Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-09 / 108. szám
1994. május 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLASZTÁSI KÖRKÉP 3 N ézetkülönbségek István király kellene „Hüssivel” — Az erdőre megyünk dolgozni és oda még hüssivel kell elmenni, mert amikor már meleg van, olyankor nehezebb a munka — mondta Kéri József Bolháson. — Ha pedig az embernek adták ezt a jogot, akkor kötelessége elmenni szavazni, ezért vagyunk itt. A leszázalékolt nyugdíjas véleményét sem rejti véka alá: a szocialista pártra és képviselőjére szavazott. Azt mondta szakértőkre szavazott, akik a kampány során nem rágalmaztak senkit. A hitelért Rinyaszentkirályon Árk Árpád most szavazott először. — Nekem a jövőm már csak a föld lehet — mondta. — Ez az egyetlen lehetőségem a megélhetésre. A szakmája villanyszerelő. — A leendő kormánytól azt várom: támogassa a kisembereket, a kezdő vállalkozókat, így adom le szavazatomat is. Mint induló vállalkozó most hitelhez sem jutok. Foglalkozom jószágtartással, árufuvarozással, hajnalban kihordom a Somogyi Hírlapot és még dohányt is akarok termelni. A széplaki Ezüstpart Hotel 347 szobájának túlnyomó többségét német ajkú vendégek lakják. Tizennyolc (betérő, tehát nem szervezetten érkező) magyar pihent náluk tegnapig — közülük nyolcán utaztak haza, minden valószínűséggel szavazni. A szálló előtti Balaton-parton sétálgatott Kovács Albert és unokája. Két utcával odébb van a nyaralójuk. A nagypapa úgy nyilatkozott: nem megy vissza Buda— Korábban eldöntöttem már, hogy a két szimpatikus párt közül (Fidesz és KDNP) az utóbbira adom le a szavazatomat. Tetszik a programjuk, jót akarnak mondta Meli- ■ sek Mártonná nágocsi asz- szony. — Templomba járó, hívő ember vagyok, ezért én is a Kereszténydemokrata Néppártra adom a szavazatomat — adta a választ Takács lm- réné. — Korábban másoknak is ezt tanácsoltam... Rajtunk is múlik, hogy kik irányítják az ország sorsát. Mint nyugdíjapestre, inkább az unokájával tölti az időt. Délutánra fűnyírást tervezett. Amúgy az MSZP-vel szimpatizál, mert „ezek a fiúk nem változtatják szélkakas módjára a véleményüket, napi érdekeik szerint. A feleségem otthon maradt, neki a Pozsgayék a legszim- patikusabbak, voksol is rájuk. Vitatkoztunk egy picit, aztán ráhagytam: vénségemre nem akarok összeveszni vele a politika miatt, ha már együtt megéltünk 52 évet." sok sokat már nem várhatunk. Csak reménykedünk... — Reménykedni és bízni pedig kell is — toldotta meg az előbbieket Széles Ferenc helyi lakos. — Én az MDF-re szavaztam, mert ez a párt képviseli legjobban a szegény emberek érdekeit. Jó a programja is, elégedett vagyok az eddigi tevékenységükkel. Amit lehetett, azt meg is tették. Az a baj, hogy sokan többet mondanak a lehetségesnél. A nincsből is ígérnek... A feleségem is a Fórum-ra szavazott. A gyerekek a KDNP-ra. Akkor szólal meg a 6 órai harang, amikor a 42 éves Pintér László cigarettájába szív. Ő lesz az első szavazó a marcali Táncsics Mihály utcai iskolában. — Siet? — Igen, egy kis alkalmi munkába. Ki kell egészíteni a munkanélküli segélyemet. — Azt akarjuk, hogy más legyen ebben az országban. Munkát és megélhetést remélünk — mondta Bogdán Mihály Rinyabesenyőben. — Mindegy, hogy hol, csak dolgozhassunk. A cigányszármazású szakmunkás szerint a munkaerő és a munka itt van az országban, csak ki kellene A szemesi választási bizottság tagjai a helyi Kistücsök étteremben reggeliztek. Csa- pody Balázs üzletvezető nem politikai véleményével traktálta őket, pedig van mondanivalója. — Én az SZDSZ-re fogok szavazni, mert nekik hiszem el azt, hogy támogatnák a vállalkozókat — magyarázta. — MiAz egyik bogiári szavazókörben vidáman kezdődött hajnalban a választás. A lakodalomból egyenesen odatartott a násznép, és a voksaival fejezte be az éjszakai mulatságot. Napközben babatalálkozó volt a szavazóhelyiségek környékén, többnyire családi kirándulással kötötték össze az emberek e fontos állampolgári teendőjüket. S talán egy négy esztendővel ezelőtti hétvégén volt ilyen nyugalmas, szinte ünnepélyes a tó partja. Az időjárás-felelős is tudhatott valamit, mert hétágra sütött a nap, és az elmúlt hetekben kellemetlenkedő szél sem háborgatta a békésen sétáló embereket. Volt aki a bogiári kikötőNégy éve könnyebb volt: most még nem döntöttem. Akkor Antalira szavaztam. Úgy értve, hogy abban az időben... Együtt megyünk be a szavazóhelyiségbe, ahol menten kiderül: Pintér László itt, ma már első szavazó nem lehet. Egy asszony előzte meg, Horváth Imréné. használni a lehetőségeket. — Soha nem voltam ilyen helyen, nem izgultam, de jó érzés volt szavazni a jö- vőnkre — tette hozzá lánya, Bogdán Ibolya. — Nekem még van ugyan takarítónői állásom, de csak 4500 forintot viszek haza. Ebből nem lehet megélni. Bízom benne, hogy bejön akikre szavaztam. hamarább tenni kellene a szezon meghoszabbítása érdekében! Egyedül az SZDSZ-től láttam kidolgozott idegenforgalmi koncepciót — ez végre segítené azokat, akik hosszú távon gondolkodnak. És tőlük várható az is, hogy szociálisan támogatnák a legelesettebb embereket. sétányra nyíló szavazóhelyiségből rögtön vitorlásra szállt, s tett egy komótos kört a zölden fodrozódó vízen. A 4-es választókerületben sok helyen egy órára már a polgároknak több mint fele voksolt, s akadt, ahol a választásra jogosultak nyolcvan százaléka is megjelent ez időre. Izgalmat talán csak a választási iroda munkatársai éltek át, akik kora délutánra újabb szavazóurnákkal autóztak a szavazókörökhöz, mert az új országos egyenurnák, bár igen tetszetősek, kicsire sikerültek, s pótdobozokat kellett beállítani. Ráadásul mindegyiket alaposan leragasztani, nehogy kihulljanak a borítékok... — Én vagyok itt a gondnok. Negyed hatkor nyitottam, és hogy mielőbb hazamehessek, 6-kor már leszavaztam. — Tagja-e valamelyik pártnak? — Isten őrizz...! — Akkor meg: kire adta...? — István királyra, mert ide most egy István kellene. Az ifjúság Stoppolok. Jó negyed óra múltán állt meg először autó, egy fehér Wartburg. Németh Kálmánná vezeti. Leszavazott már reggel, Székesfehérváron. Most Keszthelyre visz árut rövidáru-üzletébe. A Fideszre voksolt. — Tudom, hogy nem fog az Orbán Viktor 50 forintért narancsot mérni a piacon, ha miniszterelnök lesz — mondta. — Gondolkozásra késztetett az is, hogy eleinstandoltak egy székházat az MDF-fel, meg kitúrták a nekem legszimpatikusabb vezetőt, a Fodor Gábort. Ezzel együtt azt mondom: jöjjön most már az ifjúság, hátha ők előrelendíthetik az ország szekerét. Készültek — Polgáraink kisebb-na- gyobb csoportokban szinte folyamatosan jöttek — mondta délután Horváth József, az 1. számú karádi szavazókor szavazatszámláló bizottságának elnöke. Eddig mintegy 270-en szavaztak le, de arra számítunk, hogy a délutáni bérmálás után még többen jönnek. Többen jelezték azt is, hogy mozgóurnát kérnek, mert nem tudnak bejönni, de élni kívánnak jogaikkal. Az elnöktől megtudtam: az írástudatlanokat segítették az eligazodásban, illetve ha azt tapasztalták, hogy a választó- polgárok bizonytalanok, akkor elmagyarázták a szavazás módját. — Úgy tapasztalom — mondta Horváth József —, hogy a legtöbben felkészülten jöttek a szavazásra. Kevesen igényeltek csak magyarázatot, segítséget. Kaposszerdahely: az utolsó tanács a szavazófülke magánya előtt Remélni kell! Hogy más legyen A Balatonért Póturna A jobb világért Évfordulók Tegnap volt a 101. születésnapja Szabó Józsefnének. Az idős asszony a szabási kórházban érte meg ezt a nem mindennapi évfordulót. Lábúdon Ulmer Henriett 22. születésnapját ünnepelte tegnap. Ugyanitt két ikerpár is leadta szavazatát: első választóként 18 évesen ment szavazni Merczel Béla és Beáta, valamint Tóth Mónika és Róbert. Jabapuszta Lulla külterülete. Az egyetlen utcában csaknem 25 család él. Lullán adhatták le voksaikat az itteni lakók, akik gyalog, kerékpárral, vagy személyautóval tették meg a 2,5 kilométeres utat. A pusztán lakó polgárok közül első alkalommal hat fiatal élhetett vasárnap állampolgári jogaival. A 26-os számú házban él Nagy Zoltánné, első szavazó. — Bízom benne, hogy a választások után a generációk érzékelik: lehet másként is csinálni — mondta. — Kíváncsian várom, hogy az ígérgetésekből mi valósul meg... — Ennél csak jobb jöhet! — toldotta meg az após. — Mert a vidéknek, a falusi embernek, a kétkezi munkásnak most nagyon nehéz az élete. Sipos Imre a kórházban élte meg a választásokat A zsebrádió a társ Dr. Sipos Imre csokonyavi- sontai állatorvos a kaposvári kórház rehabilitációs osztályán élte meg a választás napját. Egyetlen társa a zsebrádiója volt, amin — szobatársaival együtt — folyamatosan követte a szavazásról szóló híreket. Tragikus balesete után három héttel már tudja: nem a saját hibájából került napokra élet és halál közé. A rendőri jelentésekből ugyanis kitűnik, hogy a parlament utolsó munkanapjának éjszakáján nem ő vétette a végzetes hibát. — A baleset óta kicsiny stáb irányította a választási kampányomat — mondta a kisgazda képviselő, aki a 3. sz. választókerületben most újra indult független jelöltként MDF támogatással. Körzetemben a fórumok egy részét megtartottuk. Diktafonra beszéltem pár mondatot, amit a választóknak lejátszottak. Nem gondoltam volna azonban, hogy ilyen gyorsan felépülök. Jelenleg ugyan még csak járókerettel és tolókocsival tudok mozogni, de orvosaim véleménye szerint két hét múlva már elhagyhatom a kórházat. Ha az első forduló jó eredményt hoz, 29-e előtt személyesen is találkozhatok választóimmal. A képviselő nemrég került ki az intenzív osztályról, ahol több mint két hétig feküdt. Az új kórteremben nemigen esik szó politikáról. A kicsinyke helyiségben se telefon, se asztal, három ágynak is csak alig jut hely. — Nehézkes ugyan telefonálni, de nem érzem akadályoztatva magam. Nem kértem külön elbánást, ugyanolyan beteg vagyok mint a többi. Titkárom kétnaponta meglátogat és megbeszéljük a tennivalókat. Szüleim is szinte naponta látogatnak, ha valami sürgős teendő akad, hát velük üzenek. A legidősebb kányaiak A kányái szavazatszámláló bizottság két tagja — Viszti Bé- láné és Forró István — ebéd előtt mozgó urnával keresték föl a település legidősebb lakóját, a 86 éves Soós Józsefet és a 80 éves feleségét. A szavazás után kérdeztem az idős házaspártól: — Kire szavaztak? — A Magyar Szocialista Pártra, mert a televízióból megismert választási programjuk, célkitűzéseik a legjobban tetszettek — mondta az idős asz- szony. — Én is arra a pártra adtam a voksomat — vette át a szót férj. — Nekem ez a párt szimpatikus. Most mindenki arra szavazhatott, akire akart, akiben bízik... Mi már csak nyugalmat, békességet és tisztességes megélhetést akarunk. Hajóirány Kastélyosdombón Varga Sándor nyugdíjas azt mondta: a Független Kisgazdapártra szavaztam, parasztember kire voksoljon? Aztán hozzátette: — Most már tényleg megkezdődhetne a munka, de nem felszólalásokkal meg kirohanásokkal, hanem a feladtok megoldásával. Végülis mindegy, ki nyer, csak jó irányba menjen a hajó. Nem bánom én, ki ül a kormány mögé... A választási tudósításokat készítették: Barna Zsolt, Czene Attila, Gamos Andrienn, Gáldonyi Magdolna, Kovács Tibor, Krutek József, Kun G. Tibor, Lang Róbert, Lengyel János, Lőrincz Sándor, Németh István, Tóth Kriszta Tegnap — a jogszabály előírásainak megfelelően — megsemmisítették a képviselőjelöltek által összegyűjtött kopogtatócédulákat. Képünk a kaposvári városházán készült i
