Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-14 / 138. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP MIAMI VAl.YOVn.VVOKSK 1994. június 14., kedd Az ÁVÜ válaszol - A magánosítás felfüggesztéséről Fél évet is késhet a patikaprivatizáció Lascsik Attila: A döntés olyan helyzetet teremtett, amely elbizonytalanítja a vevőjelölteket Óriási fölzúdulást váltott ki a gyógyszerészek körében az Állami Vagyonügynökség (ÁVU) Igazgatótanácsának május 25-i döntése, mely szerint felfüggesztik a patikaprivatizációt. Mint köztudott, háromévi gondos előkészítő munka után, május 5-én eladásra meghirdettek a lapokban (öt megyében és a fővárosban) 61 gyógyszertárat. A pályázati kiírást a hónap végén visszavonták. Lascsik Attila, a IV. privatizációs igazgatóság vezetője Szolgáló államra van szükség Sárközy Tamás, a Közgazdaság-tudományi Egyetem gazdaságjogi tanszékének vezetője a közgazdasági társaság gazdaságelméleti szakosztályának rendezvényén kifejtette: a magyar GDP nem tud eltartani egymillió állami közalkalmazottat, egy részüket át kell irányítani az önkormányzatokhoz. Leszögezte: mindenáron, s nagyon gyorsan folytatni kell a privatizációt. Nyugati cégek a kérők között Huszonnégy cég érdeklődik a HungarHotels iránt. A legtöbben csak egy-egy részt szeretnének megvásárolni,noha az Állami Vagyonügynökség egészben kívánja eladni. Bizonytalanság a KRP körül Bár az ÁVÜ-nél még nem született meg a döntés, jelentősen lassult a Global és a Pannónia Hotels részvények kibocsátása. Az általános vélemények szerint meg kell tartani a privatizáció eszköztárában a tőzsdei privatizációt akkor is, ha az új kormány a KRP leállítása mellett dönt. Felfüggesztik az erdőeladást Törökbálinton lakossági fórumot tartottak az őszi árverésre kijelölt erődterület védelmében. Ezzel kapcsolatos az a hír, amit Orosz Sándor, az MSZP agrárügyvivője közölt: a párt - kormányzati pozícióba jutva - ideiglenesen felfüggeszti majd az erdők magántulajdonba adását. E döntés érvényes lesz mindaddig, amíg felül nem vizsgálja az eddigi privatizációs elveket. Az okokról Lascsik Attila, az ÁVÜ Ipar IV. Privatizációs igazgatóság vezetője beszél. Pereskedő megyék — Az Igazgatótanács május 4-én határozta el a gyógyszer- tárak magánkézbe adásának megkezdését. A privatizáció gondosan elő volt készítve, és a legapróbb részletekig egyeztettük az érdekeltekkel. Azért nem hirdettük meg mind a 19 megyében a gyógyszer- tárakat, mert a megyei gyógyszertári központok tulajdonjogát jó néhány önkormányzat vitatta. Több megye is pereskedett közvetlenül a Belügyminisztériummal, közvetve pedig az ÁVÜ-vel. Ezen ügyek egy része jogerős, a Vagyonügynökség számára kedvező ítélettel zárult, más megyék önkormányzatával pedig peren kívül sikerült megállapodnunk. A „bomba” május 3-án robbant, amikor a Legfelsőbb Bíróság a Békés megyei önkormányzat előterjesztésére elvi határozatot hozott. Eszerint a gyógyszertári központok tanácsi alapítású, közüzemi vállalatok, amelyekre nem vonatkozik a privatizációs törvény. Május 4-én, amikor az igazgatótanács elhatározta a patikák meghirdetését, hivatalosan még nem volt tudomása a Legfelsőbb Bíróság döntéséről, amely ugyan nem vette ki az ÁVÜ kezéből a tulajdonjogot, de olyan helyzetet teremtett, amely elbizonytalanítja a potenciális vevőjelölteket. Ezért május 25-én felfüggesztették a pályáztatást, és az igazgatótanács az ügyvezetést az önkormányzatokkal való újabb tárgyalások megkezdésére utasította. Az előkészítés — A patikaprivatizáció közvetlen előkészítésén egy négytagú csoport három hónapig dolgozott megfeszített munkával, mégsem tartjuk presztízsveszteségnek a privatizáció felfüggesztését. Csak azért aggódunk, hogy emiatt hosszú hónapokat, akár fél évet is késlekedhet a tulajdonváltás. Márpedig enélkül is mi vagyunk a hajdani szocialista országok közül az utolsók, ahol még mindig a régi, szovjet típusú elosztási rendszer működik a patikaszerek értékesítésében. Az 1350 állami patika kizárólag saját megyéje gyógyszertári központjától rendelhet gyógyszert, kötszert stb., míg a magánpatikák 42 nagykereskedőtől vásárolnak. Nem véletlen tehát, hogy kínálatuk színesebb, bővebb, tehát idővel „lekörözik” a versenyben a mind nagyobb áruhiánnyal küszködő államiakat. Számuk egyébként is gyorsan nő, ma már 450 magángyógyszertár működik. — Sajnálatos lenne, ha az általunk kidolgozott, világos, az érintettekkel egyeztetett, működőképes privatizációs megoldás meghiúsulna, hiszen az önkormányzatoknál nincsenek felkészült privatizációs szakemberek, s nincs egységes privatizációs stratégia, ráadásul a magántulajdonba adás költségekkel jár. Az önkormányzatok — a közösen kialakított szabályok értelmében — mind a patikák, mind pedig a gyógyszertári központok eladásából befolyt pénz felét megkapták volna az ÁVÜ-től, amely levette volna a vállukról a privatizáció gondját. Beleszólásuk abba, hogy ki legyen a tulajdonos, lett volna az önkormányzatoknak, mert már alakulóban voltak a megyei bírálóbizottságok, amelyekben a megyei főgyógyszerészen, a Magyar Gyógyszerészkamara megyei képviselőjén kívül az önkormányzat is képviseltette volna magát. — Az igazgatótanács nem leállította, csak ideiglenesen felfüggesztette a privatizációt addig, amíg állást foglal az ügyben az Alkotmánybíróság is — mondta Lascsik Attila. Az ÁVÜ segít — Addig sem ülünk karba tett kezekkel: ha megkeres és tanácsot kér valamelyik önkormányzat a patikaprivatizáció előkészítéséhez, nem tagadjuk meg a segítséget. Furcsa és nem a legszerencsésebb megoldás lenne, de nagy esély van arra, hogy amennyiben önkormányzatok értékesítik a patikákat, nem lesz egységes magán- tulajdonba adás. A privatizáció szüneteltetése elsősorban a gyógysze- részek számára nagy csapás, hiszen nem volt módjuk arra az elmúlt évtizedekben, hogy vagyonokat gyűjtsenek maguknak. Az állami tulajdon megszerzésénél nyilván szükségük lett volna E-hi- telre, de fizethettek volna kárpótlási jeggyel is. Egyik kedvezményes vásárlásra sincs mód azonban abban az esetben, ha a patikákat az önkormányzatok adják el. Már az év végére Terveink szerint az év végéig befejeződött volna a patikák megánkézbe adása, és a gyógyszertári központok átalakítása. Sőt néhány vállalat privatizálása is. Úgy gondolom előbb-utóbb az önkormányzatok is belátják: a lakosságnak az az érdeke, hogy jól karbantartott, bőségesen ellátott, tiszta gyógyszertárakban udvariasan szolgálják ki. Ehhez pedig mielőbbi tulajdonosváltásra van szükség. ÁVÜ-helyzetkép a privatizációról 1994 áprilisában Összefoglaló áttekintés az Állami Vagyonügynökség által a magánkézbe adott, illetve az ÁVÜ portfóliájában maradi társaságokról (NAPI, 1994. június 1., I-j. oldal). 