Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-13 / 137. szám

1994. június 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Rendőrségi razzia a siófoki éjszakában Népi hórukk Mernyén Nem könnyű a csúszós rúdra mászni... Fotó: Lang Flóbert (Folytatás az 1. oldalról) — Mindenre kíváncsi va­gyak, mivel most járok először Magyaroszágon — mondta Leen Schuller. A Somogy me­gyei kapitánysággal munka- kapcsolata van az én me­gyémnek, sőt, Siófokról is több kolléga járt már nálunk. Annyit hallottam tőlük, hogy errefelé egész különleges a nyáréjszakai élet. Túlkínálat van, ez volt az első megállapításunk a hajóál­lomás és a szállodasor kör­nyékére érve. Kevés a turista, annál több a testét áruló le­ányzó. A holland főkapi­tány-helyettes első kérdése az volt: — Miképpen élnek meg? A tapasztalt helybéli rendőrök persze már az idei szezonelőn is láttak ennél szélesebb „vá­lasztékot”, amikor 3-4 méte­res placc jutott csak mindegyik lánynak. Szombaton azonban a rossz idő a turisták egy ré­szének elvette a kedvét a „mustrától”. Még így is köttet­tek üzletek a szemünk láttára is. Az ukrán követ Balatonlellén Amint arról már beszámol­tunk, negyven csernobili gyermek egyhónapos, orvosi megfigyeléssel egybekötött nyaraláson vesz részt Bala­tonlellén, az adventista egy­ház üdülőjében. Az aprósá­gokat tegnap délután meglá­togatta Tkacs Dmétro, Uk­rajna rendkívüli és megha­talmazott nagykövete. — Fiatal komszomolista- ként én magam is részt vet­tem a csernobili gyerekek szüleinek sugárzási gócból való kitelepítésében, így kü­lönösen megható érzéssel jöttem el Balatonlellére — mondta. Örülök, hogy jól ér­zik itt magukat és több ala­pítvány, valamint a balaton- lellei és a szemesi önkor­mányzat is hozzájárult a gyógyüdülésükhöz. Hozzátette: — Legalább százezer gyereknek lenne még szüksége hasonló gyógyüdülésre, hiszen a ka­tasztrófa tízmillió embert érintett, köztük sok terhes nőt is. G. J. — Nálunk ez úgy működik, hogy vannak olyan utcák, ahol engedélyezett az ilyen tevé­kenység — tájékoztatott Leen Schüller. A legmenőbbek a bárokban dolgoznak. A hol­land rendőrség nem zaklatja őket, csak az utcán sétálókkal vagyunk kapcsolatban. Infor­mációszerzésre gyakran fel­használjuk őket... Az biztos: ha nálunk is len­nének kijelölt helyek a szá­mukra, az nem a siófoki szál­lodasor lenne. Pillanatnyilag azonban nem sok „fegyver” maradt velük szemben. — Állandóan megzavarjuk a köreiket — mondta Csapó alezredes — ennyit tudunk tenni. A rendőri jelenlét a leg­jobb visszatartó erő. S most nem is a prostik „iparára” gon­dolok, mert a járulékos bűne­setek — zsebtolvajlás, rablás és més sok egyéb — sokkal több gondot okoznak nekünk. Eközben a városból kifelé tartó autókat ellenőrző közle­kedési akciócsoport „nagy halra” akadt. A holland vendég (Folytatás az 1. oldalról) Egy fesztivál okozta a sze­gény pára vesztét. A falu veze­tői ugyanis elhatározták: ren­deznek egy „világra szóló” fesz­tivált, hogy felrázzák egy kicsit a nagyközség lakóit. Tekerőpa­tak, Gyergyószárhegy küldte el követeit, és a testvértelepülés­ről, Schortensből is érkeztek vendégek. A Renate Mögling alpolgármester és Wolfgang Schmitz jegyző vezette küldött­ség tagja volt a schortensi szépségkirálynő is, akinek fe­jére tavaly az October Festen maga a nagybajomi polgármes­ter, Ács Attila tette a koronát. A községházán Tibol László iskolaigazgató