Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-18 / 142. szám

1994. június 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Lellén lemondtak a melegvízről Bár a balatonlellei önkor­mányzat birtokában van a víz­jogi engedélyeknek, amelyek a város területén hasznosít­ható melegvíz kutatására szólnak, egyelőre azonban le kell mondaniuk a tervről. A vá­ros önkormányzata vállalt volna tízmillió forintos áldoza­tot, ha ugyanekkora összeget sikerül támogatásból pótolni. Nem kapott támogatást a lelle- iek elképzelése, így egyelőre lemondanak a próbálkozásról. Megérkeztek a bútorok Rövidesen birtokukba vehe­tik a balatonújlaki fiatalok a nemrég elkészült új ifjúsági klubkönyvtárt. A múlt héten már a bútorok egy része is megérkezett az önkormányzat segítségével felújított házba, így a közeljövőben tervezett átadási ünnepségre már egy szépen berendezett - és több funkció betöltésére alkalmas - új épületben kerülhet sor. Veszélyes a régi híd Márián Balatonmáriafürdő kikötőjé­nek régi, deszkázott hajóhídja fölött nagyon eljárt az idő. Az utasforgalmat korszerű, biz­tonságos hajófeljáróval oldot­ták meg. A régi híd viszont korhadt deszkáival, „félár- bócra” ereszkedett korlátjaival a helyén maradt, és állandó veszélyt jelent az arra játsza­dozó gyerekeknek. A Mahart Ígérete szerint nem sokáig: hamarosan felújítják a hidat. Számítástechnika konferencia A számítástechnikát oktatók országos tanácskozását, ta­pasztalatcseréjét rendezik meg a fonyódi Középiskolai Kollégiumban hétfőtől csütör­tökig. A konferencia ideje alatt programbörzére is invitálják a jelen levőket és az érdeklő­dőket, s bemutatják nekik az oktatóprogramok iskolai al­kalmazásának a lehetőségeit. Graffiti ifiklub Balatonbogláron Akig több, mint fél éve mű­ködik a balatonboglári fiatalok klubja, és máris sok rendez­vénnyel hívta fel magára a fi­gyelmet. Elsősorban amatőr zenekarok bemutatkozására nyújt lehetőséget műsoros est­jein, de rendeztek már a klub­ban képzőművészeti kiállítást is, a Lengyel-Magyar Barát­ság Házával együttműködve. Tavasszal a Szocialista Párt átadta a fiataloknak a haszná­latba kapott, városközpontban levő épületét, a képviselő-tes­tület pedig legutóbb húszezer forintos támogatást adott a klubnak — a terem hangosítá­sához. Az ifik cserébe vállal­ják, hogy berendezéseikkel a városi rendezvényeket és a leendő városi tévét segítik. Szálloda lesz a siófoki kollégiumból Siófoki p/ 1 •• •• i // fenykoszonto Három éve vették birtokba a diákok a siófoki középiskolai kollégiumot az Erkel Ferenc utcában. Aggódó szülők pa­naszolták: úgy tudják, hogy hamarosan megint költözkö­dés lesz, mert eladják a gye­rekek feje fölül az épületet. Pusztai Jenőné, a kollégium igazgatónője elmondta: az 1994-95-ös tanévben még minden marad a régiben. Egyébként most lesz az első év, hogy teljes kihasználtság­gal — vagyis 150 tanulóval — működnek. — Egy fővárosi részvény- társaságtól béreljük az épüle­tet — mondta az igazgatónő. — A cég elődjével kötött az akkori siófoki városvezetés egy 2003-ig szóló szerződést. Addig maradhattunk volna, mivel a város 26 millió forinttal járult hozzá az építési költsé­gekhez. Igenám, de az új tu­lajdonosnak ez nem felel meg. Mások az elképzelései, ezért fel kívánja mondani a bérleti szerződést. A megyei önkor­mányzattal, akik megkezdték a tárgyalásokat azügyben, hogy egy alkalmas épületre leljünk. Vajon hogy áll ez a „helyke­resés”? Szentgróti József, a megyei önkormányzat pénz­ügyi főosztályvezetője vála­szolt érdeklődésünkre. — Megállapodtunk az Ike- ron Rt-vel, hogy akkor lehet szó az épület átadásáról, ha sikerül új helyet találnunk Sió­fokon. Az Avü bevonásával most ezen vagyunk. Megtudtuk, hogy a tulajdo­nos Ikeron Rt — amely több budapesti szállodát működtet — az 1996-os expóhoz kap­csolódóan kívánja hasznosí­tani a jelenlegi kollégiumi épü­letet. Nem kizárt tehát, hogy szálloda lesz belőle... (Fónai) Hatmillió forintos fejlesztés Bővült az áram­szolgáltatás A balatonlellei móló és a Szent István tér között dol­gozó kereskedők, vendéglátók örömmel fogadták a Dédász Rt Keszthelyi Üzemigazgató­sága Balatonboglári Kiren­deltségének vállalkozását: a cég hatmillió forintból saját fej­lesztéssel bővítette itt a villa­mosenergia kapacitást. Mind­össze három hét alatt végez­tek a munkával, helyreállítot­ták az utakat is a leilei önkor­mányzattól kapott június 15-i határidőn jóval belül. Az elmúlt napokban már újabb teljesít­mény igényeket is ki tudtak elégíteni, így jön be kistéte- lenként az rt fejlesztési pénze, viszont a vendéglátóknak nem kell áram kimaradásoktól, fe­szültség ingadozásoktól tar­tani, bátran üzembe helyezhe­tik korszerű berendezéseiket. A „Siófok gyógyfürdő” ün­nepi megnyitásakor különle­ges meglepetés várt a höl­gyekre és az urakra. A Sió és a Hullám szállodákban, 1893. június 18-án kigyulladt a villany. Az évfordulóról a karcsú, de rendkívül érdekes, Századvégtől századvégig című kötettel emlékezik meg a Dél-Dunántúli Áramszolgál­tató Rt siófoki üzletigazgató­sága. A szerző Matyikó Sebes­tyén József múzeumigazgató kismonográfiájáról sokmin­den elmondható, csak az nem, hogy száraz, adatokkal agyontűzdelt „szolgáltatás­történeti” tanulmányt tett volna közzé. A gazdagon il­lusztrált munkában ugyan nagyonis érzékelhetően ki­rajzolódik a „villanyosítás” históriája, — így a Hazai Vil­lamossági Rt és a Balatonvi­déki Villamos Művek Rt mű­ködéstörténete, — ám jóval tágabb helytörténeti, műve­lődéstörténeti környezetben. Abból a jó ötletből kiindulva, hova kellett és jutott el a fény. Nos ez a fénytörténet érzék­letesen kivilágít a siófoki für­dőkultúrára, a hajdani szín­házi életre, mozizásra, Kál­mán Imre, Krúdy Gyula, Ka­rinthy Frigyes, Karinthy Fe­renc íróasztali lámpáira is. Kezdetképpen Takáts Gyula Villámok mártana című köte­tét idézi, búcsúzásképpen pedig Amerigo Tot Őfelsége a Kilowatt szobrához kalau­zolja az olvasót, amely Ti­hanyban áll a főapátság temploma előtt. Sőt még egy ideillő novellára is futja Ba­kos Ferenc író tollából, aki a Dédász dolgozója, s az idén jelent meg Szindbádia című kötete. T. T. Négyszáz kilométer hosszú munkaterület Kaszáló az árokparton Szántódtól Aligáig Az utak mellett rengeteg a szemét, tönkremegy a szerszám Fotó: Kovács Tibor Balatonújlak kiépítette vállalkozói hálózatát Fodrász az nincs, zugkocsma van Sepsei Béla tizennegye­dik éve vágja az árokpartok fűvét. Jelenleg a Közúti Igazgatóság szántódi üzemmérnökségen dolgo­zik; a Mernye, Igái, Darány- puszta, Szántód, Aliga által határolt területen. — Télen hóekével, tavasztól pedig fűkaszával járok — mondta. —Az utóbbit szeretem jobban. Sajnos, az utak mellett rengeteg a szemét; főképp itt, Szabadi és Siófok között, mert erre vezet az út a városból a szeméttelep felé. Építési hulla­dék, drótkötél, miegymás... Sokszor pereg a kasza, tönk­remegy a lom miatt a szer­szám. 400 kilométernyi út mel­lett nyírom a gazt, lassan lehet csak haladni. Most a Szabadi- Siójut-Ádánd-Ságvár vonalon dolgozom; leginkább szerintem Szabadi fejlődik. ‘Iskola, torna- csarnok épült legutóbb, beve­zették a gázt, bővítették a tele­fonrendszert. Ebben a faluban élek, tudom hát, mit beszélek. — A közlekedési morál? — Nagyon rossz. Hiába hor­dom a gépen a megkülönböz­tető jelzést, állandóan rám du­dálnak, sőt gyakorta leszoríta­nak az útról. A munkám nagy összpontosítást igényel, de se­baj; ész, kéz, láb, szem nálam összehangoltan működik, nemhiába voltam balbekk va­laha Somogymeggyes futball­csapatában. Sikerült megtudnunk azt is: Sepsei Béla 300 négyszögöles telkén is maga vágja a füvet, nem engedi át senki másnak. Na ja, aki ennyire szereti a munkáját... (Czene) Balatonújlak nem közvetlen parti település; lakói mégis úgy gondolták, hogy a magyar tengerre látogató turistákat ők is „megcsapolhatják”. Az alig hétszáz lelket számláló köz­ség meglehetősen gyorsan kiépítette a maga vállalkozói hálózatát — főként a nyári szezonra alapozva. A falu alapellátását biztosító áfész-üzleten kívül három maszek is működtet itt élelmi­szer, illetve vegyesboltot. Ki­mondottan műszaki cikkeket értékesítő