Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-14 / 138. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI NYÁR 1994. június 14., kedd Kamionstop a parti utakon A közlekedési minisztérium és a Belügyminisztérium közös elhatározása alapján ez évben is június 15. és szeptember 10. között időszakos teherforgalom korlátozás lép életbe a Balaton térségében. A korlátozás a 12 tonna megengedett össztömeg feletti tehergépkocsik és járműszerelvények átmenő forgalmára vonatkozik és a 7. sz és 70 sz. főutat B. keresztúr-Siófok, valamint a 71. sz. főút Balaton- füzfő-Keszthely közötti szakaszát érinti. A tilalom hétvégeken, szombaton 0 órától vasárnap 24 óráig lesz érvényben. Traffipax menetrend A siófok rendőrkapitányság működési területén üzemelő traffipax ma a gyorshajtókat 8-10 óra között a siófoki Erkel Ferenc utcában, 11-13 óra között a Szent László utcában, 15-17 óra között a helyi MOL-kútnál fényképezi le. Operett németül A Fővárosi Operettszínház művészeinek közreműködésével július 4-ig minden este nyolc órakor operett hangversenyt rendeznek a siófoki Dél-Balatoni Kulturális Központban — német nyelven. A jegy 10 márkába, vagy hatszáz forintba kerül. A Balaton és az ember A keszthelyi Balatoni Múzeumban hétfő kivételével minden nap 10-17 óra között kiállítások várják a látogatókat. A Balaton és az ember kapcsolatáról vall a tárlat, s rácsodálkozhatunk római kori és középkori kőtárra is. Szobát rendeztek be a szervezők Halápi János emlékére. Autósmozi a kiüti piacon A „Szökésben” című színes, feliratos amerikai erotikus krimit mutatják be ma este 9 óra 30 perckor a Siófok—kiüti piacon nemrégen felépített autósmoziban. A főszereplők: Kim Basinger és Alec Baldwin. Lopott autókat keresünk! Zamárdi garázsból lopták el az AOS 612 rendszámú Wartburgot. Siófokról, egy Mikszáth Kálmán utcai nyaraló udvarából az EN-PW 325 rendszámú BMW-t. Ugyancsak BMW-t, a GNT-AJ 79 rendszámút lovasí- tották meg egy Szent László utcai ház udvaráról. A Beszédes sétány egyik udvaráról tűnt el a tulajdonos legnagyobb csodálkozására az ESA-G 17 rendszámú 190-es Mercedes. Közterületről egy autót loptak el: a siófoki tanácsi parkolóból az MB-AP 677 rendszámú Fiat Tipót. A 84/310-700-as telefonon várja a rendőrség az információkat, ha az olvasó rálel valamelyik gépjárműre. Díszburkolat Balatonbogláron Szépül a balatonboglári városközpont, ahol a siófoki Ökobau Építő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft díszburkolatot rak le a posta és az OTP közötti gyalogátjárón. A több mint egymillió forintos munkát a városgazdálkodási igazgatóság megrendelésére végzik és várhatóan még ebben a hónapban elkészül. Törvény kell a nádasok védelmére Algásodik a Balaton vize Vízügyi szakember a part kibetonozásáról és a politikáról (Folytatás az 1. oldalról) — Az eutrofizáció algáso- dást jelent — kezdte Szabó Mátyás. — A tó szerves növényi tápanyagokkal, elsősorban foszforral, nitrogénnel szeny- nyeződik. A védelem megszervezése a Kis-Balaton I. és II. megtervezésével kezdődött. A Balaton szennyeződésének 50 százalékát és a keszthelyi öböl iszaposodását a Zala folyó okozza. Ennek megakadályozására, szűrőnek épült két tározó — a munkálatokat azonban pénzhiány miatt nem sikerült befejezni. A kék alga a nyári időszakban a hő és fény hatására fejlődik ki. A víz tetején mint nyálkás hártya jelenik meg. Kiemelten foglalkoztunk a jelenséggel mint a Balaton egyik legfontosabb vízügyi és természetvédelmi problémájával. — A Balaton partjának kikövezését, az úgynevezett partvédelem kialakítását sokan kifogásolják. A bírálók szerint a tó természetes tisztulását akadályozták meg ezzel. — A partépítéseket az 1960-as években kezdték meg; a 250 kilométer hosszú tópart 107 kilométerén épült partvédő mű. Szakmailag valóban kifogásolható, hogy túl egyenes és kevés ívvel épült partvonalat alakítottak ki. Az viszont egyértelművé vált, hogy a földből készült rézsűt elviszi a víz és a hordalékmozgás. Ezt kísérletek is bizonyítják, így a part eróziója miatt szükség volt a part kikövezésére. Kompromisszumot kellett találni, mert kevés volt