Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-29 / 151. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEKNEK 1994. június 29., szerda Tigrisek A világ tigrisállománya az elmúlt ötven év alatt jelentősen csökkent, de ezzel egyidőben a szibériai tigrisállomány emelkedett. Számuk a becslések szerint 300-400 között mozog. A hatalmas testű, fekete csíkokkal mintázott, napsárga bundájú szibériai tigris 1947 óta védett a Távol-Keleten. Akkor ugyanis már csak 40 volt belőlük. Mindig is az erdők koronázatlan királyaként emlegették, hiszen könnyedén mászik fára, úszik a folyókban. Testsúlya ugyan 300 kiló körüli, de ez nem akadályozza abban, hogy átugorjon akár 2 méter magas sziklákat is szájában 100 kilós zsákmánnyal. A hím naponta legalább 15-20 kilométer vándorol megszokott ösvényein. Szereti a napsütötte, kiugró sziklabúvóhelyeket, ahonnan jól megfigyelhető az egész környék. Vadászat során gyakran hason csúszik a kiszemelt zsákmánya felé, hosszabb pihenőket tartva, télen ilyenkor még a hó is megolvad alatta. Nem jó vadász. Az étkezéseihez kiválasztott patásoknak csak az ötödét tudja elejteni, a többiek sikeresen elmenekülnek. Vizeletének erős szagával jelöli meg birodalmának határát, amelyet a szomszédok tiszteletben tartanak. A kutyák általában nagyon A szibériai tigris jól bírja a fogságot, a világ állatkertjeiben több mint ezer él belőlük. A jászság Magyar tájak Ez a terület már az őskorban lakott volt, a jászok — iráni eredetű, alán törzsből származnak — a XIII. század végén, IV. Béla uralkodása alatt telepedtek le. A kunokhoz hasonlóan királyi kiváltságokat kaptak és a jászkapitányok vezetése alatt álltak. Jászberényben a Jászkun Kerületek Székháza műemlék. 1745 és 1876 között a kis- és nagykun kerületek központja is volt, mivel a török hódoltság idején ez a terület nem pusztult el annyira, mint a kunoké. A jász községek úgynevezett megosztott települé- süek; a központban zsúfolódtak össze a lakóházak, ezeket vette körül a kertek, a gazdasági udvarok gyűrűje. A szűcsmesterséget az iparág legm agasabb fokára fejlesztették, gazdagon hímzett subáik, ködmöneik hatást gyakoroltak a környék viseletére is. De híresek voltak a formás, könnyű jász kocsik is, amelyek a neves jász vásárokon cseréltek gazdát. Jászberény múzeuma hazánk egyik legrégibb múzeuma, 1873-ban alapították, itt őrzik a város legrégibb történelmi emlékét, Lehel kürtjét. Egy berényi patikus lánya volt Déryné, Széppataki Róza, a magyar nyelvű színjátszás úttörője. Kakukktojás A hangszerek közül az egyik „kakukktojás”, azaz valamiben eltér a többitől. Melyik ez és miben más? Tudod-e... ...hogy a nyelvújítás korában a kerékpárt egyenbillengészeti körduplánynak nevezték. ...hogy a földön szilárdabban áll egy háromlábú asztal, mint egy négylábú. ...hogy ha az egyenlítő mentén körbejárnád a földet, akkor a talpad rövidebb utat tenne meg, mint a fejed teteje. ...hogy az atomfizikában felezési időnek nevezik azt az időtartamot, amely alatt a radioaktív atomoknak pontosan a fele bomlik el. ...hogy a bolygók közül legkésőbben, 1930-ban a Plútót fedezték fel. Ennek a bolygónak a középtávolsága a legnagyobb a Naptól. TÖRŐ ISTVÁN Mesés utazás Káptalanfán káposztáztam, Vanyolán meg vinnyogtam, Mesterhátzán mester voltam, Kiscsőszön dinnyét loptam, Kisrákoson a rákomat odaadtam vaklóért, ráadásnak két bolhámat: könnyem hullik Palkóért — Nekeresden nem kerestem hidegvízre valót sem, jön utánnam adószedő, de zsebemből bagót csen, Bodor dolog Bodorfán ért, kosztot, kvártélyt nem kapok, amíg megyek Galántára feljönnek a csillagok. A korona: jelkép, a dicsőség koszorúja A testet a fej koronázza, a fejet a fejfedő vagy a korona. A korona voltaképpen a dicsőség jelképe, koszorúja. Az ókorban főleg az érdemes személyiségeket, a győztes hadvézereket olajág vagy babérkoszorúval koronázták meg. Ebből a koszorúból alakultak ki azután a diadémok, illetve a kerek