 25 éves tagsággal rendelkezőknek. A hagyományt 1977-ben, a 100 éves Vasas Szakszervezet ünnepségsorozat keretében, a centenárium tiszteletére újították fel és azóta évenként rendszeresen megismétlik. Az idei jubileumi ünnepségen 80 nyugdíjas vasas szakszervezeti tagot köszöntöttek: az idős szakemberek Vasas Emléklapot, arany, ezüst és bronz plakettet kaptak. Rekordot döntöttünk Somogybán a nyugdíjasok és járadékosok száma tavaly minden eddigit felülmúlt: elérte a 100 600-at, s ez 2000-rel több az 1992. évinél. Segíthet a hadi- gondozási törvény Uradalmi napszámosból téesz-nyugdíjas A kárai alvégtől a felvégig A Zichi báróhoz jártunk napszámba, Nágocsra... Fotó: Kovács Tibor Miközben Gulyás János siófoki olvasónk levelét olvastam, arra gondoltam: vajon hányán lehetnek szerte a megyében a hozzá hasonló sorsú idős emberek? Olyanok, akik túlélték ugyan a második világháború vér- zivataros éveit, a szerencse melléjük szegődött és hazatértek a frontokról, de hátralévő éveikben már nem tehették le vállukról a magukkal hozott keresztet. A hadirokkantakról van szó. A 75-ik évét taposó Gulyás János is közülük való... Levélírónk soraiból megtudjuk: jobb lába elvesztése miatt vált hadirokkanttá; 1967-ben leszázalékolták, a III. rokkantsági csoportba sorolták, miután megállapították, hogy rokkantsága végleges. (Idézet a levélből: „Világos dolog, hogy nem fog kinőni a levágott rész. 1970-ben újból leszázalékoltak, de ez alkalommal se voltak kíváncsiak a csonkomra. Azt mondták: nem kell vetkőzni. így aztán látatlanban leszázalékoltak.”) Olvasónk azóta is úgy érzi: méltánytalanság érte. Újságcikkekre hivatkozik, rendeletszámok után kutat. Első és másodfokon is elutasította keresetét a bíróság, s most az iránt érdeklődik: még hol fellebbezhetne? Esetét — nyilván elkeseredésétől vezérelve — koncepciós ügyként említi az idős ember, aki — az ő szavaival élve — már megette kenyere javát, s „így már senkinek sem lesz hosszan gondja rá”... Az ő és más érintettek figyelmébe ajánlom az Országgyűlés által az idén április 6-án elfogadott hadigondozási törvény rendelkezéseit, amelyek szeptember 1-jén lépnek hatályba. Az ezekhez kapcsolódó igényeket határidő-korlátozás nélkül bármikor benyújthatják a törvényben érintett hadigondozottak: hadiözvegyek, hadirokkantak, hadiárvák. A törvény alanyi jogon, a személyes veszteség, ténye alapján szabályozza az ellátást. Az igényt a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjéhez kell benyújtani. Levélírónk figyelmét elsősorban a rendelkezésnek arra a részére hívjuk fel, amely kimondja: egyösz- szegű térítésre jogosult az a hadirokkant, akinek az 1949. január elseje előtt megállapított pénzellátását ettől az időponttól politikai okból megszüntették. Az egyszeri, egyösszegű térítés — rokkantsági foktól függően — összege 50 ezer és 250 ezer forint között van, s azt 1995. január 1 -jétől folyósítják. A hadirokkant rendszeres havi pénzellátásának mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazodik, így például a 100 százalékos hadirokkant ellátása havi 11 220 forint — szeptember 1-jétől, a jogszabály hatályba lépésétől. Ha a hadirokkantnak ez az egyetlen jövedelme, akkor az ellátást kiegészítik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegére. (Hernesz) Hajnalban a hetyke kis kakas kukorékolására ébred. Már fiatal lány korában, amikor a báróhoz járt napszámba, megszokta a korai kelést. Merthogy Kára földműves lakói akkoriban Báró Rubidó Zichi Iván nágocsi birtokán robotoltak, arattak. Az egykor nyúlánk, szép termetű lánynak korán bekötötte a fejét Hoffmann József. Aztán egyszer csak — idestova 20 éve már — a gazdát magához szólította az Úr. Élete párja azóta egyedül él a faluvég döngölt falú házában. A három gyerek —, kettő a faluban egy Pesten él — meg az öt unoka hébe-hóba köszön csak jónapotot a kerítés nélküli ház rozzant ajtajából. A dombocskára telepített porta udvarán a baromfinép vígadoz, leffencs kutya vigyázza nyugalmukat. A konyhából friss étel illata árad: a kertben termelt javakból főzte a ház gondos asszonya. Azt mondja, a faluban minden öregasszony megfőzi még az ebédrevalót. Igaz, legtöbbje már csak egyedül mormolja a terített asztalnál az „Édes Jézust”. Hoffmann Józsefné betevőjének maradékán is csak az eb meg a macska marakodik. A férje halálát követően 10 évet ismert el neki a téesz. Azután kapja a szerény nyugdíjat, amelyből tévét, rádiót vásárolt. Estére kelve azzal üti el a vánszorgó időt. Leginkább a sok magyar nóta meg a tánc vidítja föl. A koradélutáni nap körbesimogatja a Koppány völgyének szépséges vidékét. A háztól tág horizontra esik a tekintet, a madárcsivitelésre csak a tyúkok replikáznak. Vajon nem fél a nyolcvanadik évét maga mögött hagyó asszony a faluvég magányos házában? — Az alvégen születtem, csak amikor férjhöz mentem, akkor kerültem a fölvégre. Mindig is a falu szélén laktam. A káraiak jó emberek, nem tartok tőlük, csak a betelepülőkkel van némi gond — válaszol nyugalommal. Mauer Editet, a kárai körjegyzőség alkalmazottját dicséri. Azt mondja: nincs, amit meg ne tenne a falujáért, az idős emberekért.— Muszáj is segíteni — fűzi hozzá —, mert a kárai fiatalemberek mind olyan gyönge-formák, betegek. Pedig igen jó orvosunk van, a Barbély doktor. Minden gyógyszert megad, ami kell. Hála Istennek, én még komoly beteg nem voltam! A döngölt ház homlokzatát kő-Krisztus vigyázza. Árnyékot vetnek rá a szelíd fenyők — hűséges társaiként a kárai felvég magányos lakójának. Várnai Ágnes A szociális étkeztetésről Nem árt, ha tudjuk Általános szabály, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokért az igénybe vevők jövedelmük függvényében, azzal arányos mértékű térítési díjat fizetnek — közli Hová forduljunk segítségért című kiadványában a Népjóléti Minisztérium. Azt is tudatja olvasóival a gondosan szerkesztett füzet, hogy az, akinek nincs jövedelme, vagy csak nagyon kevés jövedelemmel rendelkezik, térítésmentesen juthat hozzá bizonyos szolgáltatásokhoz, így például meleg ételhez... Kiknek kell napi meleg ételt biztosítani? Azoknak az idős vagy beteg embereknek, akik képtelenek arra, hogy azt elkészítsék maguknak, és olyan családtagjuk, gondozójuk sincs, aki ezt vállalhatná. Az étkeztetés lebonyolítása eltérő lehet: az adott lehetőségektől, illetve igényektől függően helyben elfogyasztható, elvihető, illetve lakásra szállítható. Az étkezésért fizetendő díj az előállítási költségek, illetve az igénybevevő jövedelmi helyzetének függvénye, de havonta nem lehet több, mint az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének a 25 százaléka. Ha az ebédet házhoz viszik, a szállítást külön meg kell fizetni, s ebben a házi segítségnyújtásra megállapított díjtétel az irányadó. Azonban a rendszeres étkezésért és az étel házhoz szállításáért együtt fizetendő havi térítési díj nem lehet több az ellátást igénybevevő havi rendszeres