Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-21 / 119. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. május 21., szombat A túlnyerés csak riogatás Nagy Sándor: nem akarok kormányzati funkciót vállalni A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Somogy megyei képviselete szervezésében tegnap fórumot tartott Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke Kaposváron. A rendezvény előtt válaszolt a Somogy Hírlap kérdéseire. — A leendő miniszterelnök személyét illetően az Ön neve is felmerült... — Azért indultam el a választásokon, hogy az érdek- egyeztetés törvényi, intézményi feltételei létrejöjjenek végre — mondta Nagy Sándor. — A gazdasági-szociális megállapodás kimunkálását fontos feladatnak tartom, s ez azt is jelenti, hogy nem áll szándékomban a választásokat követően semmilyen kormányzati, a végrehajtó hatalmat érintő funkciót vállalni. Az más kérdés, hogy ha az előbb említetteket sikerül megvalósítani, s politikai pályán maradok, később milyen lehetőségek lesznek. Azzal kapcsolatban, hogy miként vélekedik a leendő kormány és a szakszervezetek viszonyáról, azt mondta: az MDF vezette kormányt — amelyik a munkavállalók helyzetének súlyos romlását azzal tetézte, hogy arrogáns, pökhendi és szakszervezetellenes volt —, fel kell hogy váltsa egy olyan kormány, amelyik párbeszédre kész és képes a szakszervezetekkel egyeztetni. Nagy Sándor a fórumon azt hangsúlyozta: május 29-én is el kell menni szavazni, nem szabad, hogy az emberek hagyják magukat azzal riogatni, hogy az MSZP túlnyeri magát. Szerinte ez rossz propagandaszólam és sajnálatosnak tartja, hogy nemcsak a jelenlegi kormánypárt mondja ezt, hanem a leendő koalíciós partner, az SZDSZ is ugyanezt a hangot üti meg. — Nincs alapja sem oka az SZDSZ-nek, hogy ilyen kampányt folytasson az MSZP-vel szemben, mert ennek a választásnak egyértelműen a Magyar Szocialista Párt a győztese — mondta. — Úgy tűnik, hogy ezt nehezükre esik elfogadniuk a szabaddemokratáknak. Az SZDSZ-nek van egy szlogenje: „Jöjjön velünk!”. Én azt mondom az MSZP-szimpatizánsoknak: maradjanak velünk... Tóth Kriszta Magyar Bálint: Kuncze a megfelelő ember SZDSZ: polgári ellensúly A választások első fordulójának más volt a tétje mint a másodiknak: május 29-én az dől el, hogy kiegyensúlyozott politikai struktúra teremtődik az elkövetkezendő időszakban vagy a választók egy párt kezébe adják a döntés jogát — mondta tegnap Kaposváron Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetsége országos kampányfőnöke. Szerinte az 1990-es és az idei választás hasonlóságot mutat: akkor és most is a választók kiszavaztak egy pártot a hatalomból. Négy évvel ezelőtt az MSZP-t most az MDF-et. Sok szavazó az MDF negatív kampánya miatt adta voksát a szocialista pártra. A közvéleménykutatók is jelezték ezt, s a tényt komolyan kellene venni: a szavazók nem mindegyike elkötelezett szocialista-párti. Mintha azt szeretné elérni az MDF, hogy csökkentse egy koalíciós kormány felállását: egy instabil kormány esetén még a négy év letelte előtt visszatérhessen a hatalomba. Ez hazárdírozás, s a választók nem ezt akarják — mondta a kampányfőnök. — Az SZDSZ szerepe a leendő kormányon belül a polgári ellensúly lenne — szögezte le. Ha a választópolgárok azt akarják, hogy az SZDSZ részese legyen egy szociálliberális kormánynak, erős SZDSZ-re van szükség. A parlamenti helyeknek legalább 20 százalékát szeretnék megszerezni. Azzal kapcsolatban, hogy az MSZP nem nevezte meg miniszterelnök-jelöltjét, azt mondta: a szocialista párt titkolja, hogy milyen szereposztásban akarja megvalósítani azt a programot, amit kínál — pedig a választók személyre szavaznak. Szerinte Kuncze Gáboron kívül nincs még egy politikus Magyarországon, akit a szavazók többsége és a leendő ellenzék is elfogad, aki nem megosztja, hanem egyesíti a társadalom erőit. A kormánynak az elkövetkezendő időszakban a gazdaság problémáival kell foglalkoznia, ehhez személyi feltételek is kellenek — hangsúlyozta. Magyar Bálint szerint a második fordulóban a Szabad Demokraták Szövetségére szavazók száma növekedni fog, lesznek átsza- vazók. Ennek mértéke nehezen becsülhető meg előre, ezt teszi izgalmassá a második forduA KDNP Kaposváron Szita Károlyt támogatja Akkor hát Hornnal vagy Horn nélkül Pető Iván: Csak német típusú koalíciót tudunk elképzelni, ahol nem a pártok parlamenti aránya határozza meg a kormányban a szerepvállalást Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke Szita Károlyt Kaposvár 1. számú országgyűlési választó- kerületének Fideszes képviselőjét támogatja a május 29-i, második választási fordulón a Kereszténydemokrata Néppárt Somogy megyei vezetősége. A testület erről azt követően dönNem született a választások második fordulójáról megállapodás a Somogy és Tolna megyei MDF, valamint a Független Kisgazdapárt két megyei szervezete között. Ezt tegnap közölte szerkesztőségünkkel Kis-Bóli Tibor, a Somogy megyei szervezet főtitkára és Barta Sándor, a Tolna megyei szervezet elnöke.. Ezzel cáfolta Kari Péternek, az MDF Somogy megyei elnökének lapunk csüA Pesti Szalon Könyvkiadó megjelentette Göncz Árpád, Wisinger István és László György; Beszélgetések az elnökkel című kötetét. Göncz Árpád a könyvvel kapcsolatban úgy fogalmazott: „317 oldalon ugyanazt mondom, de ugyanazt mondom 18 éves korom óta”. Az életmű-portréban napFrancz Rezső a 6. számú választókerület MSZP-s országgyűlési képviselő-jelöltje május 24-én, kedden Barcson a művelődési háztött, hogy korábban elhatározták már: öt somogyi országgyűlési választókerületben a Független Kisgazdapárt jeöltjeit támogatják. Garbera István a KDNP Somogy megyei vezetője közölte mindezt tegnap szerkesztőségünkkel. törtöki számában tett nyilatkozatát, amelynek értelmében a két megyében felkérik a választókat, hogy szavazzanak egymás jelöltjeire. A Kisgazdapárt vezetői ezzel szemben azt állítják, hogy szerdán valóban tárgyaltak az MDF megyei szervezeteinek vezetőivel, de az együttműködés csak témaként szerepelt a tárgyaláson, megállapodást azonban sem szóban, sem írásban nem kötöttek. jaink kérdéseire kapnak választ az olvasók. A kiadvány ötórányi beszélgetést sűrít össze, 16 rádióinterjút, dokumentumokat és részben még nem publikált fotókat közöl. A kiadó képviselője elmondta: a közeljövőben öt évre szóló kizárólagos szerződést kötnek Göncz Árpáddal életművének megjelentetésére. ban 19 órától választási gyűlést tart. A vendég Kovács László, a parlament külügyi bizottságának vezetője lesz. A két választási forduló között sokak számára váratlan bejelentés hangzott el: az SZDSZ elzárkózik a koalíciótól, ha az MSZP Horn Gyulát állítaná az új kabinet élére. A szabad demokraták politikai kampány-stílusától némiképp elütő bejelentés hátteréről és az ország stabilitása szempontjából létfontosságú koalíció létrejöttének feltételeiről Pető Iván pártelnök azt mondta: — A kampány hátralévő részében nem kívánunk koalíciós tárgyalási