fémkoronák, amelyek még csak a homlokot övező egyszerű fémabroncsok voltak, de az antik Rómában már a császárkorban az uralkodói hatalom jelképévé váltak. Később a koronák mind színesebbek lettek. Abroncsuk aranyból készült, drágakövekkel, gyöngyökkel kirakva. A királyi koronák tetejét idővel ívekkel fogták össze. Ez különböztette meg őket a többi koronától. Ugyanis egykoron nemcsak a királyokat, hanem a nemeseket is korona illette. Az Osztrák-Magyar Monarchiában példáúl külön szabályok írták elő, milyen rangú nemesnek, milyen nagyságú és formájú, illetve hány ágú korona tartozhat a címeréhez. Az eleinte nyitott, abroncsz- szerű, ékköves diadém a hatalmi jelvényből mára polgári viseletté vált. Estélyi ruhához viselik a homlokukon vagy a hajukban a nők. Manapság már a királyok sem járnak kelnek koronával a fejükön. Még a hagyománytisztelő Angliában is csak különösen ünnepélyes alkalomkor ölti fel koronáját a királynő, egyébként általában kalapban jár. Ezt a képünkön látható kalászból készült műremek koronát soha nem viselte senki. Fotó: Gyertyás László Egy régi mezőgazdasági kiállításon a földet művelő, kenyeret termelő parasztember dicsőségét hirdette. Játék helységnevekkel „Milyen falu Tormás? Formás!” Mint a példa mutatja játékunkban egyetlen szóval kell jellemezni a kérdésben szereplő helységet, méghozzá olyan szóval, amely csupán az első betűjében különbözik magától a helységnévtől. Persze senki sem kívánhatja, hogy ez a jellemzés egyben találó is legyen! Ám nyelvünk kincsestárából humoros, kedves szavakat „varázsolhatunk” elő. íme néhány példa: Milyen falu Beleg? Meleg. Milyen falu Harka? Tarka. Milyen falu Varsány? Harsány. Milyen falu Monok? Konok. A példák alapján válaszoljatok a következő kérdésekre: Milyen falu Papos? Milyen falu Fúrta? Milyen falu Darány? Milyen falu Hunya? Milyen falu Juta? Milyen falu Görgeteg? (Ha tovább akartok játszani találjatok ki ti is helységneveket!) Tanulságos történetek Hogyan járt a gőgös kalap? Volt egyszer nagyon szép kalap. Aranysárga szalagot köttek rá, a kötésnél meg madártoliakkal ékesítették. Emellett még körbe körbe rengeteg, szép jelvény fityegett rajta. Nagyon tetszett önmagának a kalap, órákig ille- gett-billegett a tükör előtt, mielőtt elindult volna valahová. Ez még nem is lett volna olyan nagy baj, mert hát ki nem büszke a szépségére? Csakhogy ez a kalap gőgös is volt! Ha ismerősök köszöntötték, nem fogadta, sőt még el is fordult. Egyszer egy öreg kalap nem is állhatta meg szó nélkül, és megkérdezte: — Mondd, öcsém, mire vagy te olyan büszke, hogy semmibe sem veszed a többieket? Téged is csak arra célra használnak, mint bármelyikünket! — Az igaz! — csörgette meg jelvényeit a kalap —, de én vagyok közietek a legszebb! — Vigyázz öcsém! A szépség múlandó, eltűnik a fiatalsággal együtt. Nem szégyen a mi kopottságunk, hiszen sok munkával szereztük. Esztendők múlva te is ilyen leszel I... —• En ugyan soha! En örökké szép maradok, mert én nem dolgozom! — Ezzel én nem dicsekednék. — mondta az öreg kicsit sajnálkozva és tovább ment. — Mit okoskodik ez? — rikácsolta dühében a szép kalap és úgy megrázta magát, hogy nyomban belepottyant egy pocsolyába. Ott is maradt volna az idők végezetéig, ha egy kisfiú nem vette volna fel. De felvette, és rátette egy madárijesztőre. Azóta is ott van, és ráér azon tűnődni, hogy érdemes-e gőgösnek lenni. A bal oldali tábla ötbetűs szavaiból egy betű megváltoztatásával képezzetek új, értelmes szavakat, és írjátok be a jobb oldali tábla megfelelő sorába. Olasz költő A megváltoztatott betű mindig a körrel jelölt kockába kerül. Ha helyesen oldottátok meg a feladatot, a körökkel megjelölt átlóba kerülő betűk felülről lefelé olvasva egy nagy olasz költő vezetéknevét adják megfejtésül. / félnek az óriás macskától. Tigrisfogásra csupán egyetelen fajtát, az erre a célra speciálisan kiképzett kelet-szibériai eszkimókutya egyik változatát használták.
