Somogyi Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-19 / 117. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. május 19., csütörtök Veszélyben a sajtó? A Nemzetközi Újságíró Szövetség (FIJ) azzal vádolja a belgrádi hatóságokat, hogy meg akarják semmisíteni a független jugoszláviai sajtót. A szervezet brüsszeli székhelyén kiadott állásfoglalás abból az alkalomból született, hogy a jugoszláv szövetségi gyűlés elé kerül a vonatkozó törvény módosítása, amely szerint minden nem kormánysajtóorgánumnak engedélyt kell kérnie külföldről származó segélyek elfogadására Ion Iliescu a borsi vámon Tegnap a borsi vámra, a román-magyar határra látogatott Ion Iliescu román államfő, és megtekintette a román oldalon több milliárd lej beruházással folyó korszerűsítési munkálatokat. Az oto- peni (bukaresti repülőtér) és a giurgiui (dunai) vám után a borsi bonyolítja le a legnagyobb forgalmat, és a korszerűsítés tovább növeli kapacitását - jelentette a Rompres hírügynökség. Az államfőnek Mihai Pinzariu román vámfőparancsnok adott tájékoztatást, beszámolva a szalontai vasúti vám korszerűsítéséről is. Iliescu ezután megtekintette a nagyváradi vámszabadterületet. Christopher magyarázatot kér Nemcsak Simon Peresz izraeli külügyminiszter, de oslói nagykövete révén az amerikai diplomácia irányítója, Warren Christopher is magyarázatot kér a norvég fővárosba látogató Jasszer Arafat PFSZ-el- nöktől arról a felhívásról, amelyben az izraeli rádió jelentése szerint Jeruzsálem felszabadításáért vívandó dzsihádra (szent háborúra) bíztatott egy múlt heti beszédében. Christopher erre vonatkozó utasítását az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője közölte Damaszkusz- ban szerdán, nem sokkal azután, hogy a miniszter a Szíriái fővárosba érkezett. Moravcík Franciországban Jozef Moravcík szlovák miniszterelnök tegnap elhangzott nyilatkozata szerint Mitte- rand elnöknél nagy megértésre talált az az álláspontja, mely szerint a magyar-szlovák viszony nyitott kérdéseit bilaterális szinten kell megoldani. Kétnapos franciaországi látogatásáról a szlovák rádiónak nyilatkozva Moravcík elmondta, hogy Mitterrand elnök „igen eleven érdeklődést tanúsított a Szlovákia és szomszédai közötti viszonyt érintő kérdések, különösen a Magyar Köztársasághoz fűződő viszony iránt. Összecsapások Törökországban Ötvennyolc kurd lázadó vesztette életét kedd óta a török biztonsági erők és a Kurd Munkáspárt (PKK) híveinek összecsapásban Törökország dél-keleti részén - olvasható a diyarbakiri főprefek- túra közleményében. A török légierő szerdán támadást intézett a PKK legjelentősebb tábora ellen az Irak északi részén lévő Zalehben. Megöltek egy ENSZ-katonát Támadtak a muzulmánok (Folytatás az 1. oldalról) A tuzlai repülőtérre a szerb tüzérségi támadás ellenére több repülőgép is leszállt. A repülőteret március 22- én nyitották meg, de a szerb fenyegetések miatt eddig nem használták a középboszniai légikikötőt. Röviddel az első gép érkezése után a szerbek aknavetővel lőtték a kifutópályát, s a lövedékek a géptől alig száz méterre csapódtak be. Tuzlába éppen olyan megfigyelő rendszereket szállítottak az ENSZ repülői, amelyekkel meg lehet állapítani, honnan és milyen típusú aknavetőkkel lövik az adott körzeteket. A szerb akció után az ENSZ-erők légitámogatást kértek, s ezután újabb tüzérségi támadás már nem volt. Ukrán ENSZ-katonát gyilkoltak meg kedd este a go- razdei muzulmán beékelődésben. A katona az ukrán ENSZerőknek a tilalmi övezettől három kilométerrel délre lévő támaszpontját őrizte - közölte a Reuter szerint Eric Chaperon, a világszervezet katonai szóvivője Szarajevóban. Egy ismeretlen behatoló az ukrán őrre helyi idő szerint 21,20 órakor nyitott tüzet. A súlyosan sebesült katonát segélyhelyre szállították, de ott rövid időn belül belehalt sérüléseibe. A gyilkos kiléte egyelőre ismeretlen. A katonák és a palesztinok öröme Gázából kivonultak az izraeliek Tegnapra virradóra visszavonta utolsó alakulatait a Gáza-övezet palesztin autonóm körzetéből az izraeli hadsereg: huszonhét év megszállás után palesztin ellenőrzés alá került a ciszjordániai Jerikó városa mellett Gáza is. A csapatok kivonását üdvözölve Simon Peresz jzraeli külügyminiszter kijelentette: „óriási hibát javítottunk ki, amely az idővel csak tovább súlyosbodott volna”. Az övezetben élő mintegy 800 ezer palesztin polgári ügyeinek irányítását kedden adták át a palesztin közigazgatás embereinek, és az izraeli katonáknak éjszakára már csak a székhely, Gáza város néhány épülete, kaszárnyák voltak a kezén, innen távoztak a helybeliek örömujjongása közepette. De ahogy az inti- fáda elmúlt évei során annyiszor, most is kövekkel dobálták meg őket fiatalok, amire a távozó katonák könnygázzal feleltek. Tisztjeik szerint a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőségeseinek műve volt az összetűzés kezdeményezése, az emberek többsége, mondták, az együttélést akarja. A katonák éppen any- nyira örültek kivonulásuknak, mint az azt váró palesztinok. Az éjszaka folyamán újabb palesztin rendőri egység érkezett a Gáza-övezetbe, ahol így 2800-ra emelkedett a számuk. Jerikóban 460-an vannak. A kontingens egésze kilencezer fős lesz. Az izraeli katonák az övezeten belül a kolóniák körzeteibe vonultak vissza, összesen három pontra, mindenek előtt a dél-gázai Gus Katiiba, ahol a négyezer telepesnek otthont adó kolóniák nagy része található. USA védelmi memorandum Az Egyesült Államok védelmi együttműködésről szóló memorandumot kíván aláírni minden kelet- és közép-európai országgal, leszámítva — a baltiak kivételével — a volt szovjet köztársaságokat — jelentette ki kedden Vilniusban Charles Freeman, az amerikai védelmi miniszter balti körúton tartózkodó helyettese. A tegnap már Észtországban tárgyaló Freeman szerint az emlékeztető széleskörű együttműködést tesz lehetővé, és megnyitja az utat a további védelmi megállapodások előtt. A miniszterhelyettes közölte, hogy az amerikai törvényhozás hamarosan dönt arról, milyen segítséget kapjanak a kelet- és közép-európai békefenntartó kezdeményezések. Kijelentette azt is, hogy a washingtoni kormány szeretné, ha a balti államok részeseivé válnának a transzatlanti politikai, gazdasági és védelmi együttműködési rendszereknek. Kérdőjelek Ferenczy Europress kommentárja Új vizsgatétel — szocialistáknak? A tanulságok levonása, a történtek elemzése — különösen ha olyan szerteágazó, öt világrészre kiterjedő politikai szervezetről van szó, mint a Szocialista Internacio- nálé — általában csak a nemzetközi konferenciák után kezdődik: akkor, amikor a küldöttek, delegációk hazatérnek, mint most, az SZÍ napokban befejeződött, tokiói tanácsüléséről. Siker vagy kudarc? Sok megfigyelő tette fel a kérdést a magyar részről érdekelt résztvevő, a napjainkban gőzerővel kormánypozícióra készülő MSZP tokiói jelenlétével kapcsolatban. Kétségkívül nem történt áttörés az SZI-tag- sággal kapcsolatban — érvelnek azok, akik a sikertelenséget akarják hangsúlyozni, mert tény, hogy az MSZP teljes jogú tagságáról hozandó döntés a jelek szerint 1996-ra tolódott. Ez azonban semmiképp nem jelent kudarcot — tromfol az ellentábor, hiszen a halasztásnak nem politikai oka volt, nem bizalmatlanság az SZÍ tagpártjai részéről, de félszáznál több párt vár felvételre, s az eljárási renden nem lehet változtatni. Ez csak az MSZP belső ügye? Nem, s ezzel az MSZP-nek kell elsősorban tisztában lennie. Elvégre — amint azt a Szocialista Internacionálé tokiói záródokumentuma kifejti — a magyar választások eredményét regionális szempontból is jelentősnek tartják, olyan lépésnek, amely Kelet-Közép-Európa teljes demokratizálódása és stabilizálódása felé vihet. Ám a dicséret' óvatossággal vegyül: a teljes jogú részvételig még sokat kell dolgoznia a pártnak. Ebből is érződik, hogy a kormányzati szerepnek a demokrácia írott és íratlan törvényeire épülő felelős betöltése mostantól a fő vizsgatárgy az MSZP számára nemzetközi téren. Csak úgy, mint itthon... Ismét „napirenden” a határátkelő A Pácin és Nagykövesd közti határátkelőhely régen halogatott megnyitásának kérdésével foglalkozik a pozsonyi SME című szlovák napilap. Emlékeztet rá, hogy az átkelő megnyitásáról még tavaly augusztusban született döntés, de az akkori szlovák kormány ezt a magyar-szlovák toloncegyezmény aláírásának feltételéhez kötötte. Magyarország 30 millió forint ráfordítással határidőre felépítette az átkelő épületegyüttesét, ám a decemberben elkészült épületek máig kihasználatlanul állnak. Oroszország mindenben ormótlan kihívást lát... Baltikum: Moszkva új gondjai Nem elég, hogy a balti flotta, amelyet Oroszország az 1700-1721-es északi háborúban hívott életre, az utolsó években hét támaszpontját vesztette el, a három függetlenné vált balti állam vezetői pár hónapja kinyilvánították: biztonságukat csak a NATO képes szavatolni. Litvánia, Lettország és Észtország hadsereg-főparancsnokai azt is deklarálták, hogy saját „balti-NATO-ra” van szükségük. Forró vonalak Jelezték, hogy 1994-ben, az orosz csapatok Lettországból és Észtországból való távozása után nyélbe ütik a három állam katonai szövetségi szerződését. Litván terv szerint kiépül a balti országok közös légvédelmi rendszere, a szárazföldi és tengeri határok közös védelme, az operatív katonai információcsere, egyebek között „forró vonalak” hálózata a védelmi minisztériumok között. 1994 végére összeáll a „balti zászlóalj”, amelyet aztán az ENSZ békefenntartó erői rendelkezésére bocsátanak. Észtország megkezdte haderejének NATO szabványokra való átállítását: 50 millió dollárért vásárolt izraeli fegyvereket. Lettország Svédországtól remél „katonai humanitárius segélyt”, Litvánia egyelőre az orosz hadiiparra hagyatkozik. Igaz, mindhárom balti ország súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd, de a keleti szomszéd „túszainak” érezve magát nyugati államok segítségével igyekszik betölteni a „biztonsági vákuumot”. Oroszország mindebben persze ormótlan kihívást lát. A majdnem félmillió négyzetkilométer területű Balti-tenger (vízkészlete any- nyi, mint a Bajkál-tóé) immár kilenc állam határait mossa, és a tengeri erő mindegyikük számára az érdekérvényesítés fontos eszköze. Németország bejelentette ugyan itteni haditengerészetének 50 százalékos csökkentését, de lendületesen fejleszti és korszerűsíti tengeralattjáró-erőit. Hasonló korszerűsítést hajt végre Svédország, és a tengerszorosok védelmére utalva Dánia is. Litvánia és Észtország az egykori szovjet Balti Flotta mind több egységére igyekszik rátenni a kezét. Riadó a flottánál Az orosz haditengerészet számára a Balti-tenger övezetében csak a Finn-öböl (Szentpétervár, Kronstadt) és a kalinyingrádi terület (Bal- tyijszk) maradt. Moszkva szeretné, ha tengeralattjárói még öt-hat évet eltölthetnének a, lettországi Liepajában, 1994 végéig használhatja az észt főváros, Tallinn haditengerészeti támaszpontját. Ez azonban édeskevés, mikor Oroszország az amerikai példát követve ismét szükségét érzi a hatalom kivetítésének. Pavel Gracsov hadseregtábornok, orosz védelmi miniszter nemrég riadóztatta a balti flotta és az enklávéban elhelyezett 11. gárdahadsereg meghatározott egységeit, szemlét és tájékoztatót tartott. Bejelentette, hogy a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő kalinyingrádi területet különleges védelmi övezetté nyilvánítja, vagyis életre hív egy olyan magasabb egysén get, s közvetlenül a miniszter és a vezérkar hatáskörébe tartozik. A szovjet flottaerőknek el kellett hagyniuk a lengyelországi és balti támaszpontokat, a Kelet-Közép-Eu- rópából kivont szovjet, illetve orosz szárazföldi csapatok jelentős része a kalinyingrádi övezetbe került: Ez növelte Pimenov altábornagynak, a 11. gárdahadsereg parancsnokának és Jegorov tengernagynak, a Balti Flotta parancsnokának gondjait. Közben Litvánia és Fehéroroszország megemelte a katonai trazitszállítások díjtételeit és Gracsov kénytelen volt a Bal- tyijszk-Szentpétervár „tengeri szárny” mellett dönteni. Ez több mint ezer kilométeres tengeri szállítási útvonalat jelent, amelyet óriási komphajók fognak használni. Kábeles összeköttetés már van a tenger fenekén, most a műholdas híradó-hidat kezdik kiépíteni. A Kalinyingrádra vonatkozó stratégiai orosz katonai döntés lázba hozta a közeli államokat, különösen Lengyel- országot és a balti „hármakat”, s lázba hozta azokat az orosz katonai körzeteket és flottákat is... Königsbergi hidak Königsberg egyébként nemcsak arról volt híres, hogy itt született Immanuel Kant, hanem a königsbergi hidak furfangos problémájáról is. A matematikai feladvány úgy szólt, hogy egy folyó két szigetét egymással és a folyó partjaival összekötő, sajátos elrendezésű hét hídon át le- het-e úgy haladni, hogy minden hídon csak egyszer haladjunk át. A kérdést Leonhard Euler svájci matematikus, az egykori pétervári akadémia tanára döntötte el, bebizonyítva e feladat megoldhatatlanságát... Pirityi Sándor Újratemették a költőt József Attila hamvait — a család kérésének megfelelően, a nyilvánosság kizárásával — a Fiumei úti temető egykori Munkásmozgalmi Panteonjából kedden áthelyezték a 35. számú parcellába, édesanyja mellé. Ugyancsak ebbe a sírba kerültek a költő testvérének, Jolánnak a földi maradványai is. Ladányi Jenő, a Fővárosi Temetkezési Intézet igazgatója elmondta: a költő még élő Etel testvérének gyermeke, az Angliában élő Makai Ádám kérte, hogy az MSZMP által 1959-ben — a család beleegyezése nélkül — a Munkásmozgalmi Panteonba áttemettetett költőt élettársa — Szántó Judit — mellől helyezzék vissza édesanyja sírjába. Szántó Judit urnája továbbra is a régi sírhelyen maradt, míg József Áronné „A Mama” sírjában József Attila és József Jolán mellett Makai Péter hamvait is elhelyezték. SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁGA lehetőséget kínál 1—1 vállalkozó részére hálózatunkhoz való csatlakozásra Törökkoppány, Kaposfüred, Andocs, Bábonymegyer, Bárdudvarnok, Balatonkllltl, Kapoly, Kaposszerdahely, Kiskorpád, Mernye, Mesztegnyő, Mezőcsokonya, Nagyberény, Nikla, Som,településeken. Bővebb információt a megjelenés napján a 85/ 360-048-as telefonon. (EMTT)
