Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-27 / 123. szám

1994. május 27., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 A Villa Rosa románca Csokonyavisontán már szezon van A víz az önkormányzaté marad — Vendégváró szándék, szorgalommal A gyógyító víz különösen kellemes az idősebbeknek Fotó: Kovács Tibor Sokat költöttek az utak javítására Drávagárdony nyolcmilliója Szükség esetén hitelt vesz föl az önkormányzat — Gépvásárlás közösen Drávatamásival Ötmilliós hiány Istvándiban Istvánéiban az idén ötmillió forint hiánnyal indultak, így ti­zenhétmillió forintos költség- vetésből gazdálkodhatnak. A fejlesztési kiadások között szerepel a polgármesteri hiva­tal felújítása — még az idén befejezik. Ez a beruházás ke­rek egymillió forintba kerül. Műsoros estek, vendégekkel Korda György és Balázs Klári tartott bemutatót a héten új nagylemezükről Barcson a Móricz Zsigmond ifjúsági és művelődési központban, „Ba­rátok, amíg élünk” címmel. Több mint egy óra hosszat egymás után hangzottak el az új és régebbi dalok, slágerek. Ma este - ugyancsak a műve­lődési központban - tartják a Kis-Boróka gyermektánce­gyüttes önálló estjét; ezen vendégként fellépnek a nép­tánciskola növendékei is. Az 55. évforduló Gyékényesen Házasságkötésének 55. év­fordulóját ünnepelte Gyéké­nyesen Horváth Mihály és Pin­tér Erzsébet, gyermekei és unokái körében, akik köszön­tötték a jubiláló házaspárt. Az iharosi vízmű üzemeltetése A Dunántúli Regionális vízmű Részvénytársaságolt bízta meg koncessziós szer­ződéssel a vízmű üzemelteté­sére Iharos és Iharosberény képviselő-testülete. A benyúj­tott pályázatokat közös bíráló- bizottság tanulmányozta, azt is ajánlották, hogy csatlakoz­zanak a vései önkormányzat által összefogott kistérségi üzemeltetési rendszerhez. Csendes a csokonyavi- sontai fürdő környéke — kü­lönösen szieszta idején. A látvány viszont arról tanús­kodik, hogy itt már javában tart a szezon. A kempingben sátrak és autók sorakoznak; csupán a rendszámok árul­kodnak arról a kora délutáni álmosító fülledtségben, hogy megjöttek a németek... S hamarosan várhatók a honi vendégek mellett a hol­landok is. Legalábbis ebben reménykedik a községházán Csík László jegyző, aki el­mondta, hogy a határon túli háború miatt 1991-92-ben megcsappant a forgalom, ám 1993-ban már meghaladta a harmincezret Csokonyavi- sonta vendégeinek a száma. Nagyobb reklámra, propa­gandára még nem futja; sőt érdekes tapasztalat, hogy a visszatérő, gyógyulni vágyó külhoniak sem csapnak na­gyobb hírverést. Ugyanis fél­tik a megszokott, családias környezet békéjét, csendjét. Ez rendben is van, de a köz­ség egyre többet vár a fürdő­től és az üdülőteleptől. A hét (nyitott és zárt) medence jó­tékony vize a helyi önkor­mányzat tulajdona marad; a gyógyító forrás enyhíti a pénztárca gondjait is. Amit hoz, abból lehet költeni: útra, szennyvíz-elvezetésre, s most küszöbön áll a környék villáinak, vendéglőinek gázel­A barcsi önkormányzat módosította a piacokról és vásárokról szóló rendeletet. A városban egyre több bazáros üti fel sátrát, s az önkormány­zat nekik nem engedélyezi havi jegyek kiváltását. Dr. Bencze Lajos jegyző elmondta, hogy azok az ős­termelők, zöldség- és gyü­mölcskereskedők, akik állan­dóan ugyanazon a helyen pakolnak ki, meghatározatlan látása is. A korábbi telkek el­fogytak; a közelmúltban újabb harminc parcellát alakí­tottak ki, s ezek is vevőre ta­láltak. Ugyanakkor a korábbi sűrű beépítéssel szemben most már üzletközpontot, nagyobb vendéglátóegysé­geket is terveznek. A gazda­szerepben szívesen osztozik az önkormányzat a vállalko­zókkal. Az apró lépések, fej­lesztések — úgy vélik — egyre jobb feltételeket, vonz­erőt jelenthetnek. Az a szán­dékuk ugyanis, hogy a falusi turizmussal „beljebb” is csa­logassanak, s kívülebbre is — az Öreghegy pincesorára, időre asztalt, helyet bérelhet­nek. Itt a bérlőn kívül más nem árusíthat, ha ő a nyári időszakban hét óráig (télen nyolcig) elfoglalja a helyet. Más kereskedőnek napi je­gyet nyáron csak 7 órától, (té­len nyolctól) lehet kiadni. A piaci csarnokban az ős­termelők havi jegyet ha vál­tanak, az elfoglalt terület négyzetméteréért 400 forin­tot fizetnek. Ez a zöldség- és ahova villanyt és vizet is ve­zetnek. S miről szól az üdü­lőövezetben létrehozott te­lep, a Villa Rosa románca? A falu jegyzője elmondta: a lét­rehozó kft főleg anyagi ne­hézségek miatt nem bírta már, most egy pécsi tulajdo­nos a gazda. Emellett egyre több a helyi gazda is, hiszen a kertek, gyümölcsösök ter­mése friss portéka a fürdő melletti piacon. S ez a meg­élhetés lehetősége sokak­nak, a munkanélküliséggel szemben. A visontai vízen így „hajózni” is lehet, mert azt muszáj... Tröszt Tibor gyümölcskereskedők eseté­ben többnyire nyolcszáz fo­rint. Az őstermelők négyzet- méterenként huszonöt forin­tos napi helyárat fizetnek, a kereskedők pedig ötven forin­tot. A képviselő-testület módo­sított rendelete az ősterme­lők érdekeit védi. A főfoglal­kozású kereskedők ugyanis csak drágább tarifa ellené­ben árusíthatnak. G. A. Nehéz helyzetben van a drávagárdonyi önkormány­zat. Pedig idei költségve­tése majdnem kétmillió fo­rinttal több mint tavaly, vagyis nyolcmillió-kétszá­zezer forintot tesz ki. S ez mégsem jelent több pénzt. Kercza Lajos körjegyző el­mondta: tavaly sokat fordítottak beruházásra. Kiépítették a ká­beltévé-rendszert, így a helybe­liek nézhetik a műholdas prog­ramokat. A beruházás másfél millió forintba került. A község­házát is tatarozták, felújították az udvaron levő melléképülete­ket — együttesen félmillió forint költséggel. S az 1992-ről áthú­zódó útépítési, útjavítási mun­kákat is befejezték. Csaknem nyolcszáz méter hosszú utat épített az önkormányzat, a köz­úti igazgatósággal közösen. Ezek az utakra több mint négy­millió forintot költött Drávagár­dony. Darányban a körjegyző­ség kialakítása 2,5 millió fo­rintba került a négy községnek: Drávagárdonynak, Drávatamá­A barcsi 6. számú óvodá­ban 115 gyerekből 88 ci­gány. Évek óta ebben az oviban legmagasabb a lét­számuk. Itt a legtöbb a hát­rányos helyzetű gyerek, és a gondozónők nem pótolhat­ják a biztos családi hátteret. — Cigányóvodának indult tizennyolc éve, két nagycso­porttal — mondta Gadanecz Györgyné vezető óvónő —, de a környék szinte minden csa­ládja ide hozta a gyerekét. így van ez ma is, csak az arányok változtak: most a kicsik 75 százaléka cigány szárma­zású, de jövőre már 80 száza­lék lesz. A létszámemelkedés tette szükségessé, hogy a rak­tárhelyiségeket, a kihasználat­sinak, Kastélyosdombónak és Istvándinak... Az idén végeztek az árokrendszer felújításával mintegy ezer folyóméternyi sza­kaszon. Ezt a sellyei víztársulat munkásai végezték el250 ezer forintért. Ezenkívül Drávatamá­sival közösen vásároltak egy MTZ 552-es traktort, és hozzá felszereléseket. Ezzel a lakos­ság igényét elégítették ki. Mindez a két településnek két­millió forintjába került. Tervezik még a temető felé vezető út kié­pítését. Ha pályázat útján nem sikerül pénzhez jutni, akkor eh­hez hitelt kell fölvennie az ön- kormányzatnak. Az alig több mint 180 lelkes kisközségben lakóknak csak­nem a fele nyugdíjas. Öten kap­nak járadékot a munkaügyi köz­ponttól, hatan pedig jövedelem- pótló támogatásban részesül­nek. A drávagárdonyi önkor­mányzat nem vetett ki helyi adót sem. Lakáscélú támogatásra pedig félmillió forintot hagytak jóvá. Két igénylő kérelmének el­bírálása még folyamatban van. Gamos Adrienn lan cigányklubot és közfürdőt is az óvodaépülethez csatol­juk. Most van tornatermünk, csak a játékokkal való ellátott­ság nem a legjobb. Csak sze­retettel lehet hatni ezekre a ki­csikre — tudtuk meg az óvó­nőtől. A családi háttér ugyanis több esetben zilált, pedig eb­ben a korban kellene nevelni a gyerekeket. Az önkormányzat 45 nebuló után fizeti a térítési díjat. A hátrányos helyzetű gyermekek száma 41, s közü­lük 18 veszélyeztetett környe­zetben él. 40 nagycsoportos fejezi be itt júniusban az óvo­dát. 23-an valamilyen tago­zatra, öten korrekciós osz­tályba, négyen kisegítőbe mennek. Nyolcán még egy évet ismételnek. P. L. Módosított rendelet a barcsi piacokról Őstermelők védelme Az óvoda nem pótolja a családot Hátránnyal indulnak a cigánygyerekek A barcsiak leginkább a zárat keresik Autóról kerékpárra szállt át a szerelő Csak négy varrónő vállalta a munkát Hétmillió forint kamatmen­tes hitelt kapott a foglalkozta­tás bővítésre a csurgói Nap­sugár Ipari Szövetkezet. 25 személy felvételét tervezve nyújtották be pályázatukat, és nyertéke I ezt az összeget. A helyi munkaügyi központ által közvetített 22 varrónő közül azonban mindössze négyen álltak csak munkába. A több­ség azért nem vállalta el a fel­ajánlott munkát, mert a varro­dában műszakonként — és teljesítménybérben dolgozva — kell szalagmunkát végezni. Eladják Barcson a parki gombákat Barcs város önkormányzata kijelölte értékesítésre a sza­badidőpark két gomba-épüle­tét. Olyan vállalkozókra szá­mít, akik a szabadidőprog­ramhoz kapcsolódó szolgálta­tást nyújtanak. A város terüle­tén emellett a lakosság szol­gáltatásainak elősegítésére több tetszetős pavilon elhe­lyezését is tervezik, így erre is fogadnak már jelentkezőket. Miután megszűnt Barcson az Épfu, Virgoncz Zoltán munkanélküli lett. Aztán 1991 májusában vállalko­zásba kezdett. Tizennyolc évig dolgozott autószerelő­ként, s hasznosította tudá­sát. — Felmentem Budapestre, ahol körbejártam a motoros boltokat — mondta a kezde­tekről Virgoncz Zoltán. — Mondták, hogy vállaljam el a motorok garanciális javítását. Végül a Csepelnél kötöttem ki. Rábeszéltek, hogy nyissak egy kerékpárüzletet Barcson. Eladtam a lakásomat is, hogy pénzhez jussak. Több mint két évig laktam albérletben. A vál­lalkozás beindításához, pon­tosabban az üzlet megvásár­lásához 300 ezer forint köl­csönt vettem fel. A többit saját erőből sikerült megvalósítani. Vállalkozóként a budapesti Mobil céggel kötött szerző­dést. Egyedül végzi a moto­rok, kerékpárok garanciális ja­vítását, forgalmazását is. Több mint kétmillió forint ér­tékű az árukészlete. A forga­lom nyáron lényegesen na­gyobb, s ez mintegy 600 ezer forint bevételt jelent havonta. A barcsiak és a környéken lakók — mint megtudtuk — a kerékpárzárat keresik legin­kább. Hetente egy alkalommal hoz árut Budapestről. S el­mondta azt is, hogy minél több színben van kerékpár az üz­letben, a vevő annál nehe­zebben tud választani. — Bővítem a boltot, hamaro­san végzünk a műhely kialakítá­sával. A lehetőségekhez képest újabb „műszaki” szolgáltatáso­kat is tervezek. Hogy nyeresé- ges-e a bolt? Úgy érzem, igen. Van egy üzletem, műhelyem, s közben fölépítettem a családi házamat... G. A. Hajós vizsga a Dráván A Dráván vizsgáztak kishajóvezetésből a barcsi vízügyi szakközépiskola tanulói. A víz­ügyi technikusok ezentúl oklevelük mellé kishajóvezetői jogosítványt is kapnak. Fotó: Győri Vilmos i

Next

/
Thumbnails
Contents