Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-13 / 137. szám

1994. június 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A marcali tévé mai műsora Ma reggeltől: Új képújság. 19.00: Hétfő esti hírmagazin. Benne - Modern szülőszoba a városi kórházban - Hivatalosan is megnyitották a Renault-szalont - Évzárók az iskolákban. 20.00: Tv-mozi: A fogoly (angol film). A Évzáró Puszta- kovácsiban Az összevont hetedik-nyol­cadik osztályból mintegy tíz végzős diák ballagott a puszta- kovácsi általános iskolában. A 87 tanulós intézmény — a fo­gyó gyermeklétszám miatt az idén először — valamennyi osz­tályát összevontan működtette. Százezer forint Szenyérnek Százezer forintot nyert pá­lyázaton a családok éve al­kalmával Szenyér. Ezt a pénzt a megyei közgyűlés adta a községnek - játszótér építé­sére. A kisiskola révén is, ahová 17 diák jár összevont osztályba, hozzájutottak némi pénzhez, s így a község kisdi­ákjainak is több segítséget adhatnak: utazásra, tanszer­re, menzára nem kell költe­niük a nehézsorsú szülőknek. Somogy szentpál : végre vonalban Az új telefonvonalak beveze­tése szempontjából meglehe­tősen „sértődékenynek” bizo­nyult a négy évvel ezelőtt Két- hely és Somogyszentpál kö­zötti telefonkábel. Sok erőfe­szítés árán a Matáv szakembe­reinek sikerült elhárítani a ma­gas belvíz és az esőzések mi­atti beázásokat, (gy két kérel­mező kivételével a múlt hét végére ötvenhárom új vonalat kapcsoltak be. Mivel a munkák még hét végén is tartottak, va­lószínűleg teljes lesz a szent- páli telefonlétszám, megszűn­nek a korábbi kifogások, és mindenki telefonozhat kedvére. Csákány sokallja a fejkvótát Azt a fejkvótát, amelyet az általános iskolások után fizet Somogyámsonnak, Csákány képviselő-testülete sokallja. Amíg az állami támogatás egy gyermek esetében 41 ezer fo­rint, addig a kis községtől 130 ezret kérnek. A három-négy­szeres plusz kiadást más, falu­fejlesztő célra is lehetne fordí­tani, mondták, így Somogyzsit- fa után a csáknyiak is az isko­laváltást fontolgatják. A szü­lőkkel és a marcali Noszlopy iskolával most folynak az egyez­tetések a 28 csákányi nebu­ló szeptemberi áthelyezéséről. Telefont kapott a marcali művház Végre megkapta a marcali kulturális központ a nyilvános telefonállomást. A távközlési szakemberek a múlt hét köze­pén szerelték be a régóta áhí­tott készüléket. A száma: 313-855 - és visszahívható. Péklapáttól a bid ki ikeré ki g Az Audi-gyártól a középkori várig Egykor őrbódé volt, ma kér ékpár javító Zsiga már magára talált a biciklikerekek között Fotó: Kun Tibor Lehet annak valami rejté­lyes oka, hogy barátai és kö­zelebbi ismerősei Silinger Ist­vánt egyszerűen csak a Zsiga névvel illetik. Tény, hogy ő nem bánja. Olyannyira nem, hogy a Marcaliban frissen nyi­tott kerékpárjavító műhelyét „Zsiga Szeró” névre keresz­telte, s ilyetényként ajánlja a városkában ezideig nélkülö­zött szolgáltatását. Nem kevésbé érdekes az sem, hogy Zsiga egyébként a pék mesterséget tanulta ki nyolc évvel ezelőtt Kaposvá­ron, és a legutóbbi időkig a szakmában dolgozott. Mint mondja: rengeteget, ráadásul éjszaka. Ennek okán viszont a nappalai kornyadoztak, holott ő — mint megszállott amatőr biciklista — szerette a környé­ket, meg a világot is járni. Drótszamarán eljutott Ausztriá­ba, sőt Olaszországba is. Közben persze az alapvető tudnivalókat is megtanulta a bicikli(zés) lelkivilágáról. Ad- dig-addig, hogy végül döntött: felcseréli a péklapátot bicikli­szerelésre. Egy ideig otthon bütykölgette a kétkerekűket, áprilisban pedig megállapo­dott a maracali önkormányzat­tal, hogy a volt belsőlaktanya őrbódéját átalakítja javítómű­hellyé. Ami egy bicajhoz kell, az itt többnyire megkapható, és mint mondja, nem az árak felverésével igyekszik vevőket csalogatni. Különben is, mióta újra di­vatba jött a bicikli, annyi javí­tani való akad, hogy alig győzi. — Naponta minimum 12 órát dolgozom. Jövök virradatkor — mondja, de ne panaszként-, és sötétben megyek haza. Ebben az évben eddig kb. 200 kerékpárt javítottam meg. Legnehezebb