a pénz. A part kikövezése esztétikailag megfelelő, ezen túl ellene kell állnia az erős hullámzásnak és a jég torlódásának is. — Fogy a nádas. — A nádasok szűrő szerepe nyilvánvaló, és ahol nagyobb területen képes volt megkapaszkodnia, ott a tó természetes állapota megmaradt. Az érem másik oldala az, hogy a nádas tisztítása, aratása, kezelése a parton élő tulajdonosok és önkormányzatok számára gondot jelent. A vízparti telektulajdonosok nem örülnek a nádban elakadt oszló halak szagának, a szúnyogoknak. Ezek rontják a fürdőzés örömét és a nyugodt pihenés körülményeit. A nádak védelmére jogszabályt kell alkotni mielőbb! A horgászok a stégjeik, a vízisportok kedvelői a szörfjeik és csónakjaik számára kijáratokat vágnak a nádban. Pusztul a növény, mivel az állampolgárok saját szempontjaikat elébe helyezik a tó érdekeinek. A nád rendszeres vágását és tisztítását meg kell oldani, és nemcsak az eladható részét kell aratni. — Hogyan ítéli meg a vízügyi szakma helyzetét, melyek legfontosabb feladataik? — A vízügyieket Bős-Nagymaros kapcsán igazságtalanul ítélik meg. Kevés lehetőségünk volt, hogy érveinket elmondhassuk. Nagy tragédia lenne, ha akkor ébrednének rá a társadalom arra, hogy mit jelent az egészséges víz, amikor már nincs belőle. A szakembereknek egyébként a tudásukon kívül bátorságra is szükségük van, hogy véleményüket megvédjék, még akko'r is, ha az a napi politikával nincs összhangban. Ondrejovics László Kőhalak a parton Kenéz László, Balatonberényben élő művész legújabb alkotása a máriafürdői köztéri szobor. Az idény kezdetére elkészült kompozíció a halakkal és hálóval kellemes látványt nyújt a parti sétány kezdetén. Tocsog a vendég „Aki többet eszik, annak kétszer vigyetek!” Az üdülőgondnok nyarai — Eddig az írókkal, kiadókkal, könyvterjesztőkkel töltöttem a nyarat, most majd a zenészek jönnek. — Az állami könyvterjesztőtől 1993 őszén a Hungaroton Lemezkiadó Vállalat tulajdonába került üdülő bejáratánál Horváth Lászlóné invitál befelé, aki 34. éve végzi a gondnoki feladatokat. 1956 őszén került Komárom megyéből Balatonfenyvesre. A háború után szűkebb hazájában nem volt könnyű munkához jutni; nehezen megszerzett ácsi cukorgyári könyvelői állását a férjhezmenetel, majd a gyerekek kedvéért adta fel. — Amíg a gyerekek picinyek voltak, eszembe sem jutott, hogy dolgozzam. Aztán mégis eljött az idő, amikor úgy éreztem: csinálnom kell valamit. A hatvanas évek elején a ba- latonfenyvesi, hetven ágyas üdülő virágkorát élte. Akkoriban még beutalásos rendszerben pihentek itt a vendégek. Szó sem volt még privatizációról, profitorientált üdültetésről... — Emlékszem, 1968-ban a pozsonyi kiadó nálunk ünnepelte negyedszázados fennállását. Sok híresség, a könyvek címoldaláról ismert nevű viszHorváth Lászlóné szatérő vendég volt nálunk. A könyvterjesztő sem a haszonra ment, hanem arra, hogy aki a fenyvesi üdülőjében nyaral, az jól érezze magát. Itt a mai napig nincs semmi kispórolva az ételből. Mindig mondom a személyzetnek: aki többet eszik, annak kétszer vigyetek! Aki ide jön, az nem nagypénzű ember; olyan, aki egész évben spórol erre az egy-két hétre. Pénteken kezdjük a turnust, azért, hogy mindenkinek jusson a szabadságból legalább egy hétvége. Reggel hattól este nyolcig itt vagyok, s a menütől a gyerekmegőrzésen, a szabadprogramon át mindent megbeszélek a vendéggel. Van, akivel harminc éve dolgozunk itt együtt. Előfordul néha, hogy már fáradok, de hát a hatvanhetediket taposom. — Ez a nyár más lesz, mint a többi. — Már a tavalyin is érződött, hogy a cég nem tud elég vendéget küldeni. A Hungarotonnak sincs annyi alkalmazottja, hogy megtelne az üdülő, így aztán meghirdettük a szabad szálláshelyeket. Nekem furcsa, hogy így kell vendégeket „fogni”, de ha egyszer elvállaltam, csinálom. Meg aztán ezek a zenészek is aranyos emberek; nemrég járt itt az a nagyhajú — na, hogy is hívják — az a Kóbor. Azt mondta, még az idén visszajön... Várjuk. Csíky K. Erika Kiadós esőzés volt a tópartján a hétvégén, de szerencsére csupán csendes égi áldás locsolta az előszezon tétlenségre ítéltjeit. így hétfőn lehetett dolgozni a korábbi viharok után maradt rendetlenség eltakarításán. Nem öntötte el a partmentét a víz, mondják felsóhajtva az önkormányzatoknál, ám a szomorkás időben nézelődni induló vendéget ez bizony nem nyugtatja meg, mert sok helyen, a balatonboglári főutcán például tocsog a járdán rekedt vízben, vagy kacsázik az úttesten... Ilyenkor jól látszik és kellemetlenséget okoz az elmaradt kátyúzás, vagy a járdajavításra kért, de nem kapott pályázati pénz hiánya. Másutt meg fel-fel bukkanó vizek jelzik az egykori feltöltött területeket, ahol gyorsan kellett eladni, építkezni, az ön- kormányzatoknak pénzhez jutni. Tán nem véletlen, mára szinte a déli part valamennyi települése eljutott odáig, hogy a csapadékvíz elvezetésére, a belterületi vízrendezésre költeni kell. És nagyon sokat, mert több évtizedes lemaradást kell behozni, hiszen erre a munkából többnyire a maradékból futotta, ha egyáltalán nem maradt el. Balatonboglár igyekszik kihasználni a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium pályázatát, amelyet tavasszal írtak ki jövő évi pénzekre. A városban a következő három évben 65 millió 640 ezer forintot szeretnének költeni a belterületi vízrendezésre, és ennek a költségnek a húsz százalékára pályáztak a Vízügyi Alaphoz. Próbálkoznak a környezetvédelmi tárcánál is, mert egyértelmű összefüggésbe hozható a balatoni vízminőség és a települések csapadékvíz elvezetése. Balatonlellén is hosszútávú tervezetet készítenek, addig is dolgoznak a tűzoltó- munkán, mint Fonyódon, ahol a Városgazdálkodási Intézmény szerződést kötött egy vállalkozóval, hogy legalább a frekventált helyeken mindig rendben legyenek az árkok, vízelvezetők. Meglátjuk, mit hoznak a törekvések. Az biztató, hogy mindenütt felfedezték, hiába a látványos rendezvények, szépülő kereskedőcentrumok, vendéget csalogatni tiszta, rendezett környezettel lehet. G. M. Apáról fiúra száll a „bűnöző mesterség” Zsebesveszély az üdülőhelyeken Nemcsak a szobakiadók, vendéglősök, a zsebesek is reménykedve várják a turistahadat a Balaton-partra. Siófokon már legalább két csoportjuk működik; helybéliek és székesfehérváriak. — A zsúfolt helyeken, nagy üzletekben, forgalmas utcákban kell legjobban vigyázni a pénzünkre, mert módszerük az: meglökik az embert, miközben egy pillanat alatt kiemelik zsebéből a tárcát — mondta Polgár József őrnagy, a városi rendőrkapitányság csoportvezetője. — Aztán gyorsan elvegyülnek a tömegben. Rábizonyítani nagyon nehéz, hiszen a legtöbb esetben a károsult megveszi a virslit, aztán száz méterrel odébb, a sörözőben veszi csak észre, hogy nincs miből fizetnie. Másrészt a zsebesek jól megszervezett falkában dolgoznak; láncszerűen azonnal továbbadogatják egymásnak a tárcát, mielőbb kiszedik belőle a pénzt, a bűnjelet pedig eldobják. — A bűnözők körében is vannak kasztok — magyarázta Polgár József őrnagy. — Most a rablók és a páncélszekrény-fosztogatók a királyok, a zsebesek a „ranglétra” legalján helyezkednek el. Nem vállalnak reckírt, így például ha észre is veszi a kiszemelt áldozat a trükköt, tagadnak, de nem agresszívak. Jól tudják: verekedésért, garázdálkodásért le lehet csukni őket, és akkor elvesztenék azt az akár többszázezer forintot, amit egy szezonban „kereshetnek”. A placcok miatt egyébként nincs vita közöttük; családokban öröklődik a „mesterség”. A kifosztottak többsége ittas állapotú; a tettesek az emberek felelőtlenségét használják ki. Pénzt csak belső zsebben, vagy nyakba akasztható, ruha alá dugható kistáskában szabad tartani! Nyugat-Európában az állampolgárok biztonsága érdekében a leginkább veszélyeztetett helyeken táblákkal, feliratokkal figyelmeztetik az embereket: „Vigyázat, zsebesek fenik fogukat a pénzedre!” Ha lenne erre pénz, akkor a Balaton-parti szállodasorokon, kikötőkben, nagy üzletekben, piacokon kellene kilógatni hasonló hirdetményt. A 23 éve bűnügyi munkát végző Polgár József elmondta azt is: még amikor a rendőrakadémia tanult, egy esti beszélgetés közben, a bárpult mellett ülve egyszer neki is ellopták farmeréből a tárcáját. Azóta persze nem ivott zse- bes az ő pénzén... Czene Attila