'ÁVÜ tési kisebb, mim 50% Ftxrés: Állam Vaçyorûgyrt^sé^ntorTnaîfrai Iroda Az Impulse Enterprise visszalépett, a pályázat eredménytelen Többet akar az ÁVÜ a Sütévért Bánkúti Béla: A cég jövőjét is veszélyeztetheti az IT döntése Még ÁVÜ tulajdonú kemencében sülnek a kuglófqk Fotó: Török Anett (Folytatás az 1. oldalról) — Úgy én is tudtam volna ígérni, hogy aztán visszalépek — mondta láthatóan elkeseredetten Bánkúti Béla a Sütév vezérigazgatója. — Az az igazság, hogy ezzel feltehetően végleg elestünk a vásárlási lehetőségtől, mert az új pályázatot mire kiírják, nem lesz meg a szükséges összeg. Egyébként is: ennél többet mi nem tudunk kínálni. Az általános vélemény a szakmán belül, hogy a sütőipari vállaltok egy részét — köztük a Sütévet is — alaposan túlértékelték vagyonértékeléskor. A Sütév 716 millió forint jegyzett tőkéje — aminek 84 százalékára lehetett pályázni — csaknem a teljes vagyonértéke is egyben. Egy — az ÁVü kérésére — elvégzett vagyonfelmérés szerint ennek csak a 72 százaléka a reális érték. — Azért is csodálkozunk a döntésen, mert mi az egész állami vagyonrészre pályáztunk — folytatta Bánkúti Béla — hisz a 25 százalék plusz 1 szavazatot képviselő, termelőszövetkezetek számára elkülönített részvénycsomagot is megvennénk 105 százalékos áron. Míg az Impulse csak az 59 százalékot vette volna meg, vagyis a privatizációt nem lehett volna befejezni. De végül visszaléptek, maradtunk egyedül egy korrekt ajánlattal, mégis eredménytelennek nyilvánították a pályázatot. Azzal a szándékkal pályáztunk, hogy nem csak működtetjük a céget, hanem fejlesztjük is. Ezért is nem lehet magasabb áron ajánlatot tenni, mert akkor a hitelek törlesztőrészletei minden pénzt felemésztenének. Nem maradna fejlesztésre, így a cég versenyképessége tovább romlana, és ez végül a csődhöz vezetne. Ebben sok igazság van, hisz éppen Somogy megye az, ahol a legtöbb kisüzem, magánpékség működik. Ennek a 76 kisüzemnek az összkapaci- tása meghaladja a Sütévét, jövedelemtermelő képességük úgyszintén. Tenni kell valamit a nagy cégnek ha talpon akar maradni. — Az elképzeléseink megvannak, de míg bizonytalan a privatizáció nem tehetünk semmit. Ezért is sürgős lenne a döntés. Ezért arra kértük levélben az ÁVÜ igazgatótanácsát, változtassa meg döntését és adjon lehetőséget arra, hogy nyílt pályázat nélkül módosíthassuk ajánlatunkat. Erre lehetőséget ad az ÁVÜ szabályzata. — Sokkal többet persze nem tudunk ajánlani — tette hozzá Vincze Károly az MRP vezetője. — A jövedelmezőségünk nem bír el nagyobb hitelfelvételt. A 415 dolgozót nem vihetjük bele egy irreális vásárlásba, ami számukra évekig elmaradt jutalmakat, elmaradt fizetésemelést jelentene. A dolgozók sem értik, vajon egy ilyen, sütőipari összehasonlításban is jónak mondható ajánlatot miért utasítottak el. Csalódottak és elkeseredettek az MRP tagjai is, mert tudják: ha nem kapunk lehetőséget pályázaton kívül, biztos hogy nem tudunk még egyszer ajánlatot tenni, mert a szövetkezeteket nem lehet 4-5 hónapig a konzorciumban tartani. Ez valószínű, hisz a szövetkezeteknek kell az a pénzük, amit most letétbe helyeztek, és vannak más üzletek, amibe a kárpótlási jegyeiket befektethetik. De az sem mellékes, hogy most kitudódott a vételi árajánlat, ami tovább rontja a konzorcium esélyeit. Hisz a szakértők azt is tudjhaták: a sütévesek 10-20 százaléknál többel nem tudják emelni a vételárat. A részvénytársaság sorsa most az ÁVÜ kezében van, csak az a kérdés, felvállalnak-e egy ilyen döntést a jelenlegi politikai helyzetben? A Sütévnél abban reménykednek, hogy a gazdaság érdek illetve egy ilyen volumenű cég jövője a fontosabb. Varga Ottó