a centírozás. A Csepel szabvány például 2-2 milliméter eltérést enged jobbra-balra, s a kerék, mint mértani kör szintén ennyit vi­sel el. Zsiga mindebben immár jól otthon van, nagy gondja csak a villany. A kis műhelyére fordított 255 ezer forint után az áram be­kötése — lényegében már az épület faláról — további 70 ezer forintjába kerülne. Erre egyelőre még nem telik, és ha kicsit bele­gondol: indokolatlanul sok is. Most, nyáron, szerencsére a ma még ingyen és adómentesen igénybevehető napfénynél dol­gozhat. És ezt kihasználja. Mint mondani szokás: látástól miku­lásig. Kun G. Tibor Pontos ügykezelés az öreglaki takarékszövetkezetnél Tizennégy község pénze Afféle kis jubileumot ün­nepelhet idén az Öreglak és Vidéke Takarékszövetkezet. Mint Kiss Botondné főkönyve­lőtől megtudtuk, most 35 éve­sek, és a somogyvári, a buzsáki, a lengyeltóti, valamint a puszta- kovácsi kirendeltségükkel, va­lamint az ezekhez tartozó 14 te­lepüléssel állnak közvetlen kap­csolatban. Elsőrendű feladatuk a lakossági pénzek kezelése, úgymint betétek, hitelfolyósítás, vízdíjak, szemétszállítás, gázdí­jak kezelése. Napra kész kimutatásuk sze­rint a lakossági betétállomány 193 millió forint; itt kezelik az önkormányzat számláit is. A hi­tel oldalon most 152 millió forint szerepel. Az öreglaki takarék- szövetkezet jelenleg 1830 beté­tes és 1286 adós ügyfelet tart nyilván. Gondot inkább az utóbbiak okoznak, de a szövetkezet igyekszik humánusan kezelni ügyfelei anyagi problémáit. Ed­dig mindössze egy esetben kel­lett bírósághoz fordulni. K. G. T. Marcaliból húsz diák indul Németországba V Künzelsaui Népfőiskola me ghívásáa húsz marcali kö­zépiskolás kéthetes nyelvgya­korlatra itazik a hét közepén Németoiszágba. Jandics Ró­bert nyelvtanár vezetésével a Berzsenyi Dániel Gimnázium német tagozatos osztályainak hallgatói kaptak lehetőséget arra, hogy az iskolában tanulta­kat „élesben” is kipróbálhassák. A házigazdák Corneila Theu- ren angol-francia szakos ta­nárnőt kérték fel a magyar csoport napi teendőinek meg­szervezésére. A délelőtt a népfőiskolán zajlik, ahol a be­szédgyakorlaton kívül a német hagyományokról, az életmód sajátosságairól is tájékozta­tást kapnak a hallgatók. Egyes intézményeket, cégeket is fel­keresnek, például a helyi kór­házat, a betegbiztosítót, a já­rási és városi tanácsot, illetve a világhírű stuttgarti Audi-gyár életébe pillanthatnak be. Fog­lalkoznak környezetvédelmi ügyekkel éppúgy, mint idő­szerű politikai eseményekkel. A nyelvtanulás egyik kiemelt pontja, az esti tv-h íradó meg­tekintése és az órán történő feldolgozása. Az intenzív tanu­lás mellett lesz idő a kikapcso­lódásra is. A marcali diákok fölkeresik — többek közt — a Künzelsautól 60 kilométerre fekvő középkori várost, Rot- henburgot is. (Csíky) Verses, zenés bemutató a Park utcában Önállóságra nevelő óvodai program Egy régi épületben, ám cso­dálatos környezetben működik három csoporttal és 86 gye­rekkel a marcali Park utcai óvoda. Az udvar a szabad program színtere; legutóbb az évzáró, nagycsoport-búcsúz­tató ünnepi műsor helyszíne volt. A „ballagok” óvónénijével, Láris Gézáné tagóvoda-veze­tővel a nagy tetszést arató ver­ses, zenés bemutató után arról az anyanyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési mód­szerről beszélgettünk, amelyet ők vittek sikerre a Park utcá­ban. A sajátos arculat — mint mondta — hosszú évek követ­kezetes munkájának köszön­hető, s nagyobb szabadságot, jobb önkifejezési lehetőséget teremt az ide járó nebulóknak. — Szakképzett, jól öszeko- vácsolódott gárda a miénk, érző szívű ezermesterekkel — mondta a tagóvoda-vezető. — Az általános óvodai keretprog­ramot együtt töltöttük meg az eszközigényes, non-stop alko­tást és felkészülést kívánó tar­talommal. Nálunk több a dra- matizálás, a szituációs játék, a szereplésre, az önkifejezésre buzdítás és felkészítés. A legkisebbekkel természe­tesen bábozással kezdjük; ilyenkor még „a bábu bőrébe bújik” a kiscsoportos. Később már a hangképzés helyessé­gére, a szókincs bővítésére támaszkodunk: a szép és ért­hető beszédet, a tiszta kom­munikációt forszírozzuk. Saj­nos, elég sok a beszédhibás, logopédus segítségére szoruló kisgyerek. A nagycsoportos „fellépés” egy folyamat végállomása. A végzős óvisok — tizenöten — az ősszel mind a Noszlopy Gáspár Általános Iskola anya­nyelvi, irodalmi és komuniká- ciós osztályába mennek. A felmenő rendszerű iskolai te­matikát jól előkészíti a Park ut­cai módszer. Ami nemcsak módszer, hanem lélektan is: gyermekközpontú, embersze­rető. Csíky K. Erika Váltás a Palicznál Az eddig egyéni vállalkozás­ként működő Palicz Művek tapsonyi gyára július 1-jétől már részvénytársaságként mű­ködik tovább. Az új szervezeti forma magával hozza az igaz­gatótanács, a felügyelő és más bizottságok létrehozását is. Az 1991 őszén Somogybán meg­telepedett vállalkozás e struk­turális átalakítás után korsze­rűbb módon dolgozhat tovább. Gondot okoz az idegen Marcali térségében A nyári szezonban a Mar­caliban szolgálatot teljesítő rendőrök számára — eddig sem kevés tennivalójuk mel­lett — a közrendvédelem és a közlekedés felügyelete plusz terheket jelent. Dr. Frankberger Ferenc rendőr őrnaggyal, a városi rendőr- kapitánnyal beszélgettünk az idegenforgalom növeke­désének hátrányairól. — Térségünk a Bala- ton-háttéorrszága, s így a kulturált vendégfogadással rendelkező települések sza­bályosan csalogatják ma­gukhoz a turistákat. — Pél­daként említette Kéthelyt és Mesztegnyőt, de ide sorol­ható már Csákány község is. — Rövidebb-hosszabb időre külföldi vendégek ér­keznek térségünkbe, közü­lük jó néhányan ingatlant vásárolnak itt, s nyári üdülő­nek szánt, kicsinosított há­zukat a saját igényük szerint rendezik be. A gond ott kez­dődik, hogy néhány hét, ma­ximum 2-3 hónap után a kül­földiek hazautaznak, itteni házuk pedig őrizetlen ma­rad. Ez szinte csalogatja a betörőket. A marcali rendőrök már nyomoztak ilyen ügyekben, és szakmai felkészültségü­ket dicséri, hogy sikerült fü- löncsípniük néhány dicste­len társaságot, noha a beje­lentés olyankor csak késve érkezett. Ami gondot okoz Marcali térségében: a ta­pasztalatok hiánya. — Jó kapcsolatokat sike­rült kiépíteni a régiónkéhoz hasonló idegenforgalmi adottságú hollandiai Zee- land tartomány rendőreivel. Néhány jó ötletet bizonyára hasznosíthatunk. Addig is a rendőrök állandó jelenléte, vagy időnkénti megjelené­sük, visszariasztja a bűnö­zőket. A marcali rendőrségnek egyelőre nincs közlekedés­rendészete. Ezt a feladatot — egyféle társadalmi mun­kában — a közrendvédelmi­sek látják el, eredményesen. Ezek alapján mondta búcsú­zóul Frankberger Ferenc: kezd olyanná válni a város közbiztonsága, mint ami el­várható. S munkájukat a marcali önkormányzat is se­gíti. Kun G. Tibor Több a végzős, mint az elsős a Mikszáthban Divatos szakma lett: szakács, kereskedő Vége a tanévnek; a táblá­kon nagy betűk hirdetik a vakációt. Marcali iskolái kö­zül a Mikszáth Kálmán úti­ban az idén 74 nyolcadikos búcsúzott tanáraitól, diák társaitól. Hová, merre visz az útjuk? Milyen iskolákba jelentkeztek? Győréi István igazgatóhelyet­tes elmondta: valamennyi vég­zett diákjuk továbbtanul. A leg­jobbak főként nyelvi tagozton, il­letve sima gimnáziumban felvé­teliztek — Marcalitól Fonyódon át Kaposvárig — sikerrel. Arány­lag sokan pályáztak a megye középiskoláiba: Nagyatádon a kereskedelmibe, Kaposváron az egészségügyi és az iparművé­szeti szakközépiskolába, Fo­nyódon a postaforgalmi szakra. Mivel a felvételik értékelése még nem zárult le, így nem tud­ják, hogy a jelentkezők közül hányat vettek fel, ám a már ren­delkezésre álló adatok jó arányt mutatnak. Az ősszel néhány volt mikszáthos a barcsi Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskolában kezdi ta­nulmányait, általában azonban a kereskedő, a szakács és a női­ruha-készítő szakma iránt volt élénk az érdeklődés. A végző­sök mennek, és szeptemberben jönnek a kicsik. 67 elsőosztá- iyost írtak be. A három induló osztály egyike a Zsolnai-mód­szerre alapozó anyanyelvi neve­lést kap. Cs. K. E.

Next

/
Thumbnails
Contents