jövedelmének 30 százalékánál. Ki részesülhet a házi segítségnyújtás különféle formáiban? Ez a forma azoknak az idős, beteg, fogyatékos embereknek nyújt a saját otthonukban segítséget, akiknek ez nélkülözhetetlen a mindennapi életükhöz, a személyi és környezetük tisztaságának megteremtéséhez, a külső kapcsolatok tartásához. E gondozás keretei között szerepel például a bevásárlásban, a takarításban, a fürdetésben, a gyógyszerkiváltásban, a hivatalos ügyek intézésében való közreműködés. Hogy milyen mértékű, formájú és gyakoriságú legyen a segítség, azt mindig az igénybevevő egészségi állapota, a háziorvos véleménye alapján a gondozás irányítója határozza meg. A házi segítségnyújtásért a szolgáltatást nyújtó által megállapított óradíj jár, s itt a gondozásra fordított idő és az igénybe vevő jövedelmi helyzete a mértékadó. A házi segítségnyújtásért havonta fizetendő térítési díj nem lehet több, mint az ellátásban részesülő rendszeres havi jövedelmének a 20 százaléka. (Következik: Nem árt, ha tudjuk... A nappali és a bentlakásos szociális intézményekről.) Az új elnök: dékán A nyugdíjbiztosítási önkormányzat közgyűlése Nagy Sándor helyére — miután az MSZP képviselőjeként bekerült a Parlamentbe — Mészáros Tamást választotta meg elnöknek. Az új elnök már egy éve tagja a nyugdíjbiztosítási önkormányzatnak. Csaknem negyedszázada dolgozik a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen, tanszékvezető tanár, a gazdálkodási kar dékánja. Szeretné, ha parlament mielőbb megalkotná az új nyugdíjtörvényt, illetve év végéig kettéválna a nyugdíj- és az egészségbiztosító szervezete és megosz- lana a közös vagyon. Nyugdíjasláb előbb fárad Júniusi kánikulában jólesik a pihenés két vásárlás között a kaposvári sétáló utcán Fotó: Király J. Béla A szövetség többet akar Tíz százalékos emelést Június 24-én úgy döntött a nyugdíjbiztosítási önkormányzat közgyűlése, hogy javasolja: szeptemberben — januárig visszamenőlegesen — 8 százalékos átlagos nyugdíjemelésre kerüljön sor, s garanciát kér az országgyűléstől arra, hogy novemberben az évi nettó keresetek alakulásának függvényében korrigálják a nyugellátásokat. A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége június 23-án, az elnökségi ülés határozata nyomán állásfoglalást adott ki az idei második nyugdíjemelésről. Ebben egyebek mellett az áll, hogy az 1994. évi átlagos nettó kereseti színvonal körülbelül 26-27 százalékkal lesz magasabb, mint az 1993. évi volt, s az ilyen arányú nyugdíjemelést az erre vonatkozó törvény szerint akkor is meg kell valósítani, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap erre nem ad teljes fedezetet. — A nyugdíjak éves átlagszintje csak akkor emelkedhet ebben a mértékben, ha a második, rendszeres nyugdíjemelés 10 százalékos lesz, januárig visszamenőleges hatállyal — olvasható az elnökség állásfoglalásában. A határozat alapjául szolgáló okfejtés szerint az 1993. évi évközbeni emelések áthúzódó hatása 5,3 százalékos. Az 1993. évihez viszonyítva számolt 115,3 százalékos szintnek további 10 százalékkal való emelése 126,6-os indexet eredményez, s ez a jövő évi nyugdíjemelések teljes értékű bázisát képezi. A javasolt megoldás révén megszűnik az úgynevezett áthúzódó hatás, s a jövő évre előirányzott emelés teljes összege januári vagy januárra visszamenőleges lehet — szögezi le egyebek között a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elnökségi ülésén hozott határozat.
