Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-31 / 126. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. május 31., kedd A pápa a női papságról II. János Pál pápa végleges nemet mondott a nők pappá szentelésének lehetőségére. A pápa kimondta, hogy az egyháznak semmiképpen nincs módjában a nőket pappá szentelni, s „ezt az íté­letet véglegesként kell az egyház minden hívének elfo­gadnia”. II. János Pál „ex cat­hedra” tett kijelentése még azt is tiltja, hogy a kérdésről akár csak vita legyen a katolikus egyházon belül. Harcok Ruandában Ruandában tegnap folyta­tódtak a harcok a Ruandái Hazafias Front erői és a kor­mánycsapatok között. Az AFP jelentése szerint a RPF tüzér­sége Kigaliban a hajnali órák­tól lőtte a kormánycsapatok ál­lásait, megakadályozva ezzel, hogy az ENSZ újrakezdje a polgári lakosság kimenekíté­sét a mandai fővárosból. Oroszország csatlakozhat Orosz kormánykörökből származó értesülések szerint Moszkva már a jövő hónap­ban csatlakozhat a NATO „partnerség a békéért” elne­vezésű programjához. Az orosz külügyminisztérium és a védelmi minisztérium java­solni akarja Jelcin elnöknek, hogy a „hetek” júliusi ' római csúcstalálkozója előtt írja alá Oroszország a csatlakozásra vonatkozó megállapodást. Pinochet Prágában Amszterdamból Prágába érkezett Augusto Pinochet, egykori chilei diktátor, a chilei hadsereg jelenlegi főparancs­noka. A tábornok a fegyverke­reskedelemmel foglalkozó Omnipol magáncég meghívá­sára június 4-éig „magánláto­gatáson” tartózkodik a Cseh Köztársaságban. Diplomáciai források úgy tudják, hogy Pi­nochet harckocsik vásárlásá­ról folytat tárgyalásokat. Gránáttűz Boszniában Elkeseredett harcok folytak tegnap hajnalban a boszniai muzulmán kormánycsapatok és a szerb egységek között Bosznia középső részén. A bosnyák rádió arról adott hírt, hogy a harcok Turbe, Travnik és Bugojno városok körzeté­ben bontakoztak ki. Mialatt az első vonalakban véres közel­harc alakult ki, a három vá­rosra ismét gránáttüzet zúdí­tott a szerb tüzérség. Muzul­mán katonai források szerint a frontvonalon szakadatlanul támadások és ellentámadá­sok váltják egymást. Ugyan­ezen forrás azt is közölte: a boszniai kormánycsapatoknak sikerült visszaverniük a szer- bek „sikertelen és eredmény­telen” támadásait. Walesa ismét indul Lech Walesa lengyel ál­lamfő a televízió kettes műso­rának adott rövid interjújában közölte, hogy ismét indulni fog az elnökválasztáson. Az ál­lamfő abból az alkalomból nyi­latkozott, hogy hivatalosan is beköltözött új rezidenciájába, a Varsó központjában álló Namiestnikowski-palotába, ahol — mint mondta — hét éven át kíván lakni. Tárca- és tárca nélküli miniszterek a négy évi munkájukról Elkészült a leltár Minden tárca és minden egyes tárca nélküli miniszter elkészítette a négyéves tevékenységét összefoglaló „leltárt”. A Miniszterelnöki Hivatal arra vár, hogy a köz- társasági elnöktől valaki megkapja a felkérést a kor­mányalakításra, s így meglegyen az a miniszterelnök-je­lölt, akivel a kormányzat az átadásról folyamatosan tár­gyalhat — jelentette ki Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára tegnap. Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Krími krimi... A cím, meglehet, ötletes szóviccnek tűnik, de a valóság annál komorabb: a Krím-félsziget körül támadt feszültség, az Oroszországot és Ukrajnát jó ideje szembeállító konfliktus megoldását pillanatnyilag legalább annyira homály fedi, mint a gyilkos személyét egy jól megírt bűnügyi történetben. De itt nem lehet abban reménykedni, hogy — mint minden krimi utolsó oldalain — győzedelmeskedik az igazság, s fehé- ren-feketén kiderül, ki a bűnös és ki az ártatlan? Hisz egy tör­ténelmi gyökerekből táplálkozó, gazdasági, nemzetiségi és társadalmi tényezőkkel átszőtt probléma-komplexummal kell szembenézni, ahol egyik fél sem hivatkozhat egyoldalú, el­vont igazságokra a maga oldalán. Vagy pont ellenkezőleg? Mindenki hivatkozhat rájuk, csak más szemszögből? Elvégre a kijevi vezetés épp olyan joggal állítja előtérbe az ország egységének elsődlegességét, a jogi és alkotmányossági megfontolásokat, mint amilyen megala­pozottsággal a festői szépségű, Fekete-tengerbe nyúló fél­sziget vezetése az autonómia mellet szóló érveket. Ám — sa dolognak ez ad igazán világpolitikai súlyt — a Kijev és Szim- feropol közti vitákat (bár azok önmagukban is elég robbanás- veszélyesek) az Ukrajna és Oroszország közti szembenállás teszi igazán kényessé. E krízisnek pedig a Krímért folyó kö­télhúzás csupán egy, ha figyelmen kívül nem is hagyható ré­sze. Egységes nemzetállam vagy föderáció? Melyiket tekintse céljának az alig három éve függetlenné vált Ukrajna? S mennyit bír el a Krím ügyében a Kreml presztízse? Mert azt a krími válság mindhárom főszereplőjének tudnia kell, hogy elhamarkodott lépések könnyen az erőszak elsza­badulásához vezethetnek, s nem csak a Fekete-tenger körze­tében. A krimi ügyből európai krimi lehet. Národná Obroda: disszonáns hangok Pozsonyi lap kommentárt közöl Jeszenszky Géza párizsi felszólalásáról Az elkészült anyagok nem­csak a négyéves tevékeny­séget foglalják össze, hanem mindazokat a tervezeteket és koncepciókat is tartalmazzák, amelyek megvalósítására már nem jutott idő, vagy ame­lyekről a kabinet politikai ön- korlátozás miatt már nem kí­vánt dönteni — fejtette ki az államtitkár. Az anyagokról, amelyek több ezer oldalt tesznek ki, Kajdi József el­mondta, hogy többnyire szá­raz adatok, információk és tények összefoglalói. Az új kormány megalakulásáig ezek a dokumentumok folya­matos karbantartást igényel­nek — tette hozzá. Kajdi Jó­zsef nem zárta ki annak lehe­tőségét, hogy még készül né­hány törvénytervezet, de hozzátette: ezeknek ugyanaz lesz a sorsa, mint a Parla­ment elé beterjesztett, de el nem fogadott javaslatoknak, azaz végső soron a kormány dönt róluk. Az államtitkár sze­rint Boross Péter miniszterel­nökben nincs olyan szándék, hogy „kipréseljen” a cselek­vési program alapján törvény- tervezeteket az egyes tárcák­ból. Ugyanakkor azt is el­mondta, hogy a közigazgatás a kormányváltás idején sem áll meg, van egy öntörvényű mozgása, hiszen a készülő tervezeteknek egyébként is legalább 3 hónap az átfutási idejük. A közigazgatás működésé­hez szükséges szakmai kine­vezések akár mostanában megtörténhetnének, de az ál­lamtitkár tájékoztatása szerint a kormány nem tud olyan igényről, amely indokolná, hogy betöltetlen posztokra bárki megbízást kapjon. Ülésezett az OVB Elmarasztalták a Tv Híradót Az Országos Választási Bizottság tegnapi ülésén ho­zott határozatában elmarasz­talta a televízió Tv Híradóját, mivel pénteken, a hírműsor mindkét kiadásában egy, a Szabad Demokraták Szövet­ségét és Hack Péter képvise­lőjelöltet súlyosan sértő, az úgynevezett Végidők Alapít­ványtól származó hírlevelet tett közzé. Az OVB állásfoglalásában leszögezi: a híradó megsér­tette a választások tisztasá­gát és a pártok esélyegyen­lőségét. A közlés tartalma szemben áll minden lénye­ges politikai eszmekor érté­keivel, és nem felel meg a te­levízió tájékoztatási kötele­zettségeinek sem — olvas­ható a dokumentumban. A testület ülésén meghall­gatták Tallós Emilt, az MTV jogi képviselőjét is, aki azzal érvelt, hogy a híradó a hír közlésével súlyos törvénysér­tést fedett fel. Tallós Emil úgy ítélte meg, hogy a híradó munkatársai az említett hír­levelet negatív tartalommal mutatták be. A tv jogi képviselőjének in­formációi szerint a szerkesz­tőség azért is döntött a hírle­vél közzététele mellett, mivel abból Boross Péter miniszter- elnök személye ellen irányuló fenyegetés is kiolvasható. A Národná Obroda tegnapi kommentárja „disszonáns­nak és nem a haladást szol­gálónak” nevezte a magyar külügyminiszter múlt héten, Párizsban, az Európai Stabi­litási Egyezmény nyitókonfe­renciáján elhangzott felszóla­lását. — Káröröm nélkül, de mégis elégtétellel állapítható meg, hogy a párizsi konfe­rencia eredményei egyes magyarországi és nem ma­Teng Hsziop-ping reformja­inak párton belüli ellenzéke összehangolt sajtókampányt tervez a „burzsoá liberaliz­mus” ellen. Startlövésnek te­kinthető a Csiu Si című kínai politikai folyóirat legutóbbi számának egyik cikke amely hevesen támadja a magánvál­gyarországi körök eddigi esé­lyeinek vetnek véget, azoké- nak, akik azt remélték, hogy a határok valamilyen korrek­ciója mégis lehetséges, s hogy ezzel precedens te­remthető. Jeszenszky Géza — akinek párizsi útja a ma­gyar külügyminiszter tisztjé­ben minden bizonnyal haty- tyúdalnak tekinthető — fel­szólalásából szemmel lát­ható csalódottság érződött” — írja a pozsonyi lap. lalkozók osztályát és az „új ki­zsákmányolást”. Felhívja a kommunista párt­tagságot, szálljon szembe a párton belüli „jobboldali elhaj­lókkal”, mert a „jobboldaliak tönkreteszik az országot, és letérítik a szocializmus útjá­ról”. Több mint százan kértek politikai menedékjogot Követségfoglaló kubai kivándorlók Az Egyesült Államokból Kubába sugárzó „ellenfor­radalmi” rádióadók felbújtó tevékenységét és a sziget- országgal kapcsolatos washingtoni bevándorlási politikát teszi felelősség a havannai belga nagyköveti rezidencia megszállásáért az ügy kapcsán közzétett hivatalos kubai nyilatkozat. A belga képviselet vezető­jének villájába — az időköz­ben pontosított adatok szerint — 114 kubai állampolgár, köz­tük számos gyermek hatolt be, hogy politikai menedékjogot kérjen, s ezen az úton kiván­dorlási lehetőséghez jusson. Az MTI tudósítójának az inci­dens helyszínén, szemtanúk­tól szerzett értesülései szerint eredetileg jóval többen próbál­tak meg benyomulni a rezi­dencia területére, de az épület előtt posztoló rendőrök az ak­cióban résztvevőket kímélet­len ütlegeléssel próbálták visszatartani, s így csak egy részük jutott be a kapun, a hamarosan megérkzeett spe­ciális egységek pedig herme­tikusan lezárt gyűrűt vontak a helyszín köré. Ennek ellenére vasárnapra virradó éjszaka egy újabb, 4-5 tagú csoport­nak is sikerült csatlakozni a már bent-tartózkodókhoz. Ez utóbbi tényt megerősí­tette a lezárt terület határán tartózkodó belügyi tiszt is, aki biztonsági okokra hivatkozva a külföldi tudósítóknak sem engedte meg a belépést a re­zidencia utcájába. A szombat óta tovább erősített rendőri őrizet egyébként nemcsak erre, hanem a két szomszé­dos utcára és háztömbre is ki­terjed, a gyalogos és jármű- forgalmat egyaránt tiltva a körzetben. A belügyi megbí­zott csupán annyit közölt, hogy az épületben tartózko­dók egészségesek, egyelőre élelmezésük is megoldott, ám személyazonsoságukat a ha­tóságok még nem ismerik, annak megállapítására ezután tesznek kísérletet a belga nagykövetség munkatársai­nak közreműködésével. A kubai kormányközlemény határozottan visszautasítja a diplomáciai képviseletekre való behatolást, mint az emig- rálási lehetőség kikényszerí­tésének módszerét és az Egyesült Államokat okolja az ilyen és hasonló kísérletekért, mivel az amerikai hatóságok „továbbra is akadályokat gör­dítenek a legálisan oda kiván­dorolni szándékozó kubaiak elé”. Kampány Teng ellen Az USA továbbra is odafigyel a potenciális katonai veszélyre Hadászati rakéták - célpont nélkül Mától az orosz és az amerikai hadászati raké­ták programozása nem érinti és nem tartalmazza a két állam kontinentális célpontjait. Harmincöt év óta először az Egyesült Ál­lamoknak és Oroszor­szágnak nem lesznek olyan atomrobbanó-töl- tetű interkontinentális, il­letve tengeralattjáró-fe­délzeti ballisztikus rakétái, amelyeknek konkrét ren­deltetése a másik nagyha­talom katonai célpontjai­nak, ipari és igazgatási központjainak, nagyváro­sainak pusztítása lenne. Oroszország „nulla fel­adatra”, az Egyesült Álla­mok pedig óceáni vagy si­vatagi térségekre állítja át nagyhatósávolságú raké­taeszközeit. A hadászati stabilitást erő­sítő bizalomerősítő intézkedés ötletével Borisz Jelcin 1992 januárjában lepte meg a Bush-kormányt, de talán az orosz katonai vezetést is. Bili Clinton amerikai elnök 1993. december 7-én bejelentette, hogy orosz és amerikai szak­értők tanulmányozzák a cél­programok semlegesítését, végleges megoldás még nincs, de készül. Amikor az­után Clinton 1994. január 13- 15. között Moszkvában járt, lá­togatása záró sajtóértekezle­tén bejelenthette a kész meg­állapodást. Elvileg a váratlan, meglepetésszerű nukleáris rakétatámadás lehetőségének kétoldalú korlátozásáról van szó, mert az érintett száraz­földi és tengeri bázisú rakéták „visszaprogramozása” időt vesz igénybe, ami alatt a felek érintkezésbe léphetnek egy­mással a helyzet tisztázása céljából. Hasonló rendeltetésű javas­latok születtek a nukleáris robbanótöltetek leválasztá­sára, külön tárolására, a raké­ták részleges szétszerelésére. Míg ez utóbbiak végrehajtása a helyszínen ellenőrizhető, addig az átprogramozás olyan „műhelyeket” érint, amelyeket még ma is a katonai titoktartás álcázóhálója fed. Vitathatat­lan, hogy a hadászati rakéták hadászati fontosságú célokra való programozottsága nö­velte és növeli a háború vélet­lenből való kirobbanásának, nem szándékos kirobbantá­sának veszélyét téves infor­máció, téves helyzetmegíté­lés, téves számítás, a veszély túlreagálása következtében, különösen a kölcsönös bizal­matlanság légkörében. A tábornokok a megállapo­dást az amerikai-orosz part­neri viszony új minősége megnyilvánulásának nevez­ték, de hozzátették: „Minthogy a rakéták harci ügyeletben maradnak, szükség esetén bármikor felújítjuk harci alkal­mazásuk lehetőségét.” Wil­liam Perry amerikai védelmi miniszter 1994. március 16-i moszkvai sajtóértekezletén hangoztatta, hogy az USA to­vábbra is „odafigyel” az Oroszországban megteste­sülő potenciális katonai ve­szélyre, és kifejtette azt a vé­leményét, hogy a januári egyezmény ellenére „az atom­fegyverrel rendelkező négy volt szovjetköztársaság még elpusztíthatja az Egyesült Ál­lamokat”. Orosz részről erre megemlítették, hogy Washing­ton évente 10 milliárd dollárt költ jelenlegi atompotenciájá­nak fenntartására. Egy hó­nappal később, április 20-án Henry Chiles amerikai tenger­nagy a szenátus haderő-bi­zottságában azzal érvelt, hogy mivel az új egyezmény nem tartalmaz ellenőrzési rendel­kezéseket, az Egyesült Álla­moknak képesnek kell lennie a rakéták „gyors visszaprog- ramozására”. Akárhogy is áll a helyzet, vi­tán felüli, hogy a hadászati ra­kéták túlzottan magas fokú harckészültsége, bevetési előkészítettsége ellentmon­dásba kerülhet a nemzetközi biztonság érdekeivel, különö­sen, ha az ember az irányító és ellenőrző funkciókat átadja a (számító)gépeknek, ha tú­sza lesz az általa felfedezett és kimunkált technikának. A magas fokú alkalmazási ké­szenlétben nagyobb a való­színűsége és a veszélye a technika működési zavarai­nak, az előrejelző-felde- rítő-észlelő rendszer hibáinak, a közönséges emberi fogya­tékosságoknak. Ilyen körül­mények között, a „forróvona­las” értesítési rendszerek mel­lett, a tévesen indított rakéták önmegsemmisítési automa­tizmusa mellett jelképes, de gyakorlati kihatása is van a rakéták nem-offenzív átprog­ramozásának, egy sajátosan hidegháborús módszer, a nuk­leáris sakkban-tartás fokoza­tos leépítésének. Pirityi Sándor 1

Next

/
Thumbnails
Contents