Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-25 / 121. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEK OLDALA 1994. május 25., szerda Szúnyogkoncert Játék a szavakkal Fej vesztés A szavakkal sokféle módon lehet játszani. Közülük egyet mutatunk be. Keressetek olyan szavakat, amelyek, ha fejüket vesztik, vagyis az első betűjüket elhagyjátok ismét értelmes szót kaptok. Példaként egy néhányat felsorolunk: alapító — lapító ételek — telek fesztelen — esztelen sértetlen — értetlen átalány — talány kérvény — érvény előtér — lőtér hadakozik — adakozik kérő — érő verő — erő kerek — erek A sor még igen hosszú. Ha többen vagytok játszhattok úgy, hogy meghatározott időn belül — például öt perc — ki tudja a legtöbb fejvesztett szót összegyűjteni. Kisdobszán innen, Nagydobszán túl, a réten egyik alkalommal szúnyogkoncertet dobolt ki Szellőlábú Szabolcs, a szúnyogbíró. Gyülekeztek is az együttesek a környékről. Jött a békaúsztató rezesbandája, a Békavinnyogtató, de jött a Medvetáncoltató is Brácsás Balambérral az élen. És eljött az Alvég Nyírettyüs együttese, meg Sipákoló Samu monoton vokálja és persze Szúnyog Zsófika is. Ennyi vonóst még sohasem látott a nagydobszai rét! Közeledett a koncert kezdése, ösz- szegyűltek a környék összes békái és minden olyan élőlény, amely a szúnyogmuzsikát kedveli. — Atyámfiái! Nagy baj történt! — lélekszakadva kapkodta Szellőlábú a lábait. — Elveszett a karmester! — Micsoda?! — hördült fel, vonójával hadonászva a sok zenész. — Lengető Levente csak úgy elveszett? A sok-sok szúnyog tanácstalanúl állt, míg végül Szúnyog Szerén- kének eszébe jutott valami: — Menjünk, keressük meg! Lehet, hogy baja esett Leventének, kificamította, vagy eltörte a bokáját. Valamennyien szétszéledtek keresni a karmestert. Repült a sok szúnyog a szélrózsa minden irányába. A békák is beügettek a nagydobszai pocsolyába, — de Lengető Levente sehonnan sem került elő. Már-már úgy nézett ki, hogy a messze földön híres szúnyogkoncert elmarad, amikor Szellőlábú kiabálni kezdett. — Gyertek gyorsan! Ilyet még úgysem láttatok! Hát bizony földbe gyökerezett a lábuk. A sipitozók legendás karmestere, Lengető Levente ugyanis a tücsökzenekart vezényelte. A szúnyogok befogták a fülüket, de a békák nem! Egyre többen jöttek, letelepedtek és áhítattal hallgatták a tücsökmuzsikát. Lengető, mikor végigvezényelte a koncertet és a tücsökzenészek egymás után kezet fogtak vele, észrevette a szúnyogokat. — Hát ti? — Koncertre vártunk a nagydobszai rétre, de nem jöttél, ezért megkerestünk. Levente a homlokára csapott: — Nahát ! Milyen szórakozott vagyok! Hát nem a szúnyogokat vezényeltem? — Nem bizony, hanem a tücsköket! De most gyerünk a nagydobszai rétre! Es csaptak akkora szúnyogkoncertet, hogy olyat még senki sem hallott! Máig is beszélnek róla a nagydobszai békák, csendes tavaszi estéken, fürdőzés közben. Törő István Ön szerint melyik a biztonságosabb? Ha Ön kiegyensúlyozott kormányt akar, május 29-én szavazzon az SZDSZ jelöltjére. | (Fizetett politikai hirdetés) Kutyaorr Az ebek szaglása egymilliószor jobb az emberénél A kutya számára a világ a szagok sokaságából áll — állítják a kutyaszakértők. Kiváló szaglására jellemző, hogy például az ember által teljesen illat nélkülieknek érzett sót is megszimatolja, még akkor is, ha egyetlen kávéskanálnyit oldanak fel belőle, akár ötezer liter vízben. A kutyának jó az orra, sok mindent kiszaglászik, példa erre a rendőr- és vadászkutyák teljesítménye. Újabban más területen is hasznosítják kiváló képességüket. Például még az érckutatásban is többet ér egy kiváló kutyaorr egy közepes masinánál. Néhány éve bejárta a világsajtót, egy Hilda nevű orosz kutya híre, „aki” dús aranylelőhelyet szagolt ki. A kutya és az ember szaglását nem lehet összehasonlítani. A tudósok megállapították, hogy az ebek szimata mintegy egymilliószor jobb a mienkénél. Az ember szag- lómezője ugyanis két és fél négyzetcentiméteres, a kutyáé viszont százhúsz négyzetcentis. Az ember orra százötvenezer szaglósejtet tartalmaz, a kutyáé viszont kétszázhúsz milliót. Magyar tájak A palócföld Hazánkban az egyik legismertebb népcsoport a paló- cság, — eredetükről mégsem sikerült még mindent tisztázni. Az ország északi vidékén élnek, a legtöbben Nógrád megyében, de Hevesben és Borsodban is vannak palóc települések. Az első tudományos munka a palócságról Szeder Fábián dolgozata, amelyet a Tudományos Gyűjteményt közölt 1819-ben. A szerző pontos leírást adott a palóc dialektusról, a nép életéről, szokásairól. A táj adottságaihoz alkalmazkodva az erdősebb részeken házaikat fából építették, szélesre faragott gerendákból összerakva. Az egyik legeredetibb palóc lakóházat a balassagyarmati múzeum udvarán lehet megtekinteni; ez volt hazánkban az első skanzen jellegű építmény, amelyet még az 1930-as években telepítettek mai helyére Karancskesziből. A hollókői régi falu műemlék házai a palóc építészet és falukép őrzői. A nógrádi dombok között megbúvó települések, a lankákon „felfutó” szántóföldek, zöldelő rétek, a „nagy palóc”, Mikszáth Kálmán Írásaiban a hátteret adják. Az emlékmúzeumnak berendezett horpá- csi Mikszáth- és a csesztvei Madách-kúria a Palócföld két nagy szülöttének állít emléket. Egy hangszer Az alábbi nyolc-, illetve négybetüs szavakat helyezzétek el a megfelelő mezőben, amerre a kis nyíl mutatja. Helyes megfejtés esetén, a ponttal jelölt négyzetek betűit összeolvasva egy húros hangszer nevét kapjátok. Szivárgó, eper, burgonya, dugó, kószahír, szív, pindurka. Kedves Ilka (József Attila után) De szeretnék kicsi lenni! Óvodában játszadozni. S míg a kocsit tologatnám, Örömömet kimutatnám. Délután egy jót aludni, Ágyacskámban jót álmodni. Mikor aztán felébredek, Uzsonnával várnak engem. Kovács Kristóf 2. o. tanuló, kaposvári Honvéd utcai iskola Haragszol rám? Eltörtem kilenc tányért és hat poharat. Anyu, haragszol rám? Kitörtem a műhely ablakát. Apu, haragszol rám? Szétszakítottam a rongybabát. Hugi, haragszol rám? Nagyon rossz vagyok! Ki haragszik rám? Takács Szilvia 6. o. szentbalázsi tanuló I *