ajánlotta az ér­deklődők figyelmébe Martin Bretschneider festőművész al­kotásait, majd megkezdődtek a három, határon túli, valamint a helyi, a somogysárdi és a Rá­kóczi SE közötti labdarúgómér­kőzések. is végignézhette amint lefülel­nek egy 1991 óta lopottként számon tartott Audit. A kapi­tányság nyilvántartása sok egyéb érdekességről „mesélt” a kocsiról. Ezzel az üggyel egy-két napig elbajlódnak, hi­szen lehet, hogy csak a kor­mány az eredeti a járgány­ban... A zélandi kapitányhelyettes, miután kíséretével végigjárta a siófoki kapitánysághoz tar­tozó Balaton-parti részeket, így összegzett: — Vagyok annyira dörzsölt, hogy nem­igen lehet már meglepni semmivel. Azon azonban csodálkozom, hogy Siófokra mekkora teher hárul így nya­ranta. Erő és kitartás kell hozzá! A vasárnap virradóra elké­szült összesítés szerint egyébként 116 igazoltatás tör­tént az éjszaka folyamán, 2 szabálysértési feljelentés, és 3 előállítás került a statiszti­kába. Több ezer forint hely­színi bírságot szabtak ki a „közegek”. Fónai Imre Estére megtelt a főtér. A helybélieket és a június 18-ig tartó fesztiválra érkezőket a mányi, sváb zenét is játszó ze­nekar fogadta. Kipakoltak az árusok. Dolgozott az utcai port­rérajzoló, s megkezdődött a mustra a Kaposvári Kézműve­segyesület míves termékein. Nagy taps kísérte a Somogy Táncegyüttes produkcióját. A talpalávalót Zengőék húzták. Közben pedig pirult a néhai ökör, amely élő korában öt má­zsát nyomott, s egész szom­batra virradó éjszaka kötözték a nyársra. A bajomi fesztivál ifjúsági döntőkkel, sportgimnasztika bemutatóval folytatódott. A pol­gármesternek — a sikeren fel­buzdulva — eltökélt szándéka, hogy hagyományt teremtve minden évben megrendezik a fesztivált, s mindig lesz ökör és utcabál is. Lőrincz Sándor (Folytatás az 1. oldalról) A tegnapi zárónap slágere a várakozásnak megfelelően az úgynevezett népi hórukk ver­seny volt. A férfias vetélkedést ugyan majdnem elmosta az eső, ám a csepegő égi áldás nem kedvetlenítette el a falu erős fiait, hogy képességeiket a gyengébb nem előtt fitogtas­sák. Nem volt kisebb tétje a népi hórukknak, mint az, hogy kit hívnak eztán egy évig a falu bikájának. A falu bikája pedig Mernyén csak az lehet, aki még pár korsó gyorsan legurí­tott sör ellenére is a legmesz­szezon miatt a hétvégén ke­vés utasa akadt a balatoni ha­jóknak. Hogy az elmúlt napo­kat jónak értékelik a Mahart siófoki kirendeltségén, az an­nak köszönhető, hogy viharos időjárás után élénkült a hajók forgalma. Ez különösen a komp esetében igaz, ami szombaton hétezer utast és csaknem 2300 autót szállított át a túlpartra. szebb löki a többkílós súlyt, aki a leggyorsabban mászik fel a négyméteres póznán, vagy aki egy Ifát fuvarostól, mindenes­től áttol fél kézilabdapályán. A leendő bikának a tervek sze­rint még az iskola emeletéről kidobott tojásokat is éppség- ben el kellett volna kapni, ám mivel nem került elég tojás, ez a szám elmaradt. Míg tegnap a nagyok az is­kola udvarán szórakoztak, az aprónép bábelőadást nézhe­tett a kastély épületében. Az idei Mernyei Napok tegnap este tácházzal értek véget. A hajósok elmondták azt is, hogy tegnap óta a kenesei ki­kötőből Csopakon és Balaton- füreden át Tihanyba is közle­kedik hajó és ugyancsak be­indult a Balatonboglár-Révfü- löp közti járat is. Az első sze­zont menetrend a hónap vé­géig marad érvényben. Ezt követően állítják majd