Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-06 / 106. szám

1994. május 6., péntek

SOMOGYI HÍRLAP — VÁLASZTÁSOK 1994

11

A képviselőválasztás előkészületeinek utolsó szakaszában vagyunk. Holnap, május 7-én 0 órakor életbe lép a kampánycsend. Somogy megyében 450 szavazóhelyiségbe várják a szavazatszámláló bizottságok 8-án reggel 6 órától a választókat, hogy szavazatukat leadják. A szavazással kapcsolatos tudnivalókkal szeretnénk elősegíteni, hogy megyénk polgárai összefüggő ismeretek birtokában járuljanak az urnákhoz.

Amit a szavazásról tudni kell

Hogyan szavazhatnak, akik május 8-án távol lesznek lakóhelyüktől vagy új lakóhelyre költöznek?

A főszabály az, hogy az állampolgárok a lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben szavazhatnak, mivel ott szerepelnek a választói névjegyzékben. A szavazókor pontos címét és a választópolgár névjegyzéki sorszámát az Értesítés a választók nyilvántartásba vételéről lap tartalmazza. A főszabályhoz képest kivétel:

— A mozgásukban gátolt személyek (betegek, kórházban fekvők stb.) számára is biztosítják az állampolgári joguk gyakorlását. Kérésükre az illetékes szavazatszámláló bizottság legalább két tagja mozgó urnával felkeresi őket. Természetesen ez esetben is érvényesülni kell a szavazás titkosságának.

— Azok a választók, akik a szavazás napján nem tartózkodnak lakóhelyükön, igazolásai a tartózkodási helyükön szavazhatnak. Az igazolást lakóhelyük jegyzője állítja ki, és a tartózkodási helyen a jegyző vagy a szavazatszámláló bizottság ezen igazolás birtokában veszi őket nyilvántartásba, s így élhetnek szavazati jogukkal.

— Azok a választópolgárok, akik a névjegyzék összeállítása és a szavazás napja közötti időben lakóhelyet változtatnak, új lakóhelyükön a jegyzőtől, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól kérhetik felvételüket a névjegyzékbe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhelyük jegyzője által kiállított igazolást, hogy a kérelmező a választók nyilvántartásban szerepelt.

A lakóhelyüktől távollevő, „igazolással” szavazó választópolgárok a területi (listás) és az egyéni választókerület jelöltjére is szavazhatnak. Természetesen a lakóhelyváltozás miatt igazolással szavazókra is érvényes ez a szabály.

Fontos tudni a második fordulóról, hogy aki a szavazás napján lakóhelyétől távol, igazolással a tartózkodási helyén szavaz, csak abban a választási fordulóban vehet részt a

szavazásban, amelyre az igazolása szól (pl. szanatóriumban tartózkodó személy, ha az igazolása a május 8-i első fordulóra szól, a május 29-i második fordulón nem szavazhat — függetlenül attól, hogy még akkor is ott tartózkodik.)

Előfordulhat, hogy az állampolgár igazolást kér a tartózkodási helyén történő szavazásra, de valamilyen okból nem utazik el és lakóhelyén kíván szavazni.

Ez esetben a szavazatszámláló bizottság az igazolást bevonja őt, felveszi a választók névjegyzékébe, és ennek alapján szavazhat.

Az igazolást a szavazás előtti nap 16.00 órájáig lehet kérni személyesen vagy meghatalmazott útján. Ha a választó ajánlott levélben kéri az igazolást, akkor a kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző 5. napon meg kell érkezni a jegyzőhöz. Ez vonatkozik a lakóhelyváltozás miatt igazolást kérőkre is. A kérelemben meg kell jelölni az új lakóhelyet vagy tartózkodási helyet.

Néhány fontos új szabály, hogy azok a választópolgárok, akik május 8-án és 29-én is — vagy csak 29-én — nem a lakóhelyükön, hanem tartózkodási helyükön kívánnak szavazni, az igazolást mindkét fordulóra vagy a második fordulóra május 7-én 16.00 óráig kérhetik. Tehát tartózkodási helyen való szavazás miatt az első forduló után nem adható ki igazolás.

Hogyan

szavazzunk?

A szavazás május 8-án reggel 6.00 órakor kezdődik, és 19.00 óráig tart. Ha a helyi körülmények indokolják, az egyéni választókerületi választási bizottság elrendelheti, hogy a szavazás 5.00 órakor kezdődjön.

Szavazni csak személyesen lehet. A választók a szavazáshoz vigyék magukkal a személyi igazolványukat, valamint az Értesítés a választók nyilvántartásába való felvételéről szóló lapot.

A szavazatszámláló bizottság megállapítja a választó- polgár szavazásra jogosultságát, majd átad neki — bélyegzővel ellátva — egy egyéni választókerületi és egy listás szavazólapot, valamint egy borítékot. Fontos a szavazólapok bélyegzővel való ellátása, ennek híján ugyanis érvénytelen a szavazat. Ha a választópolgár igényli, a szavazatszámláló bizottság egyik tagja megmagyarázhatja a szavazás módját. A magyarázat (tájékoztatás) nem lehet agitáció valame(1. sz. ábra)

SZAVAZÓLAP

(Egyéni választókerületi szavazólapminta) Országgyűlési képviselő választása 1994. május 8.

7. számú választókerület

I.

AJ

(rév)

o

j

(párt neve)

2.

C7.

(név)

B

(párt neve)

Î.

KP

(név)

8

J

(párt neve)

9.

ZZ

(név)

L

(párt neve)

delkezik és emiatt a választójoggal nem rendelkezők jegyzékében szerepel. E jegyzék titkos, abba az érintett személyen, a bíróságon, a választási szerv és munkacsoport tagján kívül más nem tekinthet be;

— nem a lakóhelyén kíván szavazni (ahol a választók nyilvántartásába felvették) és az adott választási fordulóra érvényes igazolással nem rendelkezik;

— állítása szerint szerepel ugyan a választók nyilvántartásában, de személyazonosságát nem tudja elfogadhatóan igazolni. Ez esetben később — ha személyazonosságát igazolja és szerepel a névjegyzékben — szavazhat.

(2. sz. ábra) I

SZAVAZÓLAP

(Területi választókerület szavazólapjának mintája) Országgyűlési képviselők választása 1994.május 8.

2 3.

15

0

O

o ....

A párt neve

B párt neve

C párt neve

Y párt neve

BI (jelölt neve)

AI (jelölt neve)

Z! (jelölt neve)

OK(jelölt neve)

CZ (jelölt neve)

JÁ (jelölt neve)

OP (jelölt neve)

IZ (jelölt neve)

KI (jelölt neve)

YZ (jelölt neve)

JA (jelölt neve)

RK (jelölt neve)

OP (jelölt neve)

ZP (jelölt neve)

SP (jelölt neve)

MJ (jelölt neve)

lyik jelölt vagy lista mellett, vagy ellen.

Érvényesen szavazni csak a hivatalos — a szavazatszámláló bizottság által pecséttel ellátott — szavazólapon lehet.

Érvényesen szavazni az egyéni szavazólapon a jelölt neve melletti, a listás szavazólapon a párt neve feletti körben tollal írt, egymást metsző két vonallal lehet. E két egymást metsző vonal hiánya minden más megjelöléstől függetlenül (pl. név, szöveg beírása, áthúzása, aláhúzása, bekarikázása stb.) érvénytelenné teszi a szavazatot. A választópolgárok a szavazófülkében elhelyezett tollat használják, mivel a körbe ceruzával írt két egymást metsző vonal is érvénytelen szavazatot jelent. Ha a szavazó a szavazólapon levő körbe két egymást metsző vonalat tesz, szavazata akkor is érvényes, ha a listán belül megváltoztatja a jelöltek sorrendjét, a listáról a jelölt nevét kihúzza, listához neveket hozzáír. Nem érinti az érvényességet a szavazólapra írt megjegyzés sem.

Az érvényes szavazást a fenti két szavazólapmintán

A bizalom jele: E<

Jobb idők jele:

SZDSZ

ismertetjük: (1. és 2.sz. ábra)

A jelöltre szavazni a neve melletti körbe elhelyezett egymást metsző két vonallal lehet.

Érvényesen szavazni csak egy jelöltre lehet.

A listára szavazni a párt neve felett levő körben elhelyezett, egymást metsző két vonallal lehet.

Érvényesen szavazni csak egy listára lehet.

Somogy megyében az egyéni választókerületben a választók a következő számú jelöltek közül választhatják ki, hogy kire adják voksukat. A szavazólapon

az l-es választókerületben 12 jelölt, a ll-esben 11 jelölt, a lll-asban 14 jelölt, a IV-esben 9 jelölt, az V-ösben 9 jelölt, a Vl-osban 11 jelölt, szerepel. (A jelöltek bemutatkozása a Somogyi Hírlap április 26-i számában már megtörtént.)

A listás szavazólapon 13 párt listájából választhatják ki azt az egy pártot, amelyikre voksolni akarnak, illetve amelyet szavazatukkal támogatnak. A szavazólapok átvétele után a választó a szavazófülkében szavaz. Ezt követően a két szavazólapot a borítékba kell tenni és a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába helyezni.

Fontos tudnivaló, hogy a szavazólapon javítani nem lehet. Ha a szavazó hibát ejtett, kérésére a szavazatszámláló bizottság elnöke a rontott szavazólap helyett újat ad. Az elrontott szavazólapot a bizottság bevonja, a csere tényét és annak okát jegyzőkönyvben rögzíti. A rontott szavazólap cseréjére csak egyszer és az urnába helyezés előtt van lehetőség. Az urnába bedobott rontott szavazólap már nem cserélhető ki.

Amennyiben a választópolgár akadályozva van a szavazásban (nem lát, nem tud olvasni, írni stb.) igénybe veheti más választópolgár segítségét vagy a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét.

Ki nem szavazhat?

Nem szavazhat, aki:

— választójoggal nem renMikor érvénytelen a szavazat?

Érvénytelen az a szavazat:

— amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le,

— amelyből nem lehet megállapítani, hogy a szavazó kire, illetve melyik párt listájára szavazott,

— ha a szavazólap nincs lepecsételve,

— ha ceruzával töltötték ki.

A szavazat érvénytelenségének okát a bizottság rávezeti a szavazólap hátoldalára. A szavazatok érvényességét illető vita esetén a szavazat- számláló bizottság egyszerű szótöbbséggel dönt.

Mikor érvényes vagy érvénytelen a választás?

A választás érvényessége tekintetében különbséget kell tenni az I. és a II. választási forduló között. A május 8-i első forduló akkor érvényes, ha a szavazásra a választójogosult állampolgároknak több mint a fele elment szavazni.

Ez Somogy megyében a területi listák esetében azt jelenti, hogy mintegy 140 ezer választónak kell az urnák elé járulni. Az egyes egyéni választókerületeknél pedig akkor érvényes a választás, ha az adott választókerület névjegyzékébe felvett választóknak több mint a fele szavazott (pl. egy 45 000 vá- lasztós egyéni választókerületben akkor érvényes az első választási forduló, ha legalább 22 501 ember szavazott).

A fentiekből következik, hogy érvénytelen az első választási forduló, ha a választásra jogosultak fele vagy ennél kevesebb választópolgár megy el szavazni.

Előfordulhat olyan eset is, hogy a területi listákat tekintve érvényes, míg egyes egyéni választókerületekben érvénytelen lesz az első választási forduló. Nem kizárt ennek az ellenkezője sem. Bízom abban, hogy megyénk választópolgárai nagy számban elmennek szavazni, s így a területi és

mind a hat egyéni választókerületben május 8-án érvényes lesz a választás.

A második választási forduló akkor érvényes, ha a május 29-i szavazáson a választó- polgároknak több mint egynegyede részt vesz.

Mikor eredményes vagy eredménytelen a választás?

A választás eredményességének előfeltétele az érvényes választási forduló. Ez akkor eredményes, ha az egyik jelölt megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét.

Az előző példánál maradva: akkor eredményes a választás az egyéni választókerületben, ha a leadott 22 501 szavazatból érvényes volt 21 900 szavazat és ebből X jelölt megkapta annak több mint 50 százalékát (10 951-et). S akkor eredménytelen, ha egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát. A második érvényes választási forduló akkor eredményes, ha a jelöltek eltérő számú szavazatot kapnak. Ez esetben az lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapta.

A területi választókerületben az érvényes választási forduló alapján a pártok listáinak jelöltjei a listára leadott szavazatok arányában — a választási törvény mellékelte szerinti számítás alapján — a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz.

Mikor kell második fordulót tartani?

A második választási forduló május 29-én lesz. A területi választókerületben — a listákra — akkor kell szavazni, ha a megye választópolgárainak több mint a fele nem megy el szavazni május 8-án (érvénytelen forduló). Ez esetben mindazok a pártlisták indíthatók lennének, amelyek az első fordulóban szerepeltek a szavazólapon. Az egyéni választókerületekben akkor lesz második forduló, ha a választókerületben a választók több mint 50 százaléka nem szavazott vagy egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint 50 százalékát.

Ha azért kell második fordulót tartani a választókerületben, mert május 8-án a választás érvénytelen volt, akkor a második fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak (szerepelhetnek a szavazólapon), akik az első fordulóban is indultak.

Ha azért kell második fordulót tartani a választókerületben, mert egyik jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint 50 százalékát (eredménytelen választási forduló), akkor a második fordulóban azok a jelöltek indulhatnak és kerülnek a szavazólapra:

— akik az érvényes szavazatoknak legalább 15 százalékát megkapták,

— ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott három jelölt.

A második fordulóban képviselői mandátumot az szerez, aki a legtöbb szavazatot kapja, feltéve, hogy a választók több mint egynegyede szavazott.

Bízom abban, e rövid tájékoztató is hozzájárult ahhoz, hogy megyénk választópolgárai megfelelő ismeretek birtokában járulnak május 8-án az urnák elé. Kérem a választókat, éljenek állampolgári jogukkal, és vegyenek részt vasárnap a szavazáson!

Jákli Péter megyei főjegyző

(Fizetett politikai hirdetés)