feltételekkel foglalkozni. Hiszen a legfontosabb mondanivalónk a választóknak, hogy kik azok a képviselőjelöltek, akik közül választhatnak. Természetes, hogy e mellett szóba hoztuk azt: Horn Gyula az SZDSZ számára nem elfogadható miniszterelnök-jelölt. Ezt fontosnak tartottuk, még ha ez az eddigi választási kampány-stílusunktól elütött is. — Van néhány kérdés, amelyet az adott pillanatban hálátlan szerep fölemlegetni, de mégis beszélni kell róla — már csak a választók tájékoztatása érdekében is. — Sok tekintetben ilyen volt például, hogy már jóval a választások előtt elmondtuk: az SZDSZ nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az MSZP-vel is koalíciót kössön. Nos, most ilyennek tekintjük a miniszterelnök-jelölt személyével kapcsolatos kérdést is. Miután az MSZP-nek nincs hivatalos miniszterelnök-jelöltje, s ezt a kérdést jóval a választások után kívánja megválaszolni, fontosnak éreztük, hogy — miközben a koalíciót majdhogynem elkerülhetetlennek látjuk az MSZP-vel, ha nincs abszolút többsége —, közben azért a peremfeltételeket egyeztetjük. Ilyen például, hogy mi csak német-típusú koalíciót tudunk elképzelni, ahol nem a pártok parlamenti aránya határozza meg a kormányban a szerep- vállalást, hanem a kiegyenlítettség igénye. Másik peremfeltétel: a kormánynak — összetételében — azt kell demonstrálnia, hogy az ország társadalmi-gazdasági problémáinak kezelésére alakul, nem politikai egyetértésre, tehát politikai szövetségre épül. Lehet persze hivatkozni arra, hogy Nyugat-Európában sok helyütt a pártvezető a miniszterelnök, de nálunk az állam, a kormány szerepe jóval nagyobb, mint egy konszolidált nyugat-európai társadalomban. Azt szeretnék hangsúlyozni — miként választási kampányában az MSZP is tette —, hogy középpontban a gazdasági, szociális problémáknak kell állniuk. Ezért szimbolikus jelentősége is van annak, hogy ki a miniszterelnök: egy párt vezetője vagy egy olyan ember, aki ezt a feladatot meg tudja oldani. Amíg ugyanis eljutunk a személyi kérdésekig, meg kell állapodni a kormányprogramban és egy sor olyan kérdésben, amely meghatározza a kormány működését. Ilyen például az önkormányzati választások időpontja, az önkormányzati törvény néhány alapkérdése, a köztársasági elnöki tisztséggel vagy az alkotmánynyal kapcsolatos álláspont. Nincs kizárva, hogy egy MSZP-SZDSZ koalíció kétharmados többséggel rendelkezik majd. Világos garanciákat kell teremteni — nemcsak egymás között, hanem az egész parlamenti rendszer számára —, hogy az esetleges kétharmados többséget nem használják föl az ország alkotmányos berendezkedésének megváltoztatására. — A „Hornnal nem... ” bejelentés azonban legalább is két negatív következménynyel járhat. Az egyik, hogy a zsarolás látszatát kelti; a másik, hogy az MSZP-ben működésben léptetheti a „ csakazértis ’’-reflexeket. Történhet mindez akkor, amikor korrekt, lojális megnyilatkozások sora lát napvilágot a két párt prominens személyiségei részéről, s egy olyan rokonszenves — a politizálás új stílusát sejtető — gesztusról is értesülhettünk, mint az Ön látogatása Horn Gyulánál... — Úgy látjuk, hogy az MSZP-n belül is folyik egyfajta — nem nyilvános — vita arról, hogy ki legyen a miniszterelnök-jelölt. Békési László a hét végén egy interjúban bejelentette, hogy elfogadná a miniszterelnök-jelöltséget. Ezt megelőzően Horn Gyula — ha visz- szafogottan is — bejelentette: mi sem természetesebb, mint hogy a választásokon győztes párt adja a miniszterelnök-jelöltet. Jóval korábban az MSZP-nek az volt az álláspontja, hogy azért nem nevezi meg a miniszterelnök-jelöltet, hogy a koalíciós tárgyalásokon rugalmas álláspontot alakíthasson ki. Ebben a bizonytalan helyzetben úgy éreztük, hogy álláspontunkat egyértelművé kell tenni. Ez nem zsarolás — bár természetes, hogy ha negatív felhanggal akarunk minősíteni, a tárgyalás mindig „zsarolási” helyzet, úgymond zsarolási szituáció. — Az MSZP sikeres választási szereplésétől függetlenül figyelembe kell venni, hogy Magyarországon nagy az úgynevezett konzervatív vagy jobboldali szavazók aránya. Van ugyan egy 5-10 százalékos mozgás a bal-, a közép- és a jobboldal között, de ha megnézzük a területi listákat, láthatjuk, hogy lényegében e három harmadból tevődik össze a választó-közönség. — Ne menjünk bele, hogy igazságos vagy nem, de tény: az a negatív kampány, amely Horn Gyula ellen irányult, az MSZP számára sok szavazatot hozott. De akik ilyen körülmények között a jobboldali pártokra szavaztak, érzelmileg biztosan nagyon szemben állnak Horn Gyulával. Véleményünk szerint nem jó, ha egy miniszterelnök nagyon megosztja a közönséget, még mielőtt kormánypozícióba kerülne. — Ez meglehetősen fontos szempont, figyelembe véve, hogy a következő kormánynak kemény gazdaságpolitikát kell folytatnia. Az a véleményem, hogy elég lesz a következő kormánynak azokat az indulatokat kezelni, amelyek tényleges tevékenysége nyomán keletkeznek. Nem szerencsés, ha plusz-indulatokat gerjeszt a kormány személyi összetétele. — Jómagam egyébként erről beszéltem Horn Gyulának, amikor találkoztunk. — Személy szerint milyen az önök kapcsolata? — Korrekt. Az elmúlt években sokszor beszélgettünk, s gondolom, mindent meg tudunk tárgyalni, amit két politikusnak meg kell beszélnie. Ennél több azonban nincs. — Most a koalíciót alkotó többség részeseként is vállalják a kisebbség korábban igényelt nagyobb parlamenti mozgásterének biztosítását? — Egyik első teendőnek tartjuk a parlamentben az új házszabály elfogadtatását. A kormány ellenőrzése kapcsán fontos kérdés a parlamenti vizsgáló bizottságok felállításának lehetősége. A parlamenti mechanizmusok nagyon sok egyéb elemét is szeretnénk felhasználni arra, hogy a kormány fölötti ellenőrzés hatékonyabb legyen. Vonatkozik ez egyebek közt a törvényelőkészítésre, így arra, hogy az ellenzéki pártoknak is intézményesen meg kell teremteni az előzetes véleményalkotás lehetőségét. Ezen a téren sem a választások előtti ígéretek lehetnek meggyőzőek, hanem a tettek. Azok fogják megmutatni, hogy az SZDSZ ellenzékben és esetleg a kormányban is ugyanazt az álláspontot képviseli. Bajnok Zsolt A Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola felvételt hirdet az 1994/95-es tanévre német nyelvű külkereskedelmi levelező szakra Az oktatást érettségizettek, és most érettségiző tanulók részére két éves képzési formában szervezi. A jelentkezőknek német nyelvből június 17-én írásbeli felvételi vizsgát kell tenniük. A jelentkezés feltétele: érettségi és legalább alapfokú német nyelvtudás. Mentesül a felvételi vizsga alól az, aki középfokú általános vagy középfokú C típusú német nyelvvizsgával rendelkezik. • Jelentkezés módja: az iskola portáján kapható Jelentkezési lapon 1994. június 3-ig. Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskola Kaposvár, Szent Imre u. 2. \ («082)J Csak tárgyaltak Nincs megállapodás Életmű-portré Göncz Árpádról Beszélgetések az elnökkel Választási hír 1