forga­lomba a zenés járatokat, amik után már most is sokan érdek­lődnek. Schortensiek is részt vettek a fesztiválon Nyárson Bajom legnagyobb ökre A zenés járatok júliusban indulnak Esőben is hajóztak Az esős időjárás és az elő­SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete A remény sátra Szárszó: a kezdet és a vég. 1942-ben itt találkoztak a nemzet szellemi vezérei, hogy eszmét cseréljenek arról: mit kell tenni, hogy az ország talpraállhasson a világhá­ború után. De ugyanitt feküdt a vonat alá a költőfejedelem József Attila és a színészóriás Latinovits Zoltán. Szárszó: remény és tragédia. Vessünk végre véget a szellemi polgárháborúnak! — mondta tavaly ilyentájt Farkasházy Tivadar, az ismert hu­morista, és e gondolat jegyében erre a hét végére újra a szárszói házának kertjében felvert katonai sátorba hívta azokat, akik amúgy nem szoktak beszélgetni, mert mindig sietnek vagy nem szeretik egymást. Palotás, Latorczai, Torgyán udvarias hangú köszönőlevélben hárította el a meghívást. Egymás mellé ült azonban családtagjaival egyetemben Békési László, Fodor Gábor és Pető Iván; sejtelmesen mo­solyogtak, amikor Kéri László politológus arról beszélt: nagy esély adódik most, hogy XXI. kormánya legyen az országnak. Bródy János, Katona Béla, Hofi Géza, Hankiss Elemér, Fa Nándor, Kertész Ákos, Nagy Tamás, Havas Henrik, Lengyel László és Deutsch Tamás ezzel együtt sem napi aktuálpolitikai kérdésekről cserélt eszmét. Moz­galom sem indult, kiáltványt sem írtak alá. Elég lenne annyi is: ezentúl a parlamentben, a Magyar Televízió épü­letében és az utcán is meghallgassák egymás vélemé­nyét, legalább azok, kétszázan, akik részt vettek ezen a találkozón. Kár, hogy a jószándékú embereknek Magyarországon mindig sátrat kell verniük valahol... Református párbeszéd a felsőbbségről (Folytatás az 1. oldalról) A záró áhitat igehirdetője Bellái Zoltán lelkész kérdé­sünkre később elmondta: a református gimnázium — a fórum első vidéki házigazdája — nem csak otthont adott, hanem szervező szerepet is vállalt. A konferencia fő hozadékát a polgármesteri hivatalban tartott sajtótájékoztatón Hajdú Zoltán, a református, keresztényi politizálás őszinte, felelős számvetésé­ben jelölte meg. Az egymás iránti közeledés, a konferen­cia rendezőelvét jelentő pár­beszéd középpontjában a polgár és a felsőbbség viszo­nya állott, mindkét „dimenzió­ban” — ahogy Hollandiában és nálunk megítélhető. Drs. J. Mulder, képviselő elmondta, hogy a holland előadók kivétel nélkül a Re­formátus Államismereti Párt tagjai, az egyik legkisebb párté, a holland parlament­ben. Két-két mandátummal rendelkeznek az alsó és a felsőházban, ám ezzel együtt nekik van a legnagyobb múlt­juk, hetvenöt éve vesznek részt a törvényhozásban. A Somogyi Hírlap kérdésére, hogy a „gondoskodó” állam és önkormányzatok működé­sében milyen állampolgári problémákat látnak dr. J. T. Van Den Berg a téma elő­adója válaszolt. Tapasztala­tuk szerint a mindenre kiter­jedő gondoskodás egyrészt a felsőbbségnek indokolatlan hatalmi többletet hoz, túlsza­bályozáshoz vezet, ugyanak­kor leszereli az állampolgári aktivitást, kezdeményezést, felelősséget. Különösen ká­ros ez a fiatalok esetében. Nos, nálunk a „túlgondos- kodás” veszélye így még aligha fenyeget, mert kérdé­sünkre Szászfalvi László, Csurgó polgármestere azt vá­laszolta, hogy az elmúlt négy év valójában az önkormány­zati feladatok, szerepek „ta­nulóideje” volt. Mint a téma egyik előadója a konferen­cián elsősorban a gyakorlati, — hivatali és emberi — vi­szonyulásmódok tapasztalati összegezését tette asztalra. Ugyanis kérdéseket vet fel a polgármester és a képvi­selő-testület munkamegosz­tása, a hivatal működése, a megyei önkormányzat sze­repe és a regionális érdekek megjelenítése. Ebből a di­menzióból nézve a felsőbb- ségi gondoskodás biztosítása is időszerű, s a szervezés te­endőiben kapott nagyon sok megszívlelhető tanácsot a holland vendégektől. Akik el­mondták, hogy az eddigi négy konferencia anyagát kö­tetben jelentetik meg. A gimnáziumban osztályta­lálkozóra érkező „öregdiákok” részvételével, szombat dél­után tanévzáró istentisztele­tet tartottak. (Tröszt) Kőkúti szociális támogatások Kőkúton, valamint a hozzá tartozó Álsótapazdon és Gyöngyöspusztán ötszázhet­venen élnek. A helyi önkor­mányzat ezévi, tizenöt millió forintos költségvetéséből egymillió nyolcszázezer forin­tot fordít szociális célokra. A legnagyobb gond a munka- nélküliség, és a cigány lakos­ság alkalmi és rendszeres segélyezése is próba elé ál­lítja a polgármesteri hivatalt. Felújított könyvtár Magyaregresen Magyaregresen a felújítási munkálatok miatt nem fo­gadta látogatóit a könyvtár. A múlt hét végén egy tetszetős épületben — ahol klub is mű­ködik — kapott helyet a más­félezres, felújított, rendszere­zett könyvállomány. A könyv­tár berendezése is megszé­pült. A pénteki avatóünnep­ségen vették birtokukba a te­lepülés lakói a tékát, és meg­nyílt Szász Endre várdai fes­tőművész kiállítása is. Ifjú somogyi biológus A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat országos bio­lógia versenyét Kisújszállá­son rendezték meg a közel­múltban. Ezen somogyi diák is indult. Ősz Brigitta, a mesz- tegnyői Ladi János Általános Iskola tanulója negyedik he­lyezést ért el. Az országos versenyre Strauszné Takács Zsuzsanna tanárnő készítette fel. Posztumusz pedagógiai díj Három évenként ítéli oda a nagybajomi önkormányzat a pedagógiai díjat. A szomba­ton tartott évzárón hirdették ki a testület döntését, miszerint ebben az évben Mikóczi Ala­jos posztumusz részesül e díjban. Mikóczi Alajos hu­szonegy esztendeig volt a nagybajomi iskola igazgatója, s a Nagybajom története című monográfia is őrzi ne­vét. Telefonra vár Rinyakovácsi Tíz önkormányzat fogott össze, hogy a környéken le­gyen telefonja a családoknak. Rinyakovácsiban, ebben a száznyolcvan lelkes települé­sen eddig kilenc család je­lezte, hogy szüksége van te­lefonra. A tervek szerint vár­hatóan még ez év végére, de a legkésőbb jövő év elejére megcsörrenhet majd a tele­fon. Családonként — előre­láthatólag — hetvenezer fo­rinttal kell hozzájárulni a be­ruházáshoz. Diplomásból értelmiségi A Pedagógus Szakma Megújítása Program támoga­tásával Diplomásból értelmi­ségi címmel jelent meg az a dokumentum-szociográfia, amelyet a budapesti Orszá­gos Közoktatási Intézet adott ki. A nyolcvanas években dip­lomásoknak szervezett olva­sótáborokról szóló, kiadványt Varga Róbert, a Megyei és Városi Könyvtár igazgatója szerkesztette. A karcsú ge­rincű kötet a telkibányai, ásotthalmi, árpádhalmi, ze- begényi, bánhorváti, sződli- geti, szolnoki és felsőtárkányi olvasótáborokban részt ve­vők nevét — köztük számos somogyi szakembert — is tar­talmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents