Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-20 / 143. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP — FELFEDEZÉS - FANTÁZIA 1994. június 20., hétfő Magyar-japán nyelvrokonság - Mocumoto szerint A „kincs” tanúsítja a Keletről indulást Megkérdőjelezi a magyar nyelv finnugor rokonságát egy japán nyelvész. Azt állítja: a kép, az öv, a víz, a tenger szó­ról (s még jó néhányról) bizo­nyítható a török, mongol ere­det s a kapcsolat az okinai, il­letve a japán nyelvvel. Csakhogy épp ezt nem fo­gadják el a „finnugor dogma” hívei. Macumoto Mokojo, aki összehasonlító nyelvészettel is foglalkozik a japán hacsijo- dzsi egyetemen, a hetvenes években magyarországi ösz­töndíjasként tanulmányozta a mongol összehasonlító nyel­vészetet, majd hazatérve a mongol-japán kapcsolattal egészítette ki kutatásait. — Az írásos és fonetikai, közös eredetre utaló meg­dönthetetlen bizonyítékok hi­ányában nem lehet persze ha­tározottan állítani a magyar­japán nyelvi rokonságot, mint az indoeurópai nyelvek szanszkrit eredetét, de e bi­zonytalanság igaz a finnugor kapcsolatra is — hangsú­lyozza. A „tenger" szó a mon­golban is tenger, csak épp ég­boltot, istent jelent, vagyis ja­pánul „tenno”-1. Nem tudni persze — teszi hozzá —, me­lyik nyelvbe és honnan kerül­tek jövevényszóként a ha­sonló szavak, de a példák — szerinte — mindenképpen igazolják: Ázsia keleti részén tartózkodtak valamikor a ma­gyarok. A „sárga” szóval közel azonos hangzású a japán siro, ami fehéret jelent — a régi és az újmongolban sira —, és mindkét színt az ősök a nyersselyem leírására hasz­nálták. Eleinknek az évszakok megjelölésére föltehetőleg csak két szavuk volt, valószí­nűleg azonos szóval fejezték ki a tavaszt és a nyarat. A ja­pán nacu (nyár) és a haru (ta­vasz) rokonítható az ősi mon­gol „nirai” szóval, és a mi nyár-tavasz szavunk együtte­sével. Akit ez nem győz meg, az gondolkodjék el a mi kép szavunkon, ami a mongol beb-bel (forma, kép) rokonít­ható. A magyar törzsek Keletről való indulását bizonyítja a kincs (kínaiul a „kin” aranyat jelent) szavunk vagy az ül­dözni kifejezés (ami mongolul urdeh, japánul pedig ou). Ma­cumoto professzor különben Finnországban is tanulmá­nyozta a nyelvi kapcsolatokat, s feltűnt neki, hogy a finnek mennyire nem értik a magyar nyelvészek finnugor-búvárko­dását, helyesebben ezirányú érdeklődésük szinte kizáróla­gos voltát. A finnek figyelme is a keleti nyelvek, a török kap­csolat kutatása felé fordul, Magyarországon viszont hi­ányzik ez a fajta kitekintés — hangsúlyozza. Főleg a török és a mongol nyelvekkel, és a kisebb ázsiai nyelvekkel kel­lene többet foglalkozni. — Tel­jesen érthetetlen, hogy Ma­gyarországon, kellő bizonyíté­kok hiányában, miért ragasz­kodnak annyira mereven a finnugor tanokhoz — jegyzi meg. Macumoto professzor tézisei persze japán nyelvész­körökben sem aratnak osztat­lan elismerést. Ennek oka — szerinte — csak az, hogy e témakörrel a szigetországban is jobbára olyanok foglalkoz­nak, akik Magyarországon ta­nultak és a finnugor elméletet szívták magukba. Az elutasí­tás azonban nem szegi kedvét a japán kutatónak, s igyekszik a jövőben még több és nyo­mosabb bizonyítékokkal elő­állni a magyar nyelv uráli-altáji rokonságáról. Marton János Tucatnyi elsüllyedt hajó és vállalkozás Műkincs-bánya a Malaka-szorosban A malajziai Malaka-szoros kincsektől roskadozó hajó­roncsok sírkertje — állítja Do­rian Ball, a brit tőzsdeügy­nökből lett kincsvadász. A partok mentén, az Indiai-óce­ánt és a Dél-Kínai-tengert összekötő fő hajózási útvona­lon tucatnyi elsüllyedt hajó roncsa nyugszik a mélyben. Az elsüllyedt hajók között portugál és angol vitorlások, khmer kereskedő- és japán hadihajók, sőt még tenger­alattjárók is. Ball vállalkozása régi hajók és az azokon talál­ható műkincsek megmenté­sével, restaurálásával foglal­kozik. Cége — az első, ame­lyet a malajziai kormány hiva­talosan megbízott hajók ron­csainak felszínre hozatalával és helyreállításával — az ille­gális kincsvadászoknál jóval nagyobb mennyiség en talált antik porcelánt a mélyben. A kutatócsoport a múlt hónap­ban a Diana nevű, 1817-ben zátonyra futott kereskedőhajó roncsai között végzett kutatás eredményeképpen 4 tonna Csing-dinasztia kori porcelán­nal gazdagította az ország műkincsgyűjteményét. — Magából a hajóból csak nagyon kevés maradt meg — mondta a kincsvadász. — Nem úgy van ez, mint a filme­ken, ahol az elsüllyedt hajó szinte érintetlenül nyugszik a tenger fenekén. Ez itt a legna­gyobb darab — mutatott egy 60 centimétere korhadt desz­kára — az összes roncs közül. Ball 12 tagú búvárcsapatá­nak tagjai napi kilenc óra hosszat, felváltva merülnek le egy fémketrecben a 30 méter mélyen levő Dianához. Köz­ben az orrukig sem látnak, és küszködnek az erős áramla­tokkal. A cég vezetője a maga részéről nem tartja sokra a ku­tatócsoportja által már felho­zott porcelántárgyakt, Melaka szövetségi állam főminisztere szerint viszont a Diana roncsa a legjelentősebb lelet a tér­ségben azóta, hogy 1985-ben rábukkantak a világhírű Nan- king-rakományt szállító, Gel- dermalsen nevű holland ha­jóra. A Nankjing-lelet később 15 millió dollárért kelt el a Christie ’s aukciós ház amsz­terdami árverésén. A tartomá­nyi vezető szerint az, hogy a műkincsek helyreállítása tör­vényes keretek között folyik, növeli az érdeklődést irántuk világszerte. Malajzia és Indonézia fölállí­tott egy közös bizottságot a szorosban elsüllyedt Flor de la Mar és az Alfonso D’ Albu­querque nevű hajók műkincse­inek megmentésére. A Flor de kla Mar arról vált híressé, hogy több milliárd dollár ér­tékű részben a Melakai Szul- tánságból elrabolt — aranyat, ékszert és műtárgyat szállított. Kampong Bálik Batu Méhmúzeum Weimarban Fantasztikus játékon vesz részt az olvasó Aranyszarvas díjat alapított a Tvr-hét Aranyszarvas díjat alapí­tott az Axel Springer-Buda­pest Kiadó a Tvr-hét megje­lenésének ötödik évforduló­jára. (A Tvr-hét 1989 őszén került piacra fekete-fehér kivitelben. Egy évvel ezelőtt növelte terjedelmét negyven oldalra, s kapott egyidejűleg teljesen színes köntöst.) Az Aranyszarvas díjat öt ka­tegóriában adják ki. Az egyes kategóriákban tíz-tíz alkotás, illetve személy szerepel. Kö­zülük az elsők kapják meg a díjat. Az egyes kategóriák: magyar tévéfilmsorozat: tévés egyéniség; tévévetélkedő; popénekes és végül külföldi színész. A kategória-győzte­sekről részben a közönség, részben a zsűri dönt. A jelöltek közül kategórián­ként csupán néhányat emlí­tünk. Magyar tévéfilmsorozat: Família Kft., Kisváros, Szom­szédok, Öregberény. Tévésegyéniség. Antal Imre, Geszler Dorottya, Kudlik Júlia, Vágó István, Vitray Ta­más. Tévévetélkedő: A férfi, aki tetszik nekünk, Fogadjunk, Ideális család, Mindent vagy semmit? Popénekes: Bauer Fride­rika, Délhúsa Gjon, Hevesi Tamás, Zámbó Jimmy. Külföldi színész: David Hasselhoff, Don Johnson, Horst Tapped, Patrick Duffy. A Tvr-hét 25. és 26. számá­ban található a szavazószel­vény, valamint az egyes kate­góriákban jelölt tíz-tíz alkotás, illetve személyiség fotója. A díj odaítélésében részt­vevő — vagyis a szavazószel­vényt beküldő — olvasók fan­tasztikus nyereményjátékon vesznek részt, amelyen 5 Fis­cher videokamerát, 50 sétá­lómagnót és főnyereményként egy Renault Laguna személy- gépkocsit sorsol ki a kiadó. À nyeremények összédéke: három millió forint. Az Aranyszarvas-díj átadá­sára reprezentatív ünnepség keretében kerül sor 1994 utolsó negyedévében. Tíz évig tadó felújítási munkák után ismét megnyílt Weimarban a Német Méh­múzeum. Az 1907-ben alapí­tott múzeum a legrégibb ilyen létesítmény; gyűjteményének legédékesebb darabja az a 18 „kas”, amely a XIX. század közepén volt divatban. A népművészeti remekek érde­kessége elsősorban a tréfá­san — szájnak, köldöknek, sőt még nyitott sliccnek is — kiképzett bejárat a méhek számára. Barokk kaptárak sora és a méhészettel foglal­kozó ériékes könyvtár is tar­tozik a múzeumhoz. A méhmúzeumban iskolai osztályok és egész családok megismerkedhetnek a méhek jelentőségével, a méhészek munkájával. A múzeum látogatóinak le­hetővé teszik a mézpergetést és kóstolást, sőt viaszfigurák kiöntését is. Budapest; 1111 Lágymányosi út 15. Tol.: 209-2355 Rádiótelefon: (06 60) 327-087, (06 60) 327-088 Balatonvilágos: M7-es-enyingi elágazás Tel.: (88) 380-644 Rádiótelefon: (06 60) 327-100 Békéscsaba: 5600 Gyóni G. u. 21. Tel.: (66) 447-111 Rádiótelefon: (06 60) 384-000 Debrecen: 4026 Kálvin (ér 2/A Tel.: (52) 318038 Rádiótelefon: (06 60) 327-800 Gyón 9022 Pálffy Dénes u. 1. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327-400 Miskolc 3530 Széchenyi u. 70. Tel.: (46) 411-550 Rádiótelefon: (06 60) 351000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.: (93) 310-460 Rádiótelefon (06 60) 327-408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel : (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 327-900 Szeged: 6720 Tisza Lajos lat. 2-4. Tel.: (62) 421-575 Rádiótelefon: (06 60) 327-600 Székesfehérvár: 8000 Várkörút 44.-46 Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 327-200 Szolnok: 5000 Baross u 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (Oá 60) 386-001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 377-000 MOZGÁSBAN AZ ÜZLET A 450-es Westel telefonok között kisméretű, zsebben hordozható típusokat is talál. Kicsi

Next

/
Thumbnails
Contents