Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-22 / 145. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1994. június 22., szerda Az állam kötelessége (volna) újabb területeket árverésre bocsátani Elfogyott a kárpótlási földalap Somogybán Dr. Matusik Walter: Szeptemberben akkor folytatódhat a munka, ha július közepéig lépnek a minisztériumok Évente 2,5 milliárd dollár kellene a fejlődéshez Az USA vezeti a befektetői listát Gazdasági szervezetek Idén májusban tovább növekedett az országban a jogi személyiségű gazdasági szervezetek száma, míg a költségvetési és társadalom- biztosítási szervek száma csökkent — tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH ebben a hónapban 1406 jogi személyiségű gazdasági szervezet alapítását jegyezte be. Ebből 1311 volt új alapítás és kilencvenöt cég már meglévő szervezetekből jött létre átalakulással, szétválással, vagy kiválással. A Caola Rt forgalma A meghatározó részben magyar magántulajdonban lévő Caola Rt az idén 5 milliárd forintos forgalomra, és közel 300 millió forintos exportra számít. Tovább folytatódik a cégnél a gazdaságtalan termékek megszüntetése, s új cikkek gyártását is megkezdik, olyanokét, amelyek elsősorban gyógynövény-kivonatokat tartalmaznak. Az rt árbevétele 1993-ban 4,5 milliárd forint, exportja 174 millió forint volt. Több tejet a Naszálytól Bevált a privatizáció a budapesti tejgyűrűbe illeszkedő egyik legnagyobb cégnél, a Váci Naszálytej Kft-nél, ahol a száznegyven főnyi gárdából minden második dolgozó tulajdonjogot vásárolt, s ugyancsak tulajdonos a nyersanyagot adó 12 tejtermelő gazdaság. Mindez — állítják — a jó minőségen, a körültekintetőb- ben szervezett munkafolyamatokon is megmutatkozik. Bírság az Axióma Kft-nek Egymillió forint bírság megfizetésére ítélte a Gazdasági Versenyhivatal a cipőcsomagküldő Axióma Kft-t. Az eljárás a Kermi jelzése során indult, amely a kft által forgalmazott lábbeliket kifogásolható minőségűnek találta. Ezt a tényt azonban a sajtó- hirdetésekben az Axióma elhallgatta és csak annyit tüntetett fel, hogy a cipőket a Kermi bevizsgálta. Az intézet jelezte, hogy a cipő nem ajánlott egésznapos viseletre. A Rotary Kft privatizációja Az ÁV Rt napirendjére tűzte a Rotary Kft privatizációját is és úgy döntött, hogy tekintettel az olajkutatás piaci helyzetének jelentős megváltozására, felül kell vizsgálni azt a korábbi álláspontot, miszerint a Kőolajkutató Vállalatot és a Rotary Kft-t együttesen kell magántulajdonba adni. Korábban úgy döntöttek, hogy a korlátozott piaci lehetőségek miatt nélkülözhetetlen a két cég együttes privatizációja. Orosz vodkák a Monimpextől A Monimpex Kereskedelmi Rt és az Eastwine Kft 1994-től megkapta a Sztolicsnaja és Moszkovszkaja vodkák kizárólagos magyarországi forgalmazásának jogát. A Magyar- országra behozott 7 deciliteres és egyliteres vodkákat elsősorban szállodai és éttermi hálózatok részére forgalmazzák, de üzlethálózatokba is juttatnak belőlük. (Folytatás az 1. oldalról) — A kárpótlási törvény szerint az állam kötelessége a szövetkezeti földek árverésével egyidejűleg és azt követően is állami tulajdonban lévő termőföldeket árverésre bocsátani. Ezért ezt a jogszabály szerint a privatizációs miniszternek 1994. március 31-ig ki kellett volna jelölni. Természetesen ennek a kijelölésnek a miniszter által vezetett miniszteri bizottság határozatán kellene alapulni — mondta dr. Matusik Walter. Tudomásom szerint eddig az ezért felelős minisztériumok és a miniszterek a (privatizációs és a földművelésügyi), valamint a vagyonkezelő szervezetek akik szintén közre kell hogy működjenek ebben, — az ÁVÜ és az AV Rt — a szükséges intézkedéseket nem tették meg, illetve ha megtették, azt nem hozták az OKKH tudomására. A megyei kárrendezési hivatalok gyakorlatilag készen állnak az állami A közép-kelet-európai régió országai szorosabb környezetfejlesztési együttműködést kívánnak, hogy ily módon is csökkentsék a határokon túlról érkező' környezetszennyezési hatásokat. Erről tárgyaltak Budapesten Horvátország, Ausztria, Ukrajna, Hollandia és Magyarország szakemberei azon a megbeszélésen, melyet a Közép- és Kelet-európai Gazdasági és Környezetfejlesztési Intézet (KKGKI), valamint a Maastricht-Budapest-Debre- cen „Fejlesztési Hídfő” Alapíttulajdonú földalapok feldolgozására és árverésére. Terveik szerint a kijelölt földrészletek árverése a Magyar Közlönyben történő közzététel után szeptemberben megkezdhetné. Azt naponta tapasztaljuk, hogy a kárpótlásra jogosultak részéről igen nagy igény mutatkozik. Ha az intézkedésre jogosultakról július közepéig nem kapjuk meg a pontos kimutatást az állami tulajdonban lévő földterületekre vonatkozóan helyrajziszám szerint, a földterületek árverése októberre vagy még későbbre halasztódhat. Matusik Walter szerint a munka „könnyebb részét” a megyékben a földművelésügyi és kárrendezési hivatalok végezték: végig „koldulták” az állami gazdálkodó szervezeteket. Somogybán: az erdőgazdaságot, a Siófoki és az Öreglaki Állami Gazdaságot, a Badacsonyi Rt-t, a Balatoni Halgazdaságot, a Hubertus Rt-t, vány szervezett. Az intézet célja egy, a szűkebb közép-európai régió határain túlnyúló, gazdasági, környezetfejlesztési és környezetbiztonsági együttműködés megteremtése. Ennek eredményeként a jövőben az intézet szakemberei olyan tervek megalkotásában is közreműködnek, mely a környező országok nagyobb cégeinek környezetszennyezését mérsékelheti. Ehhez a szakemberek a megfelelő nyugat-európai erőforrásokat is felkutatják, hiszen a környezetvédelem ügye is csak gazdasági alapon oldható meg. a BB Rt-t, a Böhönyei Állami Gazdaságot, a Dél-somogyi Kombinátot, a Bárdibükki Állami Gazdaságot, a HM Ka- szói Rt-t, a Kaposvári Tangazdaságot és a Kutasi Állami Gazdaságot. — Az FM által megadott szempontok szerint a gazdaság vezetőivel egyetértésben — vagy ahol az nem volt, az eltérő álláspontok kifejtésével — réges régen megküldtük az erre vonatkozó kimutatást — mondta. — Ebben a helyzetben az országos és a megyei hivatalok is tehetetlenek, ugyanakkor az ezzel összefüggő igen nagy nyomást nekünk kell elviselni. Véleményét így summázta: — El kellene végre dönteni, miután annyit beszélünk a jogállamiságról, amely vulgárisán fogalmazva a jog uralmát jelenti, hogy ez a jog uralkodik-e mindenhol, „vagy a hiearchiában egy vonalat meghúzva” a fölött már nem. Mi mindenesetre e vonal alatt vagyunk. Magyarország ebben az együttműködésben koordináló szerepet tölt be. A Nyugat-Eu- rópában rendelkezésre álló kelet-európai fejlesztésre, környezetvédelemre fordítható pénzeszközök felkutatásában nagy szerepet játszik a holland-magyar közös alapítvány, melynek központja Ma- astrichtban van. Az információk felhasználásával a szomszédos országoknak lehetőségük nyílik arra, hogy termékekkel fizetve, külföldi pénzek segítségével csökkenthessék a környezetszennyező tevékenységet. Csökkent-e a külföldi befektetők érdeklődése Magyarország iránt vagy sem? Úgy tűnik, a különböző rémhírek könnyen megcáfolhatok, mivel a dollár-befektetések évről évre növekvő tendenciát mutatnak, s ez várhatóan az idén sem lesz másképp. A Magyarországon működő vegyesvállalatokat, illetve a száz százalékban külföldi tulajdonban lévő társaságokat tömörítő Joint Venture Szövetség erről pontos adatokkal is szolgál, hiszen a Gazdasági Kamarán belül több mint 1500 céggel áll napi kapcsolatban. A szövetség ügyvezető elnöke, dr. Toldy-Ősz Iván így jellemzi a helyzetet: — Az elmúlt négy esztendőben összesen 6 600 millió dollárt fektettek be Magyarországon a külföldiek. 1990-ben 900 millió dollár, 1991-ben már 1700 millió, 1992-ben ismét 1700 millió, 1993-ban 2300 millió dollár működő tőke „érkezett”. — Ha az idei év mérlegét próbáljuk előre vetíteni? — További növekedésre számíthatunk, mert a soronkö- vetkező privatizációs lépések — köztük elsősorban abankok magánosítása — óriási bevételeket jelenthetnek. Egyes vélemények szerint évente 2,5 milliárd Tegnap estig lehetett kárpótlási jegyért jegyezni az Egis Gyógyszergyár Rt névértéken 515 millió forintos részvénycsomagját, vagyis nem zárták le az első napon a jegyzést. Az Egis-részvények közül kárpótlási jegyért 515 ezer darab részvényt hoztak forgalomba a cserearány pedig 20:15, azaz 20 darab 1000 forint címletértékű kárpótlási jegyért 15 darab 1000 forint névértékű részvényt lehetett igényelni. Az OTP-től szerzett információ szerint a kárpótlási jegyekért felajánlott részvénypakett nagyobb részét lejegyezték hétfő estig. Mivel többszörös a túlAz adófizetők elvárásai az új kormánnyal szemben címmel tartott sajtótájékoztatót a Magyar Adófizetők Országos Szövetsége. A szervezet az elfogadható és az ésszerű adók pártján áll, nem a szembenállásra, hanem az együttműködésre szerveződött — mondta Pisztray Géza, a szövetség elnöke. Hangsúlyozta: a piacgazdaságra való átmenet olyan súlyos terheket ró az állampolgárokra, amelyekre sem az állampolgár, sem az államapparátus nem volt felkészülve. Ezek elviselése, a feszültségek enyhítése, illetve kezelhetősége csak párbeszéd alapdollár kellene ahhoz, hogy a megfelelő irányban fejlődhessen a magyar gazdaság. — Honnan számíthatunk a legnagyobb befektetésekre? — A legtöbb külföldi működő tőke az Amerikai Egyesült Államokból jött: az összes befektetés 29 százaléka.A második helyen — 25 százalékkal — a németek szerepelnek a sorban, majd 12 százalékkal az osztrákok, 6 százalékkal a franciák, 5 százalékkal az olaszok és utánuk sorban a japánok, az angolok, a svédek és a hollandok következnek. Ha azonban a cégek száma szerint készítünk sorrendet, akkor az első helyen holtversenyben az osztrákok és a németek állnak, mivel az általuk Magyarországra hozott tőkebefektetéssel működik a vegyesvállalatok fele. A befektetett összegek 58 százaléka az iparban, 16 százaléka a telekommunikációs szférában, 7,5 százaléka irodákban, szállodákban és ingatlanokban, 7 százaléka pénzügyi cégeknél és szintén 7 százaléka a kereskedelem területén fial. A külföldi tőke 48 százaléka Budapesten, illetve Pest megyében koncentrálódik, 29 százaléka jut a Dunántúl északi részére és 9,5 százalék az Alföldre. Az ország többi területén pedig elvétve, egy-egy településen működik külföldi tőke. Németh Zsuzsa jegyzés, előreláthatólag komputeres program alapján, véletlenszerűen fogják kiválasztani azokat a befektetőket, akik kárpótlási jegy ellenében juthatnak a részvényekhez. Az Egis Gyógyszergyár Rt részvénypakettjéből az Állami Vagyonkezelő Rt készpénzes fizetés ellenében összesen 1,745 milliárd forint részvényt kínál fel, részvényenként 2025 forintos áron. A készpénzért történő jegyzés várhatóan péntekig tart. Készpénzért a kijelölt bank- és brókerfiókok mellett a CS First Bostonnál és a Concorde Értékpapír Ügynökség Kft-nél lehet jegyezni az Egis-részvényekből. ján képzelhető el. Fontosnak tartják, hogy világos, áttekinthető, nem költséges, a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeit szolgáló, az állampolgár számára érthető adórendszer legyen. Czakó Csaba, a Magyar Adófizetők Országos Szövetségének tanácsadója úgy vélte: az általányadózás bevezetése kedvezne a kisvállalkozóknak, hiszen nem kell szakembereket alkalmazniuk az adóbevallásához. Meg kell változtatni az adóigazgatási rendszert is, az állami adók kivetését is önkormányzati hatáskörbe kellene utalni. Hangsúlyozta: a helyben szedett adó hatékonysága és társadalmi kontrollja nagyobb. Minta kisbútorokból Kiegészítő kisbútorokat tervezett a kaposvári Lakberendező Ipari Szövetkezet. Legutóbb ötször öt darabos mintakollekciót készítettek el a hazai és a külföldi partnerek számára a szövetkezet dolgozói. Fotó: Gyertyás László Közép-európai együttműködés holland-magyar segítséggel A környezetszennyezés nem ismer határokat A védekezés csak gazdasági alapon oldható meg Az általányadózás kedvezne a kisvállalkozóknak A helyben szedett adó hatékonyabb Az Egis Rt 515 milllió forintos csomagot kínált Orvossággal felérő részvényjegyzések
