Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-30 / 152. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. június 30., csütörtök Korszerűbb ügyintézés Az első félévi munkát érté­kelték és az esztendő további tennivalóit határozták meg az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értekezletén az ONYF vezetői, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatók és titkárságvezetők, valamint a Nyugdíjfolyósító Igazgató­ság vezetői. A nyugdíjmegál­lapítást és -folyósítást érintve leszögezték: év végéig feltét­lenül szükséges annak a számítógépes rendszernek az országos bevezetése, amely lehetővé tenné a nyugdíjmeg­állapítás idejének csökkenté­sét, az ügyintézés korszerűsí­tését. Megvizsgálták az egészség-, valamint a nyug­díjbiztosítási ágazat közötti közös érdekű, illetve szolgál­tatási jellegű feladatok rende­zési lehetőségét, különös te­kintettel a rokkantsági nyugel­látáshoz szükséges orvosi felülvizsgálatok mielőbbi meg­tartására. Társadalmi szerződés A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége azt kezdeményezte, hogy társa­dalmi szerződést köt az új kormánnyal. A Nyugdíjasok Országos Kamarája — amely számos országos szerveze­ten, megyei szövetségen ke­resztül az ország nyugdíjasai­nak többségét tömöríti — beje­lentette, hogy részt kíván venni az MSZOSZ által kez­deményezett szerződéskötés előkészítésében. Kaposvári kirándulók Tavasztól késő őszig szá­mos, gazdag programot kínáló kirándulást szervez tagjainak a Kaposvári Nyugdíjasegyesü­let. Az idén eddig már több, emlékezetes utat bonyolítot­tak le — főként itthon, de jár­tak külföldön is —; legköze­lebb, július 16-án a Balaton túlpartjára látogatnak: Zirc, Balatonfüred, Tihany, Bada­csony lesz az autóbuszkirán­dulás egy-egy állomása. Szeptember első felében né­hány napos olaszországi utat terveznek Triesztbe, Jeso- lóba, Velencébe és a Garda tóhoz. Az utakra jelentkezni — az utóbbira július 4-től — és a részletek felől érdeklődni az egyesület központjában lehet (Kaposvár, Fő u. 37—39). Jubileum a vasasoknál Jubileumi összejövetelen ün­nepélyesen köszöntötték az öt­ven, a hatvan, a hetven, illetve a hetvenöt éves szakszervezeti tagsággal bíró idős szakikat a Vasas Szakszervezet nyugdí­jas-szervezeténél. Első alka­lommal 1928-ban, a székháza­vatáson és a szövetséggé ala­kulás 25. évfordulóján adtak át emléklapokat a 25 éves tagság­gal rendelkezőknek. A hagyo­mányt 1977-ben, a 100 éves Vasas Szakszervezet ünnep­ségsorozat keretében, a cente­nárium tiszteletére újították fel és azóta évenként rendszere­sen megismétlik. Az idei jubile­umi ünnepségen 80 nyugdíjas vasas szakszervezeti tagot kö­szöntöttek: az idős szakembe­rek Vasas Emléklapot, arany, ezüst és bronz plakettet kaptak. Rekordot döntöttünk Somogybán a nyugdíjasok és járadékosok száma tavaly minden eddigit felülmúlt: el­érte a 100 600-at, s ez 2000-rel több az 1992. évinél. Segíthet a hadi- gondozási törvény Uradalmi napszámosból téesz-nyugdíjas A kárai alvégtől a felvégig A Zichi báróhoz jártunk napszámba, Nágocsra... Fotó: Kovács Tibor Miközben Gulyás János siófoki olvasónk levelét ol­vastam, arra gondoltam: va­jon hányán lehetnek szerte a megyében a hozzá ha­sonló sorsú idős emberek? Olyanok, akik túlélték ugyan a második világháború vér- zivataros éveit, a szerencse melléjük szegődött és haza­tértek a frontokról, de hátra­lévő éveikben már nem te­hették le vállukról a maguk­kal hozott keresztet. A hadi­rokkantakról van szó. A 75-ik évét taposó Gulyás János is közülük való... Levélírónk soraiból megtud­juk: jobb lába elvesztése miatt vált hadirokkanttá; 1967-ben le­százalékolták, a III. rokkantsági csoportba sorolták, miután megállapították, hogy rokkant­sága végleges. (Idézet a levél­ből: „Világos dolog, hogy nem fog kinőni a levágott rész. 1970-ben újból leszázalékoltak, de ez alkalommal se voltak kí­váncsiak a csonkomra. Azt mondták: nem kell vetkőzni. így aztán látatlanban leszázalékol­tak.”) Olvasónk azóta is úgy érzi: méltánytalanság érte. Újságcik­kekre hivatkozik, rendeletszá­mok után kutat. Első és másod­fokon is elutasította keresetét a bíróság, s most az iránt érdek­lődik: még hol fellebbezhetne? Esetét — nyilván elkeseredésé­től vezérelve — koncepciós ügyként említi az idős ember, aki — az ő szavaival élve — már megette kenyere javát, s „így már senkinek sem lesz hosszan gondja rá”... Az ő és más érintet­tek figyelmébe ajánlom az Or­szággyűlés által az idén április 6-án elfogadott hadigondozási törvény rendelkezéseit, ame­lyek szeptember 1-jén lépnek hatályba. Az ezekhez kapcso­lódó igényeket határidő-korlá­tozás nélkül bármikor benyújt­hatják a törvényben érintett ha­digondozottak: hadiözvegyek, hadirokkantak, hadiárvák. A törvény alanyi jogon, a személyes veszteség, ténye alapján szabályozza az ellátást. Az igényt a lakóhely szerint ille­tékes önkormányzat jegyzőjé­hez kell benyújtani. Levélírónk figyelmét elsősorban a rendel­kezésnek arra a részére hívjuk fel, amely kimondja: egyösz- szegű térítésre jogosult az a hadirokkant, akinek az 1949. ja­nuár elseje előtt megállapított pénzellátását ettől az időponttól politikai okból megszüntették. Az egyszeri, egyösszegű térítés — rokkantsági foktól függően — összege 50 ezer és 250 ezer fo­rint között van, s azt 1995. ja­nuár 1 -jétől folyósítják. A hadirokkant rendszeres havi pénzellátásának mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez igazodik, így például a 100 százalékos hadirokkant ellátása havi 11 220 forint — szeptember 1-jétől, a jogszabály hatályba lépésétől. Ha a hadirokkantnak ez az egyetlen jövedelme, akkor az el­látást kiegészítik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegére. (Hernesz) Hajnalban a hetyke kis ka­kas kukorékolására ébred. Már fiatal lány korában, ami­kor a báróhoz járt napszámba, megszokta a korai kelést. Merthogy Kára földműves la­kói akkoriban Báró Rubidó Zi­chi Iván nágocsi birtokán robo­toltak, arattak. Az egykor nyú­lánk, szép termetű lánynak ko­rán bekötötte a fejét Hoffmann József. Aztán egyszer csak — idestova 20 éve már — a gaz­dát magához szólította az Úr. Élete párja azóta egyedül él a faluvég döngölt falú házában. A három gyerek —, kettő a fa­luban egy Pesten él — meg az öt unoka hébe-hóba köszön csak jónapotot a kerítés nél­küli ház rozzant ajtajából. A dombocskára telepített porta udvarán a baromfinép vígadoz, leffencs kutya vi­gyázza nyugalmukat. A kony­hából friss étel illata árad: a kertben termelt javakból főzte a ház gondos asszonya. Azt mondja, a faluban minden öregasszony megfőzi még az ebédrevalót. Igaz, legtöbbje már csak egyedül mormolja a terített asztalnál az „Édes Jé­zust”. Hoffmann Józsefné be­tevőjének maradékán is csak az eb meg a macska marako­dik. A férje halálát követően 10 évet ismert el neki a téesz. Azután kapja a szerény nyug­díjat, amelyből tévét, rádiót vásárolt. Estére kelve azzal üti el a vánszorgó időt. Leginkább a sok magyar nóta meg a tánc vidítja föl. A koradélutáni nap körbe­simogatja a Koppány völgyé­nek szépséges vidékét. A ház­tól tág horizontra esik a tekin­tet, a madárcsivitelésre csak a tyúkok replikáznak. Vajon nem fél a nyolcvanadik évét maga mögött hagyó asszony a faluvég magányos házá­ban? — Az alvégen születtem, csak amikor férjhöz mentem, akkor kerültem a fölvégre. Mindig is a falu szélén laktam. A káraiak jó emberek, nem tar­tok tőlük, csak a betelepülők­kel van némi gond — válaszol nyugalommal. Mauer Editet, a kárai körjegyzőség alkalma­zottját dicséri. Azt mondja: nincs, amit meg ne tenne a fa­lujáért, az idős emberekért.— Muszáj is segíteni — fűzi hozzá —, mert a kárai fiatal­emberek mind olyan gyönge-formák, betegek. Pe­dig igen jó orvosunk van, a Barbély doktor. Minden gyógyszert megad, ami kell. Hála Istennek, én még komoly beteg nem voltam! A döngölt ház homlokzatát kő-Krisztus vigyázza. Árnyé­kot vetnek rá a szelíd fenyők — hűséges társaiként a kárai felvég magányos lakójának. Várnai Ágnes A szociális étkeztetésről Nem árt, ha tudjuk Általános szabály, hogy a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokért az igénybe vevők jövedelmük függvényében, azzal ará­nyos mértékű térítési díjat fizetnek — közli Hová for­duljunk segítségért című ki­adványában a Népjóléti Mi­nisztérium. Azt is tudatja ol­vasóival a gondosan szer­kesztett füzet, hogy az, aki­nek nincs jövedelme, vagy csak nagyon kevés jövede­lemmel rendelkezik, térí­tésmentesen juthat hozzá bizonyos szolgáltatások­hoz, így például meleg étel­hez... Kiknek kell napi meleg ételt biztosítani? Azoknak az idős vagy beteg embereknek, akik képtelenek arra, hogy azt el­készítsék maguknak, és olyan családtagjuk, gondozójuk sincs, aki ezt vállalhatná. Az étkeztetés lebonyolítása el­térő lehet: az adott lehetősé­gektől, illetve igényektől füg­gően helyben elfogyasztható, elvihető, illetve lakásra szállít­ható. Az étkezésért fizetendő díj az előállítási költségek, il­letve az igénybevevő jöve­delmi helyzetének függvénye, de havonta nem lehet több, mint az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmé­nek a 25 százaléka. Ha az ebédet házhoz viszik, a szállítást külön meg kell fi­zetni, s ebben a házi segít­ségnyújtásra megállapított díj­tétel az irányadó. Azonban a rendszeres étkezésért és az étel házhoz szállításáért együtt fize­tendő havi térítési díj nem lehet több az ellátást igénybevevő havi rendszeres jövedelmének 30 százalékánál. Ki részesülhet a házi segít­ségnyújtás különféle formái­ban? Ez a forma azoknak az idős, beteg, fogyatékos embe­reknek nyújt a saját otthonuk­ban segítséget, akiknek ez nélkülözhetetlen a minden­napi életükhöz, a személyi és környezetük tisztaságának megteremtéséhez, a külső kapcsolatok tartásához. E gondozás keretei között sze­repel például a bevásárlás­ban, a takarításban, a fürde­tésben, a gyógyszerkiváltás­ban, a hivatalos ügyek intézé­sében való közreműködés. Hogy milyen mértékű, formájú és gyakoriságú legyen a segít­ség, azt mindig az igénybevevő egészségi állapota, a háziorvos véleménye alapján a gondozás irányítója határozza meg. A házi segítségnyújtásért a szolgálta­tást nyújtó által megállapított óradíj jár, s itt a gondozásra for­dított idő és az igénybe vevő jö­vedelmi helyzete a mértékadó. A házi segítségnyújtásért ha­vonta fizetendő térítési díj nem lehet több, mint az ellátásban részesülő rendszeres havi jöve­delmének a 20 százaléka. (Következik: Nem árt, ha tudjuk... A nappali és a bentla­kásos szociális intézmények­ről.) Az új elnök: dékán A nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat közgyűlése Nagy Sándor helyére — miután az MSZP képviselőjeként beke­rült a Parlamentbe — Mészá­ros Tamást választotta meg elnöknek. Az új elnök már egy éve tagja a nyugdíjbiztosítási önkormányzatnak. Csaknem negyedszázada dolgozik a Budapesti Közgazdaság-tu­dományi Egyetemen, tan­székvezető tanár, a gazdálko­dási kar dékánja. Szeretné, ha parlament mielőbb megal­kotná az új nyugdíjtörvényt, il­letve év végéig kettéválna a nyugdíj- és az egészségbizto­sító szervezete és megosz- lana a közös vagyon. Nyugdíjasláb előbb fárad Júniusi kánikulában jólesik a pihenés két vásárlás között a kaposvári sétáló utcán Fotó: Király J. Béla A szövetség többet akar Tíz százalékos emelést Június 24-én úgy döntött a nyugdíjbiztosítási önkormány­zat közgyűlése, hogy javasolja: szeptemberben — januárig visszamenőlegesen — 8 szá­zalékos átlagos nyugdíjeme­lésre kerüljön sor, s garanciát kér az országgyűléstől arra, hogy novemberben az évi nettó keresetek alakulásának függvényében korrigálják a nyugellátásokat. A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége június 23-án, az elnökségi ülés hatá­rozata nyomán állásfoglalást adott ki az idei második nyug­díjemelésről. Ebben egyebek mellett az áll, hogy az 1994. évi átlagos nettó kereseti színvo­nal körülbelül 26-27 százalék­kal lesz magasabb, mint az 1993. évi volt, s az ilyen arányú nyugdíjemelést az erre vonat­kozó törvény szerint akkor is meg kell valósítani, ha a Nyug­díjbiztosítási Alap erre nem ad teljes fedezetet. — A nyugdíjak éves átlagszintje csak akkor emelkedhet ebben a mérték­ben, ha a második, rendszeres nyugdíjemelés 10 százalékos lesz, januárig visszamenőle­ges hatállyal — olvasható az elnökség állásfoglalásában. A határozat alapjául szolgáló okfejtés szerint az 1993. évi évközbeni emelések áthúzódó hatása 5,3 százalékos. Az 1993. évihez viszonyítva szá­molt 115,3 százalékos szintnek további 10 százalékkal való emelése 126,6-os indexet eredményez, s ez a jövő évi nyugdíjemelések teljes értékű bázisát képezi. A javasolt megoldás révén megszűnik az úgynevezett áthúzódó hatás, s a jövő évre előirányzott emelés teljes összege januári vagy ja­nuárra visszamenőleges lehet — szögezi le egyebek között a Magyar Nyugdíjasok Egyesüle­teinek Országos Szövetsége elnökségi ülésén hozott hatá­rozat.

Next

/
Thumbnails
Contents