üzlet nincs, ám a szomszédos Keresztúron vagy Marcaliban minden ef­féle kapható. A kevés iparos — kőműves, villanyszerelő, festő, asztalos — messzeme­nően kielégíti a helyi igénye­ket — fodrászt, ' női szabót meg amúgy sem keresnek... A mezőgazdasági szolgáltatók­tól és termeltetőktől és a szál­láshelyeket értékesítő, szo- báztatóktól — nem szednek helyi adót. A háttér-helyzetből fakadóan az apadó vendég­körből már csak csur­Nagyszerű lehetőséget kí­nál Balatonlelle a budapesti Gém utcai komplex iskola, kü­lönböző szinten hendikepes tanulóinak: testükre, lelkűkre gyógyító, felüdítő hetet tölt­hetnek a Balatonnál. Ezen a ran-cseppen Újlaknak; hogy hányán és mennyiért árulják szép házaik üresen árválkodó szobáit, erről még a helyi ön- kormányzatnak sincsenek pontos adatai. A fizető-ven­déglátó tevékenységhez már nem szükséges engedély; annyi azonban bizonyos, hogy errefelé is egyre kisebb szelet jut a hajdan habostortának számító szobakiadásból. Ami dr. Kis László jegyző szerint „világvárosi” a faluban, az a vendéglátás. Egymást érik az éttermek és panziók, van itt büfé-faltozó és zug­kocsma, kerthelyiség, áfész-bérlemény és jégk- rém-lerakat. A közelmúltban nyitotta meg kapuit az igényes Fehér Ló panzió, amely több­féle szolgáltatással is sikerrel próbálkozik. Az átmenő forga­lomra és a javarészt német nyelvterületről érkező turisták ellátására utazási iroda létesí­tésével is kacérkodnak Balato- nújlakon. Egy külföldi üzletem­ber érdeklődik a belföldi pici lehetőségek iránt. cs. k. e. héten 22 pedagógus kíséreté­ben 110 gyerek érkezett az is­kolából az „erdei iskolába”, ahol is nagy kirándulásokat tesznek, igyekeznek megis­merkedni a természettel, a vi­dék növény- és állatvilágával. Egy gyógyító hét - sérült gyerekeknek Kiléptek a Falusi Vendéglátók Szövetségéből Nyimben jobb nyarat remélnek Nyim Siófoktól délre, mind­össze 13 kilométerre fekszik. Az erdőkkel körülvett, kisközség­ben az utóbbi időben mind több nyugati turista keresi a pihenés, a kikapcsolódás lehetőségét. Kovács József több éve már, hogy a falusi turizmus keretében kiadja lakásukat, főleg külföldi­eknek. A nyári szezon indulása előtt, a legnagyobb felfordulás közepette (tapétáztak, festettek, takarítottak) kérdeztem a gaz­dát: milyenek az eddigi tapasz­talatok? — Vegyesek. Sajnos, a múlt év sem hozta a várt eredményt. Valószínű, hogy a délszláv helyzet riasztotta el a hazánkba látogató külföldiek jelentős ré­szét, így a Balatonra és a fal­vakba vágyókat is... Nálunk az egész lakás az idegenforgalmat szolgálja. Az önálló lakrészben nyolc-kilenc személy kényelmes elhelyezését biztosítjuk, s a vendégek rendelkezésére áll a telefon, a televízió, és különféle eszközök is. Kovácsék négy évvel ezelőtt beléptek a Falusi Vendéglátók Szövetségébe, ám a szervezet elkésett a hirdetéseivel, nem­igen biztosított vendéget. Ezért meg is szüntették ezt a laza kapcsolatot. Most egyénileg szervezik az üdültetést. A há­zaspár abban bízik, hogy a tel­jes felújítás befejezése után megérkeznek a vendégek. — Ez a szezon csak jobb lehet, mint a tavalyi. Mert, a pihenésre, a csendre, a kikapcsolódásra vágyó nyugati vendégeknek ideális település lehet Nyim. Hazai vendég nemigen tudja megfizetni ezt a kényelmet, szolgáltatást. A romantikus kör­nyezet, a dombok, az erdő, a háziak vendégszeretete, a sza­lonnasütések, esti poharazga- tások mind hozzátartoznak az üdüléshez. Kovács József és felesége kü­lönféle programok ajánlásával (melegvízű fürdők, kulturális események stb.) is segíti ven­dégei hasznos időtöltését. Csak vendégek legyenek... Krutek József Felkérésre csirkét nevelnek Százhúszezer pecsenyekacsa a feldolgozónak Remekül sikerült a Balatoni Halászati Részvénytársaság pecsenyekacsa programja. A sárvári baromfifeldolgozó tár­saságnak már leadtak száz- húszezer darab pecsenyeka­csát, az éves rendelésnek több, mint felét. A jó eredményre való tekin­tettel felkérték őket, hogy kí­sérletképpen kezdjenek újra pecsenyecsirkét is nevelni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents