Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-28 / 150. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — •AI.IAMI VAlíVIL\T(íl'.VOlíSMI 1994. június 28., kedd Válságkezelő lépések Kemény válságkezelő intézkedéseket tervez még ez évben az új kormány, hogy ezzel stabilizálva a gazdaságot, a növekedés feltételeit megteremtse — derül ki az MSZP és az SZDSZ szakértői által egyeztetett gazdasági programból. Még százmilliárd a piacon Vérszagra gyűlt a tömeg — jellemezte találóan az Egis részvénycseréjét az egyik bróker. A hihetetlenül vonzó átvállalási arány, illetőleg a jegy ellenében felkínált minimális volumen megtette a magáét. Ráadásul ismét bebizonyosodott: a piacon fellelhető óriási kárpótlásijegytö- meg, és a vele szemben álló kínálat távolról sem mondható kiegyensúlyozottnak. Korrupció elleni program Befejezte munkáját a közjogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság. A korrupció leküzdésére olyan szabályokat javasolnak, mint például azt, hogy az ÁV Rt és más állami gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségviselői ne lehessenek parlamenti képviselők. Folytatás ősszel: földárverések A múlt héten mindössze 30 kárpótlási földlicitet tartottak, melyeken összesen 20 ezer 300 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az országban a legtöbb megyében már befejeződött a szövetkezeti területekre kijelölt kárpótlási földalapok árverezése. Sepsey Tamás szerint szeptember eleje, október közepe előtt nem várhatók újabb kárpótlási földárverések. Az OKKH szerint a pótlólagosan kijelölésre kerülő területek értéke nem haladja meg a 2 millió aranykoronát. A befektetőkedv fokozásáért A piacgazdaság sikeres kialakításának feltétele a magán- tulajdon túlsúlyán alapuló szerkezet kialakítása, ennek egyik útja az állami tulajdon magánkézbe adása. A privatizáció meggyorsítása nem megy csupán alacsonyabb árak meghatározásával: a vállalkozás működési költségeit kell lejjebb szorítani — szögezik le a Nemzetközi Magánvállalkozási Központ (CIPE) égisze alatt készült tanulmány szerzői. Mikor kezdődhet az árverés, és mi lehet az akadálya az indulásnak? Az ÁVÜ eleget tett kötelezettségének Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás — jelent meg több lapban —, mert az Országos Kárrendezési Hivatal nem kapta meg a szükséges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat. Dr. Sepsey Tamástól, az OKH elnökétől arra szeretnénk választ kapni: mikor kezdődhet meg az árverés, mi lehet az akadálya a szeptemberi indulásnak? — A megyei kárrendezési hivatalok az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és legalább 30 nappal előbb közzéteszik. Az árverés kitűzés ezelőtt a földhivatalnak egyeztetni kell a térképi és természetbeni állapotot és ameny- nyiben változást észlel, azt át kell vezetni a nyilvántartásban. A számítógépes eljárással végzett árveréshez a föld- hivatali felmérés szolgáltatja az alapadatokat. Ezen jogszabályi előírásokból megállapítható, hogy a megyei kár- rendezési hivatalok egy termőföld árverést csak akkor tudnak kitűzni, ha birtokukban van a konkrét területek megjelölése, az 50 százalékos szabály alapján azokat egyeztették a helyi földrendező bizottságokkal és megegyezésre is jutottak, továbbá a földhivatal a számítógépes árveréshez szükséges adatokat mágneses adathordozón a kárrendezési hivatal rendelkezésére bocsátotta. Ezen felül ki kell jelölni az árverés helyszínét A nyomdai átfutásra tekintettel az árverést megelőző 50. napon mindezen információk birtokában kell lenni ahhoz, hogy a megszerkesztett árverési hirdetmény a Magyar Közlönyben határidőben megjelenjen. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy amennyiben a megyei kárrendezési hivatalok július 15-ig nem kapják meg a szükséges adatokat, akkor az árveréseket október elejénél hamarabb nem lehet megkezdeni. Ennek kárát, sajnos, a kárpótlásra jogosultak látják, mivel a területek nagy részét addigra bevetik és elvégzik a szükséges munkálatokat, s a kárpótlási törvény alapján a termény betakarítása a régi tulajdonost illeti meg. Tahát annak ellenére, hogy októberban vagy novemberben árverésen a kárpótlásra jogosult termőföldtulajdont szerez, birtokba — ellenkező megállapodás hiányában — csak a termény betakarítását követően léphet. — Miért halad ilyen nehézkesen az adatok továbbítása? — Mindenekelőtt le kell szögezni: az árverések megkezdéséhez szükséges helyrajzi számok a legjobb úton vannak afelé, hogy belátható időn belül megérkezzenek a Kárpótlási Hivatalba. A kárpótlásra kijelölt állami földekről szóló kimutatás néhány napja eljutott a megyei földhivatalokhoz, melyeknél, végre megkezdhették az adatok ellenőrzését és pontosítását. A hivatalokig azonban hosszú és bonyolult út vezetett, amelynek megértéséhez érdemes összevetni az I. és a II. kárpótlási eljárási rendjét. Az eltéréseket a tulajdonosi szerkezetben történt változások indokolják, melyek mint majd látni fogjuk, nemcsak az eljárást tették bonyolultabbá, hanem egyéb problémákat is okozhatnak a kijelölésekben. Eredetileg tehát a földművelésügyi miniszter kompetenciája volt a kárpótlásba bevonható földek kijelölése, lévén, ehhez a tárcához tartoztak a szóba jöhető állami gazdaságok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalokkal, kárrendezési hivatalokkal, valamint a tulajdonosi szervezetekkel együtt, megkezdte annak felmérését, hogy mi vonható be a pótlólagos kárpótlásba. Ahogy azonban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tulajdonába került, majd, némi pihenő után egy részük továbbszállt az ÁV Rt-re. Indokolttá vált tehát az 1991-es kormányrendelet módosítása, amely tavaly év végén meg is történt. Eszerint a földkijelölés most már a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, dr. Szabó Tamás hatásköre lett, a pénzügyminiszternek, a földművelésügyi miniszternek és a környezetvédelmi miniszternek pedig egyetértési joga van; magyarán: a földek végleges kiválasztásához az ő aláírásuk is szükséges. Az első „körben” az ÁVÜ-höz kellett beérkeznie az adatoknak. A vagyonügynökséget érintő feladatok elvégzéséről Molnár Sándor főtanácsostól a kormányzati kapcsolatok főosztályának munkatársától kértünk tájékoztatást: — Az 1991-es kormányrendelet módosítása után tárcaközi bizottság alakult Fiaskó Györgynek, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának vezetésével. Ez a bizottság dolgozta ki azokat a szakmai szempontokat, amelyek alapján az állami gazdaságoknál megvizsgálták a kárpótlásnál szóba jöhető földterületeket. Ezek után számos egyeztető tárgyalás következett, melyeken megpróbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tényleges igényeket. A kijelölés március 31-én zárult le, és körülbelül két hét múlva a négy miniszter aláírása is rákerült a csomagra. Az ÁVÜ-nek ezután csak egy feladata maradt: április 19-én megküldte a kimutatást a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a „végső simításokat”, azaz az adatok ellenőrzését elvégezhessék a földhivatalok. Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs osztályának vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április tizenkilencedikén még hiányzott az érintett miniszterek aláírása. Igaz, a lista körülbelül két hét múlva visz- szaérkezett az FM-be, ám hogy hova, és mi történt vele csaknem két hónapig, azt ő sem tudja. A Pest megyei Földhivatal földmérési osztályának vezetőjétől, Hetényi Ferencnétől azt kérdeztük: — Mikor kell elkészülniük az ellenőrzéssel? — Meglehetősen nagy adathalmazról: hozzávetőlegesen 8000 hektár földről, plusz erdőterületekről van szó, amelyeket július 15-ére kell az árverésre előkészítenünk, és visszaküldenünk a Földművelésügyi Minisztériumba. A teljes apparátusunk ezen fog dolgozni, hiszen a tulajdonviszonyoktól kezdve a földmérési, • földminősítési szempontokig, mindent ellenőriznünk kell. — Ez nem könnyű dolog, hiszen az évek során számos változás történhetett a művelési ágakban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcserékről vagy az egyéb tulajdoni változásokról... — Valóban, eddig mindig találtunk eltéréseket, és minden változásra határozatot kell hoznunk. Gond igazán akkor van, ha mondjuk, a felmért terület 42 hektárt pedig az időközben privatizált szomszéd táblából kéne elvenni. Ilyenkor nagyon nehéz megoldani a problémát. Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt határidőre befejezzük a munkát. — Ha minden jól megy, és minden határidőt betartanak, lesz-e vajon elegendő föld valamennyi igény kielégítésére? — kérdeztük Sepsey Tamást. — Az eddigi árveréseken 35,6 millió AK-értékű termőföld került magántulajdonba. Az úgynevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió AK-t, a földvásárlási kedv pedig nem csökken. Gyenes Tibort, az ÁVÜ mezőgazdasági és és élelmiszer- ipari igazgatóságának helyettes vezetőjét kérdeztük: — Az igények kielégítésére nincs elegendő meny- nyiségű földterület. Semmiképpen sem lehetett volna további földterületeket találni? — Az ÁVÜ-nél lévő földekből biztosan nem. Az ÁVÜ kezelésében lévő területek 50 százaléka már elkerült tőlünk, a tömeges kárpótlás következtében. Ha ehhez hozzávesz- szük, hogy további 25 százalék a mezőgazdasági üzemek decentralizált privatizációja után szintén nem nálunk van akkor belátható, hogy a Vagyonügynökségnél csak a legszükségesebb mértékben maradt termőföld. Ez a maradék 25 százalék elengedheDr. Sepsey Tamás tétlenül szükséges az állami gazdaságok jogutód társaságai működéséhez és ezáltal a privatizációjához. így is van olyan állami gazdaság, amely a kárpótlási földkijelölések következtében termőföldhiányos lett, azaz a működéséhez szakmailag indokolt területnél jóval kevesebbel rendelkezik. Tehát úgy látjuk, hogy az ÁVÜ, minden szempontból maradéktalanul eleget tett a pótlólagos termőföldkijelölési kötelezettségének. Természetesen állami tulajdonban levő földek nemcsak az ÁVÜ, az ÁV Rt és a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében vannak. Ezek a területek azonban csak bizonyos nehézségek árán lennének bevonhatóak a kárpótlásba. A honvédelmi tárca kezelésében például „különleges rendeltetésű” földek is vannak, csak külön rendelettel lehetne hozzájuk nyúlni. A Kincstári Vagyonkezelő Rt-hez tartozó hajdani szovjet katonai bázisok pedig többségükben annyira szennyezettek, hogy hasznosításuk egyelőre nerh lehetséges. Ott van persze még a Belügyminisztérium, az Igazságügyminisztérium és néhány nagyobb gazdasági társaság, például a MÓL Rt is, de hogy a náluk lévő földterületek kárpótlási célokra való hasznosításának milyen akadályai vannak, már meghaladja e cikk kereteit. Újra választják a tisztségviselőket Személyi ügyekben a következő cégek esetében hozott döntést az Igazgatótanács: Autóvill Rt, a Fogtechnikai Vállalattól elvont Preci- dent Kft, illetve a Dental Center Fogászati Kft, Fűrész- Lemez- és Hordóipari Vállalat, az Elegant Május 1. Ruhagyár, Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt, Felnémeti Fűrészipari Rt, Ganz Mérőgyár kft, Budapesti Közért Rt, Szentesi Villamos Berendezéseket Karbantartó Kisvállalat, Gép- és Technológiaszerelő Rt, Budapesti Vegyipari Gépgyár RT, Csepeli Fémmű Rt, Pallas Lapés Könyvkiadó Vállalat, Debrecen Autó Rt, a Papírker Kereskedelmi Rt, valamint határoztak a gabonaipari társaságok tisztségviselőinek újraválasztásáról is. Tallózó a lapokból Módosulnak a törvények A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetségének gazdasági szakértői célszerűnek tartják a privatizációs törvények módosítását. Erőteljes privatizációt akarnak a bankszektorban. (Magyar Hírlap) Vagyonleltár és államadósság A kormányváltás során mindig készítenek, egy leltárszerű összegzést, amelyben pontosítják a magyar állam vagyonát és gazdasági helyzetét. A ’90-es év elején a privatizáció kezdetén az állam vállalkozásokban működő vagyonának könyv szerinti értéke viszonylag pontosan ismert volt. A magánosítás során több önkormányzat, MRP-szervezet, külföldi befektető lett tulajdonos. Az ÁVÜ négy év alatt 185 milliárd forint privatizációs bevételre tét szert, amiből 138 milliárd forint készpénz. Az Állami Számvevőszék feladata az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése. (Népszabadság) 39 milliárd forint bevétel A politikai támadások ellenére továbbra is folyik az állami tulajdonban lévő vállalatok magánosítása. Az Állami Vagyonügynökség a magánkézbe adása következtében privatizációs bevételei június közepéig meghaladták a harminckilenc milliárd forintot. A privatizációban lévők köre egyre bővül. (Magyar Hírlap)
