Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-23 / 146. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP — SPORTMAGAZIN 1994. június 23., csütörtök Kézilabdaünnep Marcaliban Világszerte megünneplik a kézilabdasport születésének 100 éves jubileumát. Ma a megyeszékhelyen nagypályás (női és férfi) kézilabdamérkő­zést rendeznek 17 órakor az Arany úti sportcentrumban, míg Marcaliban kedden este francia vendégeket fogadtak a városi sportcsarnokban. Az Universitas Nantes II. osztályú női és férfi csapata lépett pá­lyára mintegy 200 néző előtt. A női találkozón a házigazda Marcali VSZSE biztosan, 29- 22-re győzött (legjobb dobók: Laczó T. 6 Mészáros A. 5, Pe­ringer L 5, Kovács J. 5), míg a férfiaknál a Kéthely SE 28-24 arányban vereséget szenve­dett (legjobb dobók: Varga Cs. 6, Pencz L 5). Tüzeltek a Sárkányok Kaposváron az Arany úti sportcentrumban rendezték meg a Májusfa Kupa női kispá­lyás labdarúgó-tornát. A vég­eredmény: 1. Sárkány SE (Kaposvár), 2. Butterfly (Ka­posvár), 3. Szentgáloskér, 4. Patalom, 5. Rácegres. A kü- löndíjak átadásánál is taroltak a Sárkány SE játékosai: a Má­jusfa Kupa legjobb mezőnyjá­tékosának ugyanis Boncz Andreát, a legjobb kapusnak pedig Dombay Enikőt válasz­tották meg. A torna legsport­szerűbb csapata a Rácegres lett. Bajnok a Kaposszerdahely A megyei II. osztályú labda­rúgó-bajnokság Déli-csoport­jában a 26., zárófordulóban az alábbi eredmények születtek: Kadarkút-Lábod 5-1, So­mogyszob-Kastélyosdombó 4-1, Inke-Gyékényes 5-3, Bélavár-Homokszentgyörgy 4-3, Tarany-Somogyudvar- hely 3-1, Somogytarnóca- Kaposszerdahely 1-2. A Ber- zence-Vízvár mérkőzés fél­beszakadt. A fegyelmi bizott­ság döntése alapján a mérkő­zés két bajnoki pontját 3-0-ás gólkülönbséggel a Berzence csapata kapta. A végeredmény: 1. K.szerdahely 26 16 4 6 59-30 36 2. Kadarkút 26 14 8 4 52-29 36 3. Berzence 26 12 7 7 51-39 31 4. Gyékényes 26 10 7 9 35-41 27 5. S.tarnóca 26 10 6 10 42-38 26 6. Tarany 26 10 6 10 43-41 26 7. Bélavár 26 11 4 11 48-53 26 8. Vízvár 26 9 8 9 27-34 26 9. H.szentgyörgy 26 9 7 10 34-41 25 10. Somogyszob 26 7 10 9 44-42 24 11. S.udvarhely 26 8 8 10 25-29 24 12. K.dombó 26 7 9 10 35-42 23 13. Inke 26 6 6 14 42-58 18 14. Lábod 26 5 6 15 31-51 16 A legrosszabb helyzetből a legjobbat Alpok-Adria nyári játékok, Burghausen Léteznek keresztény izzadságcseppek is Katolikus gimnázium. A legjobb tornaterem a bicikliút Ha válaszolnunk kellene arra a kérdésre, vajon me­lyik a legrosszabb helyzet­ben lévő gimnázium Kapos­várott, ahol mégis „világra­szóló” eredményeket értek el tanulók és testnevelők együtt, nem kétséges a pálmát a katolikus gimná­zium kaphatná. Dr. Ozsváth Ferenc igazgató (nem véletlen a sportcentri- kussága, hiszen egykor a taní­tóképző főiskola testnevelési tanszékvezetője volt) szerint az eredmény annak igazo­lása, igenis létezik keresztény testnevelés. — Ha van olyan, mi fán te­rem? - kérdeztem a direktort, aki most fejezte be a püspöki kar megbízásából a katolikus iskolák testnevelési kerettan­tervének elkészítését. — Ne arra gondoljon, hogy minden guggolás előtt keresz­tet vetnek a tanulóink, hanem a foglalkozások légkörére, az általunk megfogalmazott cél-, és feladatrendszerre, és a ke­resztény emberré válás alap­jait jelentő sajátos képesség- fejlesztésre. A testnevelőta­nárnak példamutatóan kell élni és dolgoznia. Nem dohányoz­hat, nem ihat, ügyel megjele­nésére és a beszédstílusára is. Szememben nagyon fon­tos, hogy támogassa az ele­sett tanulókat, a gyöngéket. Különös gondot fordítson az iskolai ártalmak kompenzálá­sára. Amit pedig munkájával feledtetnie kell, hogy mindösz- sze hetvenkét négyzetméteres tornaszoba a „birodalma". — Nem kis elvárás, meg tud ennek felelni? - kérdezem Szerb György testnevelő ta­nárt. — Csodavárás helyett, az ember kitölti mindennapjait munkával. A tornaterem-vitá­ban való hadakozás helyett én a tanítványaimmal bizonyítani akartam. Igenis megérdemli a csarnokot az a gimnázium, ahol például a tanulók hat­vanöt százaléka vett részt az éjszakai utcai futóversenyen. Voltunk téli sítáborban, negy­ven kilométeres éjszakai gya­logtúrán, de körbebicikliztük a Fertő-tavat is. Szinte minden sportágban részt veszünk a lovassporttól, az aerobicon át egészen a sakkig. Nem kis do­log manapság: minden diá­kunk tud úszni...Az elvem: egy tanár ne azzal sokkolja diák­jait hogy mire nem, hanem azzal, mire képes. Ne azt ke­ressük, ne azzal maceráljuk mit nem tud, segítsünk abban, hogy megtalálja mit tud leg­jobban. — Úgy tudom valóságos ki­sebb csodák történtek a gim­názium sportéletében. — Az akarás és küzdenitu- dás csodálatos megtestesítője- példa erre Hosszú János má- sodikas gimnazista. A fiú nem lát. Egy tandem kerékpáron diáktársaival és angoltanárá­val Maráczi Árpáddal fölváltva, teljesítette a 110 kilométeres távot. Mindemellet kitűnően gi­tározik, így hogy ha valahol tábort vertünk, megteremtette a jóhangulatot. Egy-egy ilyen túrán kerékpáron ül az igaz­gató, a magyar-, az angol- és a történelemtanár is. Mondok másik példát is. Egy súlyos gerincsérüléses gimnazistánk Jáki Zsolt, aki nyolcórás műté­ten esett át, már teljesítette az éjszakai kétnapos Zselic-tú- rát. Ugyancsak van még egy srác, aki csőlátású, de már fut, mozog, úszik, erősít. A kihívás napján az egész gimi meg­mozdult, de nálunk egy bicikli­túra csapat százméteres ke­rékpársorból áll. — Gondolom ez a nyár sem múlik el nagy kaland nélkül? — így igaz. A tervek szerint kilencnapos Passau-Bécs ke­rékpártúrára indulunk, termé­szetesen sokadmagunkkal. Békés József Somogyi nap Hevesben A hét végén Eger adott ott­hont az RC autómodellek ötö­dik országos bajnoki futamá­nak, amelyen részt vett Tóth Mihály (Taszári Modellező Klub) és Vörös Gábor (Kapos­vári Textiles SE) is. Az első versenynapon a Sport-kategória küzdelmeire került sor, ahol Tóth rajt-cél győzelmet aratott. A taszári versenyző mögött a fiatal Vö­rös szerezte meg a második helyet. Másnap a Túra-kate­gória óriási csatát hozott. Hárman — Tóth és Vörös mel­lett a tavalyi bajnok, Hegedűs István (Orián) — viaskodtak egymással a dobogós helye­kért. Szinte körönként válto­zott a helyzet az élen, amiből végül Hegedűs került ki győz­tesen. Vörös szerezte meg a második helyet, míg a mű­szaki hibákkal küszködő Tóth a negyedik helyen végzett. A csapatversenyben a ta­szári Kalmár Kerékpár-szerviz által támogatott somogyi együttes diadalmaskodott a sokkal jobb technikai feltéte­lekkel rendelkező fővárosi klubok előtt. Kilvinger első, Hirt második (Tudósítónk telefonjelentése) Burghausen városának aranylapjaira került az Al­pok-Adria nyári játékok. A vá­rosházán rendezett ünnepsé­gen dr. Gyenesei István, az Alpok-Adria Munkaközösség elnöke és a bajor kulturális mi­niszter írt emléksorokat a né­met városka aranykönyvébe. A somogyiak közül tegnap elsőként a fiú kosarasok léptek pályára. Az ellenfél Felső- Ausztria csapata volt, s a „só­gorok” már az elején ráijesztet­tek a mieinkre. Jól használták ki a magassági fölényüket, s hamar 20 pontos előnyre tettek szert. Ékes Tamás tanítványai igyekeztek ugyan — egyszer sikerült is 10 pontnyira felzár­kózniuk —, de végül meg kel­lett hajolniuk az osztrákok na­gyobb tudása előtt. A vég­eredmény: 84-59 (48-31). Úszóink közül négyen kerül­tek a döntőbe a délelőtti előfu­tamokból. A fináléban a leg­jobb eredményt Cserényi Ka­talin érte el, aki 100 m pillan­gón az ötödik lett két másod­perccel megjavítva egyéni leg­jobb idejét. Csendes Norbert két számban is a döntőbe ke­rült: 200 m pillangón a hatodik, 400 m gyorson pedig — négy másodpercet javítva egyéni csúcsán — a nyolcadik lett. Atlétáink ismét kitettek ma­gukért. Kilvinger Attila (Kapos­vári Favorit AC, edző: Dovi- gyel Csaba) 110 m gáton már az előfutamban hattized má­sodpercet javított egyéni csúcsán. A döntőben pedig 13,95-ös szenzációs idővel utasította maga mögé a me­zőnyt. Az eredmény új magyar csúcs lenne, de a megenge­dettnél erősebb volt a hátszél. Nem sok hiányzott Hirt Kata­lin (Kaposvári Marathon AC, edző: Hirt Mihály) aranyérmé­hez sem a 400 m-es síkfutás­ban. A kaposvári versenyző csak a hajrában szorult a má­sodik helyre, de így is minden dicséretet megérdemel. Laczó Nikolett 100 m-es gátfutásban 14,91-es új egyéni csúccsal a hatodik helyen végzett, míg Kovács Krisztián nyolcadik lett magasugrásban. Ma valmennyi sportágban folytatódnak a küzdelmek. S atlétikában újabb érmekben bízunk. Kele János Ili, korcsoportos országos atlétikai diákolimpiái elöntő Benke Judit aranyérmet nyert Újabb szép somogyi si­kert hozott a napokban ren­dezett Ili. korcsoportos (7-8. osztályosok) országos diá­kolimpiái atlétikai döntő. Most a homokszentgyörgyi Benke Judit volt a főszereplő, aki tavalyi győzelme után — amelyet magasugrásban ért el — az idén súlylökésben lett diákolimpiái bajnok 13,03 mé­teres eredményével. Benke Judit győzelme azért is érde­mel külön említést, mert azon kevés vesenyzők közé tarto­zik, akik hetedikes és nyolca­dikos korukban is nyerni tud­tak. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a nevelő mun­kát végző testnevelő-edző, Bencsik Pál érdemeiről sem. A kaposvári Bartók Béla Ál­talános Iskola lányai ezúttal az ezüstérmek gyűjtésében je­leskedtek. 4x100 méteren (Sárfi Beáta, Török Diána, Csapó Bernadett, Sárfi Krisz­tina) 51,90 mp-vel, a leány öt­próba csapatversenyben (Csapó Bernadett, Horváth Aliz, Sárfi Beáta, Sárfi Krisz­tina, Grábner Tímea, Bognár Angéla) pedig 4064 ponttal let­tek másodikak. Nagyszerű futással (8,58:60) szerzett negyedik helyezést a sávolyi iskola 3x1000 méteres váltója. Az 1500 méteres futóinknak az ötödik hely jutott ezen a diáko­limpiái döntőn. Mindketten egyéni csúcsot futottak; Tóth Evelin (Balatonboglár), 5,09:90-vel, míg Hencz Ta­más (Kaposvár, Petőfi Sándor Általános Iskola) 4,28:00-val lett ötödik. A hetedik helyen végzett a kaposvári Gárdonyi iskola leány 3x600 méteres váltója (5,28:60). A homok­szentgyörgyi Cziráki László bejutott a 100 méteres síkfu­tás döntőjébe, ahol végül a nyolcadik helyen végzett 12,08 mp-es időeredménnyel. FÉLSZÁZNÁL IS TÖBB OLIMPIAI ARANYÉRMET KÖZVETÍTETT Kaposvár vendége volt Szepesi György Kaposvár vendége volt a közelmúltban a legismertebb ma­gyar rádiós sportriporter, Szepesi György. A világszerte (el)ismert újságíró — aki nemrég ünnepelte 70. születésnapját — még ma is aktívan dolgozik a Magyar Rádióban (szerdán­ként labdarúgó-magazint szerkeszt, valamint zenés műsoro­kat készít) és a Magyar Labdarúgó Szövetségben. Ez utóbbi szervezetben a végrehajtó bizottság tagja és a nemzetközi bi­zottság vezetője. Tizenkét évig tagja volt a Nemzetközi Lab­darúgó Szövetség, a FIFA végrehajtó bizottságának is. Szepesi Györgyöt először arról kérdeztük, hogyan lett sportriporter. — Gyermekkoromtól kezdve erre a pályára készül­tem. 1936-ban, a berlini olim­pia tíz magyar aranyérmének közvetítése során határoztam el, hogy mindenképpen sport- riporter leszek. 1945 májusá­ban közvetítettem először sporteseményről (egy labda­rúgó mérkőzésről), augusztus 20-án pedig én állhattam a mikrofon mögött a 84. Ma­gyarország-Ausztria váloga­tott találkozón. Ekkor szere­pelt először a nemzeti tizen­egyben Puskás Öcsi, aki ezen a mérkőzésen lőtte első válo­gatottbeli gólját. Az első gól, amelyet közvetítettem, éppen ez volt... — Melyik volt a legemlé­kezetesebb közvetítése? — Nagyon sokat mondhat­nék, de a legmaradandóbb ta­lán a 6-3-as eredménnyel végződött magyar-angol fut­ballmérkőzés. Érdekes, hogy mindenki azt hiszi, a 6-3 volt az izgalmasabb találkozó. Ez valóban az évszázad össze­csapása volt, de már a máso­dik félidő 19. percében kiala­kult a végeredmény. A buda­pesti, 7-1-re végződött ösz- szecsapás viszont remek ko­reográfiával zajlott: az első perctől kezdve az utolsóig lát­ványos volt, a gólok jó elosz­tásban potyogtak, ünnepelhe­tett a közönség. A 6-3-as közvetítésemet a bolgár rádió teljes egészében leadta. A mérkőzés alatt egy bolgárul tudó magyar újságíró közölte időről időre a hallgatókkal, hogy miről beszélek. — Kik voltak a kedvenc sportolói? — A labdarúgók közül az aranycsapat és Sándor Csikar nőtt leginkább a szívemhez. A mai futballisták között is van­nak kedvenceim, mint például Détári, Lipcsei és Galaschek. Más sportágakban pedig Papp Lacit, a Balczó-Móna- Török hármast, Kárpáti Rudol­fot és Gyarmati Dezsőt kedvel­tem a leginkább. A legszebb emlékeim közé tartozik az a dokumentum, amelyet a ma­gyar olimpiai bajnokok írtak alá nekem ajánlva. Szerencsés­nek érzem magam, mert 1948 óta valamennyi nyári olimpián részt vettem, és a 134 magyar aranyéremből 52-tőt közvetít­hettem. Sokat köszönhetek a magyar sportnak, s úgy érzem, a sportolók iránti szeretetemet a mikrofon átsugározta a hall­gatókra. — Hogy látja a labdarúgás jelenét és jövőjét? — A labdarúgás egyik eré­nye, hogy 1925 óta alig változ­tak a szabályai, legfeljebb módosítások történtek. A tá­madójátékost jobban védő és a sportszerűtlenséget szigo­rúbban büntető szabályt azért hozta meg a FIFA, hogy még mozgalmasabb, látványosabb legyen a sportág, s hogy adja vissza a támadójáték örömét. — Mit vár a most folyó vi­lágbajnokságtól? — Égy világbajnokság egé­szen más, mint a selejtezők: a VB légköre megzavarhatja a selejtezőkön jól szerepelt csa­patokat is. Jómagam nagy afri­kai előretörésre számítok, s nem lepődnék meg, ha egy af­rikai és egy dél-amerikai csa­pat is bekerülne az elődöntőbe. — Mi jelenthet kiutat a magyar labdarúgás jelenlegi helyzetéből? — A FIFA rangsorában el­foglalt 53. hely mutatja a ma­gyar futball jelenlegi színvona­lát. Ez olyan mélypont, amelyre soha nem számítot­tam. Sajnálom, hogy ide kerül­tünk; hosszú és keserves munka kell az előrejutáshoz... Nem elsősorban pénz szük­séges ehhez, hanem szerve­zettség, jószándék és hozzá­értés. Meggyőződésem, hogy mindig lesz hazánkban 20-30 olyan játékos, akikből jó csa­patot lehet formálni. Orosz Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents