Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-06 / 106. szám

1994. május 6., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Vádat emeltek Igái polgármestere ellen A 2' katonai kerületnél gondolni sem mernek fejlesztésre Üres a honvédség kasszája A 2. katonai kerületben megtartott sajtótájékoztatón Erdélyi Lajos, a HM szóvivó'je mutatta be a Honvédelem négy éve című kiadványt. Felvételünkön balról Preininger Ambrus vezérőrnagy, a kerület parancsnoka Fotó: Lang Róbert (Folytatás az 1. oldalról) Arra hivatkozott, amennyi­ben Bogyai a kevesebb mun­kadíj felvételéhez nem járul hozzá, mással végezteti el a jól jövedelmező munkát. A harmadrendű vádlott gépke­zelő elfogadta ezeket a felté­teleket. A polgármesternő az ön- kormányzattal munkakapcso­latban álló Standard Coop kisszövetkezet elnökhelyet­tesének Beregi Dánielnek, aki más cégek megbízottjaként is tevékenykedett az igali ön- kormányzatnál, többször pa­naszkodott rossz családi, anyagi körülményeire és „ba­ráti kölcsönt” kért tőle. Beregi 56 ezer forintot tett egy borí­tékba, és a polgármesternő­nek címezve otthagyta a hiva­talban. Ezt a rendőrség egy vizsgálat során megtalálta. Ezzel kapcsolatban dr. Hor­váth Szilárd a Kaposvári Vá­rosi Ügyészség vezetője hangsúlyozta: a közélet tisz­taságára nézve igen veszé­lyes cselekményről van szó, amely alkalmas a hivatal, a hivatalos személy iránti biza­lom megrendítésére. Ez a vesztegetés, még jóval a munkakapcsolat megszű­nése után is üldözendő cse­lekmény. A polgármesternő és dr. Sziva József igali jegyző ellen — a rendőrségi vizsgálatokat kiváltó — ingatlan ügyekben is folyt eljárás. A két vezető — az önkormányzati határo­zat előírását mellőzve — adott el végleges adásvételi szerződéssel öt igali, önkor­mányzati telket Begedy Viktor kft ügyvezetőnek 6 millió 791 ezer forintért. Begedy azon­ban ebből csak 2 milliót fize­tett meg. Az igali önkormány­zat által kezdeményezett bí­rósági per ugyan kötelezte a hátralék és kamatainak meg­fizetésére, ám az adósok va­gyona nem nyújtott lehetősé­get a pénz behajtásra. Az ügyészség ebben az ügyben a polgármesternő és társai ellen megszüntette a nyomozást, mert — mint a vezetőügyész elmondta — ez esetben gondatlanságról — tehát nem hűtlen, hanem „csak” hanyag kezelésről van szó. Az utóbbi vétségre vonat­kozó törvényt, amely 1991-ben — az elkövetéskor — még hatályban volt, az Al­kotmánybíróság 1992-ben megsemmisítette. A vádlottak bűnösségéről a bíróság dönt. Nemrég mintegy 100 ezer fo­rint értékű kavics eltulajdoní­tásának gyanúja miatt újabb nyomozást indítottak a pol­gármesternő ellen. Sz. N. (Folytatás az 1. oldalról) — A kiskatonák a válságos gazdasági helyzetből semmit nem éreznek és a gondok el­lenére az alakulatok működő- képessége sem kerülhet ve­szélybe — hangsúlyozta az ügy kapcsán a vezérőrnagy. A sajtótájékoztatón, me­lyen Erdélyi Lajos, a Honvé­delmi Minisztérium sajtószó­vivője is részt vett, a Magyar Honvédség elmúlt négy évé­ről esett szó. Mint elhangzott: a koráb­ban mintegy százötvenezer fős hadseregnek a tervek szerint csaknem ötvenezerrel sikerült csökkentenie a lét­számát, ám a költségvetés még így is szűkösnek bizo­nyult az alakulatok létszámá­hoz képest. A haditechnika fejleszté­sére a kaposvári parancs­nokságon gondolni sem mer­nek. Az eszközök elavultak, nem ritka a harminc-har­mincöt éves műszer sem. Az öreg szerszámoknak pedig — mint mondani szokták — sa­ját akaratuk van, nem mindig akkor működnek, amikor gazdáik szeretnék. A folya­matos karbantartás pedig sokba kerül, arról nem is be­szélve, hogy némelyikhez már a bontóban sem kapni alkatrészt. A második katonai kerület parancsnoka, Preininger tá­bornok, az alakulatok idei költségvetését még nem kapta készhez. Félő azon­ban, hogy a tervezett 4,3 mil- liárdot a minisztériumban há­rom-négyszázmillióval meg­rövidítik. A laktanyák rendbe­tételének tervét tehát félre kell tolni, mert ismét a szük­séggazdálkodás lép életbe. A humán-szolgálat beveze­tése — a katonák lelki gondja­inak istápolására — a szak­emberek szerint már koráb­ban szükséges lett volna. Anyagiak híján azonban ne­héz jó szakembereket találni. A kerületnél jelenleg pszicho­lógus után kutatnak. A felvételi elbeszélgetésen azonban a parancsnok is csak szégyenkezve meri ki­mondani a jelentkezők kezdő bérét, amely olyan alacsony, hogy még a leghatározottabb katonapszihológus-jelölteket is visszatántorította. A zászlóaljaknál és szaka­szoknál pedig, ahol parancs­nokból is hiány van, a humán szolgálókra még jó ideig várni kell. A sajtótájékoztatón Erdélyi Lajos bemutatta a Honvéde­lem négy éve című kiadványt, amely már a könyvesboltok­ban is kapható. A könyvtől a minisztérium­ban azt remélik, hogy folya­matosan megjelentetve hű kortörténeti dokumentumai lesznek a magyar honvédség életének. Barna Zsolt Hol zárt, hol nyitott ajtók mögött Felemás önvédelem Nem döntöttek a fonyódi ingatlanügyekben SOS-hírlánc Zamárdiban (Folytatás az 1. oldalról) Ekkor a képviselők és a szakértők megkapják a most előterjesztett anyaghoz a jegyző és a polgármester írá­sos véleményét, majd rendkí­vüli ülést tartanak május 26-án a vitatott ingatlan el­adásokról. Továbbra is él az ügyrendi és pénzügyi bizott­ság javaslata a fegyelmi eljá­rás kezdeményezéséről, il­letve határozata a folyamat­ban levő eladási ügyletek leál­lításáról. A terméketlen vitában amely főként jogmagyaráza­tokból időnként személyes­kedő megnyilvánulásokból állt, volt aki a tükröt igyekezett összetörni, mert nem szépet látott benne. Vagyis, az újság­író a hibás, mert a város köz­véleményét meglepő kérdé­sekről tudósít... Jóllehet nem a fonyódi képviselőknek van szégyellnivalójuk, hiszen csak az elmúlt hetekben is példa­adó kezdeményezéseik sorá­ról számoltunk be. Ez azon­ban aligha ok arra, hogy most elhallgassuk a felszínre buk­kant gondokat. (Gáldonyi) Három év alatt ötmillió forin­tos vagyonra tett szert az SOS Zamárdi Regionális Rádiós Segélyhívó Alapítvány, amely tegnap tartotta éves közgyű­lését. Bartha László elnök — akit a Polgári Védelem Országos parancsnoka Szent Flórián napján munkája elismerése­ként dicséretben és jutalom­ban részesített — elmondta: Mercedes rohamkocsijuk Sió­fok térségében siet a bajbaju­tottak segítésére, rádiós autó­juk pedig mindent tudó, mozgó hírközpontként műkö­dik. Csaknem száz rádiókészü­lékük jó részét polgármesteri hivatalokba, mentőkhöz, vízi­rendőrökhöz, orvosokhoz, kórházi intenzív osztályra, tűzoltókhoz telepítették, hírhá­lót fonva egy 30 kilométer át­mérőjű körben. Az Alapítvány az Országos Rendőrfőkapitánysággal most egyezteti, hogy rádióval látják el a nyárra az összes vízi­rendőr—motorcsónakot. A DRV és a helyi önkormányzat jóvoltából valószínűleg meg­kapják a használaton kívüli földvári víztornyot, amelynek tetejére átjátszót szerelve megszüntethetik a — rádiósu­garak számára eddig elérhe­tetlen — fehér foltokat. Terve­zik 24 órás központi ügyelet megszervezését. C. A. SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete A kereskedők és a szellemi tőke Megérkeztek a Balaton partjára az első turistacsoportok. A tó vízébe alig néhány fürdőző merészkedik; a vendégek Ti­hanyba, Budapestre vagy valamelyik alföldi betyárcsárdába járnak kirándulni. Bár a Mahart és a Siótour és néhány ön- kormányzat évek óta szorgoskodik a szezon meghosszabbí­tásán, a parton sétálva ezekben a napokban alig látni nyitva tartó üzletet, amely szolgáltatásait kínálja. A vállalkozók java június közepét, a főszezon kezdetét várja, hogy másfél-két hónap alatt megkeresse egész évi fizetségét. Nem könnyíti meg a kereskedők, vendéglátósok életét, hogy egy idén februárban keltezett új jogszabály úgy rendel­kezik: csak szakképesítéssel rendelkező személyek vezethe­tik az üzleteket. Szakács, pincér nem lehet étterem, borkimé­rés főnöke, mint ahogyan divatüzletet sem igazgathat ezentúl nyolc elemit végzett széplány. Lázasan keresik hát a Balaton mellett élő vállalkozók azokat az embereket, akiknek legalább papírjuk van arról, hogy értenek az üzletvezetéshez; kisnyug­díjasok, pályaelhagyók kotorják elő az almárium aljából bizo­nyítványukat. A szakképzetlen tulajdonosoknak, akik maguk is dolgoztak, „profi” alkalmazottat kell foglalkoztatniuk addig, amíg maguk nem végzik el az iskolát — hacsak nem akarják bezárni a boltot. Nagy elégtétel ez a szakmának! Nemrég szorították korlá­tok közé az általánosan elterjedt utcai kirakodások engedé­lyezését. Az üzletvezetés végzettséghez kötése újabb apró lépés az anarchia felszámolása felé. Ettől persze nem kapjuk meg olcsóbban az árut, de talán remélhetjük: legalább a gó- rénak nem kell majd hozzá nem értését flegma modorral lep­leznie... Kistelepülések kézfogása A Kistelepülések Somogy Megyei Szövetsége nem ön- kormányzatok szövetségeként hanem polgármesterek társu­lásaként az érdekek össze­hangolásáért, a tapasztalatok kamatoztatásáért alakult a kö­zelmúltban. A kistelepüléseket leginkább foglalkoztató kérdés most az: a választások után a régiókat érintő fejlesztéseknél miképpen képviselik a kistele­pülések érdekei? Dr. Gruber Attila, Törökkop- pány polgármestere a társulás kezdeményezője azt hangsú­lyozta: sok kistelepülés sok apró érdeket jelent. Benne azonban térségi érdekek is megjelennek. Az érdekek ösz- szehangolását jól segítette a megyei önkormányzat. Sze­rinte szükség volna a megye térségfejlesztő szerepére is: a kistelepülések a problémáikra érzékeny megyei önkormány­zattól sok segítséget kaptak fő­leg társulásai révén. Arra azonban nincs garancia, hogy a megye megteheti ezt a kö­vetkező választások után is. Pedig a településfejlesztés összehangolását csak a me­gyei önkormányzat tudja meg­oldani. Újfalvi Jánosné, Bélavár polgármester-asszonya azt mondja: a A helyi önkormány­zati törvény továbbfejlesztett változatában vannak olyan el­képzelések, amelyek a vissza­rendeződést idézhetnék elő, s amelyek miatt csorbát szen­vedhet a volt társközségek mostani szabadsága — mondta A kistelepülések négy éve lehetőséget kaptak az önál­lóságra, most mintha ezt mégis inkább korlátozni szeretnék. A törvény kikényszerítheti, hogy újra társközségek legyenek. A kistelepülések társulása azért is jött létre, hogy például e tör­vény elfogadása előtt jelezni tudják észrevételeiket. — A törvénytervezetből kitű­nik, hogy olcsó közigazgatásra törekednek a törvényhozók — tette hozzá Gruber Attila. — Ezt azonban össze kell hangolni az önállósággal. Ha van a telepü­lésen önkormányzat, hivatal, vannak intézmények, de lehe­tetlenné teszik azok működé­sét, azt a helyi önkormányzat kudarcaként élik meg a telepü­lésen élők. A társulás segítheti a lobbizást: akit meg lehet nyerni a gondok megoldásá­hoz, meg kell nyerni, függetle­nül attól, hogy mely párt zász­lója alatt indul. Dr. Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke szerint a kistelepülések szövetsége más, mint egy érdekképviselet, amely általában valami ellen szerveződik. Ez a társulás: a kistelepülések speciális gondja­ira szeretné felhívni a figyelmet, s partnereket találni azok meg­oldására. A megye és a kiste­lepülések érdekei azonosak. A megyének nem hatalmat kell gyakorolni, elég ha olyan ha­táskörük van, amellyel a telepü­léseknek segíteni tudnak. Enélkül nem megye a megye. Somogy: 242 önálló önkor­mányzatának több mint fele kisközség. A kérdésre, hogy miért most alakult meg ez a szervezet-, s nem korábban, a felelet: idő kellett ahhoz, hogy a polgármesterek bizalommal forduljanak egymáshoz és a megyéhez. A kistelepülések pedig rájöttek: nem tudnak önállóan megmaradni, ha nincs összefogás. Együtt kell előké­szíteniük az elkövetkező idő­szakot, hogy közösen hallat­hassák hangjukat a róluk szóló döntéseknél... Tóth Kriszta Szezonra készül Balatonújlak Már 35 család kapcsolódott be a falusi turizmusba Balato- nújlakon. A helybeli önkor­mányzat támogatja kezdemé­nyezést és 370 ezer forint be­vételig adómentességet nyújt az üdültetésbe bekapcsolódó családoknak. A település inf­rastruktúrája is megfelelő színvonalú, több magánvállal­kozás segíti az ellátást. Leg­utóbb egy új ABC üzlet nyi­totta meg kapuit a vásátlók előtt. Nagy sikere van az ugyancsak vállalkozásban működő lovagoltatásnak, ko- csiztatásnak. A zárt kerti ré­szen 8-10 lóval, hangulatos pincével várják a látogatókat. Fásítják a vótai parkot Az evangéliumi pünkösdi közösség vótai szeretetottho­nát folyamatosan bővítik, szé­pítik. Komfortosítják a szobá­kat és már 15 hektárnyi terüle­ten parkosítják a környezetet. A somogyi erdőfelügyelőség legutóbb 40 ezer forintot aján­dékozott a közösségnek dísz­cserjék ültetésére. Szociális gondok Kisgyalánban Tizenkét millió forinttal gaz­dálkodhat idén a kisgyaláni önkormányzat. Ez az összeg olyan kevésnek bizonyult, hogy fejlesztésre már nem is jutott belőle. Az idősek szociá­lis ellátása is megsínylette a pénztelenséget: 50 forintról, nyolcvanra kellett emelni az étkezési hozzájárulásuk díját. A tizenegy kisgyaláni rászo­ruló közül egynek emiatt le kel­lett mondania a göllei óvoda konyhájának főztjéről. A gon­dok ellenére, a télen megala­kították a nyugdíjasok klubját, amely a helybeli kultúrházban kapott helyet. Csökkent a zöldségtermelés Megyénkben az idén 1100 hektáron kívánnak zöldségfé­léket termeszteni. A külön­böző gazdasági szervezetek a legutóbbi felmérések szerint mindössze 349 hektáron, az előirányzott terület 32 száza­lékán kezdték el a különféle zöldségkultúrák termesztését. Vetélkedő Somogyról Somogyország címmel ve­télkedőt rendeztek a fonyódi Magyar Bálint Általános Isko­lában. A versenyen a környék 11 iskolájának alsó tagozatos tanulói vettek részt. Az első helyezést a rendező iskola és balatonlellei általános iskola diákjai érték el. Másodikak a bogiári iskolások lettek. Bolhási munkanélküliek Bolháson az utóbbi időben tovább emelkedett a munka- nélküliek száma. Jelenleg 67 állás nélkülit regisztrálnak és a helyi önkormányzat 27 főt ré­szesít rendszeresen jövede­lem pótló támogatásban. ✓ Érettségizett grafikusok A Kaposvári Iparművészeti Szakközépiskolába tavaly 153, idén már csak 109 tanuló felvételizett. Legtöbben a ru­hatervezői szak iránt érdek­lődtek; tavaly 70-en, idén 35-en jelentkeztek. Az érett­ségizett grafikusokat képző szak 5. évfolyamára 12 tanuló iratkozott be. 4

Next

/
Thumbnails
Contents