Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-23 / 146. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. június 23., csütörtök A legfontosabb a kiegyensúlyozott magánélet Béla bácsi, a bölcs tanár a Szomszéd(ok)ból Both Béla új társulatáról meg a vezetői jogosítványról — Ami nincs korhoz kötve — Találkozás a vonaton fiatalokkal Legalább négy évtizede nem híztam, nem fogytam... Nem árt, ha tudjuk.. A korengedményes nyugdíjazásról Viszonylag új jogintézmény a korengedmény, illetve a korengedményes nyugdíj. Lényege — mondotta a Népjóléti Minisztérium illetékese —, hogy az érintett dolgozó a nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt igénybe veheti az öregségi nyugdíjat. Az eltérés csupán annyi, hogy az engedménnyel járó költség nem a társadalombiztosítást, hanem a munkaáltatót vagy a Foglalkoztatási Alapot terheli. Amíg az illető nem éri el a nyugdíjkorhatárt, a megállapított járandóságot a munkáltató vagy az alap biztosítja. A rendelkezések szerint az alap akkor vállalhatja át — legföljebb 50 százalékig — a költség fedezését, ha a munkáltató jelentős létszámcsökkentést hajt végre, s előző évi eredménye nulla vagy éppen negatív volt. Száz százalékig átvállalhatja viszont akkor, ha a munkahelyet jogutód nélkül megszüntetik vagy fölszámolják. A korengedményes nyugdíj igénybe vételének fontos feltétele, hogy az érintett dolgozót legföljebb öt év válassza el az öregségi nyugdíjkorhatártól. Feltétel továbbá az is, hogy meglegyen nő esetében a legalább 25 évi, férfi esetében pedig a 30 évi szolgálati idő. Flasonlóképp lényeges, hogy a munkáltatónak vállalnia kell: dolgozója után, amíg az el nem éri az öregségi nyugdíjkorhatárt, a korengedményes nyugdíj összegét — beleértve az évenkénti emeléseket, kiegészítéseket, a házastársi pótlékot vagy a házastárs után járó jövedelempótlékot — félévenként előre befizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A járadékot azután az igazgatóság folyósítja. Tudni kell azonban, hogy e nyugdíjakat a többi ellátástól elkülönítve, havonta, utólag küldik meg. A törvényi szabályozás azt is kimondja: a korengedményes nyugdíjnak csak a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt része abban az esetben szüneteltethető, ha a nyugdíjas a korengedmény ideje alatt, tehát az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, kereső tevékenységet folytat, s az abból származó havi jövedelme eléri a minimális bér Qelenleg 10 500 forint) összegét. A szabályok szerint ha a korengedményes nyugdíjas egyidejűleg özvegyi nyugdíjra is jogosult — de nem rokkantság címén —, a részére járó ellátások közül a számára kedvezőbb ellátást kell folyósítani. Ferenczy Europress Az MSZOSZ közvéleménykutatása Az idősek helyzete Megemlékezés Nagyatádon Az idősek világnapjának megyei megemlékezését — együtt a somogyi nyugdíjasok Ki mit tud?-jával — október 1 -jén Nagyatádon rendezik meg, az országos ünnepséget pedig október 1 -jén és 2-án Szekszárdon tartják — hangzott el a Nyugdíjasegyesületek Somogy Megyei Szövetségének elnökségi ülésén. Az eseményhez kapcsolódik a nyugdíjasok október közepén rendezendő háromnapos találkozója Sopronban. Ugyancsak a testület ülésén szerepelt a Somogyért Egyesület feladatairól szóló tájékoztató. Szociális otthon magánerőből Salgótarjánban a Baglya- salja nevű városrészben a lakosságnak majdnem a fele nyugdíjas, akik meg munkaképesek, azok közül minden negyedik munkanélküli. Ez adta az ötletet a budapesti székhelyű Dűne Kertbarát Kft vezetőinek, hogy Baglyasalján privát szociális otthont építsenek. Úgy vélik, hogy a városrészben élők sajátos igényeinek kielégítését jól szolgálná a tervezett szociális intézmény. Alkotóművészek nyugdíjpénztára A Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének 1992. október 1 -je előtt nyugdíjba vonult tagjainak nyugdíját az állami költségvetés fedezi, az ezt követően nyugdíjassá váltakét pedig a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány állja. Az alapítvány most önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárak létrehozását tervezi, s a megvalósítandó önsegélyező, egészség- és nyugdíjpénztár közül az utóbbi már az idén megkezdheti működését. A nyugdíjpénztár feltehetőleg javítja majd a nyugdíjas alkotóművészek - az egyesületi tagok - életkörülményeit; a nyugdíj megállapításánál az egyesületi tagságot és a befizetett nyugdíjjárulék összegét veszik figyelembe. A rendszer három eleme A nyugdíjbiztosító szakemberei szerint támogatásra érdemes a pártok programjában szereplő háromelemű nyugdíj- rendszer, de továbbra is meghatározónak vélik a társadalombiztosítási nyugdíjat, a kiegészítő nyugdíjpénztárak és az üzleti alapon köthető nyugdíjbiztosítások mellett. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat egyéb tennivalók között fontosnak tartja az értéküket vesztett nyugdíjak korrekcióját, és arra készül, hogy átfogó nyugdíjreformot dolgoz ki, amelynek a bevezetésére majd a következő húsz évben — rugalmasan — kerülne sor. Engedményes buszbérlet A nyugdíjasok támogatásának érdekes példáival szolgál Tapolca. A városban működő Nyugdíjas Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Egyesülethez tartozó klubok majdnem kétezer-kétszáz tagot tömörítenék, s minden hónap harmadik keddjén nyilvános nyugdíjasfórumot tartanak. A helyi vállalatokkal kötött egyezség keretében a nyugdíjasok olcsóbban juthatnak egyes élelmiszerekhez, gyógyszerekhez, vegyi cikkekhez. A Tapolca Volán Kft pedig személyenként kétszáz forint engedménynyel adja a nyugdíjasoknak a negyedéves buszbérleteket. Idestova hat évtizede ott van — színészként, rendezőként, igazgatóként, tanárként — a művészeti közéletben. Érdemes és kiváló művész, igazán ismertté azonban majd negyedszázaddal nyugdíjba vonulása után vált. Manapság millióknak egyszerűen csak Béla bácsi. Mindez a tévének, közelebbről a Szomszédoknak köszönhető. A 83. évén túl járó Both Béla a szerepe szerint (is) nyugdíjas, idős, bölcs tanár voltaképp kicsit önmagát is alakítja a teleregényben. — A Szomszédok „atyja”, Horváth Ádám találta ki a figurát, aki csakugyan olyan, mint jómagam vagyok. Jólesett a felkérés. Ez a teleregény-csa- pat több mint sok színész együtt. Ez egy család, sőt: jó család. — Évei számát tekintve a családtagok nagy részének akár nagy- vagy dédapja is lehetne... — Sajnos... De ne vegye vénemberi dicsekvésnek: hálaistennek, nem érzem magam öregnek. Legfeljebb az juttatja eszembe a koromat, hogy például Bánki Zsuzsa vagy Csűrös Karola is tanítványom volt a főiskolán. — Ha tömören meg kellene fogalmaznia a testiszellemi frissesség megőrzésének titkát, mit mondana? — Békesség és harmónia. Ami például azt jelenti, hogy az ember csak olyasmit vállaljon föl, amit hite és képessége szerint el tud végezni. így nem kerül konfliktusba önmagával, és a múltba pillantva sem kell szégyenkeznie tetteiért. A harmónia egyik legfőbb eleme a kiegyensúlyozott magánélet. Katikámmal több mint harminc éve élünk együtt; ismerjük egymás minden mozdulatát, rebbenését, szokását. Mivel nem állhatta, a kedvéért egyik napról a másikra lemondtam a dohányzásról. Ma már egy főszerep kedvéért sem lennék hajlandó rágyújtani. — Jó pár évet letagadhatna a 83-ból... — Naponta tornázom. A Balatonnál van egy házunk, ha ott vagyunk, úszom. Legalább négy évtizede nem híztam, nem fogytam. Nem voltam soha nagyevő, nagyivó, még mostanában is megengedhetek magamnak étkezés után egy-egy pohár bort, ha nem vezetek. Igaz, a jogosítvány nincs életkorhoz kötve. Szerencsére. S mivel — el ne kiabáljam — elég jól szolgál az egészségem, eddig gond nélkül meghosszabbították az engedélyemet. Szóval vezetek, amíg úgy érzem, hogy biztos kézzel fogom a kormányt... A múltkor vonattal ugrottam le a Balatonra, mert a nyugdíjas-kedvezménnyel jóval olcsóbb, mint a kocsi. Olyan kupéba szálltam, amelyik tele volt diákokkal. Néztek, összesúgtak, hitték is meg nem is, hogy a Szomszédok-beli Béla bácsival utaznak... Aztán „beazonosítottak”, és szinte raj- zottak körülöttem; a kezem is belefáradt, annyi autogrammot kellett adnom. Képzelje, az egyik lurkónál nem volt papír, az alsókarját tartotta oda, arra „tetováltam” filccel a nevem. — Ennyi szeretet nagy adomány — pláne, ha nyolcvanon túl kapja az ember. Hiába, Szerencsen születtem, szerencsés vagyok..: Szabó Margit A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége folyamatos közvéleménykutatást végez 20 szakmai-ágazati szakszervezetének és 16 területi képviselőjének körében a nyugdíjas-szervezetek helyzetéről, az ezekben a közösségekben tömörült idősek sorsáról — erről tájékoztat az MSZOSZ országos nyugdíjas választmánya. A húsz szervezetben található a nyugdíjas szakszervezeti tagok 80 százaléka. A legtöbb helyen sikerült fölkelteni a szakszervezeti vezetők figyelAz öregkor fájdalmas, kínzó betegségének, a kösz- vény kialakulásában rendszerint meghatározó szerepe van a helytelen táplálkozásnak. Maga a kór a szervezet anyagcserezavarának következménye. A sejtek természetes pusztulásából, valamint az összetett fehérjék purin nevű építőanyagából képződő húgysav nem tud elég gyorsan kiürülni, s különböző helyeken, így az ízületi porcokban és egyéb szövetekben lerakódik. Az ok többnyire a túl bő étkezés, a mozgásszegény életmód, az elhízás. A betegség kialakulását követően a zsírban gazdag ételek és az alkohol fogyasztása súlyos rohamokat okozhat. Elsőrendű szempont, hogy a köszvényesek étrendje energia- és purinszegény, kímélő füszerezésű és folyadékban gazdag legyen. A főtt ételeket előfőzéssel fogyasz- szuk; így a purin tekintélyes része kioldódik a vízben. Ártalmas a purinban gazdag mét a nyugdíjasoknak a szak- szervezeti mozgalomban betöltött helye és szerepe iránt. A nyugdíjasszervezetek többnyire jól működnek. Az országos szakmai-ágazati szervezetek vezető testületéinek zömében biztosították a nyugdíjasok közvetlen képviseletét, a megyei szervezetek azonban csak néhány helyen fogják össze a területükön működő szervezeteket. A legtöbb szakmánál a költségvetésből juttatnak a nyugdíjasszervezeteknek, s ebből fedezik a működés költségeit. belsőségek — a máj, a vese, a velő —, továbbá az olajoshal fogyasztása. A köszvénnyel bajlódók tegyék „tiltólistára” az erős fűszereket, köztük a tormát, a curryt, a csípős paprikát és a borsot. Az alkohol is méreg a köszvényes szervezetnek. Szerepelhetnek viszont zsírszegény húsok, tengeri halak. Ez áll a gépsonkára, a sonkaszalámira, a baromfi-párizsira és a virslire is. A liszttel, a kenyérrel, a rizzsel legyünk mértéktartóak, s inkább barna kenyeret fogyasszunk. Az erős fűszereket teljesen ki kell iktatni az étrendből, de például a borsika- fűnek, a sáfránynak, a kakukkfűnek nem kell búcsút mondani. A tej, a tejtermékek zsírszegény változatait minden további nélkül fogyaszthatjuk. Teát, kakakót, csokoládét is. A folyadékbőség segíti a húgysav kiürítését, s ezt főképp lúgos, alkalikus gyógyvizekkel (pl. Salvussal) biztosítsuk. Ferenczy Europress Levelekből — levelekről Elszámolhatatlan évek a kisnyugdíjasoknál Nálunk a kisnyugdíjasok magas száma abból (is) adódik, ahogyan a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek alakításakor a következő, később igencsak sok bosz- szúságot okozó „beléptetési” módszert alkalmazták. Belépési nyilatkozatot főként (helyenként kizárólag) csak a családfőtől kértek, mert az ő nevén volt a vagyon, ő rendelkezett tulajdonjogilag az ingatlanok, a jószág zömével, továbbá a gazdasági fölszerelésekkel, a takarmány- és vetőmagkészlettel. Ha tehát ő belépett, magával vitte a közösbe a család anyagi javait. Vele mentek a családtagok is, jobbára nem belépési nyilatkozatot aláíró, önálló tagként, hanem besegítő családtagként. ők aztán a későbbiekben nem a saját nevükre, hanem férjük vagy édesapjuk, édesanyjuk tagsági könyvébe gyűjtötték a ledolgozott teljesítményre járó munkaegységeket. Nem fizettek nyugdíjbiztosítási járulékot (később emiatt „vesztek el” az évek a nyugdíj előtti „elszámolásnál”), betegellátásban meg a tagsági viszonnyal rendelkező téesztag közvetlen hozzátartozójának jogán részesültek. Nagy becsülete volt akkoriban az ilyen besegítő családtagoknak juttatott, havi 260 forintos öregségi járadéknak... Mindezt akkor gondoltam ismét végig, amikor elolvastam régi olvasónk — aki nevének, címének mellőzését kérte — Marcaliból érkezett levelét. Arról ír, hogy amióta nyugdíjas, nagy érdeklődéssel olvassa a Nyugdíjasok oldalát, ahol mostanában gyakran találkozik azzal a megállapítással: sok a kisnyugdíjas. Ó is közéjük tartozik — írja —, s ezt annak a következménye, hogy — miután lakóhelyén szinte egyetlen munkahely a volt téesz: — 1960-ban ő is belépett. Tíz év múlva aztán munkahelyet változtatott, ipari üzembe ment dolgozni, s ott érte 1993-ban a nyugdíjazás ideje — és az első kellemetlen meglepetés. Hiába igazolta tanúkkal és egy 1963. évi elszámolási lappal, a nyugdíjazásánál nem vették figyelembe a téeszben töltött éveit. Az elutasítás indoka: a nyilvántartások szerint nem tagként, hanem besegítő családtagként dolgozott azokban az években a téeszben... Eredménytelenül bizonygatta, hogy ő akkoriban a saját nevén dolgozott, arra a sorsra jutott, mint sokan mások, akik erejüket, munkaképességüket a téeszekbe fektették azokban az években, s azután hoppon maradtak. Most szomorúan írja: 1993-ban 22 évi (elismert) munka után havi 6460 forint nyugdíjat kapott, s ma egyike a létminimum alatt élő több százezer nyugdíjasnak. Hát így „születnek” nálunk a kisnyugdíjasok — sommázza tapasztalatait. H. F. Ártalmas a máj, a vese, a velő.. Köszvényesek étrendje Az öregkor betegsége — „Tiltólistán” az erős fűszerek
