Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-30 / 125. szám
12 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1994. május 30., hétfő Mandela és a börtönőr barátsága Megszűnnek a vegyes iskolai osztályok Hátrányban a lányok a tanár előtt Négy évvel ezelőtt, amikor Nelson Mandelát elbocsátották a fogságból, börtönőrének, James Gregorynak az élete értelmetlenné vált. — Egy korszak fejeződött be — mondta Gregory az AP amerikai hírügynökség tudósítójának. — Egész életem Mandela köré összpontosult. — Amikor kiszabadult, minden üressé vált számomra — jelentette ki egy interjúban, amelyet a johannesburgi The Star című újság közölt. Gregory Mandela szabadon- bocsátása után egy évvel nyugdíjazását kérte, mert nem bírta, hogy minden unalmassá vált a börtönben Mandela nélkül. Nelson Mandela és Gregory akkor találkozott, amikor a politikust a Robbins-szigeteki börtönbe vitték. Gregoryt a rabok levelezésének cenzúrázásával bízták meg. Mivel sok beszélgetést folytatott Mandelával és más bebörtönzött afrikai fekete vezetőkkel, Gregory szoros barátságot kötött Mandelával. A börtönőr követte Mandelát akkor is, amikor a politikust egy szárazföldi börtönbe szállították. Gregory elmondta, viszza- utasított egy 300 ezer dolláros ajánlatot, amelyet egy újság tett neki, egy Mandela-fény- képnek a börtönből történő kicsempészéséért. 27 észtendei fogsága alatt Mandeláról egyetlen egy fénykép bemutatását sem engedélyezte a kormány. — Mandela szabadonbocsá- tásakor mindketten könnyeztünk— mesélte Gregory. Azóta a börtönőr minden születésnapján gratulálólevelet kapott Mandelától. Sok amerikai lány nem érzi jól magát az iskolában — írja a dpa német hírügynökség washingtoni tudósítója. A tanárok többször feleltetik a fiúkat és többször dicsérik meg őket, a lányokat legföljebb szép kézírásukért. Egyre több helyen szűnnek meg a vegyes osztályok Amerikában. A női főiskolák száma is gyarapodik. Az amerikai iskolaügyi törvény 1972-ben nyitotta meg lányok számára a fiúk által látogatott osztályok ajtaját. Csaknem negyed évszázaddal a koedukáció után azt tapasztaljuk, hogy ez nem oldja meg a tanulás problémáit” — mondta Janet Lavin, a Wellesley College tanára. A lányok nemcsak arról panaszkodnak, hogy tanáraik mellőzik őket, hanem félnek a szexuális zaklatástól is. Az új irányzathoz tartozik, hogy több nyilvános iskola 6- 7-8. osztályában a lányok és a fiúk külön-külön vesznek részt a matematikai és természettudományi oktatásban. A vegyes iskolai osztályok megszüntetésének irányzatát azonban éles bírálják is. A nők jogaiért harcoló Polgári Szabadságok Szövetsége nyilatkozatban ítélte el az új irányzatot. „Az igazságtalanságok megszüntetése végett a tanárokat kell megfelelően képezni, és nem a tanulókat szétválasztani.” A szövetség akciót indított, hogy a kongresszusban törvényjavaslatot fogadjanak el, amely kimondja a nemek egyenlőségét az iskolákban. A 450-es Westel telefonnal akár a tengerentúlra is telefonálhat. Budapest; 111 ! Lágymányosi úl 15. Tel.'. 209-2355 Rádiótelefon: (Oá 60) 3-27087, (Oá áO) 3-27088 Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Tel.: (88) 380-á44 Rádiótelefon: (Oá 60) 3-27100 Békéscsaba; 5á00 Gyóni G. u. 21. Tel.: (66) 447-111 Rádiótelefon: (Oá á0| 3-84000 Debrecen: 402á Kálvin lér 2/A Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (Oá 60) 3-27800 Győr: 9022 PáWy Dénesu. 1. Tel.: (9á) 3!8-89á Rádiótelefon: (Oá Ó0) 3-27400 Miskolc: 3530Széchenyi u. 70. Tel.: (4Ó|411-550 Rádiótelefon: (Oá Ó0) 3-51000 Nagykanizsa: 8800 Deák tér 12. Tel.- (93) 310-400 Rádiótelefon (Oá Ó0| 3-27408 Pécs: 7Ó21 Rákóczi utca 19. Tel.: 172) 445-RÍ 1 Rádiótelefon: (Oá 60) 3-27900 Szeged: Ó720 Tisza Lajos let. 2-4. Tel.: |Ó2) 421-575 Rádiótelefon: (Oá 60) 3-27Ó00 Székesfehérvár: 8000 Várkört! 44. Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (Oá Ó0| 3-27200 Szolnok: 5000 Baross a 1. Tel.: (5á) 422-232 Rádiótelefon: (Oá Ó0| 3-8Ó001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel.: (94) 324-420 Rádiótelefon: (Oá 60) 3-77000 MOZGÁSBAN AZ ÜZLET Az arab világ legszegényebb országa Jemen - a viszály egyesített földje Jemenben rendkívüli állapotot vezettek be miután Szanaában dél és észak hadereje között folytatódtak az összecsapások. A Reuter és az AFP hírügynökség a déli-északi harc kapcsán összeállítást közölt az országról. Lakossága: mintegy 12,6 millió, ebből délen 2,4 millióan élnek. Területe: 536 ezer négyzetkilométer, az országot északról Szaúd-Arábia, keletről Omán, délről az Indiai-óceán, nyugatról pedig a Vörös-tenger határolja. Szárazföldi határai több szomszédjával vitatottak. A múlt évben Ománnal sikerült megoldani a terüléti vitákat. A Jemeni Köztársaság 1990-ben a marxista irányzatú Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság és a konzervatív Jemeni Arab Köztársaság egyesülésével jött létre. Fővárosa: az ötszázezer lakosú Szanaa — az egyesülési szerződés szerint. Az új államalakulat gazdasági „fővárosa” 250 ezer lakost számlál. Hivatalos nyelv: az arab. A lakosság muzulmán, többségük az iszlám si- íta ágához tartozó szaidita, másik részük pedig a szunnita ághoz tartozó szafiita. A társadalom megőrizte törzsi tagozódását. Államberendezkedése: a köztársaság élén öttagú kollektív elnöki testület áll, amelynek elnöke Ali Abdullah Szaleh tábornok. A kormány 33 tagú. A választott parlament 301 tagot számlál. Hadserege: az 1990-es egyesülést követően a megállapodásokkal ellentétben a déli és északi hadsereget nem egyesítették. Az északi hadsereget 38 ezer fősre becsülik, a délit 27 ezerre, a tartalékosok számát északon százezerre, délen 40 ezerre teszik. A J£gierő 130 harci géppel, főként orosz MIG-ekkel rendelkezik. Gazdasága: Jemen az arab világ legszegényebb országa. Az infláció több mint 100 százalékos, a munkanélküliség pedig a 30 százalékot is eléri. Ez többek között annak is következménye, hogy 1990-91-ben hétszázezer, az öbölmenti országokban dolgozó jemeninek haza kellett térnie, mert Jemen az Öböl-háború idején Irakkal rokonszenvezett. Az OPEC-tag Jemen jelenleg napi 320 ezer hordós kitermelésével a kis olajtermelők közé tartozik, ebből 140 ezer hordó a déli olajkutak- ból kerül ki. A jemeni olajmezőkön 30 külföldi olajtársaság tevékenykedik. Jemen 1993-ban nem készített költségvetést az állandósult politikai viták miatt. Az ország külföldi adósságát 6,5-7 milliárd dollárra becsülik. Az elmúlt évtizedekben Észak- és Dél-Jement forradalmak, lázadások és politikai gyilkosságok rázkódtatták meg. A hatvanas években északon polgárháború dúlt. A két Jemen története a múltban is másként alakult: Törökország 1918-ban vonult ki az ország északi részéből, Nagy-Britannia 1967-ben a déli területekről. 1990. május 22-én többszáz éves különválás után ismét egységes jemeni állam jött létre a marxista irányzatú Dél-Jemen és a konzervatív Észak-Jemen egyesülésével. A hatalmat az északi Általános Népi Kongresszus és a déli Jemeni Szocialista Párt osztotta meg. A volt északi vezető, Ali Abdullah Szaleh az ország elnöke lett, a déli vezető, Ali Szalem al-Beid pedig alelnök. Négy év múltán a kezdettől fogva törékeny államalakulat létét ismét fenyegeti az elnök és az alelnök közötti hatalmi válság. 1993 áprilisában került sor az egyesült Jemen történetében az első választásokra; Szaleh elnök ezt követően bevonta a kormánykoalícióba az iszlámista Islah Pártot is. A délt képviselő alelnök 1993 augusztusa óta nem volt hajlandó megjelenni Szanaában, és adeni erősségébe vonult vissza. A már aláírt megbékélési megállapodás után pár órával újabb harcok törtek ki a déliek és az északiak között. A déliek csapatokat küldtek az olajban gazdag Shabwa tartományba. „Örök rejtély”a Nyugat feltételezése Glotz igazolt jóslata Amikor a német rádió- és televíziós állomások tudósítói a Balkánnal kapcsolatos EK- és NATO-tanácsokozásokat kommentálva arról kezdtek el beszélni, hogy a Vance-Owen terve emlegetése már csak a lelkiismeret megnyugtatása, Peter Glotz, Németország Szociáldemokrata Pártjának (SDP) főideológusa talán elégedetten dőlt hátra karosszékében. Jóslata beigazolódni látszott. Glotz nem sokkal korábban a berlini Der Tagesspiegel hasábjain Bosznia-Hercegovináról azt fejtegette, hogy itt kútba esett a nyugatiak elképzelése. Nem lehetséges ugyanis államon belüli tartományokat (köztársaságokat) átformálni a Balkánon nemzetállammá — úgy, hogy a multikulturális együttműködést a nemzetiségek és népcsoportok jogait garantálva oldják meg. A szerbek, a horvátok és a muzulmánok közötti történelmi tehertételek — mint mondta — túlságosan nagynak bizonyultak, s nemfogadták el, hogy népeikből jelentős csoportok kerüljenek át egy idegen államba kisebbségként. A Nyugatnak — vélte Glotz — két reális választása van: vagy elfoglalja az egész régiót, átrendezi s egy évtizedig vagy még tovább gyámság alatt tartja, vagy el kell fogadnia, hogy az erősebb népek (szerbek és horvátok) érvényesítik akaratukat, és a Nyugat a gyengéknek (a muzulmánoknak) biztonsági övezetekben biztosítja az életet. Glotz csak érintette a „ki kezdte?” kérdést. Végzetes lépés volt-e Bosznia-Hercegovina (esetleg Szlovénia és Horvátország) nemzetközi elismerése. Korábban különösen Amerikában ujjal mutogattak Németországra és volt külügyminiszterére, Hans-Di- etrich Genscherre. Kissinger viszont Bosznia-elemzésében Horvátország és Szlovénia elismerését nem tartotta ballépésnek, Boszniáét annál inkább. Bosznia-Hercegovina ugyanis „jugoszláv mikrokozmosz”. Á volt amerikai külügyminiszter számára, mint írta, „örök rejtély” marad: miért tételezték fel, hogy azok a horvátok és szerbek, akik már egy nagy Jugoszláviában sem akartak együtt élni, Boszniában majd közös államot fognak alapítani — „ráadásul a muzulmánokkal együtt, akiket évszázadok óta gyűlölnek”...
