Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-25 / 121. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. május 25., szerda Akik kiestek a versenyből, azokról gondoskodni kell... Az új parlament 700 milliója Az országgyűlési hivatal nem akar tapintatlan lenni — Bizalmi állások az elnöki titkárságon MSZP választási fórum Barcson A szakértelem a párthűség előtt Tegnap Barcson tartott fóru­mot az MSZP. Francz Rezső képviselőjelölt vendége volt Kovács László, a parlament külügyi bizottságának elnöke, aki felszólalásában értékelte a négy év magyar külpolitikáját. — Jeszenszky Géza kül­ügyminiszternek nem kell félte­nie a magyar külpolitikát az MSZP-től. Nem tártom olyan sikertörténetnek az elmúlt idő­szak külpolitikáját, mint ami­lyennek ma azt a külügyminisz­ter feltünteti. Kihangsúlyozta: úgy kell megítélni egy ország külpolitikáját, hogy az hozzájá­rul-e az ország fejlődéséhez, biztonságához, Magyarország biztonsága ugyan nem került veszélybe az elmúlt időszak­ban, de egyes szomszédaink­kal nemkívánatos feszültségek keletkeztek. A keleti piacvesz­tés folyamatát is le kellett volna lassítania a külpolitikának, de a piacokból sem volt képes visz- szaszerezni. A külpolitika egyébként helyesen megvá­lasztott három fő irány — így a fejlett demokráciákhoz való kapcsolódás, a szomszédokkal való jó viszony, és a kisebbsé­gek jogainak támogatása — közül az elmúlt négy évben a külpolitika kiragadta a kisebb­ségi kérdést. Ezt a másik kettő rovására is érvényesíteni kí­vánta, feszültséget okozva ez­zel szomszédainkkal. Emiatt Nyugaton is megjelentek olyan vélemények, hogy Magyaror­szág békétlen velük szemben. Ezután kitért arra, hogy az MSZP a fő irányokon nem kí­ván változtatni, de azok össz­hangját mindenképpen biztosí­tani akarja. A külpolitikai gon­dolkodásmódban szakítani kí­ván a küldetéstudattal, az egy­beeső és összehangolt érde­kekre, az egymásrautaltságra és a nemzetközi realitásokra építi külpolitikáját. Módszeré­ben felhagy az MSZP a szom­szédokra gyakorolt nyomással, nem fékezi Európához való csatlakozásukat. Kiemelte, hogy a kapcsolatok élénkíté­sére, a szomszédok támogatá­sára van szükség, integráció­jukhoz és egyenrangú partner­ként kell őket kezelni. A sze­mélyzeti politikán is változtatni kíván az MSZP, így a külügyi diplomáciában is a szakértel­met helyezi előtérbe és nem a párthűséget, nem a baráti, ro­koni kapcsolatok lesznek a ki­nevezések alapjai, nem lesz tisztogatás, az dönt 1994 nya­rán, hogy ki az aki alkalmas feladatainak elvégzésére — mondta végezetül. (Németh) Választási tv-műsorok Ma este 21.25 órától 22.10 óráig az MSZP és az SZDSZ listavezetőinek vitáját sugá­rozzák. Holnap 20.50 órától 21.20 óráig a távozó kormány­fővel beszélget a műsorve­zető, Oltványi Tamás. Pénte­ken 18.25 és 19.00 óra között tűzik műsorra a pártok kam-, pányzáró nyilatkozatait. A költségvetési törvény 700 millió forintot különített el a régi Országgyűlés megszű­nésével és az új parlament megalakulásával kapcsolatos költségekre - mondta el Soós Tibor, az Országgyűlés Hiva­talának vezetője. Ebből az összegből finanszírozzák a régi képviselők díjazását az alakuló ülésig, a tb-befizeté- seket, a végkielégítéseket, a dologi költségeket, az átállás­sal kapcsolatos fejlesztéseket és felújításokat. A 700 millió forint nagyságát úgy határozták meg, mintha az összes képviselő kicseré­lődne a parlamentben. Ma még nehéz megmondani, hogy a képviselők hány száza­léka marad, de azokról, akik nem indulnak újra, illetve akik­ről az első forduló eredménye alapján kiestek a versenyből gondoskodni kell. Ezek a kép­viselők végkielégítést kapnak, amely utolsó hathavi ország­gyűlési átlagjövedelmük egy hónapra eső átlagának hat­szorosa. A honatyák eldönthe­tik, hogy ezt az összeget egy­szerre vagy hat hónapi elosz­tásban veszik fel. A nyugdíjba vonuló képviselők esetében nem mindegy, hogy mikor ala­kul meg az új Országgyűlés, mert az azt követő hat hónap még beszámít munkaviszo­nyukba. Lecserélt zárak Soós Tibor azt is elmondta, hogy a 700 millió forintból bi­zonyos pótlásokat, fejleszté­seket is végrehajtanak, felújít­ják az irodatechnikát, magát a képviselői irodaházat, a benne lévő munkaszobákat kimesze­lik, lecserélik a zárakat. A képviselők elszámolását a hi­vatal jelenleg nem kezdemé­nyezi, mert abból indul ki, hogy az alakuló ülés előtti na­pig minden a képviselői mun­kájukhoz szükséges berende­zéssel és helyiséggel rendel­kezniük kell. A hivatal nem akar tapintatlan lenni: nem ve­szi el a képviselők kalkuláto­rát, sem számítógépét, s ter­mészetesen biztosítják, hogy bejuthassanak irodájukba. Eddig még egyetlen képviselő sem számolt el — közölte a hivatalvezető. A képviselői irodákban lévő számítógépek háromféle in­formációs anyagot tartalmaz­nak. Az Országgyűlési Hivatal információbázisán tárolt ada­tok a parlament eszmei tulaj­donát képezik. A másik cso­portba azok a frakciók által, a maguk számára összeállított információk tartoznak, ame­lyeket a képviselőcsoportok az alakuló ülés előtt úgymond kimenthetnek, mert az új frak­ciók „tiszta” gépet kapnak. Magánjellegű információk Az egyéni képviselők által felvitt magánjellegű informáci­ókat a honatyák szintén ma­gukkal vihetik, de ha ezt nem teszik, akkor felszólítás után ezeket az apparátus kitöröl­teti. Ezekben a hetekben zajlik a számítógépek karbantartása és nagyobb kapacitásra való átállítása. Egy új kezdemé­nyezésről is beszámolt a hiva­talvezető: a házban dolgozó információs csapat szeretné a jövőben az információbázisba nemcsak a már elfogadott tör­vényeket, hanem az éppen tárgyalt előterjesztéseket is bevinni, és így ezután — a T. Ház apparátusának reményei szerint — kevesebb papír fogyna, s az Országgyűlés működése is gyorsabbá vál­hatna. A Ház alkalmazottai jövőjük szempontjából több csoportra oszlanak. A képviselők ma- gánalkalmazottaival általában határozott időre szóló szerző­dést kötöttek, s e szerződések legkésőbb május 31-ón lejár­nak. A frakció-alkalmazottak formailag az Országgyűlés Hivatalának alkalmazottai, de az adott frakcióhoz kötődnek, s a képviselőcsoport válasz­totta ki őket. Frakció­alkalmazottak Az alakulóülés után ezeket a beosztottakat felajánlják az új képviselőcsoportoknak, de a négy év tapasztalata azt mu­tatja, hogy egymástól a külön­böző képviselőcsoportok nem szívesen vesznek át beosztot­takat. Az első forduló után való­színűsíthető, hogy az MSZP-frakciónak nagyobb bérkerete lesz, s több alkal­mazottra tart majd igényt, mint eddig. Az MDF-frakciónál el­lenben bizonyára kisebb lesz a bérkeret, nem is beszélve a megszűnő képviselőcsopor­tokról. Azok, akiket nem tud­nak elhelyezni, a köztisztvise­lői törvény alapján végkielégí­tést kapnak. Soós Tibor szerint a bizott­sági alkalmazottak között lesz a legkisebb a fluktuáció, mivel — bár a házszabály szerint új bizottságok alakulnak — ezen testületek bizonyára új elnökei feltehetőleg örömmel támasz­kodnak az eddigi munkatársak tapasztalataira. Más a helyzet az Országgyűlés elnöki titkár­ságán, ahol - mint mindenhol a világon - a munkatársak nagy része személyes bizalmi állást tölt be. A működés költségei Az Országgyűlés 1994-re összesen 2,8 milliárd forintot kapott — nem számítva az említett 700 millió forintot. Ezt az összeget, amely a képvise­lők kiadásait, az apparátus költségeit, az épületfelújítást, s természetesen a működési költségeket fedezi, időarányo­san kívánják elkölteni, azaz június 30-áig 1,4 milliárd forin­tot. A hivatalvezető reményke­dik abban, hogy ebből az ösz- szegből is, valamint a 700 mil­lióból sikerül valamennyit megtakarítani. Novemberre egyébként kiderül, hogy a cik­lusváltás mennyibe került. Soós Tibor különben arra is felhívta a figyelmet, hogy a képviselői fizetések 1992. ja­nuárja óta nem változtak. Tisztelt Választópolgárok! Köszönjük, hogy a választások első fordulójában eljöttek, s oly sokan a Magyar Szocialista Párt jelöltjeire szavaztak. Az egyéni mandátumok túlnyomó többségéről azonban csak a második forduló dönt. Ebben 174 jelöltünk indul jó eséllyel. Kérem, hogy május 29-én jöjjenek el és szavazzanak újra a Magyar Szocialista Párt jelöltjeire. Tisztelettel: Horn Magyar Szocialista Párt egyéni képviselőjelöltjei Somogy megyében 1. vk. (Kaposvár) dr. Csákabonyi Balázs 2. vk. (Kaposvár) Pásztohy András 3. vk. (Siófok) dr. Házas József 4. vk. (Boglárlelle) dr. Lővey László Gábor 5. vk. (Marcali) dr. Suchman Tamás 6. vk. (Nagyatád) Francz Rezső MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT A megbízható me Kiszámítható jövőt! Csírájában elfojtják a katonák szerveződéseit Akár szakszervezetté válni is kész a KÉSZ Taszárról hárman — Vá­mos József alezredes, Metz­ger István őrnagy és Mizsei Attila orvos-főhadnagy — vet­tek részt a KÉSZ (Katonák Érdekvédelmi Szövetsége) országos találkozóján. Elmondták: hiába lett elis­mert, sőt nemzetközileg is el­ismert érdekvédelmi szerve­zet a KÉSZ — a szövetség elnöksége a portugál katonai szakszervezetekkel nemrégi­ben vette föl a kapcso­latot —, a legtöbb laktanyá­ban a parancsnokok csírái­A szabad demokraták elkép­zelhetetlennek tartják a felső- oktatási törvényben előírt tan­díj szeptemberi bevezetését. A tandíjfizetést - amellyel egyéb­iránt az SZDSZ is egyetért - csak hallgatói hitelkonstrukció elindításával együtt lehetne el­kezdeni, ennek azonban még nyoma sincs - hangzott el teg­nap az SZDSZ Oktatási Műhe­lyét vezető Horn Gábor buda­pesti sajtótájékoztatóján. Az SZDSZ vezető oktatáspo­litikusa helyteleníti, hogy a honi felsőoktatásban lényegében nincs jelen a mágánszféra, pe­dig bekapcsolására a közgaz­dászok, a menedzserek kép­ban elfojtják a hivatásos ka­tonák érdekvédelme szerve­ződéseit. — Ahol legjobban kellene, azokban a laktanyákban akadályozzák meg a legszi­gorúbban az efféle szerveze­tek létrehozását, ebből adó­dik aztán, hogy a legtöbb he­lyen a katonáknak nincs ha­tékony érdekvédelme — mondta Metzger István. Hi­szen a törvény szerint a pa­rancsnokaik, tehát a munkál­tatójuk köteles gondoskodni érdekeik védelméről. zése jó lehetőséget kínál. Az új kormányzatnak az ilyen jellegű szerepvállalást adókedvezmé­nyekkel kellene támogatnia. Kiemelten szükséges kezelni Horn Gábor szerint az egyete­meken a tanárképzést és na­gyobb figyelmet kellene kapnia a pedagógusképzésben a gya­korlati felkészítésnek. A felvételi vizsgát helyes lenne összevonni az érettségi­vel - vélik az SZDSZ oktatás- politikusai, akik a felvételi so­rán elsősorban a diákok koc­kázatát csökkentenék és lehe­tővé tennék, hogy egy diák egyszerre több intézménybe is jelentkezhessen. Elhangzott, az alkotmány módosításával először a poli­tikai életből zárták ki a kato­nákat, a katonák jogállásáról szóló törvénnyel pedig a kö­zéletből is kizárják őket. A törvény értelmében például katona nem vehet részt a lakhelyét érintő döntések meghozatalában, nem lehet tagja a képviselő-testületnek, nem lehet polgármester. A ta­lálkozón elhangzott, elsődle­ges célkitűzése a KÉSZ-nek szakszervezetté válni. (Nagy) Szita Károlyt támogatja az FKGP Kaposváron, az 1. választó- kerületben Szita Károly ka­posvári alpolgármestert támo­gatja szavazataival a Függet­len Kisgazdapárt az ország- gyűlési képviselőválasztások második fordulójában. A hírt Kis-Bóli Tibor, az FKGP ka­posvári elnöke közölte. Választási hírek Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP), az 1. választókerület országgyűlési képviselőjelöltje lakossági fórumot tart ma 18 órakor Kaposváron az Egye- nesi úti Márvány presszóban. Polgár Gyula (SZDSZ), az 5. választókerület országgyű­lési képviselőjelöltje lakossági fórumot tart ma 19 órakor Pusztakovácsiban a művelő­dési házban. Az SZDSZ odázná a tandíjfizetést A felsőoktatás / • 1 / 1 // • 1 • uj kérdőjelei (Fizetett politikai hirdetés)

Next

/
Thumbnails
Contents